Világ, 1913. november (4. évfolyam, 259-283. szám)

1913-11-04 / 260. szám

Kedd — Kiújult kolera. Mohácson a kolera, néhány napi szünetelés után, vasárnap új erővel tört ki. A kolera gócpontja, miként ezt már a három év előtti kolerajárványkor megállapították, a széntelep. Bár ezt a hatóság is tudja és bár az eddigi kolerás betegek legnagyobb része innen került ki, a széptelepet csak tegnap zárták körül csendőrökkel. Szombaton délelőtt halt meg koleragyanús tünetek közt Andri Stipa 56 éves napszámos, akit még aznap délután hatóságilag felboncoltak és bélrészeit felküldték a bakteriológiai intézetnek. Tegnap délelőtt halt meg Simon Gyula, akinek felesége és négy gyermeke is kolerában fekszik. Tegnap két férfit szállítottak be a járványkórházba, mindkettőt a széntelepről. Ezek egyike, Tóth József tegnap este meghalt. Mohácsról beérkezett jelentések szerint négyen haltak meg kolerában és kilenc beteg van a járványkórházban, egyet gyógyultan elbocsátottak. A Mohácsról Pécsre érkezőket a pályaudvaron szigorúan megvizsgálják és áruk behozatalát teljesen eltiltották. Temes megyében is van megint — hoszszabb szünet után — kolerabeteg. A Fejértemplom melletti Varázsligeten tegnap újból koleragyanús tünetek között megbetegedett egy ember és kevéssel rá meghalt. A zágrábi egészségügyi hivatal jelentése szerint Horvátország területén a legutóbbi két napon négy koleramegbetegedés fordult elő, melyek közül egy halálos kimenetelű volt. Tegnap az a hir terjedt el, hogy az érseki palotában valaki kolerában meghalt, de hamarosan kitűnt, hogy egy kispap, ki már régen szenvedett gyógyíthatatlan gyomorbajban, ebben halt meg. Meghalt a családjáért. Nagyváradon az elmúlt éjjel Bernstein Vilmos zálogos agyonlőtte magát. Bernstein még két évvel ezelőtt dúsgazdag ember volt. Bánffyhunyadon nagy gipszgyár tulajdonosa. A szerencsétlen ember spekulációkba bocsátkozott, kezességeket vállalt. Jött a gazdasági krízis, kötelezettségeit nem tudta teljesíteni és öszszeroppant. A nagy vagyonnak csak a roncsai maradtak. Bernstein, aki imádta a családját, öt gyermekét, a romokból igyekezett új exisztenciát építeni. A Nagyváradi Leszámítoló és Jelzálogbank megbízta zálogházának vezetésével. Sorsába azonban nem tudott beletörődni. Hónapok óta kétségbeesetten emlegette, hogy szerencsétlennek érzi magát, félti a gyermekei jövőjét. Nemrégiben egy berlini társaságnál százezer koronára biztosította az életét. A kötvénybe belefoglaltatta, hogy a biztosítás öngyilkosság esetére is érvényes és ennek fejében fizette a félszázalék pótdíjat. Bernstein azóta nyugodtabbnak látszott, utóbb azonban rendkívül ideges volt s szombaton megjelent a bankban. — Kérem, — mondotta, — beteg vagyok. Hosszabb szabadságra kell mennem. Tessék átnézni a könyveimet, hogy nyugodt legyek. A könyveket átvizsgálták, s mindent rendben találtak. Szombaton éjszaka, mialatt családja nyugodtan aludt, Bernstein kilopózott az udvarra és főbelőtte magát. Mire a mentők megérkeztek, halott volt. A klauzula értelmében a biztosítás megtámadhatatlan s így a biztosító társaság kifizeti a százezer koronát az öngyilkos családjának, melyet Bernstein Vilmos életével váltott meg a gondoktól. — Ráesett a sírkő. Nyulfalu község temetőjében mindszentek napján egy sírkő ráesett Nagy Imre hatéves fiúra, akinek mindkét lábát eltörte ,és mellét összezúzta. Haldoklóit, amikor a kórházba szállították. Családirtó orvos. Münchenben egy Halmayer nevű harmincéves orvos tegnap megölte feleségét és két gyermekét, azután öngyilkos lett. A helyszíni szemle megállapította, hogy az orvos előbb a földre teperte feleségét, majd egy operálókéssel átvágta a nyakán levő ütőerét. Ugyanígy végzett a fiával is, míg leányának a gégéjét metszette el. A gyermekekkel álmukban végzett a bestiális apa. Halmayer azután a két gyermekágy között hátára feküdt a földre és egy húsz centiméter hosszú operálókést markolatig a szivébe döfött. Úgy látszik, hogy rossz spekuláció miatt az orvos pénzzavarba jutott. Hagyatékában nagyon sok értékpapírt találtak. VILÁG 1913. november 4. 