Világ, 1911. szeptember (2. évfolyam, 207-232. szám)
1911-09-21 / 224. szám
Csütörtöki will olyan oktató modorban vezeti ezt a tankönyv-morállal spékelt cselekményt, hogy bármelyelemi iskolában taníthatnak a tíz éven aluliak épülésére, erkölcsi érzékük erősbítésére. Nekünk azonban semmi újat se mond. Hosszú-hosszú három és fél órán keresztül egyetlenegy motívum, egyetlenegy ötlet se üti meg a dobhártyámat. A morálja Cukor. A szelleme nem terjed túl egy zsúrtársaság szellemességén. Az alakjai nem érdekelnek. Nincs közük az élethez, nekünk pedig nincs közünk hozzájuk. Azokra a végtelen novellákra és regényekre gondolok, amelyek a «Magazin»-okban jelennek meg Kol kiloszámra kelnek el az angol szigeten. Be kell vallanom, hogy nekem egyenesen ellenszenves ez az irodalom. Ez a derűs, mosolygó angol leány a porcellán arcbőrével és a rózsás, színeivel pedig nagyon hasonlít a keserűvíz-reklám ismert nőjéhez, aki már évek óta nem tud meggyőzni arról a sarkigazságról, hogy a keserűvíz tényleg kellemes és üdítő. A színházban egy pillanatig se feledkeztem meg magamról. Mindig éreztem, hogy színházban vagyok és rossz darabot játszanak. A vígjáték megoldása egy házasság. Zangwill morálja: a szereplők kibékülnek és a közönség bűnhődik. III. Odry, Horváth Jenő, Pethes, Rákosi Szidi sietnek megmenteni ezt az agyoncukrozott, kedélytelen limonádét és minden részvétem az övék. Gál egy ar arisztokratát játszik, könnyedén, nagyon szeretetreméltó hányavetiséggel. Ligeti Juliska kedves. Évek óta nem telik tőle egy új hang, de a régi, betanult és rugóra járó kedvességével bölcsen gazdálkodik. Jászai Mari az ír halsütő asszony szerepében humoros hangokat üt meg. Idegenszerű, deérdekes. de a vidámságban is a pátoszt keresi. Groteszk, de nehézkes. Mindenütt a nagygesztusokat és a hősi színeket keresi. Főpróba után láttam, amint a villamosra várt. Kezét a szemem elé emelte ellenzőül, úgy várta fezt a döcögős járművet, olyan pózzal és gesztussal, mint a partra vetett száműzött, aki a meszszeségbe kémlel és nézi, jön-e a megmentő hajó. K. D. (*) Operaház. Burkán ma Csajkovszky «Anyégin»-jében folytatta vendégszereplését. Lenszky szerepét énekelte magyarul. Diszkrét és előkelő volt. Finomanés stílszerűen énekelt. Játékát ma zavartalanul élvezetesnektaláltuk. A magyar szöveget elég jól mondja, sok helyütt föltűnő értelmesen. Mégis semmi jelentősége sincs ennek, hogy ő magyarul énekelt. A közönség sokat tapsolta s mellette különösen Takácsot tüntette ki, aki Anyegint most is nagyszerűen alakította. A többi szereplők közül kiemeljük Válent Vilmát és Ambrus Etelkát. — Az Operaházban holnap, csütörtökön, a »«Hegyek alján» kerül színre a következő szereposztásban: «Szamosi El»— Márta, Szoyer Ilonka—Nuri,Környey—Pedró, Szemere—Szebasztiana. — Pénteken Marsehalkó Rózsika, mint az Operaház szerződött tagja lép fölelőször «Mignon»-ban. A többi szerepet Sándor Erzsi, Arányi, Takács, Mihályi, Hegedűs, Kertész játssza. (*) «Nagy diákok». Pierre Veber és Serge Basset a télen Parisban nagy sikert aratott színműve, a «Nagy diákok» iránt nagy érdeklődés nyilvánul a budapesti közönségnél is, amennyiben a Magyar Színház szombati bemutatójára tömegesen veszik a jegyeket. A rendkívül érdekes darab, amelynek meséje az iskola padjaiból indul ki, a Magyar Színház java erőit foglalkoztatja. A «Nagy diákok» bemutató előadásáig holnap, csütörtökön a «Kis lord», pénteken a «Sárga liliom» kerül színre. (*) Két kiállítás. Vészi Margitot ismerjük régóta, mint karrikaturistát. Friss mindig, franciásan szellemes, nem rajzainak művészi erejével hat, inkább meglátásával, amint embereit és tárgyait nézi és papírra ráncigálja ötletesen toreített karakterüket. Most Könyves Kálmánnál mutatja be munkáit, melyek legjobbcsoportját képezik mindannak, amit tőle láttunk. Ne a nagy művészet titkait keressük itt, hanem egy szellemes, csipdelődő ,és ironikus Valaki szembeállítását a mindennapi élettel. Ismert párisi nagyságoknak Csapata, vonul ,el és egy since, aki le nevetné ezeken a kis rajzokon lelki inkognitóját. Nem keltenek a képek hahotát, finom mosolyt áll körülöttük és egy fölényes megismerés, nem annyira festői, mint