Világ, 1914. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1914-01-08 / 7. szám
I.CB 1914. január 8. V UL A Gr (*) A Magyar Színház Shaw-darabja. Shaw Bernhard szenzációs mesejátékának, az „Androkleszés az oroszlán“-nak, amelyet Hevesi Sándor fordított magyarra, szombaton, az előadás napján lesz a Magyar Színházban délelőtt tizenegy óraikor a sajtó meghívott képviselői előtt a főpróbája. Az előadás olyan nagyarányú technikai előkészületeket igényel, hogy a színház előbb nem készülhet elvele és így kénytelen a főpróbát az előadás napján megtartani. Az újdonság bemutatójáig, holnap, csütörtökön, a Hallót adják, melyet eddig hat nagy német színpad szerzett meg előadásra. Legközelebb Színre kerül a nagysikerű vígjáték Bécsben, a 11 est den zhühnén, Berlinben, a Kleines Theaterben, Münchenben, a Schartspichausban, Frankfurtban, a Neues Theaterben, Hamburgiban és Stuttgartban ugyancsak a Schauspielhausbaut. Megszerezték ezenkívül a darabot még Amerika részére is. (*) Hangverseny-hírek: A Harmónia hangversenyei. Márkus Lily zongoraművésznő e hónap 8-án a Royalban tartandó zongora-hangversenyén a következő programmot játssza: Friedmann—■ Bach (Stradal): d-moll orgona verseny; Brahms: Variációk Händel egy témája fölött és Fuga; Chopin: Bolero andante spianata és Grande Polonaise Brillante; Márkus Lily: Fantázia (A Neva partján), Gavott ancienne; Moskovysky: Caprice espagnol; Liszt: Illik nocturne; Ballakierew—Islamcy: Orientalis fantasia. — Schmidthauer Lajos orgonaművész berlini nagysikerű hangversenye után január 9-én orgona estélyt rendez a Zeneakadémiában rendkívül érdekes műsorral, melyen Budanovics Mária operaénekesnő működik közre. — Zsigmond Gábor zongoraművész, Koncz János hegedűművész és Zsámboky Miklós gordonkaművész január 14-én tartják kamarazene-estélyüket a Zne.akadémiában. Az érdeklődés rendkívül nagy és a jegyeik túlnyomó része már elkelt. Csuka Béla gordonkaművész január 20-án tartja hangversenyét Csuka Elus zongoraművésznő közreműködésével a Rovatban. — Gergelyi Erzsike, a kiváló dalénekesnő, január 21-én tartja hangversenyét a Royalban rendkívül érdekes műsorral. — Altmann Leó hegedűművész január 27-én tartja hegedűestélyét a Zeneakadémiában. — Odillon Helen, a jeles német színésznő és dr. Radvan Casimir január 29-én a Royalban előadó-estélyt rendeznek, igen érdekes műsorral. — B. Nagy Ida ária- és dallestélye január 26-án lesz a Royalban. — Sauer Emil közkívánatra egy Chopin-estélyt rendez február 3-án a Vígadóban. — A Wiener Konzertverein 3-ik és 4-ik szimfonikus hangversenye, Löwe Ferdinand vezetése mellett, február 6-án és 7-én fog megtartatni a Vigadóban. — Oppler Elsa dalénekesnő február 13-án Schumann—Wolff-estélyt rendez Mooshammer Román hárfaművész közreműködésével a Rovat-teremben. — Casals Pablo gordonkaművész, Enesco Georg hegedűművész és Szántó Tivadar zongoraművész február 26-án tartják trió-estélyüket a Zeneakadémiában. A jegyek legnagyobb része már előjegyzésben elkelt. — Jegyek a Harmónia zeneműkereskedésben, IV., Váczi utca 20. sz. kaphatók. Méry Béla hangversenyei. Jövő héten szerdán, január 14-én, tartja Safonoff Wassily, a nagy orosz dirigens és zongoraművész Ewsei Belousoff gordonikaművészszel Beethoven-estélyét a Royal-teremben. Hoehn Alfréd egyetlen zongora-estélyét pénteken, január 16-án, tartja népszerű belvárakkal a Royal-teremben. — Friedmann Ignác második zongora-estélyét „Romantikus estély“ címen szombaton, január 24-én tartja a Zeneiakadémia termében, ezúttal népszerű belvárak mellett. — Szerdán, január 28-án, Aino Tannu észt ének művésznő mututkoztak be először a budapesti közönségnek nagyon érdekes és ízléses műsorral. Ennek keretében több észt népdalt is elő fog adni, amelyekhez dr. Bán Aladár tanár tart bevezető conference-ot. — Yvette Guilbert, a világhírű francia disease, csütörtökön és hétfőn, február 5-én és 9-én, két nagyszabású hangversenyt rendez a Zeneakadémia termében hat párisi táncosnő és Louis Fleury fuvolaművész közreműködésével. — Jegyek Safonoff, Hoehn, Friedmann, Tannu és Guilbert hangversenyeire Méry Bélánál. A filharmonikusok január 12-iki orosz estélye, melyet Safonoff vezényel, Csajkovszky jegyében fog lejátszódni. A b-moll zongoraversenyét Keczi- Szántó Imre fogja előadni és végül a IV-ik f-moll szimfóniáját adják elő. Ugyancsak Csajkovszkyról van a téma, mely az Arenski-féle vonószenekarra írt ,,Változatok“-nak képezi alapját. A műsor eleje Rimski-Korzakov „Orosz Húsvét“ című nyitánya. A Szimfónias Zenekar legközelebbi (IV. bérleti) hangversenyének, amely január 18-án lesz, műsora a következő: I. Berlioz: Római Karnevál, nyitány; II. a) Schmitt Florent: L‘aprés été (Nyárutó), vonószenekarra (Budapesten először, b) Debussy Claude: Marche ecossaise (Budapesten először); III. Major I. Gyula: Balaton, szimfonikus költemény; IV. a) Mendelssohn: Hangverseny-ária, b) Mihalovich: „Holdas éjjel“, zenekari kísérettet énekli A. Sámson Mariska; V. Dvorak: V. szimfónia, E-moll („Az újvilágból“). A IV. és V. szám között tizenöt perc szünet . Jegyek Bárditól válthatók. HADIAM •TÖRÖKFÜRDŐ. Forró léfürdők csillapítják a fájdalmakat, javítják a vérkeringést és elpusztítják a baktériumokat. A forró légfürdőket nagyhírű orvosok százai ajánlják reuma, kaszvény, elhízás, hüléses betegségek, influenza, sár- és bőrbajok stb. ellen. ”SANITAS” A javított IflfiE&SalfiEw -szülék (magyar és külföldi szabadalmak) a legtökéletesebb házi gőz- és forró légfürdő. A legkisebb szobában használható és használat után laposra hajtható. Kiivánatra 8 napi próbára HeidrOH. »Az Egészség Útmutatója“ cimű könyv, mely az izzasziokurás lexikonja, kívánatra ingyen és beim. Firstar füaMr TUDOMÁNY IRODALOM. r() Az alagút magyar alakja. Az Országos Magyar Izr. Közművelődési Egyesület ma este tartotta a Pesti Lloyd Társulat dísztermében második előadó estélyét igen nagyszámú előkelő közönség jelenlétében. A műsor első száma: dr. Hajdú Miklós szabadelőadása volt, amely Kellermann nagy hírre jutott regényének. Az alagútnak magyar alakjával, a Szentesről világgá indult S. Woolf mesebeli pályájával foglalkozott. Megállaptva az író invenciójának korlátlan szabadságát, az esztétikai és litterális szempontok mérlegelésével mutatta ki: mennyire elrajzolt és túlzásos Az alagút zsidójának képe. Meleg és szinn£s hátterét festette meg a magyar vonatkozású epizódmesének és szinte új, szépségeket vitt be Az alagút rideg fantazmáinak világába. A magas színvonalon álló érdekes és vonzó előadás mindvégig lekötötte a díszes és nagy hallgatóság figyelmét, amely lelkes tetszéssel adott kifejezést őszinte elismerésének. Ezután dr. Büchler Sándor, a keszthelyi főrabbi, kiváló történész „A zsidók kulturmunkája a XIX. században“ címmel tartott felolvasást. ( Díszítő Művészet. Ilyen című füzeteivel az iparművészeti iskola olyan mintalapokat ad a magyar közönség kezébe, melylyel ízlését bárki kipallérozhatja s ügyes (levasalással másolható) részletrajzokkal pedig közvetlenül felhasználható tervezeteket kap. Olyan művészek, mint Muhits Sándor, Rippl-Rónai József, Szablya-Frischauf Ferenc, Damkó József, Jásziné Lesznai Anna, Helbing Ferenc, Bíró Mihály, Nagy Sándor, Örkényi István, Juhász