Világ, 1912. március (3. évfolyam, 52-78. szám)

1912-03-13 / 62. szám

14 V317. marteius 13. ,VI­L, A . ______________ Szferda □ A tanítók fizetésrendezése. Paksról jelentik: A nyilvánosságra került tanítói fizetésren­dezés tervezetével kapcsolatban gyűlést tartottak a paksi tanítók. A gyűlésen elégedetlenséggel fo­gadták a tervezett mértéket s határozati javasla­tot fogadtak el, mely megállapítja a tanítóság jo­gos kívánságait a tervezettel szemben s ezt az ország valamennyi tanítóegyesületének megküldik állásfoglalás végett. Kívánják, hogy a tanítói fize­­tésrendezés ugyanazon elvek szerint történjék, mint a polgári és középiskolai tanároké, természetesen megfelelő arányban; osztassanak be a tanítók meg­felelő fizetési osztályokba; kérpótlék létesítését kí­vánják; a fizetési osztályba sorozásnál az egész mű­ködés számíttassák be és pedig működési idejük szerint megharmadolva, állami és nem állami tanító között levő különbség nélkül; a tanítósággal szo­rosan össze nem függő minden állás — így a kán­tori is — mellékfoglalkozás s a tanitói javada­lom megállapításánál számításba nem jöhet; kö­vetelik a tanitói nyugdíjtörvényt s a hozzájárulás az állami tisztviselők módjára történjék, kérik a család­i és drágasági pótlékot. □ A kereskedelmi iskolai tanárok. A Felsőkereskedelmi Iskolai Tanárok Országos Egye­sületének választmánya Trautmann Henrik el­nöklésével tegnap tartott ülésén a státusrendezés kérdésével foglalkozott Sassi Nagy Lajos ta­nár előadó ismertetése alapján. Az előadó fejtegette a rangsoros rendszer hibáit, amelyek főképp az idősebb tanárokat, különösen a kereskedelmi is­kolai tanári státusban sújtják. Határozati javaslata­­ a következő: Ismételten kívánjuk az igazgatók kü­lön státusba való helyezését; kívánjuk a mindenkori tanári létszám megharmadolását;­­kívánjuk az ér­demes idősebb tanárok és igazgatók helyi előlép­tetését a bírósági helyi előléptetés mintájára; végül kívánjuk mindeme régi jogos óhajainknak 1913-tól való életbeléptetését. Utána Gálfy miskolc­­i igaz­gató a főigazgatók és igazgatók ötödéves pótléká­nak visszaállítását sürgette. Matavovszky győri igazgató mindeme kívánságoknak a nem állami ta­nárokra és igazgatókra való kiterjesztését kérte. Szuppán Vilmos kereskedelmi akadémiai igazgató a tervezett állami tisztviselői nyugdíjtörvény kap­csán azt indítványozta, hogy az egyesület kérje a­ kormánytól a nyugdíjtörvény biztosítékainak a nem állami tanárok özvegyeire és árváira való ki­­terjesztését.—A választmány az indítványokat mind elfogadta. □ Új reáliskolai igazgató. A király, mint a hivatalos lap mai száma közli, B­­ 11 e­r a Ká­roly pozsonyi állami főreáliskolai rendes tanárt ezen főreáliskola igazgatójává kinevezte. □ Zsidó egyetem. A «The Nation» sze­rint Amerikában és Angliában egy Jeruzsálemben emelendő izraelita egyetem céljaira gyűjtések esz­közöltetnek. Az eszme legbuzgóbb előmozdítója A fa­ra­h­a­m s Israel zsidó t­udós Cambridgeben. Ame­rikában és Európában azon munkálkodik, hogy oly tanuló ifjak részére, kik az izraelita irodalom mű­velésének és az archeológia tanulmányozásának szentelik életüket, Jeruzsálemben ingyenes helyek s ösztöndíjak alapíthassanak e célra. □ A gyengeelméjű gyermekek emlé­kezete. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság szombaton este 6 órakor a Tudományegyetem bölcsészeti karának nagy előadótermében gróf T­e­­leki Sándor elnöklete alatt nyilvános értekezletet rendezett, amelyen Füri Pál áll. gyógypedagógiai tanár a­­Gyengeelméjű gyermekek emlékezetéi­­ől tartott érdekes előadást. Mindenekelőtt rámu­tatott arra, hogy ma már bizonyosan tudjuk, hogy a gyermekek emlékezete jóval gyengébb, mint a felnőtteké, pedig igen sokáig az ellen­kező nézet állott fenn. Az előadó részint gya­korlati megfigyelései, részint pszichológiai vizs­gálatai alapján azt találta, hogy a gyengeelméjű gyermekek emlékezete általában kisebb értékű ugyan, mint a normális gyermekeké, de ez a képesség az egyéb lelki erők közül általában mégis a legfejlettebb náluk. A laikus szülőket gyenge­elméjű gyermekük emlékezete sokszor tévedésbe is ejti. Több példával igazolja az előadó, hogy gyengeelméjű gyermekeknél az általános intelli­gencia­­és az emlékezőképesség között nagy az aránytalanság. Az érdekes előadást a szépszámú közönség nagy figyelemmel hallgatta végig. □ A gyermek és a­ természet. A Gyer­mektanulmányi Társaság pécsi fiók­köre értekez­letet tartott, ahol Kozmanits Tímár felsőke­reskedelmi iskolai tanár. «A gyermek és a ter­mészete című felolvasásával gyönyörködtette hall­gatóságát. Az előadó színes szavakban fejtegette a természet esztétikai és morális hatását az emberi lelkekre. A gyermeket azonban nem éppen ter­mészettudóssá, vagy szentimentális, érzelgő ter­mészetimádókká alakítsuk. A gyermekben korlá­tozni kell a barbarizmust, a rombolási hajlamot, lássa a növényben, az állatban is az élet­sorsot, melyet szeretnie, kímélnie kell. Az iskolai kirán­dulásoknak nagy szerepe van a természet megked­veltetésénél, — fejtegette tovább az előadó, aki­nek érvelését a közönség, nagy tetszéssel fogadta. FŐVÁROS A Margitsziget bérbeadása !— Hatvan esztendőre szól a koncesszió — A Margitszigetet — úgy látszik — csak­ugyan bérbeadja a kormány egy vállalkozó csoportnak, amelynek tagjai között a svájci hoteltröszt igazgatósága viszi a főszerepet. Magyar részről pedig benne vannak a vállal­kozásban gróf Károlyi Imre, Elek Pál, Gerbeaud Emil és mások. Hogy lesz-e, és milyen lesz a Margitsziget játékbankja, az majd csak később fog kiderülni. Egyelőre csak a megállapodások néhány pontja szivárgott ki és az derült ki, hogy hatvan esztendőre bérbeadták a Margitszigetet anélkül, hogy megkérdezték volna a fővárost. Ezt a dol­got különben, úgy halljuk, szóvá teszik a fő­város holnap délutáni közgyűlésén. Ami a konzorciummal kötendő szerződést illeti: ime, a megállapodások néhány érdekes pontja: „ A Fővárosi Pénzalap kezelője a közmunkák tanácsa; a Margitszigetet bérbe­adja a Gerbeaud Emil és társai által alapí­tandó részvénytársaságnak. A bérlet tartama 1912. május elsejétől szá­mítandó hatvan esztendő. A részvénytársaság négymillió korona alaptőkével alakul meg s amint ezt a négy­milliót a szigeti építkezésekbe befektette, a ter­vezett további építkezésekbe újabb hatmillió koronát tartozik beruházni. Ezt a hatmilliót a bér­letidő alatt amortizálandó jelzálogos kölcsön alak­jában szerzi meg. A tanács átadja a társaságnak a szigetet a mai alakjában és összes felszerelésével, de területileg kibővíti azzal a körültöltéssel, amely­­lyel a szigetet 100.000 négyszögöllel nagyobbít­­ják. A feltöltésnek körülbelül 3,5 milliós költségét még a pénzalap fedezi. A szigeten építkezni nem szabad, kivéve a fürdővel kapcsolatos nagyszálló emelését. Beépí­tési területül a feltöltés útján nyert százezer négy­szögöl parkozatlan terület szolgál. A szigeti belépődíjak, a szigetnek a közön­ség részéről való használata továbbra is válto­zatlanul marad, mint ma. A parkozáson változtatni, fát, növényzetet irtani nem szabad. Mindennemű változtatás a közmunkatanács beleegyezésétől függ. A társaság május elsején veszi át a szige­tet, egy évig megfigyeli a mai forgalmat, a kezelést, a közönség igényeit és a jövő év­ben kezdi meg az időközben részleteiben is meg­állapítandó beruházásokat. A bérletért a társaság évenként 210.000 koronát fizet a pénzalapnak és a tiszta jöve­delem 40 százalékát. A 210.000 koronából a pénz­alapnak semmi sem jut, mert azt teljes egészé­ben József főherceg kapja a hátralékos vételári amortizációja fejében. Ezek a szerződés főbb pontjai. A közmun­kák tanácsa a szerződést, aláírás után, bemu­tatja a kormánynak. Jóváhagyásra azonban már nincs szükség, mert az előzetes tárgyalásoknál a belügyminisztérium is­ képviseltette magát s a meg­állapodásokat tudomásul vette.