Világ, 1911. június (2. évfolyam, 128-153. szám)

1911-06-15 / 140. szám

16 1911. júniusi 15. VILÁG az előterjesztést és elhatározta, hogy a bizottságba a pénzügyi bizottság húsz, a jogügyi és közok­tatásügyi bizottságok pedig tiz-tiz tagot küldenek ki saját kebelükből. (Az új lóversenytér) Ezután az új lóversenytér bérletére vonat­kozó előterjesztés került tárgyalás alá, amelyhez elsőnek dr. Pető Sándor szólott. Nem fogadja el a javaslatot, mert a 271.000 négyszögölnyi terület átengedése ellen minden oldalról merül­nek fel aggályok. Nem helyes, hogy egy akkora, a leltár szerint is öt milliót érő területet negy­ven évre lekötnek. A szerződés csak elősegíti a totalizatőr-játékot s annak megkötésével nem te­szünk rosszabbat, mintha engedélyt adnánk a montecarlói banknak. Springer Ferenc: Hát tűl van a bakkal? Pető: Értem a fölszólalást, de ez reám nem vonatkozhatik. Hűvös Iván: Hiszen esztendőben Pető kép­viselő úr is játszott bakkot! (Nagy derültség.) Pető: Ez az állítás nem fedi a valóságot! Hűvös Iván: De igen, a képviselő úr maga mondotta el nekem. (Derültség.) Pető azzal fejezi be beszédét, hogy az elő­terjesztést nem fogadja el. Dr. Sz­alay Mihálynak nincsen kifogása az ellen, hogy Budapesten lóverseny legyen. De ki­fogása van a totalizatőr-játék ellen, amely annyi sok exisztencia romlását idézte már elő. A tota­­lizatőrt el kell törölni. Azt kívánja, hogy­ az elő­terjesztést adják vissza a tanácsnak újabb tárgya­lás céljából. Kriszháber Leó elfogadja Szalay indít­ványát. V­á­z­s­o­n­y­i Vilmos azon kezdte, hogy amit az előtte szólók a totalizatőrről elmondtak, teljes­séggel osztja. De az a magas erkölcsi szempont, amelyről ezt a kérdést meg akarják ítélni, nem helyénvaló, mert a totalizator semmivel sem rosz­­szabb a baccarat-játéknál, amelyet pedig több pol­gári körben űznek. Ha mi e szerződés alapján a totalizatőrt ki akarjuk pusztítani, akkor legföljebb azt érjük el, hogy magánterületen fog folyni a játék. Biztos tudomása van, hogy úgy az ügy­osztály, mint a polgármester mindent megtettek, hogy a totalizatőrt visszaszorítsák. Minthogy a­ Lovaregylet elfogadta mindazokat a föltételeket, amiket a pénzügyi bizottság ismételten kikötött, az előterjesztést, nem lelkesedéssel ugyan, de elfogadja, mert jobbat elérni nem lehetett. (He­lyeslés.) Dr. Bárczy István polgármester Szalay be­szédének azzal a részével száll szembe, amelyben a Lovaregylet vezetőségét támadta. A tanács min­denben osztja Vázsonyi fölfogását Kéri a köz­gyűlést, hogy a tanács előterjesztését fogadja el. A közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el. (A piaristák rendháza) A piarista-rendháznak ügye volt a következő­­ fontosabb tárgy. A tanács, mint ismeretes, azt ja- | vasolta, hogy a főváros a kegyesrendieknek en- | gedje át a Váci­ utca homlokzatába eső telektöm­böt, a rendház mostani területe pedig a főváros birtokába menjen át, míg a belvárosi templom át­alakítva, mostani helyén maradjon. A szabaddá váló területet a főváros értékesíteni óhajtja. Palóczi Antal, Hetecs Antal, Rónai Ká­roly, Oláh Dezső, D­e­v­e­c­­­s Ferenc és Bárczy­­ István felszólalása után a közgyűlés a tanács jav­a­vasolatát fogadta el.