Világ, 1912. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-30 / 25. szám

12 1912. január 30. VIL AG, ■— 'Az angol királyi pár Bécsben. Az angol királyi pár május 1-án Bécsbe ér­kezik és­ tiszteletére nagy ünnepségek lesz­nek. Az uralkodó vagy a Burgban, vagy Schön­­brunnban családi ebédet ad. A látogatás má­sodik napján déjeuner lesz az angol nagy­kö­vetségen. Azonkívül valószínűleg Ferenc Ferdinánd trónörökös kastélyában, a Bel­­vedereben is lesz fogadás. A királyi pár szombaton elhagyta Máltát és február 5-én érkezik Londonba. Február 6-án is­tentisztelet lesz a Szent Pál-székesegy­házban, az­után díszlakoma lesz a Guild­hallban. Azt hiszik, hogy Mary királyné, aki eddig az ilyen hivatalos ünnepélyektől­ távol tartotta magát, szintén részt fog venni ezeken az ünnepségeken. — A szerzetesekről. Vasárnap este a Ga­­lilei-kör meghívására a régi országban a nagy­termében előadást tartott dr. F­á­b­e­r Oszkár a szerzetesrendekről. A hatalmas teremben ember­ember hátán tolongott. Dr. Fáber Barborzy bukásá­ról emlékezett meg elsősorban. Szükséges, hogy az antiklerikális mozgalom eme nagy diadala fo­kozott munkára és agitációra lelkesítse a szabad­­gondolkodókat. Ebben a munkában a legnehezebb, de legfontosabb feladat a szerzetesrendek eltörlése vagy kiűzése. A szerzetesek állítólag a keresztény tökéletesség mintaképei, erre a tökéletességre pe­dig három eszköz vezet. Ezek az eszközök a szerze­­tesek fogadalmai: az örök szegénység, örök szü­zesség és a feltétlen engedelmesség. De maguk a szerzetesek sem tartják meg ezeket a fogadalma­kat. Ha pedig szélesebb körben terjednek el, meg­semmisül minden kultúránk, civilizációnk és vele az emberiség minden vívmánya. A szerzetesnek el kell szakadnia hazájától, meg kell tagadnia minden vérségi köteléket, még szüleit is. Csodálatos, hogy mégis a szerzetesek neveljék hazaszeretetre és szülői szeretetre az ifjúságot. A szerzetes nem nézhet semmi szépre, mégis lehet belőle az esztétika ta­nára. Nincs szerzetes, aki meg tudná tartani a három fogadalmat és nincs szerzetes, aki na fog­lalkozna a kilépés gondolatával. De az üldözések és mindenféle előítéletek a legtöbbjét visszatartják. A szerzetesek alapszabályai államellenesek, mert a hazától való elszakadást kívánják és mindenesetre szükséges, hogy a belügyminiszter az adószabá­lyokat láttamozza. Aki a­zerzetesrendeket eltörli, az elsősorban a szerzeteseknek fog szolgálatot tenni. A nagy és viharos lelkesedéssel fogadott előadás után tizen jelentkeztek felszólalásra, köztük dr. Vassa is, a Szent Imre-kollégium igazgatója. A felszólaló tudománytalansággal és elfogultsággal vádolta Fábert. Érdekes volt, hogy elismerte a kassai domonkosok szüzességi őreinek létezé­­t, de azzal mentegette őket, hogy nem a puszta testen, hanem a ruhán viselik. Minthogy a vita igen soká eltartott volna, a «Galilei-kör, a legközelebbi na­pok egyikén folytatja azt. — A berlini keresztelő. A német trón­örökös­ pár negyedszülött fiának keresztelője teg­nap este volt a királyi palotában. A német trón­örökös újszülött fiának keresztelési ünnepére Fe­renc Ferdinánd trónörökös vasárnap délelőtt tíz órakor leérkezett Berlinbe. Fogadására osztrák­­magyar ezredeik egyenruhájában megjelentek a pályaudvaron Vilmos császár és a német trón­örökös. Ezenkívül ott volt S­zö­gy­én­y-Mar­ic­h berlini osztrák-magyar nagykövet is. A főherceg porosz ulánusezredének egyenruháját viselte. Fe­renc Ferdinánd főherceg kívánságára az ünne­pélyes fogadtatás elmaradt. A keresztelés a zöld szalonban folyt le. Az újszülött herceget Frigyes névre keresztelték. Az ünnepélyt karének zárta le. A vendégek ezután a trónörökösnének üdvözletüket tolmácsolták. Egy órakor a királyi kastélyban reg­geli volt, amelyen a császár, Ferenc Ferdi­nánd trónörökös főherceg, Henrik herceg és neje, Waldemar herceg, a görög trónörökösné, Frigyes Károly hesszeni herceg és neje, Schaumbur­g-L­i­p­p­e herceg és neje, Hohen­­z­o­tt­e­r­n herceg és neje és leánya és a császár nőtlen gyermekei vettek részt — Ferrer