Világ, 1911. szeptember (2. évfolyam, 207-232. szám)

1911-09-10 / 215. szám

Vasárnap VILÁG 1911. szeptember 10. 1-5 Különös büszkeséggel mutatott egy vidámarcu, fiatal, pelyhesállu legénykét. Az öccse az. aki csak most a nyáron jött hazulról Lovicsból. Péter a neve. — Derék, szorgalmas öccse és szereti magyart... — mondta mosolyogva. Péter arrébb állott és melegen elnézett arra, ahol egy kőcosíejü, piros, magyaros képű leány gyomlált. Fütyörészett is, alighanem „a kőrösilásyt“. A csendességbe belebődültek messziről vontatot­tan a gyárak tülkei. Dél volt. A Paradicsomban, ahol a jó és olcsó bort mérik, egy gramofon a Palkót, az e«es rajkót jászotta. S. L. A női felsőkereskedelmi iskolák 1910-11. tanéve Budapest, szeptember 9. Az 1910/11. tanévben három női felső keres­kedelmi iskola működött Magyarország területén: Pozsonyban, Debreczenben és Maros- vásárhelyt. Az ország három, egymástól távol­eső, kulturáltságban, politikai, társadalmi, faji viszonyok tekintetében teljesen különböző városá­ból egyforma Mr érkezik. «Jóleső örömérzettel, a jövőbe vetett teljes bizalommal és reménységgel eltelten» ad hirt mindhárom arról a misszióról, melyet a nőnevelés terén magára vállalt. Voltaképpen azonban csak Marosvásárhely szab. kir. város vállalta ezt a missziót magára, a másik két női felső kereskedelmi iskolát keres­kedelmi testület tartja fönn: a pozsonyit a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara, a debreczenit a deb­reczeni Kereskedő-Társulat. Marosvásárhely tanácsa már 1907-ben nyitotta meg a felső kereskedelmi első osztályát nők szár mára, mikor a női felső kereskedelmi iskola gon­dolata «még a minisztériumban is csak mint a jövő sejtelme élte. 1910-ben már 15 leány tett, mint magántanuló, ennél az intézetnél érettségit. Nyilvánossági jogot azonban csak 1910-ben nyert az iskola. Négyévi tapasztalat után, mondja az ér­tesítő, «mindinkább megerősödött az a meggyőző­désünk, hogy a hői nem nagyobb részének nem tudományos pályákra, hanem sokkal inkább a gya­korlati kereskedelmi pályákra van különös rár termettsége. Hogyha már társadalmi és gazdasági viszonyok rákényszerítik a nőket olyan képesség megszerzésére, hogy segítőtársai lehessenek a fér­fiaknak, akkor talán elsősorban ajánlható a felső kereskedelmi iskola elvégzése. Általános kultur- érdek is a nők továbbképzését teszi szükségessé, a társadalom közérdeke pedig nem nélkülözheti a nők munkaerejét». Erre a meggyőződésre jutottak négy év tapasztalata alapján olyan iskolában, melyben a tanítás munkáját komoly kulturfeladatnak tekintik akkor is, ha leányokról van szó. Ez az iskola tett az 1910/11. tanévben érdekes úttörő kísérletet a koedukáció terén, mely kísérlet fényes eredmény­nyel járt. Mivel a régi tanácsházban, ahová a leány­iskola két alsó osztályát helyezték, több hely nem volt, az iskola uj épülete pedig még nem volt készen, az iskolafentartó és a fölöttes hatóságok beleegyezésével a felső osztályos leánynövendékeket a fiukkal együtt tanították. «Nincs okunk panasz­kodni az intézmény ellen, — mondja az igazgató, — s a felsőosztály fiú növendékeinek érett és lovagias felfogására vall, bogy a tisztes kolle­gialitás ellen sohasem vétettek, sőt annál buzgób­ban igyekeztek munkájukat végezni; világosan bi­zonyít emellett az osztályvizsgálati statisztika, a mely szerint 27 tanuló közül csak egv bukott, az is csak javítóra. E jó eredmény dacára azonban mérsékelni kell magunkat modern, ha'adó törek­vésünkben, mert a törvény keze fogva tart; ez az oka annak, hogy uj palotánkban a leányisko­lát külön kell választanunk a fiúiskolától.» Elég kár, mert noha már annyi sikeres kísérlet bizonyí­totta, hogy fiuk:ak és leányoknak komoly mun­kában való együttműködése mindkét féle csak ! jó hatással van, a «törvény», úgy látszik, mégis azt kívánja, hogy fiuk meg lányok csak táncis­kolában meg a kerítés mögött találkozzanak. Síu-han második volt a pozsonyi felső keres­kedelmi iskola. Ezt 1909-ben alapitatta a pozsonyi keresk. és iparkamara, mint a fiuisko’ával szo­rosan összefüggő, de kü’ön épületben elhelyezett fiókintézetet. 