Világ, 1912. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1912-01-06 / 5. szám
T&tom'b'a'i TUDOMÁNY IRODALOM J 0 Ady Endre: Lj versek. Ady Endre az «Új versek» megjelenésével kezdte meg annak az útnak a vágását, amelybe azóta az egész modern magyar irodalom diadalmasan hatolt be. Az «Új versek» volt az utolsó évtizedek legerősebb, legemlékezetesebb és legmaradandóbb szenzációja. Forradalmi és megváltó cselekedetté vált ez a kis verseskönyv, mert nyomában bátrabban mert megszólalni a tudomány, a művészet, még a politika is.. Mintha e versek hatása alatt bilincsek oldódtak volna meg: a tudomány egyszerre merészebben mert kutatni, a művészet merészebben mert keresni s a politika merészebben mert követelni. Magyarország uj korszakát nyitották meg ezek az «Uj versek» és Ady Endre neve azóta zászló és forradalmi induló lett. Sokat és nagyszerüket irt azóta Ady Endre, de az «Uj versek» még az ő súlyos könyvei között is külön stácziót jelentenek: a nagyszerű indulást, a forradalmi fellépést, a hódító feltűnést. S hogy ez az első jelentős könyve milyen páratlan népszerűségre jutott, azt legjobban igazolja az «Új versek» most megjelent harmadik kiadása. A Pallas irodalmi ,és nyomdai részvénytársaság Ady Endrének ezt a legjelentősebb könyvét gyönyörű kiállításban adta ki. A könyv ára 4 korona s kapható úgy a kiadó Pallas részvénytársaságnál (V., Honvéd utca 10.), valamint minden könyvkereskedésben. 10 A Petőfi-Társaság Bulyovssky-pályázata. A Petőfi-Társaság a Bulyovszky-pályázatra beérkezett pályaművek felett ma délután döntött Szávay Gyula, dr. Koroda Pál, dr. Lampérth Géza bíráló bizottsági tagok és Itéry Gyula titkár a díjat a «Pannóniai légió dala» című és «Én az avart jártam» jeligéjű költemény szerzőjének adta ki. A szerző nevét rejtő zárt levél, felbontatván, kitűnt, hogy a költemény szerzője: Juhász Gyula, a kiváló költő, aki tanár Szakolczán. Dicséretre méltatták a bírálók a «Bölcsődal», «Vanitatum vanitas», «A bor» és a «Lili kisasszony» című költeményeket. Említésre méltók még: «Márciusban», «Arábia bölcse», «In memóriám» és «Lantos ének» című költemény. A bíráló bizottság jelentését Szávay Gyula, a társaság holnapi nagygyűlésén olvassa fel. () Berzévicsy Albert válogatott beszédei. A magyar szónoklat s hagyományainak egyik képviselője és továbbfejlesztője, Berzeviczy Albert. Szónoklatai, mint irodalmi művek, a forma szempontjából a legkiválóbbak közé tartoznak. Beszédéből most szép gyűjteményt válogatott össze Beöthy Zsolt, Radó Antal vállalata, a «Magyar Könyvtár» számára. A mindenképpen értékes gyűjteményt a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) cég adta ki, ára 60 fillér. () Pierre Loti egyptomi képei. A Kelet tarka világának a mai irodalomban legnagyobb hatású és legművészibb festője, a legkiválóbb francia írók egyike, Pierre Loti, öt rendkívül megragadó szépségű egyptomi képét lefordította Balla Ignác Radó Antal népszerű vállalata, a «Magyar Könyvtár» számára. Rendkívül gazdag, színes képek, valósággal megelevenítik az olvasó szeme előtt Philaet, Luxort, a Sphynx rejtelmeit, Egyptom népét. A füzet a Lampel R. (Wodianer F. és fia) cég kiadásában jelent meg; ára 30 fillér. A «Szabadgondolat» januári kettős száma a következő érdekes tartalommal jelent meg: Pogány József: A meg nem született Jézus. — Fazekas Sándor: A kereszténység keletkezése. Timár Miklós: Élt-e Jézus? — Bárd Imre: Keresztény ünnepek és szimbólumok.. — Kőhalmi Bála: Alapított-e Krisztus egyházat? — Strickerné- Polányi L. dr.: Karácsonyi beszélgetés. — (a.): Az egyházi vagyon Magyarországon. — Czóbel Ernő: Pápai kizsákmányolás a középkori Magyarországon. — Varga Jenő: A keresztényszocializmus. Munkásmozgalom. (Kispil Mihály: Ausztria. Szöur: Svájc.) — Szegő Henrik: Újabb kozmikus elméletek. — Jacque Loeb: Az átöröklésről. Az élet. (Dr. Schmidt Béla könyve.) — Ormos Ede: Körkérdés a választójogról. — (n.): Az «Az Újság» Cenci Nénije. Egyházi kisbérletek. Motu proprio. Lelkigyakorlatok a hadseregben. Tisza ismét tudományos cikket ir. Uj egyetemek. A «Magyar Figyelő.» Tisza gróf, az enfant terrible. — Dr. Váradi Zsigmond: Adalékok a választójog reformjához. (Rácz Gyula.) — Bosnyák Béla: Oros község társadalmi és gazdasági rajza. (sz.) A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete. — Martinovics-Kör. — Bacsányi-Kör. — Ferrer-Kör. — Szabadgondolkozás Aradi Egyesülete. — Galilei-Kör. — A «Szabadgondolat» előfizetési ára egész évre 4 korona, félévre 2 korona, egyes szám ára 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Nagymező utca 37—39. Mutatványszámot kívánatra díjtalanul küld a kiadóhivatal. «A szerelem gyermeke.» Henry Bataille nagysikerű színműve, mely a Nemzeti Színház idei szezonjának legnagyobb tetszéssel fogadott újdonsága, most jelent meg könyvalakban a Fővárosi Színházak Műsora című kedvelt népszerű vállalatban. A drámai erőben gazdag cselekvényű darabot legkitűnőbb műfordítónk egyike, A faranyi Emil fordította művészi magyarsággal és az őt jellemző lelkiismeretes gonddal. A füzet a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) cég kiadásában jelent meg; ára 1 korona 20 fillér. VILÁG 1912. január 6. 1i f Gyáros — fizetésjavítás a Közútinál. Mikor a főváros a Városi Villamos Vasúttársaság főrészvényese lett, első dolga volt a Városi Villamos Vasút igazgatóságának, hogy megjavította a kalauzok és kocsivezetők fizetését. Mint halljuk, most, igen helyesen, a Közúti Vaspályatársaság igazgatósága is követni akarja a jóravaló példát és egy félmillió koronát szánt az alkalmazottak fizetésrendezésére. Orvosi kinevezés. A főpolgármester a dunabalparti közkórházakhoz dr. Pollák Zsigmondot, és dr. Klein Alfrédet segédorvosokká nevezte ki. Soffőr-iskola. Lesz soffőr-iskola is. Az új iskola felállítása dolgában a főváros és a belügyminisztérium között már hónapok óta folynak a tárgyalások. A tárgyalások vége természetesen az lesz, hogy az iskolák száma megszaporodik egy új iskolával. Már most csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy ha lesz iskolájuk a sofőröknek is, kevesebb lesz-e akkor az automobil-elgázolás?! Hirdetés a farácsokon. A hirdetési szabályrendelet végrehajtása során az a terv merült fel, hogy az utcákon lévő fák rácsozatára hirdetésekkel ellátott burkolatokat alkalmazzanak. A tanács ehhez a tervhez még a múlt év őszén elvben hozzá is járult, mielőtt azonban véglegesen határozott volna, az ügyet a törvény értelmében, minthogy közterületek használatáról van szó, áttette a közmunkák tanácsához. A közmunkák tanácsa értesítette a fővárost, hogy a tervhez hozzájárul, de kikötötte, hogy a hirdetések céljaira kijelölt útvonalakat neki előzetesen jelentsék be. A tanács most elrendelte, hogy a hirdetési vállalat igazgatósága állítsa össze azoknak az utcáknak a névsorát, ahol ily hirdetéseket alkalmazni akar. Ha ez meglesz, mi sem áll útjában annak, hogy ez a hatásos hirdetési mód, amely iránt a főváros kereskedővilágában máris nagy érdeklődés mutatkozik, nemsokára alkalmazást nyerjen. A vágóhidak múltévi forgalma. A budapesti marhaközvágóhídon a múlt esztendőben levágtak 84.486 szarvasmarhát, 106.065 borjút és 34.261 aprómarhát. Az előző 1910-ik évben a forgalom a következő volt: 101.570 szarvasmarha, 140.870 borjú és 41.702 aprómarha, míg az 1909. esztendőben 103.514 szarvasmarhát, 172.232 borjút és 42.113 aprómarhát vágtak le. Ezek a számok a vágások nagy hanyatlásáról tesznek tanúságot. A szarvasmarhavágás csökkent 1909-ről 1910-re 18%-kal, ugyanannyival csökkent a borjúvágások száma, míg az aprómarhavágás 0,9°/o-kal keveslebedett. 