Világ, 1913. október (4. évfolyam, 232-258. szám)

1913-10-07 / 237. szám

Ifi 5S1S. októl­er 7. VILÁG — Halálozás.­­Abeles Emil fővárosi nagykeres­kedő, 43 éves korában, rövid szenvedés után meghalt. Temetése kedden délután 3 órakor a farkasréti orth. izr. temetőben lesz. RENDŐRI HÍREK Életuntak. Molinári Anna gyümölcsárusnő, Kis­pesten, az Üllői-uton, egy villamos elé ugrott. A kocsivezető fékezett, a villamos közvetlenül a síneken heverő asszony előtt állott meg. A gyümölcsárusnőnek így semmi baja sem történt.. . Buvier Istvánné, szül. Takács Ilona magánzónő, a Kápolna­ utca 1. számú házban levő lakásán, mivel összeveszett a férjével, re­volverrel mellbelőtte magát. — Az összekötő vasúti hídról egy munkás a Dunába ugrott és elmerült. A hí­don találtak egy munkakönyvet, Kiss Sándor nevére. — A Thökölyi-úton lévő szállodában Obák Aladár Máv. felvigyázó veronállal megmérgezte magát. Bevitték a Rókusba. — Ország András állvá­nyozót ma délután részegen bevitték a nyolcadik ke­rületi kapitányságra. Egy zárkába csukták le. Mikor rányitották este az ajtót, az ablakrácson felakasztva találták. Meghalt. Holttestét a bonctani intézőbe szállí­tották. . . Betörő cigányok. Ma reggel egy cigányasszony állított be a József­ körút 2. szám alatt levő zálog­házba és egy brilliánsgyűrűt, meg egy melltűt zálo­gosított el ötszázharminc koronáért. A zálogházban volt Marschalkó Lajos detektív, aki gyanúsnak találta a cigányasszonyt. Utánament s látta, hogy a József­­körút és Rákóczi-út sarkán két ember várja, akik át­veszik a pénzt. Igazolásra szólította fel őket, aztán bekísérte mind a hármat a főkapitányságra. Ezek: Krausz Árpád hárfás, Brandt Dénes zenész és Brandt Mária kártyavetőnő, akik szeptember 30-án betörtek Keszthelyen Csébi Lajos villájába és onnan lopták az ékszereket. A rendőrség letartóztatta őket. Gagyisták. A rendőrség letartóztatta Kovács Já­nos huszonhároméves szerelőt és Pichler Károly hu­­szonkétéves kőművessegédet, akik több cselédleányt és munkásnőt csaltak meg oly módon, hogy rézből ké­szült értéktelen gyűrűket aranygyűrűk helyett adtak el nekik a gyűrűdobás jól ismert furfangjával. Tegnap a Keleti pályaudvar előtt detektívek akkor érték tet­ten őket, amikor egy vidéki embert akartak ki­fosztani. A garázda katona. Az éjszaka a Mester­ utcában verekedés közben Baki András, a 69-ik gyalogezred közlegénye, oldalfegyverével megszúrta Kovács Kál­mán huszonkilencéves kocsist. Kovácsot súlyos sérü­léseivel a Rókus-kórházba vitték, Baki Andrást át­­fidták a katonai őrjáratnak. 1 x Zongorák, pianinók, harmóniumok, valamint a ,,Virtuola“ művészek játékát leghívebben reprodukáló önműködő zongorák minden igénynek megfelelően, készpénzért, valamint a legkedvezőbb fizetési feltéte­lek mellett, nagy választékban szerezhetők be a „Mu­­sica“ részvénytársaság zongoratermeiben (VII., Erzsé­­bet-körút 51., I. em. Körúti fürdő­palota).­­ Számos hamisítványa van a pemetefű-cukorká­nak, azért, ha köhög, rekedt, vagy hurutos, csak Réthy-féle cukorkát kérjen és csak olyan dobozt fo­gadjunk el, melyen rajta van e három szó: „Réthy Béla gyógyszerész“. Az eredeti Réthy cukorka, mely jobb és kedveltebb minden más cukorkánál, kapható mindenütt. Postán csak 5 dobozt küld az egyedüli ké­szítő: Réthy Béla gyógyszerész, Békéscsaba, frankó 3 koronáért.