Világ, 1913. december (4. évfolyam, 284-308. szám)

1913-12-09 / 290. szám

IS 1913. december 9. VILÁG — Rablók Angyalföldön. Angyalföldön az utóbbi időkben alig van olyan nap, amelyen rabló­­támadás ne történne. Legutóbb dr. Márkus Jenő orvost támadták meg. Beteghez hívták éjszaka s mikor visszafelé jött a Huba-utcán, több ember rá­­támadt. Kövekkel agyba-főbe verték, s már ki akar­ták rabolni, amikor segélykiáltására emberek siet­tek feléje, akik a rablókat elriasztották. Vasárnap este Lilienfeld Mór korcsmárost rabolták ki. Késő este­ tért be négy ember a Huba­ utca 3. szám alatti kocsmába. Sört rendeltek, s csendesen iddogáltak, míg minden vendég távozott. Lilienf­eldnek gyanús volt a négy ember, kisietett a söntésből és egy a házban lakó Németh Mihály nevű napszámost el­küldött rendőrért. Aztán visszament a korcsmába. Ahogy belépett az ajtón, az egyik vendég revolvert rántott. Pénzt ide, vagy lelövünk! — kiáltotta és Lilienfeld mellének szegezte , a fegyvert. A korcsmáros ijedten húzódott meg, a sarok­ban. Abban bizakodott, hogy Németh idejekorán megérkezik a rendőrrel. A napszámos azonban nem jött. A veszedelmes vendégek ezalatt fel­feszí­tették a pénzesfiókot. Százötven koronát találtak benne- Szétosztották a pénzt, aztán távoztak. A korcsmáros utánuk sietett. Az ajtó előtt ott találta a félholtra vert, összekötözött Német Mihályt. A rablók cinkostársai fogták el és tették ártalmat­lanná. A rendőrség megindította a nyomozást s a rablók egyikét ma délelőttre Illés István csavargó személyében letartóztatta. A főkapitányságra vit­ték, ahol Illés rövid vallatás után elmondta, hogy egy szervezett rablóbanda garázdálkodik az Angyal­földön. A rendőrség folytatja a nyomozást. —­ Halálozás, özv. Balog Pálné­, néhai Balog Pálnak, Hunyad vármegye tiszti főorvosának öz­vegye, elhunyt Déván. RENDŐRI HÍREK Gázolt a villamos. Vasárnap este a Városi villa­mosvasút 318-as számú kocsija, amelyet Takács Já­nos kocsivezető vezetett, a Kálvária­ téren elgázolta Bedő József kocsist. A kocsis részegen ment a sínek között, Takács fékezett, de nem tudta idejekorán megállítani a kocsit. Bodó meghalt. A rendőrség megindította a nyomozást, amelynek befejeztéig Takácsot őrizetben tartják. Életuntak. Az Erzsébet-körúton levő Meteor-szál­lodában Kubicsek, Béla magánhivatalnok megmér­gezte magát. Bevitték a Rókus-kórházba. — Petrucz Ignác az Attila-köruton egy padon hasbalőtte magát. A mentők bevitték a János-kórh­ázba, ahol a szeren­csétlen gyermek meghalt. — Bitzen Teréz nevelőnő, Baross-tér 11. számú házban levő lakásán szublimát­­oldatot ivott. A Rókus-kórházba vitték. Csalók és pénzhamisítók. A rendőrség letartóz­­tatta Gy. Gyulai János­ ügynököt, aki az Osztrák- Magyar Bank és a Földhitelintézet becsüsének adta ki magát. Ezen a címen kölcsönök ígérgetésével több vidéki földbirtokost megkárosított. Eddig tizenegy­­panasz érkezett a rendőrségre ellene.