Világ, 1912. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-05 / 4. szám

– 1912. január 5. VIL AB (Elhamvadt drágaságok) Az elhamvadt műkincsek között legérté­kesebb­ volt Van Dyck egyik festménye, a­melynek értékét kétszázezer koronára becsülik.­­ Tönkrement egy több­ százezer koronát érő, gyönyörű hollandi kollekció. Munkácsy Mihály festményei közül is elégett kettő vagy három. Barabás Miklósnak legértékesebb rajzai vesztek oda a tűzben.­­ Van, Goye­n, hollandi tájképfestőnek egy igen nevezetes képe lett a lángok martaléka. Juotz Károlynak, a kiváló történeti és gejbreképfestőnek is többi remeke pusztul el. Elpusztult Antoni Palamedesz, hol­landi festőnek egy nagyon híres képe is. Pala­medesz lakmározó-, zenélő- és beszélgető-tár­saságokat festett. A Palamedesz-képek na­gyobb része berlini, brüsszeli, hamburgi, szent­pétervári, braunsch­weigi és bécsi gyűjtemé­nyükben van. A Batthyány-szalonban az a képe függött, amely egy mulató-társaságot ábrázol s a függöny mögül a halál leselkedik a florbézolókra.­­ Paul Potte­r-nak, a híres hollandi állat­­képfestőnek «A b­i­k­a» címü képe pusztult el. Potter műveiről éppen nemrég állítottak össze egy katalógust, amelyben elsők között volt említve a Batthyány-szalonban tönkrement festmény.­­ A tűz martaléka lett sok kincseket m­érő velenczei üvegedény és tízezreket ér­tek a tűzben elpusztult antik brüsszeli csipkék. A régi rokokó bútorokra is átcsap­tak a lángok, s az antik bútorzatok is tönkre­mentek.­­ A szalon közepén állott egy XVII. század­beli bölcső. Ebben ringatták valaha Zrínyi Ilonát. A Batthyány-család az összes erek­lyék között ezt kedvelte és tartotta a leg­nagyobb becsben. A tűzben Zrínyi Ilona böl­csője is elhamvadt.­­ Hogy mennyi az értéke az elpusztult mű­kincseknek, azt most még nem tudni.­­De a helyszínen volt szakértők mondják, hogy több mint egy millió korona érték veszett odaír család nem károsodik nagyon, mert biztosítás révén az összeg megtérül. A Világ naptára A Világ kiadóhivatala már megkezdette a Naptár szétküldését, melyet karácsonyi ajándékképpen szántunk előfizetőinknek. Az ország egyes vidékein már karácsonyra kézhez vehették előfizetőink a mindenképpen értékes könyvecskét. A felhalmozódott forgalom foly­tán azonban még most sem juthatott minden előfizetőnk kezébe naptá­runk. Kérdezősködések kikerülése végett, ez után figyelmeztetjük előfizetőinket, hogy aján­dékul valamennyi előfizetőnknek megküldjük a Világ ezévi számaiban megje­lent Naptárt. A csinos és elegáns köny­vecskébe foglalt jegyzetek az alább reprodu­kált művészi címlappal fognak megjelenni. Minden előfizetőnk megkapja pár napon belül ajándékképpen a Világ naptára című könyvet, amelyben megtalálja, ami dá­tumot a politikai és társadalmi história a tu­domány, a művészetek a letűnt időkben neve­zetes dátummá tettek. HDEK A jó öreg korcsmáros A magyar vendéglősök a Petőfi-kriptára egy rózsákból és cserlevelekből font érckoszorút tesz­nek. A cserlevelek a tisztakezü és becsületes ven­déglős polgári erényeit jutalmazzák, aki most ott nyugszik a családi sírban és aki Petőfi Sándor apja volt. Neki nem jutott hősi tölgylevél, nem jutott babér sem. Koszorúja ércszalagján ez áll: «A Vendéglősök Egyesülete — A jó öreg korcsmárosnak.» Ezt az ötletet a ven­déglősök közölték a Petőfi-Társasággal, a Petőfi- Társaság pedig köszönő levelet­ intézett a szövet­ség elnökségéhez. Olvassuk a vendéglősök levelét: «... Amidőn ezen elhatározásunkat a tisztelt elnökséggel kö­zöljük, nem mulaszthatjuk­ el hangsúlyozni, hogy szövetségünk nemcsak ama örökké élő lelkese­désnek kívánta bizonyságát adni, amely minden szivet Petőfi Sándor neve, emléke iránt időtlen időkig be fog tölteni, hanem hogy kifejezzük azt a legközelebbi vonatkozást is, amelynél fogva a nagy költő atyja, «a jó öreg korcsmáros», hoz­zánk, a magyar vendéglősök összességéhez egyéb­ként is közeláll és amely nekünk az ő emlékét oly kiválóan becsessé teszi.» Így folyik tovább a levél — majdnem vé­gig ilyen stílusban —, de lehetetlen az ötletet nem kedvesnek és gyengéinek találni. Íme, egy egész csomó ember megtalálta a kapcsolatot Petőfi Sándorral s — furcsa-naiv dolog —­ a kapcsolat nem a halhatatlan verseskönyv, hanem egy étlap, a kitüntetett pedig nem a zseni, de Petrovics István, a korcsmáros. Kedves az idea, ismételjük, mint ahogy minden zárt szervezet életében és mű­ködésében van valami naiv melegség és egy ke­vés elfogultság. A magyar vendéglősök egyik­ tisz­teletreméltó ősüket látják a szerb korcsmárosban, aki, mint a fia verseiből tudjuk, egyszerű, puri­tán, nyílt ember volt és jó korcsmáros. Amikor Mikszáth Kálmán meghalt, hasonlóan hódolt neki a «Vendéglősök Lapja». Cikket közöl­tek róla és a kedvenc vendéglőjéről, a «Kis Pipá»­­ról, valamint azokról az ételek lajstromáról, ame­lyeket az elhunyt író kiválóan kedvelt. Olvastunk vendéglői adomákat is, mit beszélgetett Mik­száth a borfiúval, mennyi borravalót hagyott az asztalon, minő képviselők társaságában ette meg a déli paprikás virstlijét. Az ily köröknek szűk a látó­szöge, de annál bajosabb, amit az ember onnan lát. Aki kiváncsi az ilyfajta csemegékre, böngéssze a szaklapokat, a gyorsírók, a vadászok, a kávésok lapját s sok oly finom dolgot lel bennük, amelyek első pillanatra igénytelennek tetszenek, de éppen az igénytelenségüknél fogva fülledt és teli életet rejtenek magukban s bájosak és idilliek. Ilyen bájos és idilli ötlet az, hogy most a vendéglősök szű­kebb patriotizmusa érckoszorút tesz a jó öreg korcsmáros sírjára. Idillinek nevezzük, mert egy csendéletet rögzít a szemünk elé, akár Petőfi Sándor verse. A mozgalom egyik veze­tője Glück Frigyes, a kiváló műbarát, aki euró­paivá, előkelővé tette a magyar vendéglő-ipart. Mellette­m.-Ta többi modern vendéglős alakja mel­lett látjuk Petrovics István uramat, aki bi­zony aligha értett a parfék habarásához, a szarvas­gomba-pástétomhoz, vagy a gyöngytyükleveshez. Csak aféle söntésben szolgálhatta ki a vendégeit. A volt mészáros, a szabadszállási székbérlő több­­­­nyire csak poharakat tett az alföldi legények elé,­­akik csak egy ital borra tértek be hozzá. A sza­lonnát, meg a kenyeret magukkal hozták. Kivették zsebükből a bicskát és úgy falatoztak. Ilyen mi­­lienben kell látnunk a költő apját, kötényben, a kármentő mögött, poharakat öblögetve,­ hogy meg­értsük a róla szóló verset és egy csendes mosoly­* lyal helyeseljük a derék vendéglősök cserfakosap­­ruját és rózsáját. ,'t*, NAPIREND. Péntek, január 5. — Rom. kath.: Te-1 leszfor vt. — Prot.: Árpád. Görög-orosz: Tebeth 15. — A nap két reggel 7 óra 49 perckor, nyugszik délután 4 óra 20 perckor. — A hold kél délután 5 óra 17 perckor, nyugszik reggel­­9 óra 2 perckor. — A föld­­­mivelésügyi miniszter fogad délelőtt 11 óra­kor. — A közoktatásügyi miniszter fogad délután 4 órakor. — Japán kiállítás a VII. kerület, Teréz-körút 