Világ, 1911. szeptember (2. évfolyam, 207-232. szám)

1911-09-21 / 224. szám

Csütörtöki will olyan oktató modorban vezeti ezt a tan­könyv-morállal spékelt cselekményt, hogy bármely­­elemi iskolában taníthatnak a tíz éven aluliak épü­lésére, erkölcsi érzékük erősbítésére. Nekünk azon­ban semmi újat se mond. Hosszú-h­osszú három és fél órán keresztül egyetlenegy motívum, egyetlen­egy ötlet se üti meg a dobhártyámat. A morálja Cukor. A szelleme nem terjed túl egy zsúr­társaság szellemességén. Az alakjai nem érdekelnek. Nincs közük az élethez, nekünk pedig nincs közünk hoz­zájuk. Azokra a végtelen novellákra és regényekre gondolok, amelyek a «Magazin»-okban jelennek meg Kol kiloszámra kelnek­ el az angol szigeten. Be kell vallanom, hogy nekem egyenesen ellenszenves ez az irodalom. Ez a derűs, mosolygó angol leány a porcellán arcbőrével és a rózsás, színeivel pedig nagyon hasonlít a keserűvíz-reklám ismert nőjé­hez, aki már évek óta nem tud meggyőzni arról a sarkigazságról, hogy a keserűvíz tényleg kelle­mes és üdítő. A színházban egy pillanatig se fe­ledkeztem meg magamról. Mindig éreztem, hogy színházban vagyok és rossz darabot játszanak. A vígjáték megoldása egy házasság. Z­a­n­g­­will morálja: a szereplők kibékülnek és a kö­zönség bűnhődik. III. Odry, Horváth Jenő, Pethes, Rákosi Szidi sietnek megmenteni ezt az agyoncukrozott­, kedélytelen limonádét és minden részvétem az övék. G­á­l egy ar arisztokratát játszik, könnyedén, nagyon szeretetreméltó hányavetiséggel. Ligeti Juliska kedves. Évek óta nem telik tőle egy új hang, de a régi, betanult és rugóra járó kedves­ségével bölcsen gazdálkodik. Jászai Mari az ír halsütő asszony szerepében humoros hangokat üt meg. Idegenszerű, de­­érdekes. de a vidámságban is a pátoszt keresi. Groteszk, de nehézkes. Min­denütt a nagy­­gesztusokat és a hősi színeket ke­resi. Főpróba után láttam, amint a villamosra várt. Kezét a szeme­m elé emelte ellenzőül, úgy várta fezt a döcögős járművet, olyan pózzal és gesz­tussal, mint a partra vetett száműzött, aki a mesz­­sze­ségbe kémlel és nézi, jön-e a megmentő hajó. K. D. (*) Operaház. Burk­án ma Csajkovszky «Anyégin»-jében folytatta vendégszereplését. Len­­szky szerepét énekelte magyarul. Diszkrét és elő­kelő volt. Finoman­­és stílszerűen énekelt. Játékát ma zavartalanul élvezetesnek­­találtuk. A magyar szöveget elég jól mondja, sok helyütt föltűnő ér­telmesen. Mégis semmi jelentősége sincs ennek, hogy ő magyarul énekelt. A közönség sokat tap­solta s mellette különösen Takácsot tüntette ki, aki Anyegint most is nagyszerűen alakította. A többi szereplők közül kiemeljük Válent Vil­mát és Ambrus Etelkát. — Az Operaházban holnap, csütörtökön, a »«Hegyek alján» kerül színre a következő szereposztásban: «Szamosi El»— Márta, Szoyer Ilonka—Nuri,­­Környey—Pedró, Szemer­e—Szebasztiana. — Pénteken M­a­r­­se­halkó Rózsika, mint az Operaház szerződött tagja lép föl­­először «Mignon»-ban. A többi szere­pet Sándor Erzsi, Arányi, Takács, Mihályi, Hege­dűs, Kertész játssza.