3.3 Eötvös József emléke Az Auer Róbert-Társaság ünnepe Budapest, november 3. (Saját tudósítónktól.) Az Auer Róbert filantrópiai társaság vasárnap délelőtt tizenegy órakor a Lipótvárosi Polgári Kör dísztermében Eötvös-ünnepélyt rendezett. A társaság valamennyi tagja és sok meghívott vendég vett részt a díszes ünnepségen. Pontosan tizenegy órakor nyitotta meg Arányi Ignác, az egyesület elnöke, az ünnepélyt. Üdvözölte a megjelenteket, köszönetet mondott az érdeklődésért, azután felkérte Kühner Gyulát az ünnepi emlékbeszéd elmondására. — Báró Eötvös életét mindenkinek kell ismerni, — mondta többek között az előadó, — az ő élete az akkori Magyarország élete is. Akkor indultak meg a társadalmi mozgalmak, s báró Eötvös, az író, a tudós, az államférfi vetette el a fejlődő Magyarország magvait. A fejlődés fáradhatatlan harcosa volt, beszédeiben, politikai ténykedéseiben és írásaiban mindig a kultur Magyarország ügyét szolgálta. Kuliner Eötvös életének és korának — bár Kuliner nem szobatudós, hanem egyszerű kereskedelmi utazó — kitűnő ismerője. Előadása, amely tele volt elragadtatással, mély átérzéssel, melegséggel és költői lendülettel, ékesen beszélt arról, hogy nem felületes munkának, hanem Eötvös műveinek és az egész Eötvös-irodalom komoly tanulmányozásának az eredménye a választékos stílusban megszerkesztett emlékbeszéd. Eötvös munkássága és a kör munkája között előadása végén párhuzamot vont Kultner és Eötvös nagyszerű példáján buzdította a társaságot további fáradhatatlan munkálkodásra. A nagy hatást ért emlékbeszéd után Gattmann Zsigmond, a Kereskedelmi Utazók Egyesületének alelnöke, emelkedett szólásra. Meleg köszönetet mondok az egész hallgató közönség nevében az élvezetes előadásért. • Eötvöst ismerjük mindannyian, de nem hallhatunk róla újra meg újra, hogy ne tanulnánk az ő példáján, — mondotta. A tapssal fogadott beszéd után Dénes Leó beszélt. —• Engedjék meg, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy, mivel nem bírom eléggé a magyar nyelvet, németül mondhassak néhány szót. — Azután németül folytatja. — Úgy jártam, — hogy egész tisztán közelálló példával éljek, — mint amikor olyan városba érünk, ahol előttünk már a konkurrens cég utazója járt, aki minden üzletet elvitt az orrunk elől. Kérem, Guttmann alelnök úr megelőzött s minden üzletet megkötött. Elmondta mindazt, amit mondanom lehetett volna. De azért . . . De azért volt mit mondania. Frappáns ötletekkel teli beszédet mondott, a társaságot további munkára buzdította s felkérte, hogy előadásaikat ezentúl az anyaegyesületben, az Utazók Egyesületében tartsák. Utolsónak Kertész Ármin, a Délmagyarországi Kereskedelmi Utazók Egyesületének megbízottja, emelkedett szólásra. A társaság munkáját báró Wesselényi Miklós munkájához hasonlította. Az a pesti árvíz alkalmával a fuldoklók százait mentette meg, a társulat a játékszenvedélybe való belemerüléstől menti meg tagjait. Az elnök köszönő szavai következtek ezután. — ’Mi, ha valaki közülünk szép munkát végez, azzal fejezzük ki hálánkat, hogy azt mondjuk: Megtette a kötelességét. Bátran mondhatom: Kuliner Jagtárs megtette a kötelességét! . . . Tapsvihar között ért véget az ünnepély. Este bankett volt. Lángban álló petróleumtelep. Roméniának egyik petróleumforrásokban leggazdagabb vidékén, Morémban tegnap este, robbanás következtében az egyik petróleumfűró lyuk kigyuladt. A tűz hamarosan átterjedt a szomszédos petróleumforrásokra is, amelyek közül az éjszaka folyamán már tizenöt forrás állt lángokban. Az egész völgy és az azt környező domboldalak egy lángtengerben vannak. A lakosság a legnagyobb pánikban menekül a szélrózsa minden irányában. A tűz lokalizálásáról egyelőre szó sem lehet, mert az oltási munkálatokat rendkívül megnehezíti az a körülmény, hogy az égő fúrólyukakból folyton előtör a