­­­­A «Közúti» tőkét emel. A hiva­talos lap mai száma közli a kereskedelmi minisz­ter határozatát,­­amely szerint a Budapesti Közúti Vasúttársaság engedélyt kap arra, hogy építési és üzletberendezési tőkéjét a forgalom fejlődése által igényelt beruházások, beszerzések, kiegészítések és pályaátalakítások költségeinek fedezhetése végett összesen 20.200.000 korona tényleges tőkeösszeg erejéig felemelje. A megállapított 20.20­0.000 ko­rona tényleges tőkeösszeg beszerzése céljából en­gedélyes társaság 8.000.000, azaz nyolcmillió ko­rona névértékű, egynemű részvényt teljes névér­tékben és 13.118.200, azaz tizenhárommilliószázti­­zennyolcezerkettőszáz korona névértékű 4Vs°/6-os ka­matozásra jogosító kölcsönkötvényt bocsáthat ki, .Ebből a húszmillió koronából tizennégymillió ko­ronát a vasúttársaság már régebben elköltött és mivel a nehéz pénzviszonyok miatt­­0 pénzpiachoz nem fordulhatott, a szükséges tőkét részint a tár­saság szabad vagyonát tevő tartalékokból fedezte, részint pedig a budapesti hely­sérdekű vasutak rész­vénytársaságtól vette kölcsön. A kereskedelmi mi­niszter — mint a hivatalos lap ma megjelent szá­mában olvasható — most hozzájárult, hogy a vas­úttársaság 20,2 millió korona névértékű részvényt és­ kölcsönkötvényt bocsásson ki. Az emisszió azon­ban aligha fog megtörténni mostanában,s­ egyrészt,­ mert most a bankráta is 4%, tehát 4W°A%-os köl­­kölcsönkötvényeket elhelyezni nem lehet. De a rész­vény­kibocsátásra sem járnak most jó idők, mert amikor folyton esik a kurzus, nem hihető, hogy az új kibocsátású részvényeket jó áron lehessen kasszírozni. Szóval a Közúti mostanában nem emeli a tőkét, csak a joga van meg rá, hogy föl­emelhesse.­­ Az állatkerti vendéglő. A pénzügyi bizottság tudvalévően az állatkerti vendéglő és kávéház ügyében magáévá tette a városgazdasági ügyosztálynak azt az előterjesztését, hogy a ven­déglő és kávéház kérdését ez évben provizórikusan oldják meg és a kávéházat és vendéglőt G­u­n­­­del Károlynak és Wein­gr­uber I srácnak ad­ják bérbe. A tanács ma elhatározta, hogy az elő­terjesztést pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. Magá­évá tette a tanács a pénzügyi bizottságnak azt a javaslatát is, hogy a közgyűlés utasítsa a­ tanácsot az állatkerti vendéglő és kávéház kér­désének sürgős és végleges megoldására.­­ A második Dreadnought. Bárczy polgármester csütörtökön Triesztbe utazik, ahol a a «Tegethof» nevű hadihajó vízrebocsátásánál a fővárost képviseli.­­ Jóváhagyott telekvétel. A közgyű­lés elhatározta, hogy a Szövetség-’utca és Alsó­­erdősoron iskolaépület céljaira négy ingatlant, 377.000 korona költséggel megvásárol. A belügy­miniszter ma a közgyűlés határozatát jóváhagyta. — Jótékony alapítványok. Néhai Bern­­feld Mór budapesti polgár alapítványt tett egy fiú­ otthon és szegény vakokat segélyező alap lé­tesítésére. Az előbbi célra 61.000, az utóbbi célra 30.000 koronát hagyományozott. A belügyminisz­ter az alapító leveleket jóváhagyólag tudomásul vette. 5000-nél több telep üzemben! Előkelő referenciák, gyárak és hűtőtelepek Jns­ ^iHiQ szakszerű berendezését, hajtó- sfv?­píry BBS géppel együtt, vállalja LA. Riedinger, Augsburg Németország legnagyobb speciálgyára. Vezérképviselő Gellért Ignác és Társa mérnöki iroda Budapest, V., Koháry­ u. 4. (Alkotmány-u. sarkán.) BÉCSBEN és BERLINBEN RIEDINGER-féle tele­pek NAPONTA 60—Sp WAGGON jeget gyártanak I f mr*m jL jrjrweisz Bélánál, 1 flPLrf H JLjbL ÉnHk • Budapest, VI., Dalszlnhá­s-utca JaikmsS&fl JtM* JL. Má­k. AaSw . Mazg. Mk­. Opera és Nemzeti Szlnház szállítója. Telefon 16—Mk.

Next