pszichológiai megismerés végez modelljeivel. Megakad a tollán egy mimika, egy groteszk, de mégis kifejező gesztus, arcoknak olyan jellemvonása, mely betakarja az egész embert. Egy szóval: Vészi Margit karrikaturista ennek a szónak a nagyszerű és párisi és «L’aserette au beurre»-i értelmében. Egy nagyszerű intelligenciát visz harcba, csak az még a fogyatékossága, hogy ennek a karrikatúrára termett intelligenciának festői felszerelései még nem egészen tökéletesek. Anyagának Görgei Arthur, Jeanne Bloche, Réjane, Mounet Sully, D’Annunzio, Brandes és Anatole France képezik legérdekesebb darabjait s aztán néhány jó plakátja. Mellette Kubinyi Sándor rajzait, metszeteit, temperáit mutatja be, csaknem százat, melyek egy rutinos és kevésbbé ötletes grafikusnak a munkái. Münchennek a nyomottságát hozzák ezek a dolgok, friss sablonokat, egy, akarattal is legyőzhetetlen egyformaságot. A két tárlatot csütörtök délután 5 órakor nyitja meg ünnepélyesen Molnár Viktor közoktatásügyi államtitkár. (*) Liszt-ünnepély Pozsonyban. A pozsonyi Uránia Tudományos Egyesület Liszt Ferenc 100-ik születésnapja alkalmából október 22-én a pozsonyi városi színházban nagyszabású ünnepélyt rendez. A díszelőadás műsora nagyobbrészt Liszt műveiből van összeállítva. Polgár Károly színigazgató ez alkalomra a színházat ingyen átengedte az Urániának. (*) «Nyári szerelem». A Vígszínház legközelebbi újdonsága, «Nyári szerelem», Louis Artus vígjátéka, telivér párisii darab, amelynek keretében a főúri világ személyiségei és a nép egyszerű gyermekei találkoznak. Egy arisztokrata házasság boldogságát menti meg egy kis masamódleány önfeláldozása. Az első és negyedik felvonás színhelye a Mathivet kastély, a második felvonás a «Jardin des Tuilleries»-ben játszik, a harmadik felvonásban pedig a színpad egy modern női kalapüzletet ábrázol. A premieret a jövő héten tartják meg. Holnap, csütörtökön, a «Nincs elvámolni valója?», Hennequin és Weber jókedvű vígjátéka kerül színre, szombaton pedig a «Millió»-t, Berr és Guillemaud nagyhatású bohózatát adják ebben a szezonban először. (*) Feloszlott színtársulat. Szabó Ferenc, a nyitrai színtársulat igazgatója feloszlatta társulatát. Szabónak utóbbi időben annyira rosszul ment a sorsa, hogy kénytelen volt a társulat tagjait elbocsátani. Utoljára Pöstyénben játszott nagy részvétlenség mellett. (*) «A testőr» női szerepben. Az egyik pétervári színház Molnár Ferenc vígjátékát, «A testőr»-t nagy sikerrel mutatta be. A címszerepet nem színész, hanem színésznő játszotta: Borosdina asszony. A pétervári lapok a legnagyobb elismeréssel fogadták «A testőr»-t, amely külföldi diadalainak babérjai mellé fűzheti már az oroszországit is. Már az semlehetetlen, hogy nadrágszerep lesz a testőrből és Sarah Bernhardt is, Fedák Sári is eljátssza. (*) «Tannhäuser» a ligetben. Kornai Berta csütörtökön kezdi meg vendégjátékát a Városligeti Színházban a «Tannhäuser, vagy verekedés a Wartburgban» című opera-paródiában. Az újdonság mely Nestroynak, a bécsiek egykor híres bohózatírójának sikerült alkotása, évek hosszú során át a legvonzóbb műsordarabja a császárváros operettszínházainak és a Városligeti színház igazgatósága is nagy sikert remél a pompás paródiától. Kornai Berta mellett a színház legjobb erői játsszák a főszerepeket. (*) A «Baccarat» Újpesten. Az újpesti Népszínházban ma Henry Bernstein «Baccarat»ját adták és a darabban mutatkozott be a színház másik drámai hősnője, Fehérváry Juliska. A közönség szívesen tapsolt a művésznőnek, akinek játéka igazi tehetségről tett tanúságot. Mellette jók voltak Lévay, Hajdú, Abonyi és Somogyi. (*) Magyar operett Londonban. A. H. Quaritch londoni színházi ügynöksége, amely a «Tájfun»-t is kezeli, megvásárolta Buttykay Ákos «A csibészkirály» operettjének előadási jogát Angliára és Amerikára. A magyar operett, mely Szél Lajos szövegével annak idején a Király-színházban került színre, a szerzőkkel kötött szerződés értelmében a tavaszszal fog Londonban bemutatóra kerülni. Most készül a librettó angol fordítása és Buttykay most komponál néhány új számot a londoni előadás számára. (*) Lejáró művészeti pályázatok. A képző- és iparművészeti és az építőművészet köréből hirdetett pályázatok közül a közeljövőben a következőknek a határnapja jár le: 1. Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat által hirdetett általános, nyilvános pályázat eredeti iparművészeti tervekre, október 2-án. Pályadíjat nem tűz ki a társulat, de legalább kétezer koronát irányoz elő a legmegfelelőbb tervek megvásárlására. 2. A gyergyószentmiklósi Kossuth-szobor tervezésére hirdetett pályázat, október 6-án. Első díj a kivitellel való megbízatás, a második dij ezer korona, a harmadik dij ötszáz korona. 3. II. Sándor orosz cár pétervári lovasszobrára hirdetett nemzetközi pályázat, november 1-én. Dijak: öt-, négy-, három-, két- és egyezer rubel. 4. A Magyar Mérnök- és Építészegylet 1910/11. évi építészeti nagy pályázata, november elsején. Tervezendő a Balaton partján mintegy ötven-hatvan méter hosszú híd végében vízben létesítendő terraszén egy kaszinó és fürdő, hangversenyteremépület. Az első díj az egyesületi aranyérem és a közoktatásügyi miniszter ezerkétszázkoronás ösztöndíja, a második dij az egyesületi ezüstérem. 5. A Magyar Mérnök- és Építészegylet 1911/12. évi építészeti nagy pályázata, lejár 1912. január 9-én. Tervezendő sík területen egy szabadon álló jégpalota. Az első dij az egyesületi aranyérem s a közoktatásügyi miniszter 1200 koronás utazási ösztöndíja, a második dij az egyesületi ezüstérem. 6. Az aradi vértanuknak, az aradi vesztőhelyen felállítandó emlékművére, Arad város által hirdetett pályázat, lejár 1912. március 10-én. Az első dij tízezer-, a második ötezer- és a harmadik kétezer korona. 7. Deák Ferencnek Miskolczon harminchatezer korona költséggel emelendő szobrára hirdetett pályázat, lejár 1912. április 1-én. 8. Az Erzsébet királyné emlékműre hirdetett pályázat, lejár 1912. november 15-én. Az első dij tizenötezer, a második tízezer és a harmadik hatezer korona. TUDOMÁNY IRODALOM. «Kezdet kezdetén.» B. Kiss Mihály ezen a címen adta ki verseit Karczagon. Könyvét a magyar diákságnak ajánlja. Kezdetleges, zavaros összevisszaságban torlódnak itt össze a régi, elt avult versek az újakkal, amelyek semmivel se jobbak a régieknél. Egy versének ez a címe: «Rapk a Vilmoshoz». Az életet azonban mindig É-vel írja. Nemzetközi orvossebészeti kongressszus Brüsszelben. A nemzetközi orvossebészeti kongresszus szeptember 25-én kezdi meg tanácskozásait Brüsszelben. A kongresszuson, melyen az egész világ chirurgusai közül háromszázan vehetnek részt, a magyar orvossebészek is megjelennek. A nemzetközi sebésztársaság magyartagjai közt vannak Dottinger Gyulaés Herczeg Manó budapesti egyetemi tanárok, Makara Lajos kolozsvári egyetemi tanár, Pólya Jenő, Alapi Henrik és Manninger Vilmos kórházi főorvosok, Gellért Emil Rókus kórházi orvos és Fischer Ernő, a Szent István-kórház Röntgen-laboratóriumának vezetője, akik közül már többen elutaztak a kongresszusra. Akadémikusok munkássága. Heinrich Gusztáv, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a következő körlevelet intézte az Akadémia tagjaihoz: «A Magyar TudományosAkadémia tiszteleti, rendes és levelező tagjait ‘ezennel fölkérem, hogy az 1911. évi írói munkásságuk eredményét, illetőleg közrebocsátott vagy sajtóra kész dolgozataiknak jegyzékét, az ‘1912-ik évi Akadémiai Almanach számára, folyó évi szeptember 3£-ig, az Akadémia főtitkári hivatalához beküldeni méltóztassanak. Az utolsó nagygyűlésen megválasztott tagokat fölkérem születési idejük és helyük közlésére, valamint eddigi munkálataik teljes jegyzékének beküldésére. Azokat a régibb tagokat, kik eddig munkálataik jegyzékét be nemküldötték, arra kérem, hogy ez alkalommal összes munkásságukra terjeszkedjenek ki. Minthogy azelmúlt években a tagoknak csak egy része felelt megezen fölhívásnak, tekintettel tíz Almanach e részének irodalomtörténeti jelentőségére, bátor vagyok kérésemet a tagok különös figyelmébe ajánlani. Egyszersmind ‘az 1911-ik évi Almanachban lévő s ’azóta netán megváltozott címek kiigazítását, esetleg kiegészítését kérem. Végre szerencsém van figyelmeztetni a t. tagokat az Ügyrend 6-ik pontjára, mely önéletrajzi adatoknak perigét alatti beküldésétkívánja.» VILÁG 1911. szeptember21. 15