1910—11-ben már két osztálya volt. A debreczeni keresk. tanintézet mellett már 12 éve van női keresk. tanfolyam; 1909—10-ben megnyílt a női felső keresk. iskola első osztálya, s 1910. szeptember 25-én nyitották meg hivata’o- sam a már két osztálylyal bíró iskolát. «Sajnálattal» Ugyan, — miként &z a megnyitó beszédben ol­vasható, — de hát arról, hogy szükségessé vált, a mamák tehetnek, akik nem tanítják meg leányai­kat jól főzni; már pedig «a férfiak tartós von­zalmát, laI gyomor igényeit kielégítő jó konyha biztosítja.» így aztán a kisasszonyok hoppon ma­radnak, tanítónők, orvosnők vagy egyéb vénkis- ásszonyok lesznek. Azok pedig, «akik határozott hajlammal nem bírnak, azok a közgazdasági életre nevelő keresk. iskolában találják fel a boldogulás Útját». Ez nem nagyon hize’gő ugyan a keresk. iskolára, de szónok rögtön jóvá teszi és megvigasz­talja la leányokat s főleg a mamákat azzal, hogy midőn Lipót Szalvátor főherceg, aki, úgy látszik,- la nőnevelést ugyanilyen szempontból néd, a bé si női felső kereskedelmi iskola kitűnő igazgatóját, dr. Steindler Olgát megkérdezte, milyen kilátá uk van a növendékeknek a férjhezmenésre, az a főherceget megnyugtathatta, hogy sokan már az iskola padi­jain jegyzik el magukat, mégis csak jó iskola hát a női felső keresk. iskola! Nem mindenki fogja fel azonban igy a női felső kereskedelmi iskola célját és a pozsonyi értesítőben pl. ezt olvashatjuk.- «Hazánkban évenkint ezrével kerülnek ki a legkülönbözőbb 'engedélyezett és nem engedélyezett szaktanfolyamokból az olyan leányok, kik általános és szakműveltség híján, állítólag mint teljesen kiképzett gyorsírók és gépírók ellepik az irodákat, ahol bármely elfogadható vagy el nem fogadható bér ellenében felveszik a harcot a létért vagy nem létért. Ne keressük! e jelenség okát egye­dül az egyes cégek érthető, bár nem helyeselhető azon törekvésében, hogy az úgyis túlságosan nagy költségek csökkentésére olcsó, bár gyakran selej­tes munkaerőkkel igyekszenek megtölteni irodáju­kat, mint inkább azokban a téves nézetekben, melyek a kereskedelmi szakképzésről még ma is elterjedtek. Gyakran hallhatjuk, hogy a kereskedelmi szak- képzettség egyedül a routine megszerzéséből, la kereskedelmi szokások sablonos utánzásából áll és bogy az irodai gyakorlat elsajátítására a legalkal­masabb az éveken át való másolás és örökös ismét­lés. Aki tehát a kereskedelmi pályán keresi boldo­gulását, az lépjen be mielőbb valamely irodába, mint gyakornok. Nem állítjuk, hogy az iskola már magában teljesen pótolja a gyakorlatot, jól tudjuk, hogy még a magasabb fokú kereskedelmi szakiskolából sem kerülnek ki gyakorlott kereskedők. De ha mé­lyebben bepillantunk a kereskedelmi élet mai bo­nyolódott szerkezetébe, úgy meggyőződhetünk, hogy kevés más foglalkozás van, mely annyira megkí­vánná a tudományos elméleti kiképzést, mint ép­pen a kereskedői foglalkozás. Évszázadok mulasztásait pótolni, leányainknak a szellemi képzettség ama fokát megadni, melyet a gazdasági élet ma minden munkásától méltán elvár, a szakiskolának szép, de nehéz feladata.» Lássuk már most, milyen eredménynyel feleltek meg ezek az iskolák az 1910—11. tanévben felada­tuknak: Debrecen ^ "pe|y^r" f’ozsony Reirt tanulók száma volt 52 34 63 Jeles eredtnénynyel végzett 23°/o 21°/o 22°/o Nem felelt meg ................ 17 » 3 „ 3 „ összehasonlítva ugyanegy iskolának, a debre- czeninek, fiú- és leánynövendékeit, ez az eredmény: í i ik L^n\ok Jelesen végzett, . , ., . . 2% 23°/o Nem teleit me ......................... 