Világ, 1911. november (2. évfolyam, 259-284. szám)
1911-11-11 / 268. szám
22 1911. november II. VILÁC? KIS TÁRCA Az élet öt adománya I. A Az élet reggelén a jó tündér beállított kobrával $3 így szólt: — Ebben adományok vannak. Válasz ki egyet, többit hagydj. Vigyázz,légy óvatos és válassz kosán. Mert az adományok közt csak egy van, amely értékes. Öt adomány volt: a Hit, a Szerelem, a Gazdagság, az Élvezetek és a Halál. A fiatal ember mohón nyúlt a kosárba s ezt mondta: ■— Fölösleges sokáig gondolkozni! És az Élvezetőket választotta. Aztán nyakába vette a világot s élvezte az ifjuság valamennyi kedves élvezetét. De mind, egytől - egyig rövid ideig tartott, csalódással telt, üres és haszontalan volt s kigunyolták őt, mikor búcsút mondtak neki. A fiatal ember, mikor végzett velük, így kiáltott fel: — Hiába vesztegettem el ezeket az éveket! Oh, ha még egyszer választhatnék, bizony okosabban cselekedném ! II. A tündér újra megjelent s igy szólt: — Még négy adomány van. Válassz újra s fontold meg jól! Az idő elmúlik és csak egy adomány értékes. A fiatalember sokáig habozott, végre a Szerelmet választotta és nem látta, hogy könyek gyűlnek a tündér száméba. Sok-sok év múlva, a mi emberünk egy koporsó mellett ült busán, lehorgasztott fejjel, egy üres házban. És igy sopánkodott: — Elmentek, egyik a másik után, egyedül hagytak «TMST ilFféRsM az utolsó"rá, akit legjobban szerettem. Egyik kétségbeesés jött a másik után és minden boldog óráért, amit a szerelem adott, ezer óra szenvedést fizettem. Átkozlak, oh szerelem, lelkemmélyéből. III. — Válassz újba! A tündér jött el megint s ő szólt imigyen: — Az évek most már bizonyosan megtanítottak az okosságra. Még három adomány van itt. Csak egyetlen egy fontos: ne feledd el és válassz e szerint. * A mi emberünk sokáig gondolkodott, végül a Hírt választotta. A tündér sóhajtva nézte, aztán eltűnt. Múltak az évek. A tündér megint ott állt az ember mögött, aki az alkonyat homályában keserű gondolatokba merült. A tündér tudta, mi gyötri őt Ezt gondolta magában: — Nevem betöltötte a világot, minden ajk engem magasztalt. Édes volt ez a tudat, de mily kevés ideig tartott. Csakhamar jött az irigység, aztán a rágalom, majd a gyűlölet végre az üldözés, utoljára a csúfolódás és ez volt a vég kezdete. Legeslegvégül a részvét eltemette a Hirt! Oh! micsoda kin a dicsőség keserűsége és nyomorúsága! Mikor ragyog, sárral dobálják meg és lenéző sajnálkozással, mikor kialszik. IV. — Válassz még egyszer! — szólalt meg a tündér szolid hangja. •— Még két adomány van itt, nem kell kétségbe esned. Most is csak azt mondom, hogy közülök csak egy értékes s az még mindig itt van. — Oh! mily vak voltam! — kiáltott fel az ember. — A gazdagság, a hatalom! Ezt választom! Ha az egyém lesz, akkor érdemes lesz élnem. Szórni fogom az aranyat, elvakitom vele az egész világot. A csufolkodók és irigyek lábaim elé, a porba vetik magukat s én gyönyörködni fogok abban, hogy meghunyászkodnak előttem. Enyém lesz minden gyönyör, minden fényűzés, a szellem és a test minden kedvtelése. Megvásárolok mindent, ami e világ piacain, kapható, az emberek tiszteletét, hódolatát, imádását és megalázkodását. Eddig tudatlan voltam s ügyetlenül választottam; de most már okultam s tudom, mi a legértékesebb ezen a nyomorult világon. ■ , újra elmúlt három esztendő. S az ember lesoványodva, sápadtan, szomorúan üldögélt egy padlásszoba ablakánál. Ruhája rongyos volt, s egy darab száraz kenyeret régiósait. S ajkai e szavakat mormolták: V! — Átkozottak legyenek a világ összes adoományai! Valamennyi csalás és bearanyozott hazugság. Nem adomány, csak kölcsön. Az Élvezetek, a Szerelem, a Hit, a Gazdagság nem egyebek, mint örök valóságoknak: a Fájdalomnak, a Szenvedésnek, a Szégyennek, a Szegénységnek ideiglenes álarcai. A tündér igazat mondott: kosarában csak egy értékes adomány volt; az, amelyet én lenéztem, megvetettem. Ehhez képest, oh, mily kikcsinyes és nyomorúságos a többi. Ez szelíd, kedves, jóindulata, örökkétartó álomba sülyeszti a fájdalomtól elcsigázott lelket, az üldözött testet, a meg'' gyötört szivet és a megalázott elmét! Hozd ida a kegyes tündér! Fáradt vagyok! Pihenni vágyom! ! V, ! ! ! A tündér eljött, de kosara üres volt. 