­­ (Az Erzsébet-sugárút) A főváros tanácsa előterjesztést tett a köz­gyűlésnek, hogy a Károly-körút 15. számú ingat­­­­lant szerezze meg. Ehhez a tárgyhoz elsőnek V­á­­j­zsonyi Vilmos szólt. Félti a költségvetést, hogy­­ elbírja-e azokat a terheket, amelyeket ezek a sza­­­­bályozások rája rónak. Az Erzsébet-sugárút ügye­­ egészen más, mint a Tabáné. Ha a Tabánon ve­­­­szünk ingatlanokat, az egész terület a mienk és­­ mi vagyunk a tulajdonosok és az eladók. Az Erzsé-­­ bet-sugárút kérdésénél nem így áll a dolog. Mert­­ itt általunk hosszú udvarral hird területek utcai­­ homlokzatokká válnak, de nem vagyunk sem a­­ telektulajdonosok, sem pedig az eladók. A better-­­ ment-rendszer behozatala nélkül nem hajlandó ily­­ kérdésbe belemenni. Az előterjesztést nem fo­­­­gadja el. 1 . Dr. Bárczy István elismeri, hogy a vétel­­ talán kissé ötletszerű, de azért hozták javaslatba,­­ mert a háztulajdonostól már opciót kértek és a­­ háztulajdonos most sürgette a főváros elhatározá­­­­sát. A vételt előnyösnek tartja a fővárosra nézve, s am­iért is kéri az előterjesztés elfogadását. Márkus József szintén védelmébe veszi a­­ tanács javaslatát. A közgyűlés túlnyomó többsége­­ magáévá tette a vételre vonatkozó javaslatot. (Az Angyalföld) A fővárosnak, mint ismeretes, felajánlották a VI., angyalföldi 408.000 négyszögöl kiterjedésű Krausz Mayer-féle telektömböt megvételre. .Az­ erre­­ vonatkozó előterjesztést ma tárgyalta a főváros közö­s gyűlése. A vitát dr. Bárczy István polgármes­­­ter nyitotta meg, aki rámutatott, hogy a főváros közgyűlése ezelőtt mintegy két esztendővel hatá­rozatot hozott, amelylyel kimondta, hoogy a fő­város a kültelkeken nagyobb területeket szerez meg a szabályozás irányítására. Erre a területre is igen nagy szükség van, mert a főváros az V. és VI. kerületek kültelkein egyáltalán nem rendel­kezik nagyobb ingatlanokkal és a parcellázásaik oly sivár képét adják a városrendezésnek, amít tovább tűrni nem lehet Azt hiszi, hogy a Krausz­­féle telkek megvétele nagyobb telekpolitikára való tekintet triólkul is jó üzlet. Azon a külső részen legalább egy nagyobb területet kell megszereznie a fővárosnak, ha másért nem is, legalább azért, hogy egy nagyobb parkot létesítsen, amire annak a városrésznek igen nagy szüksége van. Vegyék számításba azt, hogy ha olyan nagy parkot akarnak létesíteni, m­int amilyen például a Városliget,­­a­­mely körülbelül 120.000 négyszögölnyi, mennyibe kerülne az? Kétségtelen, hogy a parcellázás ré­vén a tulajdonosok némileg a főváros kezében vannak, de nem lehet arra számítani, hogy ha 40 —50 ezer négyszögölet utcák részére át is en­gednek, 120.000 négyszögölet parkra is átenged­jenek. A­­ főváros területén alkalmasabb telek Vá­rosrendezési és közegészségügyi szempontból ennél nincsen. Csak nemrégiben keresett a főváros kór­ház céljainak megfelelő telket, 20,000 négyszögöl kiterjedésben és azt tapasztalta, hogy ezen a he­lyen találja meg legjobban. Ezen a telektömbön olyan városrész épülhet, mint például Berlinben Charlottenburg és ha tekintetbe veszik, hogy mennyi középületre van szükség ezen a területen, úgy jár majd a főváros, mint járt a Kelenföldön és la Lágymányoson, ahol középületekre oly drága áron kell területet venni, amennyiért 15—20 évvel eze­­­előtt az egész Lágymányost megvehette volna.