­­ Az Északamerikai Egyesült­ Államokban a pat­kányok évente körülbelül 400 millió márka értékű magot falnak fel, Németországban szintén ebben az arányban. Egy alapos patkányirtó tehát nagyban hozzájárul a nemzeti vagyon gyarapításához. Ilyen alapos patkányirtót, amely amellett más állatra, vagy az emberre nézve teljesen ártalmatlan, sikerült fel­fedezni a Blumengärtnereien Petersein in Erfurt cég­nek. Megkeresésre egy kilót 2,10 koronáért küld. x Fővárosi Orfeum Pavillon-Mascoute. Nincs Európában varietészínpad, melynek műsora különb volna a Fővárosi Orfeum mostani fényes műsoránál. A közönség kitűnően szórakozik. Parthenon, Corra­­dini, Hinode, Rapha, Maiorano, olyan elsőrendű ki­válóságok, amineket a budapesti publikum nem lá­tott még. A Pavillon-Mascotte pazar eleganciája néző­terén a legválogatottabb közönség tapsol Sistera Phil­­lipsnek, Mile Marának, Barcarollának és a többi re­mek nemzetközi számnak. Az Orfeumban minden va­sárnap és ünnepnap fél négy órakor délutáni előadás van. I lr «VadászpuskikT^ «wf nagy válasz- n « fegyverüzlete-4M tokban- Első­­ben, Budapest fSL flf rangú kipró- film STJfl ff J§IV.f e IS |­f bál 1 fegyverek 8a « Skffl w Egyetem-tér 3 jp­m köztük angol és Kimer-félék. Páros finom­­lift speciál Xrupp-csövű ejectoros Hamerles Mau- Mil­m­ser, Schönauer, Winchester, uj Browning, SS Sjörgen, Büchsflinták, Expressek stb. más jó lövőpuska olcsón. Saját mo- JW w a dern puskám üves műhely. Leg­újabb Sport-Díjnufató és jegy- fjMP VMgi! ^Árjegyzék ingyep fajfirpj SZÍNHÁZ AlClN/É. SZÉT f Hanako Bájos és törékeny kis japán nő, finom mosolygásu és csicsergő beszédű, vérbeli művészasszony, igazi keleti, tarka pillangó: Hanako. Szombat óta van Budapesten, mely­nek közönségét most másodszor hódítja meg. Furcsa az, amikor ez a kis Hanako addig mozog ide-oda lépkedve, szaggatottan, stacca­­tókkal, amíg lelkünkbe meseszerű keleti kép szövődik. Már nem idegen a beszédje. Már nem furcsa a sok élesen előtörő, zajos mássalhangzó. Mire befejezi az első darab­ját, titkon köny lopódzik szemünk szögle­tébe, vele érzünk és már fájlaljuk elpusz­tulását. Mi az, ami bennünket így leköt, így megfog? Hogyan tapsolunk oly meg­könnyebbült sóhajjal az elénk lépő és már feltámadt, lihegő kis asszonynak? A közvet­lenség Hanakonak az a jellegzetessége, ami csak Dúséban volt megtalálható ily fo­kon. Ő nem játszik halált, ő nem negéde­sen enyeleg a szerelmesével, hanem átélezi velünk a japán nő visszaadhatlan és leirhat­­lan bájosságával a messze kelet virágos, üde és sehol másutt fel nem lelhető igazi ta­vaszi szerelmi éldelgését. Valóságos tra­­gika. Érezzük a kelet egyszerű és ravasz kis­­­asszonyának lüktető vérét és fondorlatok­­­­ban, az ősi hódító ösztönben kimerülő,­­ szerintünk szegényes világát. De hogyan­­ cirógatja körül azt a lovagot, akit meg akar nyerni! Az Okaié láttán eszünkbe jut: a mi asszonyaink hódítók és drámaiak, pathe­­tikusak még az életben is és lépten-nyomon kiérzik a pózok mindenkiből, majdnem mindenütt, élesen tudjuk, hogy játszanak — a kis, ideszakadt Hanako komédiázásában is oly közvetlen, bájos és egyszerű, hogy nemcsak elhisszük neki a játékát, de em­beribb és nagyszerűbb érzéseink is támad­nak nyomában •— valami visszatérés vagy megtérésfélét érzünk és szinte hajlandók lennénk a mi játékainknak is igazibb és ter­mészetesebb alaptónust adni az életben — felhagyva a komédiázással. A sok nyugati „über-kultúra“ után jólesik ez a vad és költőien finom, ez a keletien egyszerű és becsületes drámai primitívség. Ma este is fellépett. Ma este is ugyanazt a három egyfelvonásost adta, amit szombaton és vasárnap. És ma este is úgy csüngött rajta, olyan figyelemmel, olyan áhítattal a közönség, mint eddigi felléptei alkalmával. Visszafojtott lélegzettel és el nem fojtható izgalommal les­ték a szavát, amely a füleknek értetlen volt, de a szemeknek, a szíveknek élő és értett beszéddé tette Hanako mimikája, a mozdulatai, a tipe­­gése, minden, ahogy élt a színpadon és ahogy meghalt. Exotikumot látni mentek sokan a színházba és művészetet, a lelkünkkel rokon emberi és művészi lélek nagyszerű megnyilat­kozását látták. Nem tapsoltak. Érezték, hogy méltatlan volna ahhoz, amit láttak. Ahhoz csak elfogódottság illett és mély, benső átérzése a kis Hanako nagy tragédiájának. (*) Az Operaház tervei. Az Operaháznak leg­érdekesebb előadása ezen a héten a „Traviata“ szombati reprize lesz. A színház művészi és szceni­­tai személyzete, dr. Hevesi Sándor főrendezővel élén, nagy ambícióval készül a népszerű Verdi­­opera felfrissített előadására, amely az eddigi elő­jelek szerint nagysikerűnek ígérkezik. Az eddigi előadásokon főleg a jelmezek okoztak sok bajt, mert a szereplők — tudvalévőleg — valami régi tradíció alapján modern ruhában játszottak. Hevesi Sándor visszahelyezte a Traviatát a szöveg ősének, Dumas „Kaméliás hölgy“-ének eredeti korába. Vio­letta, a két Germont és a többiek is valamennyien a múlt század harmincas éveinek stílusos divatját fogják viselni. Teljesen újak lesznek a díszletek is és új fordításban fogják énekelni a szöveget is. A fordítás Lányi Viktor munkája. A Traviata próbái­val párhuzamosan folynak a próbák Dohnányi Ernő „Pierrette fátyola“ című pantomimejéből, am­ely a jövő héten kerül felevemtés­re. A darab, amelynek szövegét Schnitzler Arthur írta, közel két év óta nem szerepelt az Operaház műsorán. A rep­­rizt Hevesi Sándor rendezi és az ő rendelkezésére a női főszerepet, amelyet a bemutatón Szoyer Ilona kreált, most táncosnő, Sebesi Teréz, az Operaház egyik jeles assolutája fogja alakítani. A két érde­kes repriz után kerül a sor az Operaház első be­mutatójára, Suppé „Boccaccio“-jára, amely október második felében kerül előadásra. November végén lesz az idei második újdonságnak, Mussorgsky „Boris Godounov“-jának bemutatója. Időközben érdekes debüt is lesz az Operaházban: Burrián Ká­roly legközelebb a Faust címszerepét fogja énekelni. Partnere Margit szerepében Medek Anna lesz. (*) A Népopera műsora. A „Lohengrin“ keddi előadása révén a Népoperában a klasszikus Wag­­ner-tradíció fog megszólani két illusztris énekes világhírű művészetének tolmácsolása által. A Van der Osten Éva asszony Elzája felejhetetlen emléke azoknak, akik a művésznőt a Wagner-ciklus alkal­mából hallhatták. Elzának méltó partnere lesz Lohengrin, Vogelstrom Frigyes személyében. A két vendégművész a keddi Lohengrin után, csütörtö­kön a Carmen főszerepeit énekli, szombaton pedig a „Madonna ékszere“ budapesti bemutatóján vesz részt. Velük egyaránt fontos feladat jut egy szen­vedélyes kamorrista alakjában Pajornak. (*) Két jubileum. Két színház jubilált ma este: a Nemzeti Színház és a Vígszínház. A Nemzetiben ma került ötvenedszer színre Rákosi Jenő történeti szomorújátéka, az Endre és Johanna, amely hu­szonnyolc esztendeje műsordarabja az ország első színházának. 