­­ A rendőrség letartóztatta Labatka Pál géplakatost, aki Erzsébet­­falván hamis ötkoronásokat gyártott és ezeket érté­kesíteni akarta. Kocsmázók. Az este Kispesten, a Bátori- és Eg­­gert-utcák sarkán levő kávéházban Kiss Antal laka­tos mellbeszúrta Auer Jenő lakatossegédet, aki a helyszínen meghalt. Auert a kispesti halottasházba vitték, Kisst pedig előállították a kispesti kapitány­sághoz. Elítélt zálogházas. A nyolcadik kerületi kapitány­ság ma Kelemen Dezső zálogházi közvetítőt, akinek a Rökk Szilárd­ utca 23. számú házban van az üzlete, kihágásért kétszáz korona pénzbírságra ítélte. Az a bűne, hogy felektől uzsorakamatokat szedett.­­ Zongorák, pianinók, harmóniumok, valamint a „Virtuola“ művészek játékát leghívebben reprodukáló önműködő zongorák minden igénynek megfelelően,­­készpénzért, valamint a legkedvezőbb fizetési feltéte­lek mellett, nagy választékban szerezhetők be a „Mu­­sica” részvénytársaság zongoratermeiben (VII., Erzsé­­­bet-körút 51., I. em. Körúti fürdő­palota).­­ Az elegancia ellensége egy ferdére taposott cipősarok. Éppen ezért igen f­ontos, hogy cipőjét mindenki azonnal berson­oztassa, mely esetben azok tartós és elegáns fazont kapnak és a cipősarok fer­dére taposása, teljesen ki lesz zárva.­­ Illatszereket, pipere-szappanokat, arc- és kéz­ápolási cikkeket, kötszereket, háztartási , cikkeket, olcsón és jól vehet a „Hez“ illatszer nagyáruházában, Budapest, VIII., Kőfaragó­ utca 7. A cég lapunk ol­vasóinak ingyen és bérmentve küld nagy árjegyzéket, valamint értesítőt a minden hónapban történő in­gyen bevásárlási napról. A Fővárosi Orfeum — Pavillon Masrotte. Lara, a csodálatraméltó papagály közfeltűnést kelt, mert va­lóságos diadala az idomitásnak. Rebla, a legnevette­­tőbb zsonglőr, aki valaha nyilvánosan fellépett, La Sylphe táncai­ pedig egyenesen elragadóak. Az orfeum többi új attrakciója is Waldmann igazgató ízlését dicséri. A Pavillon Mascotte kabaret-műsora élén Nudges and Joe Biller vezetnek a vampír-tánccal. Budapest elite-társaságának szine-java ad egymásnak ebben a pazarfényű helyiségben minden este talál­kozót'/ '. . ' ■ ■ ■ Ondót“ Egészségügyi BERENDEZÉSEK VÁLLALATA BUDAPEST IV.VÁCZI­ UTCA U6. TCLEronjóner n­oo­ d mintahelynég oz/Vea meg/e/mhéne/ Béremé. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET (*) A magyar Parris. Az Operaház olasz baritonistája, dr. Parvis Taurino, aki legutóbb szép sikerrel játszotta a „Hamlet“ címszerepét, a vasárnap délutáni előadáson nagy meglepetésben részesítette a közönséget. A ..Bajazzók“-at ját­szották és Parvis Tonio szerepében magyar nyel­ven mondta el a függöny előtt híres prológusát. Parvis meglepő tökéletességgel, tisztán ejti ki a magyar szavakat, túltesz Burk­án .,Bibliás em­­ber"-én is. A közönség zajos tapsokkal köszönte meg a figyelmet, úgy halljuk, Parvis vasárnapi sikerén felbuzdulva, egész szerepet meg fog ta­nulni magyar nyelven. Szó van a „Bánk bán“ és a „Bolond“ címszerepeiről. Erkel rég nem adott dalművet és a Rákosi—Szabados operát ugyanis a télen fel akarja eleveníteni az Operaház. (*) A Népopera hírei. Jadlowkernak, a nagyszerű tenoristának diadalmas népoperái ven­dégjátéka kedden érkezik el befejezéséhez. Ez alka­lommal Jadlowker leghíresebb szerepét, a Carmen Don Joséfát énekli olcsó belyárak mellett. A leg­drágább jegy ára hét korona.