27 » 17 » Az egyes tantárgyakat tekintve, legtöbb jeles eredmény volt (a hittantól eltekintve): Marosvásárhely Debrecen 1 ányok fiuk leányok Alsó osztály fizika írod munka történet Középső osztály levelezés földrajz jogi isin. Leggyöngébb eredmény pedig: Maiosvásarhely Debrecen leányok fiuk leányok A'ső osztály mennviségt. kér. számtan mennyiségi. Középső oszt. kér. számtan kér. számtan bér. számtan Ebből az összehasonlító táblázatból igazán nem tűnik ki, miért kellett például Pozsonyban csak a leányok számára szaporítani a mennyiségtani heti órák számát. Mennyire szükségét érezték a 'szülők a női felső kereskedelmi iskolának, mutatja az a körül­mény, hogy az ország legtávolabb eső vidékeiről küldik gyermekeiket ezekbe az iskolákba. Pozsony­ban 22, Marosvásárhelyt 26, Debreczenben 16 más megyebeli leány tanul. Ezek 'számára Pozsonyban és Marosvásárhelyt internátus van; utóbbiban évi 600 koronát, előbbiben, melyet pedig a város is segélyez, 1000 koronát fizetnek a bennlakó növen­dékek. Ezzel a pozsonyi internátussal kapcsolatban kissé groteszk határozatot hozott a kamara: ház­tartási főzőiskolát rendez be a kereske­delmi szakiskola növendékei számára, 1 — mert hál, amint hallottuk, «a férfiak tartós von­zalmát a gyomor igényeit kielégítő jó konyha biz­tosítja» és hát nem lehessen tudni! A tanulók előkészültségét illetőleg többnyire a polgári iskolából kerülnek ki, de vannak olyanok is (Debreczenben és Pozsonyban 14), akik fplsf leányiskolából, sőt tanitónőképzőből jöttek. Nyelvi tudásuk is kielégítő. A pozsonyi és debreczeni statisztika szerint: Pozsony Defreeze u csak magyarul beszél 12 39 magyarul és németül 25 10 magyarul és tótul 2 —< több nyelven 24 3 A nyelvi oktatásra, felsőbb intézkedésre, na gyobb súlyt helyeznek a 'női felső kereskedelmi­ben, mint a fiuknál. Forszírozzák azonkívül a le­velezést, a gép- és főleg a gyorsírást, annyira hogy Pozsonyban például heti 2 órában minden osztályban kötelezővé tették. Ha ez az intézkedés nem tartalmazza is talán azt a káros tendenciát, hogy a leányokból még a felső kereskedelmiben is főleg segédmunkásokat képezzenek, mindenesetre túlterhelésre visz. így Pozsonyban például már az alsó osztályban heti 36 kötelező óra súlya neheze dik a gyerekleányokra. Érdekes jelenségre mutatnak a statisztikának azlok a szánmi, melyek a tanulók szüleinek foglal­kozásáról beszélnek. A debreczeni iskola növen­déked közül csak 11 kereskedőnek vagy iparosnak gyermeke, míg lateinercsaládból 26 került ki. Po­zsonyban Í9 63 növendék közül 20 orvosnak, tanár­nak, ügyvédnek gyermeke. A szorosan vett tanításon kivül külön elő­adásokkal (Debreczen), tanulmányi kirándulások rendezésével és az ifjúsági körök irányításával igyekeztek a tanárok növendékeik érdeklődését fel­kelteni s islzellemi látókörét bővíteni. A pozsonyi iskola három ízben vitte tanítványait helybeli ipar­telepek megtekintésére s négynapos kirándulást is rendezett a Tátrába, Kas ára, Budapestre. - A debreczeni intézet nyolcszor látogatott ipartelepe­ket s május 25-én 3 napos kirándulást tett Buda­pestre. Legérdekesebb azonban az a kísérlet, me­lyet a marosvásérhelyi intézet modern szellemű vezetősége tett: április 7-én 10 napos velencei kirándulásra indult 33 fiú- és 18 leánynövendékével. «A fiú- és leánytanulók együttes kirándulása nem okozott semmiféle kellemetlenséget. Inkább az állítható, hogy a leányok jelenléte kedvező ha­tással volt a fiuk viselkedésére; természetes gyön­gédségükkel, kifogástalan viselkedésükkel neme- siíőleg, szeliditö'eg hatottak a fiuk magatar'árira, fellépésére. Egy iskola különben sem tehet kü­lönbséget tanulói között, nem tarthat vissza a kirándulástól 18 tanulót csak azért, mert ezek a tanulók véletlenül leányok. Különösen nem teheti ezt egy olyan iskola, mely a jelen tanévben úttörő kísérletet tett egyik felső osztályában a koeduká- ciós tanítással s ez a kísérlet kedvező ered- ménynyel járt.» 9 A sikerült kirándulás célja a felső Adria partvonalának bemutatása volt s útközben haszon­nal tekintették meg a budapesti vásárcsarnokot,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék