Világ, 1913. december (4. évfolyam, 284-308. szám)
1913-12-31 / 308. szám
Szerda ) Vámbéry Ármin emléke. A Keleti Szemle, dr. Kanos Ignác és dr. Munkácsi Bernát kiváló tudományos revüje, legutóbbi számát Vámbéry Ármin, a világhírű magyar orientalista emlékének szenteli. Pröhre Vilmos ír a revü élén Vámbéryről tanulmányt, amelyben méltatja a kiváló tudós működését és vázolja egész viszontagságos életét. A revü címlapján is gyászkeret jelzi, hogy ez a szám a gyásznak, a kegyeletes megemlékezésnek aktusa. A Vámbéry-tanulmányon kívül vannak még ebben a mostani, kettős számban cikkek Babingertől, Paasoventől, Béke Ödöntől, Fuchstól és Schriefltől. (*) Az Operaház műsora. Az Operaházban szerdán, Szilveszter estéjén a Boccaccio kerül színre. A címszerepben ezúttal először lép fel Szamosi Elza, Fiamettában pedig Smrák Márta. A harmadik felvonás udvari ünnepélyének keretében nagyszabású hangverseny lesz. Parvis Taurino olasz, francia és spanyol dalokat fog énekelni. Sándor Erzsi Linda nagy áriáját adja elő Donizettitől és Arditi csókkeringőjét, Nirschy Emilia a Pizzicato-polkát táncolja Delibes Sylviájából és Chopin egy keringőjét. Újév napján, csütörtökön, a Godunov Boris-t adják ,amelyet az Operaház múlt héten oly nagy sikerrel mutatott be. Pénteken .4 millaat hmm kerül előadásra. __ (*) Giampietro halála. A budapesti közönség is jól ismerte Giampietro József nevét. Az olasz nevű német színművész, aki csak néhány évvel ezelőtt tért át a varieté-színpadra, Budapesten kezdte színészpályáját. Bécsben született, a technikai főiskolán tanult, azután a bécsi Konzervatóriumnak lett növendéke. 1886-ban lépett először színpadra, a régi pesti német színházban. A vasgyáros Bligny hercegének szerepében. Két évadon át játszott Giampietro Budapesten, azután Bécsbe került a Volkstheaterhez, majd Hamburgba báró Berger színházához, végül a berlini Neues Theaterhez. Innen csábította el a varieté és legutóbb a berlini Metropol-szíknház revüinek volt legdrágább és legnépszerűbb szereplője. Két esztendővel ezelőtt egyik orfeumban vendégszerepelt Budapesten. Giampietronak most is nagy sikere volt Berlinben, tegnap hirtelen szélütés következtében halt meg. Koporsóját a berlini Szent Hedvig székesegyházban ravatalozzák föl. A színész barátai mondják, hogy Giampietro utolsó kívánsága az volt, hogy Bécsben, a hietzingi temetőben akar pihenni, tehát holttestét ma Bécsbe szállítják. (*) Munkácsy Mihály kiállítása. Az Ernst Múzeumban megindultak a munkálatok a nagyszabásúnak tervezett Munkácsy-kiállítás előkészítésére. Az Ernst Múzeum újból felkéri a Munkácsy-képek tulajdonosait a képek bejelentésére, kijelentvén, hogy a szállítás és biztosítás költségeit ő viseli. A kiállítás már márciusban megnyílik. (*) Hírek a Nemzeti Színházból. Szerdán, Szilveszter estéjén, a sznház legvonzóbb műsordarabja, 4 faun kerül színre a Nemzeti Színházban. Újév napján délutánra 40 ember tragédiája van kitűzve, este pedig huszonötödik előadását érintei Herczeg Ferenc színműve, az Éva boszorkány. Pénteken a Mária Antónia, Szomory Dezső új színműve, a huszonegyedik előadását éri meg. A címszerepet ezúttal is P. Márkus Emilia fogja játszani. Szombaton teljesen új betanulással és szereposztásban eleveníti fel a színház Gondinet kitűnő vígjátékát, a párisit, amely a régi Nemzeti Színházban ötvenöt előadás ért meg. A címszerepet a szombati reprizen Dezső József fogja játszani. Vasárnap délután 4 konventbiztos, Farkas Pál nagyhatású színműve kerül színre, este pedig a színház legújabb nagy sikere, Szép Ernő 4e egyszeri királyfi című gyönyörű mesejátéka. (*) A Nemzeti Zenede közgyűlése. A Nemzeti Zenede tegnap este tartotta közgyűlését gróf Zichy Géza titkos tanácsos elnöklete mellett a tagok élénk részvételével. Gróf Zichy Géza elnöki megnyitójában vázolta az elmúlt év történetének kimagasló eseményeit, majd részvétteljes szavakkal emlékezett meg az ez évben elhunyt tagokról. Takács Mihályról, aki közvetlenül az operai osztály átvétele előtt hunyt el, méltatta továbbá a zenede többi halottjának, Mészáros Imrének, Reményi Antalnak, Vavrinecz Mórnak és Állaga Gézának érdemeit. Az elnöki beszéd után Kern Aurél, a Nemzeti Zenede titkára terjesztette elő részletes jelentését. Bejelentette, hogy Boyisich Mihály püspök, aki egykor növendéke, majd titkára volt a Nemzeti Zenedének, ötezer koronás alapítványt tett, melynek kamatait egy kitűnően végzett énekesnövendék fogja élvezni. A közgyűlés nagy lelkesedéssel köszönetet szavazott a püspöknek az alapítványért. Végül a közgyűlés a lelépő választmányi tagokat egyhangúlag ismét megválasztotta. VILÁG 1913. december 3!« 13 Minden szemesen © rajt tegyen Vissza az egészségre gyakran károS utánzattal! Wiiwmn « «I « romnos i Tarifarevmo A Villamos Városi Vasútnak olyan szerződéses megállapodása van a fővárossal, hogy abban az esetben, ha a vasúttársaság évi mérlegében öt egymásután következő esztendőn át az osztalék a befizetett részvénytőke 8%-át átlag meghaladja, a vasúttársaság tarifáit a főváros revízió alá veheti, illetve követelheti a tarifák leszállítását. Az az időpont, amikor a főváros tarifarevizionális joga föléled, bekövetkezett, mert az utolsó öt esztendő osztalékát véve alapul, a Villamos Városi Vasút 8,1%-kal kamatoztatta a tényleg befizetett részvénytőkét. Fizetett pedig a Villamos Városi Vasút. 1912- ben 9%-os osztalékot A Villamos Városi Vasúttal kötött szerződés idevonatkozó szakasza így szól: A tarifa, revideálási, illetve leszállítási joga a főváros részére az esetben áll be, ha a vállalkozó részvénytársaság évi mérlegében az osztalék öt egymásután következő éven át átlag a befizetett részvénytőke 8%-át meghaladja. Budapest fő- és székváros közönsége azonban ezen engedmény fejében fenntartja magának a jogot, hogy: a) az átszállási forgalom könnyítésére, b) az egyes útvonalak kiindulási és végpontjainak megállapítására, és c) a vállalat tulajdonát képező összes vonalakon az egyes irányokban indítandó közvetlen kocsikra vonatkozólag további követeléseit bármikor kifejezhesse és amennyiben erre nézve a vállalkozó társasággal egyezség nem jöhetne létre, a kereskedelem m. kir. miniszter döntsön. Ha beáll az az eset, hogy az osztalék öt egymásután következő éven át átlag a befizetett részvénytőke 8%-át meghaladja, akkor a viteldijak tekintetében kölcsönösen megállapíttatik, miszerint a viteldijak a főváros és a vállalkozó részvénytársaság által öt évről öt évre együttesen állapítandók meg. Amint tehát látható, a Villamos Városi Vasúttal kötött szerződés látszólag igen értékes jogot biztosít ebben a szakaszban a főváros közönségének. Ennek a jognak azonban, a főváros közönsége, sajnos, semmi hasznát nem veszi. Mióta a Villamos Városi Vasúttársasággal szerződést kötött a főváros, immár másodízben jut abba a helyzetbe, hogy ezzel a tarifarevízió joggal éljen. Azonban nem élt vele. Nem élt vele a múltban és — úgy tudjuk —nem fog vele élni ezúttal sem. A múltban nem nyúlhatott hozzá a főváros a Villamos Városi Vasút tarifáihoz, mert akkoriban az volt a vítus, hogy a tarifarevíziót mindkét villamos vasúttársaságra nézve egységesen lehetne végrehajtani. Mivel azonban a Közúti Vaspályatársaság szerződése nem adott alkalmat arra, hogy a főváros a Közúti tarifáit megváltoztassa, ennélfogva a főváros nem akarta megbolygatni a Városi Villamos tarifáit sem. Akkoriban, 1904-ben a Kossuth Lajos utcában és a Wesselényi utcában építendő vasútvonal koncessziójáért akar a főváros a Közútitól tarifális engedményeket kieszközölni, így a főváros azt ajánlotta a Közútinak, hogy a szakaszjegyek árát szállítsa le tíz fillérre. A Közúti azonban nem fogadta el ezt a prepozíciót, ellenben a következő esztendőben egyja közüli, mint aVillamos Városi Vasút néhány relációban csökkentette a tarifát és az két vállalat az átszálló forgalom tekintetében, új megállapodást kötött. A Villamos Városi Vasút most sem akarva leszállítani a tarifákat, sőt arról suttognak, hogy föl akarja emelni. Hogy nem szállítja le, azt valamiképpen még meg tudnánk érteni. A dolog úgy áll, hogy az idén a gaz-dasági válságot ugyancsak megérezték a közlekedési vállalatok, természetesen megérezte a Városi Villamos Vasút is. A Városi Villamos Vasútnál a forgalmi bevételek idei progressziója az 1911—12. évi progresszióhoz képest ugyancsak megcsappant, ellenben az üzemköltségek és általános kiadások progreszsziója a régi maradt. 