Világ, 1911. szeptember (2. évfolyam, 207-232. szám)

1911-09-10 / 215. szám

Vasárnap jövő tavaszra már-már nem lesz hizlalni való jó­szág, és még jobban meg fog drágulni a hús és a tej. Elég még egy rossz takarmánytermés és az agrárius urak maguk lesznek kénytelenek kierősza­kolni a kormánytól az élő húsállatok beengedését.­­A monarchia szerencsétlen vámpolitikáját még na­gyon sokszor meg fogják keserülni az osztrákok, de meg fogjuk ke­serülni mi is. De ez ellen az ügyetlen politika ellen nem protestálnak, nem szervezkednek a húsevők milliói. Pedig 1917-ig, a szerződések lejártáig még csak hat esztendő, s ha már most hozzá kellene fogni a szervezkedés­hez, ha nem akarjuk, hogy 1917-e­n túl is ilyen drága legyen a közélelmezés, mint ma. — Módosítják a lakásbérleti sza­bályzatot. Mikor B­á­r­c­z­y István polgármes­ter lett, elsőbben is a l­ak­ásnyomorúságon akart enyhíteni. Keresztülvitte, hogy a főváros mint­egy hatvanmillió koronás költséggel olcsó vá­rosi lakásokat épített. Azután megcsinálta az új lakásbérleti­­szabályzatot, amely a lakót annyira-amennyire, megvédi a háziurak túlka­pásai ellen. Ennek az új lakásbérleti szabály­zatnak a legérdekesebb szakasza az, amely ki­mondja, hogy: «Ama bérleti szerződések, ame­lyeknél a felmondás legalább negyedévi, még ha a negyedévi bérét a bérlő részletekben fizeti is, az első bérleti év letelte előtti időre a bérbeadó részéről föl nem mondhatók és a bérösszeg föl nem emelhető.» Ezt a paragrafust azonban meg­kerülték, kijátszottak azok a háziurak, akik heti- és havilakásos bérlőknek adnak szállást a házukban. Ezek az urak a heti- és havi­­lakásos bérlőktől magas összegű óvadékot kö­vetelnek és kiteszik a lakásból azokat a lakó­kat, akik a béremelést nem akarják vállalni. A lakásbérleti szabályzat e fogyatékosságának a korrigálása érdekében a szociáldemokrata­párt nagy akciót indított, de a lakásbérleti szabályzat e fogyatékosságát már régebben észrevették a városházán is, és mint értesü­lünk, Bárczy István polgármester segíteni akar a hajón. Revízió alá veszik a lakásbér­leti szabályzatot, amelynek bizony van néhány elhibázott szakasza. Elsősorban pedig módo­sítani fogják a heti és havi lakásokra vonat­kozó részt, olyanformán, hogy miként az éves lakásokban, úgy a heti és havi lakásokban se lehessen egy esztendőn belül a bért föl­emelni, sem a bérletet fölmondani.­­ Nyugdíjazott tanítók A főváros tanácsa U­tt­e­r­i­c­h Gyula polgári iskolai igazgatót, S­z­a­­l­a­i Dávid polgári iskolai tanítót, Fillinger Károly kereskedelmi iskolai igazgatót, Habóthy Sándor felsőbb leányiskolai igazgatót, Schuh József polgári iskolai igazgatót, Jablonszky János reáliskolai tanárt, Földes Joaklym polgári iskolai tanítót és Pfeifer Alajosné elemi iskolai tanítónőt, hivatalból nyugdíjazta.­­ A polgármester Berlinben. Bár­­c­zy István polgármester Berlinbe érkezett, ahol 20-ig fog maradni. A polgármester a— hír szerint — a berlini földalatti vasutat fogja tanulmányozni és tárgyalni fog egy társaság­gal, amely ajánlatot tett a budapesti föld­alatti vasút megépítésére. A polgármestert H­ü­­vös József, a Budapesti Városi Villamos Vasút elnök-vezérigazgatója is elkísérte Ber­linbe.­­ Orvosi kinevezés. A főpolgármester a pol­gármester előterjesztésére dr. Hochhalt Károly kórházi főorvost, akinek a nyugdíj­szabályzat szerint most nyugdíjba kellett volna mennie, egy évre a szolgálatban visszatartotta és dr. Hegedűs Bélát valamint dr. Waller Somát segédorvosokká ne­vezte ki. A Szabadságról. Rózsavölgyi Gyula alpolgármester visszaérkezett szabadságáról és át­vette hivatala vezetését.­­ A városházi telefon. A múlt hónap fo­lyamán, mint ismeretes, a központi városházán új telefon-központ kezdte meg­­ működését, amely a városi hivatalokkal történő összes beszélgetéseket lebonyolítja. Ma délelőtt statisztikát kész­tettek a beszélgetések számáról s kitűnt, hogy a városi te­lefon-központ négy munkahelyén délelőtt 8-tól 1 óráig 1840 beszélgetést közvetítettek. ■­ A Tabán szabályozása. A Tabán szabá­lyozásával kapcsolatban a főváros egyezkedést kísé­relt meg az egyes telektulajdonosokkal a terület megszerzésére. A telektulajdonosok közül azonban háromszázhetvenketten nem fogadták el az ingat­­­­lanért a mérnöki hivatal által fölajánlott árt. A­­ hároasszázhetvenkét ingatlan kisajátítását most már VILÁG 1911. szeptember 10. S.H bírói útra kell terelni. A törvény értelmében minden ingatlanról két-két pé­dányban úgy a vonatkozó ki­sajátítási tervezetet, mint pedig a becslési munk­át be kell terjeszteni. Nehogy ez a fontos városrende­­zési ügy fennaradást szenvedjen, D­e­v­e­c­­­s Fe­renc előterjesztést tett a főváros tanácsának, hogy ezeket a munkákat soron kívül külön személyzet akalmazásával azonnal készítsék el. A főváros ta­nácsa a középítési igazgató előterjesztését magáévá tette és igy a háromszázhetvenkét i­gatlan kisajátí­tása még az ősz folyamán megindulhat.