hagyatéka- írtunk már ar­ról, hogy a spanyol katolikus egyház most, hogy Ferrer hagyatéka körül folyik a per, azzal­ az igénynyel lépett elő, hogy Ferrer va­gyonát adják kárpótlásul az egyháznak. Ezt az_ igazán kacskaringós érveléssel fellépett igényt most végérvényesen visszaszorította a legfelsőbb törvényszék ítélete. Madridból jelentik: A legfelsőbb hadi és tengerészeti tör­vényszék, valamint a Ferrer-ügy megvizsgá­lásával megbízott katonai bíró akként döntöt­tek, hogy Ferrer vagyonát, melyet el­ítélésekor elkoboztak, kiadják ö­r­ö­kö­sé­­­n­e­k, — Késmárk a drágasági pótlékért. A késmárki állami tisztviselők helyi bizottsága­­a napokban megtartott közgyűlésén egyhangúlag el­határozta, hogy a Késmárkon immár tarthatatlanná vált drágaság miatt a kormány elnökéhez, a pénz­ügyminiszterhez, nemkülönben a képviselőházhoz kérvénynyel járul, hogy az állomási helyén lévő alkalmazottakat kivétel nélkül drágasági pót­lékban részesítse. Késmárkon a közeli számtalan fürdő miatt — mely most már a téli évadban is nyitva áll — az élelmicikkek árai régen túl­szárnyalták a pesti piac árait. A zord tél, mely a legenyhébb telet véve, héthónapi fűtést igényel, a fa drágasága miatt súlyosan nehezedik a tiszt­viselőre, nemkülönben a télre beszerzendő ruházati cikkek drágasága is. A Tátra alján a gombamódra fölszaporodott fűrésztelepek miatt a puhafa ára évenkint jelenleg 26 korona, melyből kétszer annyi kell, mint a keményfából, ez utóbbi azonban dé­libb vidékről importáltatván, magas ára miatt a tisztviselő által be sem szerezhető. A lakbérre, meg nem felelő rossz lakásnál is, ráfizet a tiszt­viselő 200—400 koronáig. Az iskoláztatás a fe­lekezeti intézetekben levő horribilis tandíj miatt megnehezült. A lakásbérnek magas ára miatt a tarthatatlan, helyzeten segítendő, az evangélikus líceum pártfogósága a tanárok lakpénzét máris fölemelte. Ütött a tizenkettedik óra, ha a kormány­ nem segít mielőbb a bajon, az ezen ál­lomási helyen működő, a Magyarország érdekében kulturmissziót teljesítő tisztviselő végképp az e­l­­adósodás örvényébe kerülve, családjával a tönk szélére jut, érdemteljes hazájának teljesí­tett szolgálatáért. — Kasainak közgyűlése. A Nemzeti Kaszinó és az Országos Kaszinó tegnap tartotta közgyűlését. A Nemzeti Kaszinóban a költ­ségvetés letárgyalása után a választásokat ejtették meg. A szokásos Széchányi-lakomát jövő v­asárnap tartják és ekkor fogják a választások eredményét kihirdetni. Gróf Hadik-Barkóczy Endre, a kaszinó elnökigazgatója, akinek megbízatása szintén lejárt, nagy elfoglaltságára való hivatkozással arra kérte a közgyűlést, hogy ne válaszszák meg őt új­ból. — Az Országos Kaszinó vasárnap dél­utáni közgyűlésén gróf Teleki Géza elnökölt. Este kilenc órakor lakoma volt a kaszinóban. A lakoma végén szólásra emelkedett dr. W­e­k­e­r­­e Sándor, a kaszinó igazgatója, aki már harmadszor mondja ez alkalommal az ünnepi beszédet. Beszé­dében rámutatott arra, hogy ha azt akarjuk, hogy csendes és biztos legyen fejlődésünk és ne előre kiszámíthatatlan evolúció véletlenének tegyük ki közállapotainkat, akkor le kell végleg tennünk arról a régi felfogásról, amely úri és nem, úri fog­lalkozások közt tesz különbséget és minden teret el kell foglalnunk. De viszont ügyet kell vetni arra, hogy minden foglalkozásból csak az erkölcsi té­nyezőket, a mindenki által tisztelt munkát vegyük át. Az anyagi javak utáni módnélküli vágyakozás meglazítják a művelt osztályoknak is erkölcsi fel­fogását. Nem abszolút, hanem relatív mértékét ál­lapítják meg az erkölcsi kvalifikációnak. Ma, mi­dőn a nyers erőnek, a közönséges munkának értél,­ úgyis fokozott mérvben tolul előtérbe a szellemi munkával, a szellemi értékkel szemben, akkor ezek csak úgy tudják megóvni felsőbbségüket, befolyá­sukat, vezető képességüket, ha merőben tiszta és szilárd erkölcsökre vannak alapozva.