­­ A Népopera, amely annyiszor szolgált már szenzációs érdekes­séggel a közönségnek, ismét olyan attrakciót illeszt műsorába, amelynek látására fog járni egész Buda­pest. Péntektől kezdődőseg ugyanis a Faragó Jenő Csodavászon“ című énekes darabjának keretében be fogja mutatni az Edison Kinetofon­iát. Ez a szenzációs találmány, amely szinte csodákat vará­zsolt valósággá, ma szerte a világon a legvonzóbb mozgókép-mutatvány, mert a vászonra vetített ala­kok mozdulataival teljesen összevágóan beszélnek és énekelnek- A Népopera e szenzációja iránt oly nagy az érdeklődés, hogy maga egy előadás a kö­­­­zönség egy töredékét sem fogadhatja be s így pén­teken és szombaton két-két Kineto­fon-előadás lesz és pedig hatórai és kilencórai kezdettel, vasárnap pe­dig négy, három, öt, hét és kilenc órakor. (*) Anthes — a Népoperában. Ismeretes, hogy a „Parsifal“ első budapesti előadásán, a­melyre serényen készül már a Népopera, Anthes György, az Operaház volt tenoristája fogja énekel­ni a címszerepet. A kiváló énekes lelkes hívei azon­ban már nagyon is hosszúnak találják azt az időt, amióta Anthest nem hallották és mozgalmat indí­tottak, hogy a Népoperát megkérjék, léptesse őt fel a­ Lohengrin címszerepében. A mozgalom a tudo­mányegyetemi és műegyetemi hallgatóság köré­ben indult meg és a felléptetést kérő ívet, amelyet már a napokban átadnak a Népopera igazgatóságá­nak, eddig is több százan írták alá. Előreláthatólag a színház is, a jeles énekes is meg fognak hajolni a közóhaj előtt és a budapesti közönségnek még ebben a hónapban alkalma lesz, hogy a legkiválóbb Lohengrinnek tapsolhasson a Népoperában. (*) A Nemzeti Szalon téli tárlatának megnyi­tása. A Nemzeti Szalonnak a Zichy-kiállítással kapcsolatos téli tárlatát vasárnap délelőtt nyitotta meg Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi mi­niszter, nagy és díszes közönség jelenlétében. A mi­niszter Dérit igazgató. Bende János titkár és Rubo­­vics Márk műtoros kíséretében másfél óra hosszáig a legnagyobb érdeklődéssel szemlélte a kiállítást, ayelv nagymértékben megnyerte a tetszését; a mi­niszter különösen a Zichy-kiállítástól volt elragad­tatva. (*) Az Operaház műsora. Az Operaházban kedden nincs előadás. Szerdán „Faust“ kerül szín­re,­ a főszerepekben Marschalkó Rózsi, Bársony Dóra,­ Serák Márta, Székelyhídi­, Szende, Pogány és Ney B. föllépésével. Csütörtökön „Hamlet“-et adják,­ a címszerepben Parvissal, aki ez alakításá­val a minap általános nagy, sikert aratott Pénteken kerül szinre „Carmen“, amelynek címszerepét, sú­lyos betegségéből fölépülve, Szamosi Elza fogja énekelni. Szombaton „Tristan és Isolde“ kerül elő­adásra Burrián Károlylyal és Sebeők Sárával a két címszerepben. (*) Drámai estély. A „Scala“ hangverseny-­ iroda zenei nagyságok helyett ma estére a bécsi Burgtheater öt művészét hívta meg, hogy szaval­janak néhány verset a budapesti közönségnek és elnevezte a produkciót „drámai estély“-nek. A Scalát sajátos fátum üldözi az estélyrendezések­ben. Teljesen botrány nélkül a mai sem maradha­tott. A rendezőség legelső híradásai óta nagy zaj­jal hirdeti, hogy estélyei — nyugateurópai szokás­nak hódolva —­ negyedkilenc órakor kezdődnek. Erre az időpontra jelezték a drámai estély kezdetét is a plakátok, a jegyek, a kommünikék. Utolsó pil­lanatban