1885 december 11-én került először színre és ma huszonnyolc esztendővel későbben, a régiek közül az egyetlen Fáy Szerénával, jutott el a jubiláris dátumhoz. A hálás közönség az utolsó helyig megtöltötte ebből az alkalomból a színházat és egész este tüntető szeretettel tapsolta a két fő­szereplőt, Márkus Emíliát és Beregi Oszkárt, to­vábbá Pethes Imrét, Kürti Józsefet, Rákosi Szid­it, Fáy Szerénát és Vízvári Mariskát. Nem feledkezett meg természetesen a szerzőről sem, aki azonban a hívásokra sem jelent meg a lámpák előtt. A Víg­színház Molnár Ferenc diadalmas, világot járt víg­­játékát, az Ördög­öt 125-ször hozta ma színre a közönség lankadatlan tetszése mellett. Hegedűs ját­szotta ezúttal a címszerepet, a gyengélkedő Var­­sányi Irén helyett Makai Margit adta Jolán szere­pét, a Szemtelen Elza szerepében Gazsi Mariska he­lyett Gyöngyössy Teréz és Fenyvessy Emil helyett Stella játszotta a festőt. A közönség elfogadta a sze­repcseréket, egész este ünnepelve Hegedűs Gyulát, aki ezt a szerepet világkörüli útra terelte. Az elő­adást Stefanidesz Károly ünnepi nyitánya vezette be, majd Győző Lajos elszavalta Ábrányi Emilnek október 6-ára írt ünnepi ódáját (*) Az Operaház hírei. Az Operaházban ked­den a „Bajazzók“ kerül színre és Beethoven nagy­szabású balletje, a „Prometheus“. A „Bajazzók“­­ban Toniot Parvis alakítja, aki e szerepben leg­utóbb rendkívüli sikert aratott. A többi főszerepet Hajdú Ilona, Taccani (Canio), Szemere és Toronyi énekli. A hallétben közreműködnek Nirschy Emi­lia, Sebesi Teréz, Pallai Anna, Smeraldi és Brada, a prológot Mihályi Ferenc mondja. Szerdán a tava­lyi szezon legnagyobb sikerét, Mozart bájos vígope­­ráját, a „Szöktetés a szerályból“-t adják, amely iránt ismét nagy érdeklődés mutatkozik. A dalmű­nek ez lesz a nyolcadik előadása s főszerepeiben ez­úttal is Sándor Erzsi, Hajdú Ilona, dr. Székelyhídi Gábor és Venczell lépnek föl. A zenekart Kerner vezényli. (*) A szlovén Pillangókisasszony. A trieszti szlovén sznházban tegnapra hirdették Puccini „Pil­­langókisasszony“-ának bemutató előadását szlovén nyelven. A színház igazgatósága szombaton a kom­ponista milánói kiadójától, a Riccardi-cégtől táv­iratot kapott azzal az értesítéssel, hogy nem en­gedheti meg a Pillangókisasszony szlovén nyelvű előadását, mert Trieszt olasz város, tehát oolasz operákat csak olasz nyelven szabad énekelni. Ilyen körülmények között az igazgatóság a Puccini-opera helyett hamarjában más darabot vett elő. A szlo­vén lapok gyanúsítják a trieszti olaszokat, hogy ők áskálódtak a Riccardi-cégnél a betiltás érde­kében. (*) A titok. Bernstein Henri új színműve „A titok“, amelynek szombaton lesz az első elő­adása a Vígszínházban, a következő szereposztás­ban kerül bemutatóra: Jannelot Constante: Fenyvesi Emil, Gábrielle, a felesége: Góthné Kertész Ella, Ilonbeur Henriette: Varsányi Irén, La Gu­erins Denis: Góth Sándor, Langre&t grófnő; Ke­dd

Next