­­ A kaszinó vacsorája a hajnali órákig húzódott A földéhség. A példátlan arányokat öltő földéhség klasszikus példájáról értesíte­nek Makóról. Sajtény községben az árva­szék a földdrágaságra való tekintettel áruba,­ bocsátotta kiskorú Beck Miklós 76 lánc föld­jét. Mikor a földeladásnak hite jutott, az egész­ község megmozdult. Mindenki vásárolni akart a 76 láncból. A vevők valósággal egymásba, támadtak és túllicitálták egymást. Végle is hét sajtónyi gazda megvásárolta a 76 hold földet, holdját 3141 koronájával. A vételár, tehát majdnem egynegyed millió koronát tesz­ ki. Annak is érdekes oka van, hogy miért­ van Sajtényben ily óriási ára a földnek. Pár év előtt ugyanis nagyarányú kivándorlás in­dult Amerikába, ahonnan a rendkívül szor­galmas és takarékos saj­tényiek igen sok pénz­zel tértek vissza. Most azután, ha a határban egy kis darab föld kerül eladásra,­­ nagyon­ nagy összegeket adnak érte, mint azt a fenti példa is mutatja. Érdekes, hogy Lajtányben egy lánc földterület 1200 négyszögölet tesz ki. — Sajló jég közé zárt emberek a Dunán. A legutóbbi kész-há­rom enyhe nap alatti a jég teljesen eltisztult a főváros előtt a Dunáról; vasárnapi számunkban már megírtuk azt, hogy Paks mellett a Duna annyira megduzzadt, hogy áradással fenyegeti a vidéket. Hogy vasárnapra ismét hi­degre fordult az idő, Pakson és környékén nagy hó esett. Ugyanakkor csakugyan kiöntött a Duna, óriási izgalmat okozva a vidéken. De tör­tént egyéb is, ami most izgalomban tartja a la­kosságot. Egy család és h­­á­rom révész életveszedelembe kerül­t egy kis szigeten, Pakssal szemben, a Dunán. Paksról azt táviratoz­zák: A Duna vize az úgynevezett síknál és Gém­­én nél kilépett medréből és az egész síkot elborította. A Duna áradását a Paks alatt keletkezett nagy jégtorlasz okozta. Mivel az újonnan beállott hideg és hó erősen összefagyasz­­totta a Duna jegét, a jégtorlasz elmozdí­tására egyelőre nincs kilátás. A paksi elöljáróság intézkedett, hogy elég föld álljon ren­delkezésére, hogy a Dunára eső utakat eltorlaszol­hassa. A Pakssal átellenben van egy több katasz­­trális hold kiterjedésű sziget, amelyen fürdőt épí­tettek. A fürdő őrizetére a télen­­át Ádám József paksi napszámos vállalkozott, aki a tél beálltá­val egész családjával átköltözött a szigetre. A Du­nának a radiéba elvágta a sziget és Paks között az utat. A dá,máknak, úgy látszik, elfogyott az élelmiszerük, mert éktelen kiabálással kértek­ se­gítséget a paksi parton álló emberektől. Ko­­v­á­c­s István révész és két napszámosa ö­t­v­e­n koronáért vállalkoztak, hogy áteveznek a szi­getre. A fürdő tulajdonosa megadta nekik a pénzt és a legények nekivágtak a Dunának. A szi­getről azonban nem tudtak vissza­jönni, mert a jég úgy elvágta útjukat, hogy meg­ sem kísérelhették az átkelést. Most ők m­­a, a szigeten rekedtek, amelyet az a veszedelem fe­nyeget, hogy teljesen víz alá kerül. A szerencsétleneken csak az újra beállott hideg se­gíthet, amely esetleg olyan keménynyé fagyasztja a jeget, hogy rajta át elérhetik a paksi partot Ha azonban a hideg nem lesz tartós, akkor a szegény embereken aligha lehet se­gíteni. A Budapesti Sakk-Kör közgyűlés®. A Budapesti Sakk-Kör vasárnap délután tartotta 48-ik évi rendes közgyűlését nagy érdeklődés mel­lett. K. Jónás Ödön elnöki megnyitója után A­b­o­n­y­i István titkár terjedelmes jelentésben is­mertette az elmúlt év eseményeit, majd a pénztáros és könyvtáros adta elő jelentését. A kör tagjainak száma 180-ra emelkedett. Jónás Ödön udvari­­ta­nácsos, országgyűlési képviselő­, alelnökök: Ma­róczy Géza és dr. Paul Leó, titkár: Abonyi Ist­ván, pénztáros: Konyovits Miklós, ellenőr: Bayer Béla, könyvtáros: Gajdos János, háznagy: Sterk Károly. A választmányba 18 tagot választottak. Több indítvány letárgyalása után a közgyűlés­­az elnök zajos éltetésével véget ért. — A szénacsalás. A szénacsalási ügy­ben még mindig tart a vizsgálat. Ma délután be­kísérték a főkapitányságra B­é­k­e­f­i Adolf 28 éves szénaügynököt és Fluszmann Sándor 58 éves szénakereskedőt. Békefit és Fluszmannt egyelőre fogva tartják, holnap mindkettőjüket ki fogják a hallgató. A kihallgatás valószínűleg nagy fordu­latot fog­ hozni a szénacsalási ügyben. _______________________ Mr .

Next