­­ (*) «Nagy diákok». Pierre Ve­ber és Serge Basset a télen Parisban nagy sikert aratott színműve, a «Nagy diákok» iránt nagy érdeklődés nyilvánul a budapesti közönségnél is, amennyiben a Magyar Színház szombati bemutatójára töme­gesen veszik a jegyeket. A rendkívül érdekes darab, amelynek meséje az iskola padjaiból indul ki, a Magyar Színház java erőit foglalkoztatja. A «Nagy diákok» bemutató előadásáig holnap, csütörtökön a «Kis lord», pénteken a «Sárga liliom» kerül színre. (*) Két kiállítás. Vészi Margitot ismer­jük régóta, mint karrikaturistát. Friss mindig, franciásan szellemes, nem rajzainak művészi ere­jével hat, inkább meglátásával, amint embereit és tárgyait nézi és papírr­a ráncigálja ötletesen tor­eíte­tt karakterüket. Most Könyves Kálmán­nál mutatja be munkáit, melyek legjobb­­csoportját képezik mindannak, amit tőle láttunk. Ne a nagy m­űvészet titkait keressük itt, hanem egy szelle­mes, csipdelődő ,és ironikus Valaki szembeállítását a mindennapi élettel. Ismert párisi nagyságoknak Csapata, vonul ,el és egy since, aki le ne­vetné ezeken a kis rajzokon lelki inkognitóját. Nem kel­tenek a képek hahotát, finom mosoly­t­ áll körü­löttük és egy fölényes megismerés, nem annyira festői, mint pszichológiai megismerés végez mo­delljeivel. Megakad a tollán egy mimika, egy gro­teszk, de mégis kifejező gesztus, arcoknak olyan jellemvonása, mely betakarja az egész embert. Egy szóval: Vészi Margit karrikaturista ennek a szó­nak a nagyszerű és párisi és «L’aserette au beurre»-i értelmében. Egy nagyszerű intelligenciát visz harcba, csak az még a fogyatékossága, hogy ennek a karrikatúrára termett intelligenciának festői felsze­relései még nem egészen tökéletesek. Anyagának Görgei Arthur, Jeanne Bloche, Réjane, Mounet Sully, D’Annunzio, Brandes és Anatole France ké­pezik legérdekesebb darabjait s aztán néhány jó plakátja.­­ Mellette Kubinyi Sándor rajzait, metszeteit, temperáit mutatja be, csaknem százat, melyek egy rutinos és kevésbbé ötletes gra­fikusnak a munkái. Münchennek a nyomott­­ságát hozzák ezek a dolgok, friss sablonokat, egy, akarattal is legyőzhetetlen egyformaságot. A két tárlatot csütörtök délután 5 órakor nyitja meg ün­nepélyesen Molnár Viktor közoktatásügyi állam­titkár. (*) Liszt-ünnepély Pozsonyban. A po­zsonyi Uránia Tudományos Egyesület Liszt Fe­renc 100-ik születésnapja alkalmából október 22-én a pozsonyi városi színházban nagyszabású ünne­pélyt rendez. A díszelőadás műsora nagyobbrészt Liszt műveiből van összeállítva. Polgár Károly színigazgató ez alkalomra a színházat ingyen át­engedte az Urániának. (*) «Nyári szerelem». A Vígszínház legkö­zelebbi újdonsága, «Nyári szerelem», Louis Artus vígjátéka, telivér párisii darab, amelynek kereté­ben a főúri világ személyiségei és a nép egy­szerű gyermekei találkoznak. Egy arisztokrata há­zasság boldogságát menti meg­ egy kis masamód­­leány önfeláldozása. Az első és negyedik felvonás színhelye a Mathivet kastély, a második felvonás a «Jardin des Tuilleries»-ben játszik, a harmadik felvonásban pedig a színpad egy modern női ka­lapüzletet ábrázol. A premieret a jövő héten tart­ják meg. Holnap, csütörtökön, a «Nincs elvámolni valója?», Hennequin és Weber jókedvű vígjátéka kerül színre, szombaton pedig a «Millió»-t, Berr és Guillemaud nagyhatású bohózatát adják ebben­­ a szezonban