változott meg a programm, hogy negyed­kilenc helyett már fél nyolckor kezdődik a szava­lás, erről a fontos körülményről azonban a rende­zőség elfelejtette megfelelő módon értesíteni a kö­zönséget. A plakátokon ugyan nagy sietve átragasz­tották az időjelzést, de úgy, hogy senkinek sem tűnhetett fel, így azután Molnár Ferenc félig üres terem előtt mondotta el bevezető conférance­­szát, amit a véletlenül korán érkezettek nagyon szellemesnek találtak, bár a kitűnő író ezúttal meglehetősen kedvetlenül beszélt. A közönség zöme csak ezután érkezett és az első számok előadóit folyton zavarták a „későn“ jövők, akik joggal boszankodtak a különös meglepetésen, hogy nélkü­­lök kezdték meg az estélyt. A Vigadó nagytermé­ben, amely különben nem is alkalmas ilyen célra, általában nagy fejetlenség volt egész idő alatt. A közönség nem találta meg a helyeit, jegyszedő se­hol sem volt látható, hosszú, kínos szünetek tel­tek el ideges ide-oda szaladgálásokkal. A bécsi mű­vészek, Elsa Wolgemut, Lemnitzky asszony, Heine, Deorient és Tressler urak, a közönség nagy részé­nek ismerősei voltak a Burgszínházból, ami sok­kal közelebb esik a pestieknek, mint a mi Nemze­tink a bécsieknek. Valamennyien verseket szaval­tak, jól ismert, vagy egyáltalában nem ismert köl­teményeket, csak Otto Tressler olvasott fel novel­lákat. Színészi mivoltukban akartak nálunk bemu­tatkozni a versszavaláson át és ez kissé fonákul ütött ki. Recitáló­ tehetséget, mint amilyen volt a legtökéletesebb értelemben egykor Kainz, vagy amilyennek Alexander Moissit ismertük meg a múlt évben, egyet sem fedeztünk­­fel közöttük. Patheti­­kusak, gesztikulálnak, arcjátékkal dolgoznak, hang­­színeket kevernek,­ mindezt érdekesen, stílusosan (burgszínházi stílusban) és bizonyára hatásosan is , ha történetesen színpadon ágáltak volna, nem pedig „civilben“, egy kopott viaszkosvászon taka­róval borított vendéglői asztal mellett, karosszék­ben ülve. Tressler még a lábait is keresztberakta egymáson. A közönség, különösen a német anya­nyelvű, lelkesedett, tapsolt. Azoknak azonban, akik a józan objektivitás hívei, meg kellett állapítaniok, hogy a bécsi gárdának ez a szereplése egészen fe­lesleges volt nálunk. Abban, amiben igazán tehet­ségesek, nem mutatkozhattak be, ahhoz pedig, amit adni akartak, nincsenek képességeik. Várjon hallották-e már a bécsiek szavalni Jászay Marit? Stetra MIKOTINMENTES Ü­­Ü szivart, cigarettát és dohányz­­ált, jöve­déki és különlegességi gyártmányokat, árusít a DEMIKÓ R­­T BUDAPEST. V. ■ ■ Szt. István-tér 2. ------------— árjegyzés ingyen. —........'----­TUDOMÁNY IRODALOM 0 A Panama-csatorna. A Magyar Földrajzi Társaság december 11-én, csütörtökön, este hat órakor a régi képviselőház üléstermében előadást tart. Tárgy: Dr. Lasz Samu: A Panama-csatorna múltja, jelene, közgazdasági és politikai jelentősége.­­ Az Igazság, Patai Sándor republikánus lapja decemberi számának főbb tartalma: Móra Ist­ván: Álom. Patai Sándor aktuális jegyzetei: Az új sajtótörvény, Az igazság, A felekezetnélküliség, Andrássy-párt,­Utópiák, Pártalakitások. A törvény­kezési rovat Abonyi Árpád és Mezei Ernő sajtó­­pereivel foglaljanzik. Egy«» szám ása 20. filfc.

Next