­­ (Élénk helyeslés.) Igaz, hogy átmenetileg súlyos terhet ró a fővárosra ez a hatmilliós üzlet. De ha helyes az a határozat, amit a közgyűlés annak idején hozott, úgy meg kell venni ezeket a telkeket. A fize­tési feltételek tekintetében is oly kedvező meg­állapodásra jutottak, hogy a vételárt öt egyenlő részletben fizetheti a főváros, a 4°/°-os kamatot pedig egy összegben az utolsó részlet törlesz­tésekor. A fővárosnak addigra lesz módja, hogy a területtel rendelkezzék és megtegye az intézke­déseket arra, hogy a főváros háztartását ne ter­helje meg átmenetileg sem ez a vétel. Hosszab­­­­ban ismerteti a telek minéműségét és az értéke meg- s állapításának módját és végül arra a konklúzióra­­ jut, hogy 14 és fél­­koronás ár nem mond­­­ható túlságosan drágának. Ezután rátért azokra a gyanúsításokra, amelyek ezzel az ügygyel kap­csolatban felmerültek és kijelentette, hogy körül­belül öt év óta­ tárgyal ebben az ügyben, de mindenkor közvetlenül a telektulajdonosokkal és senki mással. A főváros részéről minden megtör­tént, hogy ez az üzlet korrektül jöjjön létre. Kéri az előterjesztés elfogadását. A vita folytatását péntek délutánra halasztotta a főpolgármester. — Állóhelyek a per­­onon. A villamos vasúton való közlekedésben sok zavart és kellemet­lenséget okoz, hogy az utasok zsúfolásig meg­töltik a kocsi hátsó perronjá­t, s a közönség se se, se föl­szálani nem tud. A kereskedelmi miniszter ezen a bajon ma kiadott rendeletével kivan se­­gíteni. A miniszter csökkentette a perronon az álló­helyek számát s elrendelte, hogy a kocsiba való utat föltétlenül szabadon hagyják. A közúti vasút kocsijainak hátsó perronján az állóhelyek számát a kocsik típusához képest 5, 7, illetőleg 8-ra szál­lította le, míg az első perronon ezek számát ugyancsak a típus figyelembevételével 6, 7, 8, illetőleg 10-re emeli; a városi villamos kocsiján a motorkocsiknál a hátsó perronon 7, illetőleg 5-ben, a pótkocsikon 8, az első perronon 7, illetőleg 5-ben, a pótkocsikon 11-ben állapítja meg az álló­helyek számát; a B. U. R. vasútnak régi típusú kocsijain a hátsó és az első perronon 6—6, az újabbakon 8—8 az állóhelyek száma. A miniszter elrendelte egyúttal, hogy a férőhelyek számát a perronon föltűnő módon tüntessék ki és hogy a kocsi lépcsője és ajtaja között közvetetlenül le­hessen ki- és be­közlekedni, a perron padlóján egy, a közlekedésre szolgáló sávot szegsorral kell megjelölni, amelynek szabadon hagyására a kö­zönséget a kocsikba alkalmazott hirdető­táblák út­ján kell fölhívni. Kívánatosnak tartja a miniszter, hogy a kalauzok a megállóhelyeken a hátsó per­ronon tartózkodjanak, a ki- és beszállásnál segéd­kezzenek és a legközelebbi megállóhely nevét még az odaérkezés előtt és az onnan való elinduláskor is hangosan mondják be. Kívánja továbbá a­ ren­delet,­ hogy a vasúti közegek e rendelet intézkedé­sének udvarias formában, de határozottan érvényt szerezzenek. Felhívja egyúttal a miniszter a társasá­gokat, hogy a jegykezelés egyszerűsítését, amely­nek komplikált voltából ma számos kellemetlen­ség származik,­ tegyék komoly tanulmányozás tár­gyává. A rendelet augusztus elsején lép életbe. — Védekezés a kolera­ ellen. A kereske­delemügyi miniszter tudvalevőleg intézkedett, hogy a koleragyanús vidékekről, különösen Velencéből és újabban Konstantinápolyból érkező utasok nevét a vasúti hatóságok vagy közegek a főváros ható­ságával közöljék. A belügyminiszter most fölhívja a törvényhatóságokat, hogy az erről a vidékről­ érkező utasokat, anélkül, hogy őket szabad járás­­kelésükben gátolnák, ötnapi orvosi megfigyelés alá vegyék, az esetleg koleragyanús betegeket azonnal elkülönítsék és a bakteriológiai vizsgálatot rögtön ejtsék meg. 1 3 Az iskolai beiratások új rendje. A­ tanács az iskolai beiratások