friss petróleum és a veszedelmes elem ily módon folyton új tápot kap. A kár nagyságát egyelőre még megközelítőleg sem tudják megállapítani. Késő éjjel jelentik, hogy a tüzet eloltották olyképpen, hogy homokzsákokat dobtak a kutakra. Mindazonáltal tizennyolc kút kiégett, három pedig elpusztult. Emberéletben nem esett kár. — A suffragettek. Asquith miniszterelnök tegnap délután automobilon Stirlingbe utazott, ahol díszpolgárrá választották. Útközben öt suffragett támadta meg a kocsiját, borsot szórt az arcába és kutyakorbácscsal megverte. A rendőrség automobilja nyomon követte a miniszterelnök kocsiját és ennek közeledtére a támadók elmenekültek. A múlt éjjel kísérletet tettek, hogy a London északi részén fekvő Strathamhil-pályaudvart felgyújtsák. A tűzoltóság azonban hamarosan eloltotta a tüzet. A helyszínen benzinbe mártott vattát és suffragett-röpiratokat találtak. — Náray Gézáné csalója, Náray Géza, József főherceg volt uradalmi intézője, feljelentést tett a főkapitányságon Gauser Sándor parcella-ügynök ellen, aki feleségétől 30,000 koronát csalt ki azzal az ürügygyel, hogy kártyaklubot fog alakítani s ennek a klubnak dús jövedelméből őt is részesíti. A főkapitányságon dr. Bottka Sándor rendőrfogalmazónak osztották ki az ügyet, aki megindította a vizsgálatot, amelynek folyamán Gauser Sándort, aki a Teleki-tér 1. számú házban lakik, megidézte és a tegnapi nap folyamán kihallgatta. Vallomásában elmondotta, hogy nemrégiben egy ismerőse, Mittelmann Géza, felkereste és azt ajánlotta neki, hogy alapítsanak együtt abban az Andrássy úti házban, amelynek souterrainjében Nagy Endre kabaréja van, egy kártyaklubot. Mittelmann megjegyezte, hogy társa is van Upor József kávés személyében, aki annyi pénzt ad, amennyire csak szükségük van. Ebben az időben alakult meg a „Budapesti Sport Klub“, amelynek tulajdonosával, Gór Lajossal tár-sult 17,000 korona készpénzzel. Ennek a klubnak a beruházásaihoz szüksége volt még 30,000 koronára, ezért fordult Náray Gézánéhoz, hogy ő ezt a 30,000 koronát fektesse bele a vállalkozásba. A múlt év szeptemberében a Sport Klub elnökévé Nárayt választtatta meg, azután ő adta bérbe a klubot Górnak, illetőleg strohmanjának, Karnernak. A pénzt, amit belefektetett, tehát 17.000 koronát, arra fordította, hogy „sleppereket“ jutalmazzon vele. A Nárayné 30.000 koronáját nem fektette bele a vállalkozásba. Ez a 30.000 korona kártyán veszett el. Gauser azután kijelentette, hogy a pénzt nagyon hamarosan visszafizeti a károsultnak. A kihallgatás ezzel véget ért. Miután azonban Gauser lakását felmondás következtében a mai nap folyamán kénytelen elhagyni, úgy, hogy állandó lakása a fővárosban nem lesz, a rendőri nyilvántartás pedig kiderítette róla, hogy évekkel ezelőtt édesapja bankjából 170.000 koronát sikkasztott, a vizsgálatot vezető rendőrfogalmazó ma délelőtt Gauser letartóztatását rendelte el. — Tűz a temetőben. A miskolczi katolikus temető végében tegnap hirtelen tűz támadt. A horpadt hantokon égő gyertyáktól meggyulladtak a sírokon levő koszorúk, amelyeket a halottak napjának emlékére tettek oda a kegyeletes emberek. A tűz rohamosan terjedt tovább és néhány perc múlva hatalmas lángnyelvek csaptak fel a temetővel szomszédos lucernáskertben is, ahová a gazdák szénát hordtak össze. A városban az a hír terjedt el, hogy ég a temető. A kávéházak és éttermek egy pillanat alatt kiürültek, mindenki a temető felé szaladt A tűzoltók is kivonultak, de alig bírtak a helyszínre jutni az óriás tömegtől. A tüzet azután félóra alatt sikerült lokalizálni. — Robbanás a Skoda-műveken. A Skodaművek pilseni telepén szombaton délután ágyúgolyókat próbáltak ki. Egy löveg, amely nem robbant fel, a javítóműhelybe került. Az egyik esztergapadba akarták szorítani. A löveg véletlenségből a földre esett és explodált. A löveg szétrobbanó darabjai Kricske Károly lövegmestert és Schmidt Vazul munkást darabokra tépték. Két munkás súlyosan megsebesült.