1911-ben a marhavágás az előző évhez képest 17.084 darabbal, a borjúvágás 34.805 darabbal, az aprómarhavágás 7441 darabbal fogyott. Százalékban kifejezve a csökkenés 1911-ben a marhavágásnál 16.8, a borjúvágásnál 24.7 és az aprómarhavágásnál 17.8°/‹‹. — A sertésközvágóhídon 1911-ben levágtak összesen 328.290 sertést, 14.221-gyel kevesebbet, mint az előző évben. A csökkenés valamivel több, mint 4%. A vágott állatok között a nehezebb sertés mutatja a legnagyobb visszaesést. — A budapesti vágómarha- és sertéskonsumvásár forgalma 1911-ben. A budapesti vágómarhavásárra a múlt évben felhoztak 125.620 szarvasmarhát, 79.914 borjut és 52.706 aprómarhát. A múlt évi felhajtáshoz képest a csökkenés kitett 14.449 szarvasmarhát (10.1°/o-ot), 36.942 borjut (32.3°/o-ot) és 3390 aprómarhát (6%-ot). A budapesti sertéskonzumvásáron 1911-ben a kínálat mindössze 327.840 darab volt, míg az előző évben 338.540 darabra rúgott. A csökkenés 1910-hez képest 10.700 darab, több, mint három százalék. NYILT-TER (E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.) MiiiwMm| ÄÄÄflL* ifj. Weisz Vilmosnál Till., Népszinház utca 42. szám. Telefon :65—12. KÖZOKTATÁS Néptanítók Lapja Feltámadt a «Néptanítók Lapja». Tudvalevőleg gróf Apponyi Albert miniszter korában, amikor a koalíciós kormány exlexbe került, beszüntette a «Néptanítók Lapjá»-t s amikor a lap azután feltámadt, akkor is egyszerű kultuszminiszter rendelettár volt, így volt két esztendeig. Most gróf Zichy János feltámasztja igazi tanügyi lapként. Ő maga jelenti ezt be a lap élén, a lap programmját a következőkben adván: A népoktatásügy és a tanítóképzés fejlődése folytán változott viszonyoknak megfelelően szükségessé vált, hogy oly hivatalos orgánum legyen e lap, mely a közoktatásügy kormányának módot nyújtson arra, hogy a tanítók önképzésére és öntevékenységére irányító befolyást gyakoroljon s a tanítóságnak betekintést engedjen a fontosabb hazai és külföldi elvi jelentőségű népoktatás ügyi törvényekbeés rendelkezésekbe, a nevelés és oktatás terén tapasztalható haladás jelentős mozzanataiba és így a hazai tanítói kar látókörét szélesbítse. Kívánatos másfelől az, hogy az érdekelt és szakképzett pedagógusoknak, az egyházi, közigazgatási, közgazdasági és társadalmi tényezőknek egy hivatalos orgánum révén is megadassák a lehetőség arra, hogy pedagógiai, methodikai, pszichológiai vagy didaktikai téren kialakult nézeteikkel ezt a célt szolgálhassák, végül, hogy mód nyújtás sók arra, hogy a törvények végrehajtása eredményeinek és a tanítóegyesületek tevékenységének ismertetésével, az ország tanításügyi közvéleménye egészséges irányba kialakulhasson. Magam részéről a népoktatás és nevelés ügyének kellő színvonalra emelésével párhuzamosan arra törekszem, hogy a tanulóságnak idealizmustól áthatott nemes hivatásával és társadalmi helyzetével összhangban levő igényeit is az állami tisztviselőkével analóg elvek szerint, tőlem telhetőleg méltányosan kielégítsem. Kétségtelen azonban, hogy a tanítóság értelmi és műveltségi színvonala, egyik számottevő tényező kell, hogy legyen az igények kielégítésének mérve tekintetében. A miniszter cikkén kívül is akad a lapban érdekesség. «Nagy koncepció» címen van benne egy cikk, amely nagyon hangsúlyosan és többször is emlegeti az «egységes és nemzeti népoktatás» megteremtését. Fontos és nagyjelentőségű ez az ígéret és mi számon tartjuk és számon kérjük majd. Nem érdektelen Jancsó Benedek cikkének a következő passzusa sem: «Miért dolgozzék esetleg teljesen igyen is a szegény tanító? — Azért, hogy közelebb jöjjön az az idő, amelyben a tanító munkáját a társadalom meg akarja és meg is tudja fizetni. A tanító munkáját csak egy művelt és vagyonos társadalom tudja és akarja érdeme szerint megfizetni. A magyar társadalom a magyar tanító munkáját érdeme szerint azért nem tudja vagy nem akarja megfizetni, mert nyugateurópai értelemben véve szegény és nem eléggé műveit. A tanító munkája segíti elő az iskolában és az iskolán kívül azt a processzust, amely lassanként a magyar társadalmat is átalakítja nyugateurópai értelemben vett művelt társadalommá és miután a tudomány hatalom, a műveltség pedig szabadság, egyszersmind szabad demokratikus és gazdag társadalommá, mely a tanítót megbecsüli és munkáját érdeme szerint meg is tudja fizetni.» Jancsó Benedek neve és múltja garancia arra, hogy ez nem beugrató kísérlet. A gondolat pedig érdekes megnyilatkozása egy a tanító munkáját megbecsülő és e munka nemzeti fontosságát belátó férfiúnak. Ha Jancsó Benedekek intéznék a magyar kultúra ügyét, ez a kérdés fel nem merült volna. A lap pedig, a «Néptanítók Lapja», úgy látjuk, ígéret. Várjuk a beváltását