megkönnyítése céljá­ból elhatározta, hogy a beiratások ezentúl minden­ elemi és polgári iskolánál decentralizálva történ­jenek,­ azaz minden osztály helyiségében külön íras­sák be a jelentkező növendékeket. Eddig csak az igazgató helyiségében volt a beiratás, ami nagy tolongást okozott és a szülőket is soká tartotta vissza. Ebben a tekintetben az új rend nagy meg­könnyítéssel fog járni. A beiratás szeptember 1-től 4-ig történik, minden nap minden osztályba le­het beíratni gyermekeket, még­pedig délelőtt 9-től 12-ig és délután 3-tól 6-ig, kivéve 3-at, vasárnapot, amikor csak délelőtt lehet beiratkozni. — Elhalasztott kórházépítés. A keres­kedelemügyi miniszter Budapesten munkáskórházat akar építeni, amelynek céljaira a főváros 5655 négyszögöl területet át is engedett. Az építést, azonban ezideig nem lehetett megkezdeni és a kereskedelemügyi minisztérum a fővárostól egyévi halasztást kér az építkezés megkezdésére. A tanács azt javasolta a közgyűlésnek, hogy ezt a haladé­kot adja meg.­­ Adókivetés. A fővárosi adókivető bizott­ságok pénteken a következő új helyrajzi számú házakban összeírt adókötelesek harmadosztályú ke­­resetadó-javaslatait fogják tárgyalni. A fővárosi adókivető bizottságok ma, csütörtö­kön, az ünnepre való tekintettel, nem tartanak Ülést. A IV. kerületben az 1. számú bizottság pénteken 500—562 ig, vagyis Kossuth Lajos-utca 14, 16. Az V. kerületben az 1. számú bizottság pénteken 804—808-ig, vagyis Sas-utca 22, 24, 23, 25. A 2. számú bizottság pénteken 996— 1064-ig, vagyis Kálmán-utca 16, 20. Vadász-utca 37. Hold-utca 27, 29. Alkotmány-utca 19, 21, 23. A 3. számú bizottság pénteken 1440, 41, 43/2/4 -1502-ig, vagyis Csáklya-utca 4, 6, 8. Ragály­utca 3, 5, 7. Meder-utca 2, 4, 5. Sziget-utca 1502. Váci-út 140, 142, 144, 154, 162, 166, 192, 208. Visegrádi-utca 155. Vizafogó-dülő. A­ VI. kerületben az 1. számú bizottság pénteken 3756—3761—62-ig, vagyis Bajza-utca 3,­ 5, 9. Dalnok-utca. A 2. számú bizottság pénteken a külön meghívottakét A 3. számú bizottság pén­teken 3395—3402-ig, vagyis Gyöntyűk-utca 103, 105. Hajdu-utca 31. A 4. számú bizottság pén­teken 3051—3057-ig, vagyis Jász-utca 77, 97— 99—103. A VII. kerületben az 1. számú bizottság pénteken 5245—5248-ig, vagyis Rombach-utca 5, 3, 1. Dob-utca 10, 8. A 2. számú bizottság pén­teken 4828—4836. A 3. számú bizottság pénteken 4518—21—41/4—4522-ig, vagyis Vörösmarty­ utca 4/b. Almássy­ tér 15, 16, 17. A 4. számú bizott­ság pénteken 4266—67/20—4271/a-ig, vagyis Bem­­utca 2, 4, 6. Erzsébet­ körút 60, 62. Huszár­­i utca 11. A VIII. kerületben az 1. számú bizottság­­ pénteken 5797—5807-ig, vagyis Népszínház­ utca­­ 27, 29, 28, 26. Kender­ utca 3, 5, 7, 4. Fecske­utca 8. Tisza Kálnán­ tér 7. A 2. számú bizott­ság pénteken 6405—6429-ig, vagyis Karpfenstein­­utca 17. 15. 13. 11. 13. 10, 9, 7, 5, 3. Madách­­utca 18. 16. 14. 12. 10, 8, 6, 4. Szerdahelyi­­utca 1. 3, 5, 7, 9, 11. 13, 15. 17. A 3. számú bizottság pénteken 7280—81. házak VIII. kerüle­téhez tartozó csoportja, vagyis Festetics-utca, Ju­­ranics-utca, Mosonyi-utca, Köztemető-út páros szá­mok. Kerepesi-út 1, 3, 5. Baross-tér 4,­ 10. Kü­lön meghívottakét. A IX. kerületben az 1. számú bizottság­­ pénteken 9280—9286-ig, vagyis Üllői-út 15, 19,■ 21. Erkel-utca 16, 18, 20. Ráday-utca 16. |A 1­2. számú bizottság pénteken nem tart ülést. | A X. kerületben az 1. sz­ámú bizottság­­ pénteken Hungária-feörút. Rákos Csütörtök*

Next