­­ A bádogosok iskolája A Vili­­kér. Jáz­min­ utcai bádogos inasiskolában hétfőn e hónap 11-én délután 5 órakor kezdődik a rendes anitás. Fölhivta erre a bádogos mesterek és munkaadók figyelmét az igazgatóság­­ ram« Ugye önveik: Is mindig a valódi PÁLMA francsu­k cipősarok jut essébe, ha gombamódra szaporodó utánzatai­nak reklámját látja ! EGYESÜLETEK ** Újságkiadók közgyűlése. A Magyar Újságkiadók Országos Szövetsége ez évi közgyű­lését szeptember 17-ére hívta egybe. A szövetség elnöksége most arról értesíti az érdekelteket, hogy arra való tekintettel, hogy Debreczen városa ugyan­ezen a napon ünnepli meg a város nyomdájának háromszázötvenéves fennállását és hogy a szövet­ség vidéki tagjai ezen az ünnepélyen nagy szám­ban vesznek részt, a szövetség közgyűlését októ­ber 15-re halasztotta. Beiratások a gyorsíróiskolába. A «Steno­­gráfia» országos Gabelsberger gyors­ró- és gépiróiskolá­­ban (kizárólag Rákóczi-út 60.) most folynak a beira­tások a magyar, német, gyorsírási, gépirási és kereske­delmi szaktanfolyamokra. A teljes tandíj 10 korona, a végzett növendékek országos bizottság előtt vizsgát tesz­nek, állásbahelyezésükről pedig az igazgatóság gondos­kodik. A behratások egész napon át folynak az intézet­­ helyiségeiben. Érdeklődőknek szívesen küld tájékoztatót ,az igazgatóság. JeJ212 ® 5S—85- HOLZER cs. és kir udv. és kamatai szállító DIVATHÁZA Budapest, Kossuth Lajos­ utca 9. sz. A Souterrainban: Uraff?ur» divatos japán szabásu y ff V i\ulfiull angol kelméből . . JT.” ii KíKZi!ITTI gyapju szöve,bött­yn — ItuuuiUlü sikkes szabásu . wíw» fi |)n?pfnf serdülő leány részére fLCiíl­ Ul jó minőségű kelméből, __ különfé­e színekben . . . «0.““ ÍR! 117 anS°l flanellből, divatos y pn iöin­t# színekben .......................I • jj 1 KÖZOKTATÁS Szeptemberben A kéthónapi pihenés után már ismét együtt van a tanulóifjúság a tudományok templomában. A középiskolák első osztályai zsúfolva van­nak, mert hiába, nagy a tolongás, a tülekedés a tudományos pályák felé. Jól különböztessük m­a! Azt mondom, hogy: a tudományos pályák felé, ami nem azt jelenti, hogy egyúttal álta­lános kultúrviszonyaink fejlődtek volna. Sőt beteges tünetet látok itt lefolyni, mert ma csakugyan minden szülő diplomás pro­letárt akar gyermekeiből nevelni. «Mindenáron urat!» — ez a jelszó s csak úgy hemzsegnek az iskolák a sok, sok silány te­hetségű tanulóktól. A népiskolákra vonatkozólag gróf Apponyi Albert behozta az ingyenes népoktatást, vagyis a tandíjmentességet. Az államnak, a t­örvény­­hozásnak tovább kell menni! Mondja ki a törvény­­hozás, hogy 1. az összes középiskolák négy alsó osztályában nincs tandíj. 2. A középiskolák négy alsó osztályában minden tanulót, ha fél a mó­dik, ellátnak tankörtekkel. 3. A középiskolák négy alsó osztályához a szegénysorsú s jó elő­menetelő tanulók számára internátus és élelmezési osztály állítandó fel! Ez által természetesen még jobban megszaporodna a tanulók száma. Azonban a IV. osztály bevégzésével megszűnne a tandíj­mentesség. A kiváló tehetségű, szegény­­sorsú tanulók részére azonban az előbb élvezett előnyök fentartandók vol­­­­nak, hogy ez által a kiváló tehetség érvényesül­hessen. Mint az 1. pont kimondja a négy alsó osztályban a tandíjmentességet, ezzel ka­pcsolatban magas tanárokkal, lehető legszigorúbb osztályozás­sal és az előnyök megvonásával azt a célt kellene szolgálni, hogy a vagyonos, gazdag szülők gyer­mekei is , h­a gyenge tehetségek , leszoríttassa­­nak a tudományos pályákról. Szóval, lehetővé tenni mindenki számára a négy középosz­tály elvégzését, de lehetetlenné tenni a gyenge tehetségek diplomaszer­zését. A négy középosztályt végzett ifjúság pedig menjen ipari és kereskedelmi pályára állítson fel az állam szakipariskolá­­kat és jöjjön a gazdasági függet­lenség! Hegedűs A. Elek.­­ Ahol igazán ne el­k. Ülik gy­­er megmondani, hogy gyermekeink nagyrészt a neve­lőik és az iskolák dacára nevelődnek. A tanítás­nak sablonos, agyontaposott menete, melytől leg­több helyt ma is dehogy mernek egy hajszálnyira is eltérni, a tanítás anyagának helytelen megvár

Next