először. (*) Feloszlott színtársulat. Szabó Fe­renc, a nyitrai színtársulat igazgatója feloszlatta társulatát. Szabónak utóbbi időben annyira rosszul ment a sorsa, hogy kénytelen volt a társulat tag­jait elbocsátani. Utoljára Pöstyénben játszott nagy részvétlenség mellett. (*) «A testőr» női szerepben. Az egyik pétervári színház Molnár Ferenc vígjátékát, «A testőr»-t nagy sikerrel mutatta be. A címszerepet nem színész, hanem színésznő játszotta: Boros­­din­a asszony. A pétervári lapok a legnagyobb elismeréssel fogadták «A testőr»-t, amely külföldi diadalainak babérjai mellé fűzheti már az orosz­­országit is. Már az sem­­lehetetlen, hogy nadrág­­szerep lesz a testőrből és Sarah Bernhardt is, Fe­­dák Sári is eljátssza. (*) «Tannh­äuser» a ligetben. Kornai Berta csütörtökön kezdi meg vendégjátékát a Városligeti Színházban a «Tannhäuser, vagy verekedés a Wartburgban» című opera-paródiában. Az újdonság mely Nestroynak, a bécsiek egykor híres bohó­­zatírójának sikerült alkotása, évek hosszú során­­ át a legvonzóbb műsordarabja a császárváros­­ operettszínházainak és a Városligeti színház igaz­­­­gatósága is nagy sikert remél a pompás paró­­­­diától. Kornai Berta mellett a színház legjobb erői játsszák a főszerepeket. (*) A «Baccarat» Újpesten. Az újpesti Népszínházban ma Henry Bernstein «Baccarat»­­ját adták és a darabban mutatkozott be a színház másik drámai hősnője, Fehérváry Juliska. A­­ közönség szívesen tapsolt a művésznőnek, akinek játéka igazi tehetségről tett tanúságot. Mellette jók voltak Lévay, Hajdú, Abonyi és So­mogyi. (*) Magyar operett Londonban. A. H. Quaritch londoni színházi ügynöksége, amely a «Tájfun»-t is kezeli, megvásárolta Buttykay Ákos «A csibészkirály» operettjének előadási jogát An­gliára és Amerikára. A magyar operett, mely Szél Lajos szövegével annak idején a Király-színházban került színre, a szerzőkkel kötött szerződés értel­mében a tavaszszal fog Londonban bemutatóra ke­rülni. Most készül a librettó angol fordítása és Buttykay most komponál néhány új számot a lon­doni előadás számára. (*) Lejáró művészeti pályázatok. A képző- és iparművészeti és az építőművészet kö­réből hirdetett pályázatok közül a közel­jövőben a következőknek a határnapja jár le: 1. Az Or­szá­go­s Magyar Iparművészeti Társulat ál­tal hirdetett általános, nyilvános pályázat eredeti iparművészeti tervekre, október 2-án. Pályadíjat nem tűz ki a társulat, de legalább kétezer koronát irá­nyoz elő a legmegfelelőbb tervek megvásárlására. 2. A gyergyószentmiklósi Kossuth-szobor ter­vezésére hirdetett pályázat, október 6-án. Első díj a kivitellel való megbízatás, a második dij ezer korona, a harmadik dij ötszáz korona. 3. II. Sán­dor­ orosz cár pétervári lovasszobrára hirdetett nemzetközi pályázat, november 1-én. Dijak: öt-, négy-, három-, két- és egyezer rubel. 4. A M­a­­gyar Mérnök- és Építészegylet 1910/11. évi építészeti nagy pályázata, november elsején. Tervezendő a Balaton partján mintegy ötven-hatvan méter hosszú híd végében vízben létesítendő ter­ra­szén egy kaszinó és fürdő, hangversenyterem­épület. Az első díj az egyesületi aranyérem és a közoktatásügyi miniszter ezerkétszázkoronás ösz­töndíja, a második dij az egyesületi ezüstérem. 