Világ, 1911. július (2. évfolyam, 154-179. szám)

1911-07-09 / 161. szám

1211. Julius 9 . E­­L A­er (A hitközség-alapítás) Kesse! utoljára a mult héten volt Nánáson és az­zal ment el, hogy Berlinbe megy világkonferenciára és jövő héten visszajön megalapítani a községet. Azóta igen érdekes levelet kaptak Theierkaufék. „Szives tudomására hozom — így szól a levél — hogy becses levelét megkaptam. Éppen jöttem ma reggel Hajdúhadházáról, ahol többen az Isten igazságát szeretik. Nagyon közel lettem volna Ön­höz, ha csak tudtam volna róla. Jelenleg nem jö­hetek, mint tetszik is a meghívóból látni, amelyet mellékelem, kell nekem a városban (Nagyváradon) nyilvános előadásokat tartani egész vasárnapig. De ha az Úr velem lesz, jöhetek talán a jövő hétre. Nagyon örülök annak, hogy tetszik a jó Isten igazságát szeretni. Valóban egy komoly időben élünk, mint is az idő jeleiről láthatunk. Az Úr is mondja, az értelmesek meg fognak érteni mindent, t.­­ az igazságot (Dán. 12. 10.), mivel az értelem bővebben lészen. (Dán. 12. 4.) Itt a városban is nagy az érdeklődés, de so­kaknak csak bizonyságul fog az evangélium pré­­dikálása szolgálni (Máté 24. 14.) vagy mint Pál apostol mondja, lesz sokaknak egy illat a halálra,­­ de soknak is az életre. Az Úr segítsen meg Önöknek és mindenkinek, s akik szeretik az ő igazságát, vezéreljen tovább az , igaz után. Maradok kiváló tisztelettel és kivánom az Is­ten gazdag áldását. Kessel Frigyes. Ezt a levelet nagyon sokra tartják Theierkaufék és remélik, várják a prédikátor jövetelét. Az pedig valószínűleg nem jön. Mikor utoljára Nánáson volt, Csiha Márton főkapitány felhívta és ajánlotta neki, hogy — nem lévén könyvárusításra engedélye — ne jöjjön többet a városba. Úgy látszik azonban Kessel könyvek nélkül akar jönni. Elköszönök Theierkauféktól és az a meggyőző­dés gyökeredzik meg bennünk, hogy ha mégegyszer alkalmuk lesz összehasonlítani a szombatos, prédiká­tor beszédét a szépnevű­ dorogi pap prédikációjával, ők is szombatosokká lesznek Zörög a kocsim ki a pályaudvar felé és amint látom a rozoga kántor,lakás, és autóablakú elemi is­kola épületét, egyszerre eszembe jut, hogy talán lesz idő, — ha a szekularizáció be nem következik — midőn a katolikus egyházból már csak a főpapok és a katasztrális holdak maradnak meg. Ekkor lesz majd igazán megelégedett az egyház. Radó István: SZÍNHÁZ m­ű­vészet (*) Az Operaház új basszistája­ Mé­száros Imre igazgató magánénekesül szerződ­tette Buday Izsót, aki eddig az Operaház ének­karában működött és egy-két kisebb szerepben eddig is előnyösen érvényesítette szépen csengő basszushangját. Az Operaház új basszistája a jövő évad elején valamelyik nagyobb basszus-szerepben fog bemutatko­zni a közönségnek. (*) Az Országos Erzsébet-Szoborbizott­­sági ülése. Az országgyűlés által ■ az Erzsébet­­ királyné - emlék ügyében kiküldött ors­zágos bizott-­­­ság folyó hó 6-án a József Műegyetemen ülést tartott a kihirdetendő, most már remélhető­legi utolsó pályázat feltételeinek megállapítása vé­gett. Az ülésen gróf K­h­u­en-H­éderváry Károly miniszterelnök elnöklete alatt az országos bizottság tagjai szép számban jelentek meg. Ismeretesek azok­ az újra és újra fölmerült akadályok, melyek a királyné számára állítandó emlékmű létesítésének útjában állottak, míg az emlékmű helyére nézve végleges megállapodás jöhetett létre. Elsősorban a Szent György tér jelöltetett ki, de az emlékmű végrehajtó-bi­ottsága csakhamar azt találta hogy az kis méreteinél fogva a királynéhoz méltó emlék felállítására elégtelen. Ennek követk­em szük­séges a miniszterelnöki palota lebontása és tel­kének a Szent György-térhez csatolása. Sok huza­­vona után eljutott az ügy abba a stádiumba, melyben már magára az emlékműre hirdethető­­ki a pályázat. Az Erzsébet-emlék végrehajtó-bizottsága két ülésben tárgyalta az ügyet, s