7. szám alatt­­ lévő földszinti termekben. Megtekinthető egész nap díj­talanul. — A Petőfi ház (VI., kerület Bajza­­utca 21), nyitva 10—2-ig. Belépődíj kedd kivételével 1 Korona. — Háziipari Szövetség kiállítása (Kígyó-tér 1), nyitva egész nap. Belépődíj nincsen. •—­ Géphímzések kiállítása az Iparművészeti Mú­zeumban, nyitva 9 órától 1 óráig. Belépődíj nincs. •—­ Lakás berendezési és iparművészeti kiállítás a Technológiai Iparmúzeumban, nyitva délelőtt 9 órától 1-ig, és délután 3 órától 7-ig. Belépődíj 30 fillér. — Nyitvalévő múzeumok: Nemzeti Múzeum régi képtára 9—2-ig. — Fővárosi Múzeum 9—2-ig. —• Gyermektanulmányi Múzeum (Mária Valéria-utca 12) d. e. 9—12-ig és d. u. 6—8-ig. — Társadalmi Múzeum (Mária Valéria-utca 12) d. e. 9—12-ig és d. u. 6—8-ig. Mezőg. Múz. 10—1-ig. — Nyitvalévő könyv­tárak: Akadémiai könyvtár 3—7-ig. — Egyetemi könyv­tár 9—6-ig­ — Fővárosi könyvtár 9—2-ig. — Iparművé­szeti Múzeum könyvtára 9—12-ig és 6—8-ig. — Keres­kedelmi Múzeum könyvtára délelőtt 9 órától 2-ig. — Statisztikai könyvtár, nyitva délelőtt 10-től 1-ig. — Nyitvalévő képtárak: A Nemzeti Szab­n téli kiállitása, nyitva délelőtt 9-től d. u. 6-ig. Belépő­díj 1 korona. — A Műcsarnok­­jubiláns tárlata, nyitva 9—3-ig. Belépődíj 1 korona. — A Szépművészeti Mú­zeum modern képtára, nyitva 10—2-ig. .— Történelmi Képtár, nyitva 10—2-ig. — A király, Bécsből jelentik. A király meghallgatta Paar és Bolfras főhadsegédek jelentéseit, majd Mavroveni béget, az uj tö­rök nagykövetet fogadta kihallgatáson. Később báró 5 k­e­r­­­e­c­z miniszteri tanácsos tett jelentést. Teg­nap az uralkodó déli időben félórás sétát tett a kastély folyosóján. — A miniszterelnök állapota. Gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök a tegnapi operáció után nyugodtan töltötte az éjsza­kát. Ma reggel megjelent nála dr. Grósz Emil tanár és dr. Lumnitzer József orvos, akik le­vették a kötést. Állapotáról reggel a következő orvosi jelentést adták ki: A miniszterelnök az éjjelt elég nyugodtan töl­tötte. Reggeli kötésváltáskor a seb záródott A­ szem fájdalmatlan és izgalommentes. A közérzés teljesen jó. Hőmérséklet normális. — Dr. Grósz Emil, dr. Lumnitzer József. A király ma délután a következő táviratot in­tézte a miniszterelnökhöz: «Nagyméltóságu gróf K­h­ue­n-H­éd­er­váry Károly urnak, Budapest. Benső örömmel értesülvén a műtét szerencsés lefolyásáról és a gyógyulás örvendetes előrehala­dásáról, ezúton őszinte szerencsekívánataimat feje­zem ki azon hő óhaj kíséretében, hogy egészségi állapota mielőbb teljesen helyreálljon. Ferenc József». A király táviratát fölolvasták a minisz­terelnöknek, aki az uralkodó érdeklődéséről és jókívánságairól meghatva értesült. A miniszter­­elnök egy hét alatt valószínűleg talpon lesz. A má­sik szemét későbben operálják.­­'­ A miniszterelnökhöz táviratot intéztek Bécs­­ből gróf Paar és báró Bolfras, ő felsége fő­­hadsegédei is.1­­­1­­ í­r­forradalmár-h­ajs­za Pétervárott, Pétervárról jelentik nekünk. A rendőrség a fő­város összes kerületeiben a diákok és a munkás­ság lakásain motozást tartott. Igen sok letartóztatás történt. A hajszára az adott okot, hogy egy nyom­dai műintézet alkalmazottai között több forradal­már akadt.­­• Liechtenstein herceg eljegyzése, Münchenből jelentik: Liechtenstein Alfréd herceg, az uralkodó Liechtenstein János her­ceg unokafivére, jegyet váltott Mária Terézia öttingen-wälsergteini hercegnővel Penfie.

Next