5. A Magyar Mérnök- és Építészegylet 1911/12. évi építészeti nagy pályázata, lejár 1912. január 9-én. Tervezendő sík területen egy szabadon álló jégpalota. Az első dij az egyesületi aranyérem s a közoktatásügyi miniszter 1200 koronás utazási ösztöndíja, a második dij az egyesületi ezüstérem. 6. Az aradi vértanuknak, az aradi vesztő­helyen felállítandó emlékművére, Arad város által hirdetett pályázat, lejár 1912. március 10-én. Az első dij tízezer-, a második ötezer- és a harmadik kétezer korona. 7. Deák Ferencnek Miskolczon harminchatezer korona költséggel emelendő szob­rára hirdetett pályázat, lejár 1912. április 1-én. 8. Az Erzsébet királyné emlékműre hirde­tett pályázat, lejár 1912. november 15-én. Az első dij tizenötezer, a második tízezer és a harmadik hatezer korona. TUDOMÁNY IRODALOM.­ ­ «Kezdet kezdetén.» B. Kiss Mihály ezen a címen adta ki verseit Karczagon. Könyvét a magyar diákságnak ajánlja. Kezdetleges, zavaros összevisszaságban torlódnak itt össze a régi, elt avult versek az újakkal, amelyek semmivel se jobbak a régieknél. Egy versének ez a címe: «R­a­p­k a Vilmoshoz». Az életet azonban min­dig É-vel írja.­­ Nemzetközi orvossebészeti kongress­­szus Brüsszelben. A nemzetközi orvossebészeti kongresszus szeptember 25-én kezdi meg tanács­kozásait Brüsszelben. A kongresszuson, melyen az egész világ chirurgusai közül háromszázan vehetnek részt, a magyar orvossebészek is megjelennek. A nemzetközi sebésztársaság magyar­­tagjai közt van­nak D­o­tt­i­n­g­e­r Gyula­­és H­e­r­c­z­e­g Manó buda­pesti egyetemi tanárok, Makara Lajos kolozsvári egyetemi tanár, Pólya Jenő, Alapi Henrik és Manninger Vilmos kórházi főorvosok, Gel­lért Emil Rókus­ kórházi orvos és Fischer Ernő, a Szent István-kórház Röntgen-laboratóriumának vezetője, akik közül már többen elutaztak a kon­gresszusra.­­ Akadémikusok munkássága. Hein­rich Gusztáv, a Magyar Tudományos Akadémia fő­titkára, a következő körlevelet intézte az Akadé­mia tagjaihoz: «A Magyar Tudományos­­Akadémia tiszteleti, rendes és levelező­ tagjait ‘ezennel fölkérem, hogy az 1911. évi írói munkásságuk eredményét, illető­leg közrebocsátott vagy sajtóra kész dolgozataik­nak jegyzékét, az ‘1912-ik évi Akadémiai Almanach számára, folyó évi szeptember 3£­-ig, az Akadémia főtitkári hivatalához beküldeni méltóztassanak. Az utolsó nagygyűlésen megválasztott tagokat fölké­rem születési idejük és helyük közlésére, valamint eddigi munkálataik teljes jegyzékének beküldésére. Azokat a régibb tagokat, kik eddig munkálataik jegyzékét be nem­­küldötték, arra kérem, hogy ez alkalommal összes munkásságukra terjeszkedjenek ki. Minthogy az­­elmúlt években a tagoknak csak egy része felelt meg­­ezen fölhívásnak, tekintettel tíz Almanach e részének irodalomtörténeti jelentősé­gére, bátor vagyok kérésemet a tagok különös figyelmébe ajánlani. Egyszersmind ‘az 1911-ik évi Almanachban lévő s ’azóta netán megváltozott címek kiigazítását, esetleg­­ kiegészítését kérem. Végre szerencsém van figyelmeztetni a t. tagokat az Ügyrend 6-ik pontjára, mely önéletrajzi adatok­nak perigé­t alatti beküldését­­kívánja.» VILÁG 1911. szeptember­­21. 15

Next