megállapította a feltételeket melyeket a végrehajtó-bizottság en­gedélyével annak elnöke a Képzőművészeti Tanács­ból és a többi szaktestületek kiküldötteiből álló értekezlet elé terjesztett, észrevételeik megtétele végett. Ily előzmények után került a pályázat ügye az országos bizottság elé, mely megállapította a pályázat feltételeit. Ezek szerint a pályázat célja az, hogy oly terv készüljön, mely szerint a fent­­említett területet az emlékmű számára művészileg kialakítsák. Három pályadíj tűzetik ki: a jury szerint pályadíjr a legérdemesebb művek díjazására. Az első 15.000, a második 10.000, a harmadik hat­ezer koronával, ezenkívül a jury javaslatot tehet 30 000, koronáig érdemes műveknek jutalmazására. A pályaművek bírálatára 15 tagú sugyt küldtek ki, melynek tagjai az Erzsébet-emlék végrehajtó­­bizottságának elnökén kívül. 1. A kereskedelmi minisztérium, 2. a közmunkák tanácsa, 3. a Ma­gyar Mérnök- és Építés­-egylet, 4 a szék­esfőváros, 5. a Képzőművészeti Társulat, 6. a képzőművészeti tanács, 7. a Magyar Képzőművészek Egyesülete, 8. a Magyar Épít­őművészek Szövetsége, 9. az Er­zsébet-emlék végrehajtó­ bizottságának egy-egy, 10. az Erzsébet-emlék országos bizottságának három kiküldöttje, 11. külföldről felkérendő három első­rangú szobrász. Majd 13 év után tehát végre a megoldás útjára jutott az Erzsébet-szobor ügye. (*) Egressy Ákos nagybeteg. Egressy Ákos, a Nemzeti Színház nyugalmazott művésze Tata­bányán, ahova üdítés céljából utazott, mint sajná­lattal értesülünk, súlyos betegen fekszik. (*) «Az ártatlan Zsuzsi. ) A Városligeti Színházban vasárnap este és a jövő hét min­den estéjén is «Az ártatlan Zsuzsi» című operett kerül színre. Ma, vasárnap délután, Hervé ope­rettje, «Lili». K­ü­r­y Klárával a címszerepben van műsoron. (*) Hegedűs László halála- Fekete lobogó leng a Műcsarnok, és a képzőművészet többi intézményének ormán: meghalt Hegedűs László festőművész, egy igen szeretetreméltó ember. Élete derekán, negyvenegyesztendős korában halt meg. Kimerült idegzettel, egy szanatórium szobájában. A sok munka ölte meg. Mikor kimerültsége már elhatalmasodott rajta, orvosa üdülő utazásra küldte az Adriára. Elutazott a feleségével és az utazás nagyon jó hatással volt rá, még dolgozni, tervezni is kezdett az utón. Május közepén jöttek haza, de itt rögtön visszaesett a bajába és szanatóriumba kellett vinni. Ismét javult az állapota és már azt hitték, rövid idő múlva egészen meggyógyul. Teg­nap délután még vidáman beszélgetett a feleségével és­ este kilenc órakor elszédült, összeesett és meg­halt. Hegedűs László művészi pályáján igen sok díjat nyert. Ő rajzolta, a százkoronás bankjegyet is. Képei közül az oltárképek a legismertebb­el­, amelyek az országnak több szép templomát diszíí­tik. A művészt a Képzőművészeti Főiskola palotá­jából temetik holnap délután negyedfél órakor. A főváros dísz-sírhelyet ajánlott föl a kerepesi­ úti temetőben. (*) Magyar város a kultúráért. Szabad­káról jelentik: Aczél Henrik festőművész egy esztendővel ezelőtt Szabadkán megalapította a fel­sőbb kőipari szakiskolát a Délmagyarországi Köz­művelődési Egyesület aránylag szegényes támoga­tása mell°ti. Egy nagy bérpalotának egész első emeletét­­ foglalja el az iskola. Aczél és­­ többen magánosok majdnem húszezer koronát öltek bele ebben az esztendőben az iskolába, melynek száz­harmincból növendéke van. Az igazgató már több ízben kérte a város tanácsát és polgármesterét, hogy iskoláját valamilyen segélyben részesítsék. A tanács abba sem ment bele, hogy tárgyalja a ké­relmet és az iskoláról egyáltalán tudomást sem akar venni. Most nagyszabású felállítást rendezett az iskola, amelynek keretében a speciális bőr­ipari és szövészeti termékeket is bemutatták, me­lyeket a növendékek nagy művel­et­et készí­ettek el. A megnyitási ünnepélyen a város tanácsából senki