'Az Utolsó adomány, a Halál, nem volt benne.. . ; — Odaadtam — mondta —, egy anya" kedvencének, egy kis gyermeknek, aki tudatlan volt, bízott bennem és kért, hogy válasszak helyette. Ta te nem kértél erre... — Oh, én szerencsétlen! Mi marad most már nekem? — Az, amit még csak meg sem érdemeltél: a gyalázattal és könyekkel terhes öregség. 3!Mark Twain« KÜLÖNFÉLE 4- Délamerikai aszfalt-tavak. Régóta híresek a délamerikai aszfalt-tavak. Már Columbus és Sir Walter Raleigh is használta az ott termő földi szurkot, de csak a múlt század végén láttak hozzá a Trinidadban lévő hatalmas aszfalt-réteg kibányászásához. A szurok egy trinidadi tóban van, amely 50 méter mély. Bár a hőmérséklet ott igen magas, a tavon járni lehet . Csak itt-ott fordulnak elő puhább helyek. A tó azonban hullámzik s mihelyt valamelyik helyről aszfaltot vesznek, it gyülemlik a helyébe. Azelőtt oly dús volta tó, hogy a tengerbe is átátfolyt, amiről a tengerben található aszfaltrétegek is tanúskodnak. Az aszfaltot munkások vájják ki, drótkötélkocsikra teszik, aztán hajóra rakják és Európába szállítják. A szurok sötétbarna és csupa hólyag. Eddig körülbelül egymillió tonna aszfaltot vágtak ki a tóból, ami a felszín sülyedését vonta maga után. A szurok minden valószínűség szerint egyszerű földolajból képződött. Venezuelában van még egy ennél is nagyobb aszfalt-tó. Ez a tó két részből áll , kiterjedése 50 hektár, mélysége egy méter. A tavat növények borítják, fenekén vastag hamuréteg volt, amely a tó kigyulladása után az aszfalt felszínére rakódott le.“ A takarékos franciák. Általánosan elterjedt vélemény szerint a francia polgárság túltúlnyomórészt könnyelmű és tékozló életmódot folytat, holott a valóságban el lehet mondani, hogy alig van még egy nemzet a világon, amelynek polgársága annyira takarékoskodnék és garast garasra annyira egymásra rakna, mint éppen a francia. Minden kispolgárnak és bourgeoisnak megvan a maga takarékpénztári könyve, amelyőt aggkorának napjaira járadékkal kecsegteti. A francia közmunkák minisztere a napokban terjesztette föl a köztársaság elnökéhez a francia takarékpénztárak 1909. évi tevékenységéről szóló jelentését. Kitűnik ebből a jelentésből, hogy menynyire takaréknak a francia nemzet fiai, de természetesen az is, hogy mily gazdag az az ország, ahol a polgárság ily takarékosságra képes. Az említett év végén 8.116.270 takarékpénztári könyvet olvastak össze, konstatáltak egyszersmind, hogy az utolsó évben a könyvek száma 167.907 darabbal szaporodott. A könyvekben elhelyezett összeg 3.883.409.863 frankra rúg, tehát csaknem négymilliárdra. Míg a visszafizetések a tőkének mintegy 2,46 százalékát tették, a betétekezzel szemben 3,46 százalékot mutattak. És dacára ennek a vagyonos állapotnak és gyarapodásnak, Franciaországban mégis nagy drágaság uralkodik. + Ki találta ki a levélbélyeget? A bélyeg feltalálását hibásan tulajdonítják H 11-nek, az angol főpostamesternek, aki állítólag 1840-ben alkalmazta, először a postabélyeget. Mert, eltekintve más országoktól, Angliában Knight már 1835-ben a postabélyegek mellett volt s 1835-ben a parlamentben tárgyaltak is egy ily irányú javaslatot. Sardinia királyság 1819-ben lebélyegezett negyediveket használt a levelek beburkolására és Stockholmban egy tiszt a városi tanácsnak részlete® terveket nyújtott be már 1827-ben. A levélbélyeg feltalálója minden valószínűség szerint James Chalmers volt. Hill érdeme csak az, hogy keresztülvitte és lehetővé tette a használatát. Mihelyt a penny-portót behozták Angliába (1840-ben), a bélyegek mindenütt hamarosan elterjedtek. 