1912-ben a forgalmi bevétel-többlet az előző esztendő bevételével szemben 1.125.617 korona volt. Az idei bevétel-többlet feleannyi sem lesz, mint a múlt esztendőben. Ezzel szemben, amint már említettük, az üzemköltségek a tavalyi tempóban emelkedtek, az általános kiadásokat pedig a függő kölcsön kamatai jelentékenyen duzzasztják. Ez az oka, hogy a vasúttársaság az idei üzletév után nem fizetheti tizennyolc koronás osztalékot. is Jászai Mari kérelme. Jászai Mari, a Nemzeti Színház művésznője, azzal a kérelemmel fordult a tanácshoz, engedje meg, hogy az általa vásárlandó sírhelyet a maga részére fenntarthassa, kifalaztathassa és arra emléket állíthasson. A tanács ma tartott ülésében a köztemetői szabályzat értelmében a művésznőnek ehhez a kérelméhez hozzájárult. Egyúttal elhatározta, hogy a művésznő nagy érdemeire való tekintettel, a sírhelyet részére díjtalanul ajánlja fel az általa kijelölt helyen* a Kammermayer Károly és Kitaibel Pálutca. A székesfőváros felkérésére a fővárosi közmunkák tanácsa a IV. ker.. Károly-utcát Rdamimermayer Károly-utcának nevezte el. Ezt az elhelyezést kiterjesztette a közmunkák tanácsa a Síilóutcának arra a részére is, amely a Károly-utcának egyenes folytatása a Szervita-térig. Ehhez képest ú Kammermayer Károly-utca a Szervita-tértől a Károly-körútig fog terjedni. A fővárosi közmunkáik tanácsa továbbá a magyar kultúra egyik úttörőjé- nek emlékére, a H. ker., Rókus-utcát Kitaibel Pál, a budapesti tudományegyetem világhírű botanikus tanárának (élt 1757—1817) emlékére, ki hazánk flórájának első kutatója volt, Kitaibel Pál utcának nevezte el. A kereskedelmi és rákótörvényszék fenntartása. Dr. Bihari Mór a közigazgatási bizottság legutóbb tartott ülésén indítványt tett, hogy a közigazgatási bizottság írjon át a tanácshoz, hogy tegyen előterjesztést a közgyűlésnek a budapesti ke- reskedelmi és váltótörvényszéknek eddigi hatáskörében való fenntartása érdekében és kérje a közgyűlést, hogy e törvényszék fenntartása érdekében írjon fel az igazságügyminiszterhez. A tanács ma tartott ülésében foglalkozott a közigazgatási bizottságnak erre vonatkozó átiratával és azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a főváros intézzen felterjesztést az igazságügyminiszterhez abban az értelemben, amint azt a közigazgatási bizottságban elhangzott indítvány kívánta. s. Válasz interpellációra. A törvényhatósági bizottság legközelebbi közgyűlésén dr. Bárczy Ist-ván polgármester válaszolni fog dr. Havass Rezsőnek a Duna-Tisza csatorna ügyében és Fock Ede tanácsos Petri Ottónak a Széna-téri nyílt piac rendezése ügyében előterjesztett interpellációjára. Két gázgyár megszűnése. A Homokosdűlőben épült új gázművek üzembehelyezése folytán a gázművek igazgatósága azt a jelentést tette a tanácsnak, hogy a budai és újpesti gázgyárakat üzemen kívül helyezte. A tanács ezt a bejelentést tudomásul vette és azt javasolja a közgyűlésnek, hogy ennek a két gyárnak véglegesen üzemet kívül való helyezését határozza el, egyúttal felhatalmazást kért, hogy ebben az ügyben a további intézkedéseket megtegye. A sakkverseny segélyezése. A Budapesti Sakk-Kör 1914-ben nemzetközi sakkversenyt rendez és ebből az alkalomból anyagi támogatásért fordult a fővároshoz. A főváros a kör részére az anyagi támogatást kilátásba is helyezte oly módon, hogy 3000 koronát szavazott meg erre a célra és ennek az összegnek felét 1913-ban, másik felét pedig 1914-ben folyósítja. A kör kérelmére az 1913. évre esedékes 1500 koronát a tanács mai ülésében folyósította*. -s 1908- ban 7%-os 1909- ben 72%-os 1910- ben 8%-os 1911- ben 9%-os és