meg nem jelent, bár a tanácsot s a pol­gármestert az iskola igazgatója meghívta erre, bár a szabadkai lapok már hetekkel előbb foglal­koztak a megnyíló kiállítással, bár Vigh Albert iparoktatási főigazgató átiratában elragadtatással ismeri el az iskola fontos és hasznos munkásságát Mindennek s az igazgató kérvényeinek semmi eredménye nem lett. Most ott áll a művészeti iskola, ugye, hogy Aczél Henrik, ki saját pénzével nem győzi a költségeket fedezni, a tanács visszauta­sító részvétlensége miatt kénytelen az iskolát el­licitálni, amikor Szabadka városának ötvenmilliót tesz a vagyona. (*) Mottl holttestét elégették. Ilim­ből jelentik: Félix Mottl holttestét, utolsó aka­ratához híven, ma égették el az itteni krematórium­ban. A halottégetésnél csak legközelebbi hozzá­tartozói és néhány barátja voltak jelen. Paul Marsop tartotta a szertartásnál az emlékbeszé­det, melyben azt mondta, hogy Mottlt a modern­ idők zenei életében különleges, érdemdús­z hely­ illeti meg. (*) Színigazgatók és a munkásbiztosító. A színigazgatók és a munkásbiztosító-pénztár kö­zött már hosszú, idő óta éles harc folyik­ A pénz­­tár kényszeríteni akarja a színigazgatókat arra, hogy szerződéses művésztagjaikat bejelentsék és értük a díjakat megfizessék. A színigazgatók ter­mészetesen nem voltak erre hajlandók, annál két végbbé, mert a színészeknek van nyugdíj­­as be­­tegsegélyző-intézetük, amely úgyis elegendő ter­het ró ki a tagokra. Sok helyen per folyik ebben a kérdésben, de a munkásbiztosító-pénztárt eddig mindenütt elutasították keresetével. Fehér Ká­roly erdélyi színigazgatónak is volt egy ilyen pere a pénztárral, amelyben most harmadfokokig a ke­­reskedelmi miniszter mondott végleges ítéletet. Az alispánhoz küldött ítélet így szól: «Torda-Aranyos vármegye alispánjának. Munkásbiztosítási kihágás­sal vádolt Fehér Károly színigazgató, volt tordai, jelenleg fogarasi lakos ügyében alispán urnak 1911. január hó 28-ik napján 25. szám alatt ho­zott ítéletét, melylyel a nevezett vádlottat az I. fokú iparhatóság ítéletének helybenhagyásával az 1907. évi XIX. t.-c. 12. §-ába ütköző kihágás vádja alól felmenti, panaszosnak a törvényes határ­időben beadott felebbezése következtében­­ felülbír­rálat alá vettem.. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú iparhatósági ítéletet helyben­hagyom, mert a szín­házakkal szerződéses viszony­ban lévő művészeti személyzeti tagjai biztos­ítási köte­l­eze­tts­ég alá nem es­nek. Erről alispán'urat' az 1911.--évi március hó 14 én 119.. szám­ alatt.1 kelt jelentésével felterjesz­tett ügyiratok leküldése mellett, megfelelő további eljárás végett értesítem.» V4?t‘a4*" 3- Vasárnap NYILT-TÉR (E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget * szerkesztőség.) Szt.-Lukács fördőtő­l és nyári gyógyfhely,Budán­ csuz, kf iszvány, ideem­ás bőrbajok ellen. Iszapfürdők, iszapborogatások, kő- és kádfürdők, külön férfit* és női vizgyógyintézet, gözfürdők és isőzivízumzsdák. Szállodák* gondos penzió. if9KTiIV forrás-ásványvíz élvijvat Jarit, .mait» rontást megakadályoz. Yidéfc® és külfUfee invarrii­mnnlftS szállítás. | Osztrák Riviera­­­j IIH tengeri Mi­j. 2 Hírneves mai­as hőtoka és dús sétartal­­i­m • máról. .•. Prospektust ingyen küld az 1 ' ABBAZI­A fördöigazgatóság. ' ! ^ " SAVANYÚVIZ. Telkek a fővárosban a VII. kerületi Erzsébet kirá­lyné-ut és villamos mellett. 186—n ölel igen szép fekvésű telkeit. Eladás 6 évi rfiszletfizetésre. Utcarendezés ''egkezdve, csatornázási gáz- és vízvezeték rö­­videsen elkószöl. Spekulációra is rendkívül alkalmas. Felvilágosítást és térképet ad a tulajdonos SS8/rex* R72*1 cédáéban, Budapest, VII. ker.. BEReSI JÓZSEf Almássy­ Titea 1. Telefon 57-42. vagy a helyszínén az intézi. Erzsébet királyné-at U4. (villamos végállomás). -ii' l ...1............................in ,ii.Ni. ii————cgaaw—■

Next