4. A mintaközség. Marshall indianai kormányzó a napokban egy automobil kirándulása alkalmával egy olyan kis faluba vetődött, amely joggal mintául szolgálhatna a világ összes községei előtt. Indiana állam Daher megyéjében fekszik fez a falu. Ferdinand township a neve és arról nevezetes, hogy a lakói még sohasem választottak bírót, mert még sohasem szorultak perlekedésre. Kilencvenöt év óta áll fenn Ferdinand towship, de azóta a hosszú idő óta egyetlen lakóját sem kellett letartóztatni semmiféle vétség miatt, polgári pereket sem indítottak e egymás ellen az emberek. És mindössze kétszer fordult elő, hogy Ferdinand towshipi ember az adójával kis időre hátralékban maradt, de mindegyik rögtön megfizette az adóját, mihelyt a neve belekerült a hivatalos hirdetésekbe. A község lakói egytőlegyig jómódú farmerek, akik gondosan ügyelnek arra, hogy a határukban idegenek se kövessenek el semmiféle kihágást. Ha idegen kopogtat fel az ajtójukon, bőven ellátják ennivalóval, de a lakoma után azonnal kikisérik a határig és ott szélnek eresztik. 4" Raleigh! Walter pipája. London régiséggyűjtői számára legközelebb megint egy kis szenzáció napja fog felvirradni. Anglia leghíresebb pipája, a Raleigh Waltere kerül árvesére. Híres ez a pipa elsősorban azért, mert tulajdonosa volt állítólag az, aki a dohányt Angliába behozta. Másodszor pedig Raleigh Waltere volt tudvalevőleg az, aki az Eldorado felkutatására indult, de mint látjuk, hiába. Mikor azonban később saját költségén expedíciót szervezett s azzal Amerika valamelyik zugából kincseket akart hazahozni urának, I. Jakab királynak, ez a vállalkozása a tengernyi pénzenkívül a fejébe került És ennél a nem mindennapi alkalomnál szerezte nagy hírét itz a pipa, mert sir Walter Raleigh még a vérpadon is ezt szítta és cak akkor nyújtotta át Andrewes püspöknek, amikor már igazán nem tehetett egyebet. Most sok hézen át végül egy régiség-kereskedő tulajdonábakerült a hires pipa s jelenlegi gazdája árverésre bocsátja. 4 Képviselők festése a világ umkarállamaiban. Legnagyobb fizetést kapnak a képviselők az Egyesült Államokban: 7500 dollárt, azaz közel 40 ezer koronát évenként. Utána következik Argentina köztársaság évi 26.500 koronával. Harmadik helyen Franciaország és Mexikó következik 15 ezer korona fizetéssel, Ausztrália 10.000 koronával, nyomban utánuk következik Új-Dél-Wales, Új- Zeeland és Queensland évi 7566; Victoria 6000; Japánország 2500; Nyugat-Ausztrália 5000; Paraguay 4600 korona évi fizetéssel szerepel. Hollandia 4180; Belgium 4000; Németország 3720; Svédország 1680 koronát fizet évenkint képviselőjének. Öt állam van, mely ülésszakonkint fizeti képviselőik. Kanada 13.250; Törökország 2400; Görögország 1800; és Bolívia 1000 frankot fizet. Némely állami napidíjat állapított meg a képviselők részére: Oroszország 26 frank 67 centimes; Románia 25 frank és Ausztria 25 korona napidíjat juttat nekik, míg Svájc és Bulgária 20; Poroszország 18; Norvégia 17; Finnország 15 és Szászország 15 koronával szerepel a kimutatásban. Ebben a kimutatásban Magyarország 6100 korona évi fizetéssel szerepel. Szombati Üzlet átkSHSzScSiLése miatt . iti bőröndök és finom bőráruk a legmérsékeltebb áron árusitlatnak ki. — Kizárólag előrésgt áruk PAPISK JÓZSEF. cs. és kir. udv. u szá.l it'6, bőrönd- éa r bőráru tryárló', Budapest, Vill. Kér. I Rákóczi ut. 15. Telefon 05—09.