Árpád, Fadrusz János, Bocskai György- szolgáltatják a képeket: hímzést, szövést, csipkét, famunkát, bőrimmikát s a fémfeldolgozás művészi példáit. A szövegben hasznos útmutatások vannak. Iskolák, dilettánsok, iparosok, kétségkívül jó hasznát veszik s általán mindazok, akik az emberi lakást a lélek otthonává akarják varázsolni. A „Díszítő Művészet“ a külföldi divat- és mintalapokkál olcsóság és művészi szépség tekintetében is fel akarja venni a versenyt. Ára egész évre (tíz füzet, ezer rajz, száz színes műmelléklet és kétszáz részletrajz) tizenöt korona. Szerkesztésébe az iparművészeti iskola javaerejét fekteti bele, a sokszorosító kiadóhivatal (Magyar Földrajzi Intézet, V., Rudolf-tér 6.) pedig az országban egyetlen angol típusú gummi körforgó-génen állítja elő. ( Felolvasások. Az Irodalmi Szalon tagjai számára tartandó felolvasások sorozata e hó 10-én kezdődik. Az első felolvasó Gerő Ödön, a kiváló író lesz, aki „Modern színházak“ cím alatt tart felolvasást. Ez a felolvasás este fél hétkor kezdődik a Kereskedelmi Csarnok felolvasási termében (Szabadság-tér 12.) A következő előadó: Biró Lajos, Diner Dénes József. Az Ernst Múzeum előadássorozatában holnap, vasárnap délelőtt tizenegy órakor Schubring Pál fog előadást tartani vetített képek mellett. A renaissence jeles kutatója azokról a mitológiai jelenetekkel díszített menyasszonyi ládák művészetéről fog beszélni, amelyeket a koraGuilanssanceban szokásban van a legjelesebb művészekkel készíttetni. A nagyérdekű előadáshoz bérletjegyek érvényesek. Külön belépődí nincs, A belga lélek. Az Egyetértés Társaság, amely magas nívójú előadások, felolvasások rendezésével igazán jelentős kultúrtényezővé küzdötte fel magát, ma este felolvasó estét rendezett a Lipótvárosi Polgári Kör helyiségeiben. Kosztolányi Dezső kollégánk, a kiváló poéta volt az előadó, aki két világhírű költőt, a belga Maeterlincket és Verhaerent választotta előadása tárgyául s ezeknek kapcsán érdekesen, színesen szólt a belga léliekről. Maeterlinck — mondta — az aszkétizmust testesíti meg, Verhaeren az életrevágyást és e két pólus közti mozog a belga lélek, a belga költészet, amelyet a belga faj vére, gazdasági jóléte és európai kulturáltsága determinál. Maeterlinck drámáiban a hétköznap emlékeit egy mythos alakjaivá tette. Az előadó, sorra véve e drámákat, kimutatta, hogy a helyzeteiben potenciális energia van, oly mozdulatlanság, amely mozgást takar. Verhaeren vele szemben vérbő rubensi költő, a belga föld színes jelenségeit tükrözi vissza. Ő a tükör, de Maeterlinck a lencse, amely a nap sugarait egy pontban egyesíti, a költő, aki a mai embernek a költő fogalmát jelenti. — Hogyha egy idegen csillag információt kérne rólunk, — fejezte be a kiváló előadó előadását — ezt mondanánk: volt egy katonánk: Napoleon, egy zeneszerzőnk: Beethoven, és egy költők: Maeterlinck. — A nagyszámú és előkelő közönség az előadót lelkesen ünnepelte. ( Előadás a Petőfi-Házban. A Petőfi-Házban január tizenegyedikén, vasárnap délelőtt Petőfi-előadás lesz. Az előadó Szávay Gyula, a Petőfi-Társaság rendes tagja. A közönség ez alkalommal az előadó magyarázatai mellett tekintheti meg a Petőfi-Ház ereklyetárgyait. Belépődíj negyven fillér. ( Főherceg a munkatársának. Irodalmi körökben, valamint a nagyközönség körében rendkívüli érdeklődéssel fogadták József főhercegnek első nagyobbszabású irodalmi alkotását, az „Erdei magány“ című vadászati díszmunkáját, amely a napokban hagyta el a sajtót. A gyönyörű és irodalmi becsű munkát Polgár Géza, az Athenaeum irodalmi titkára és Az Újság belső dolgozótársa, rendezte sajtó alá s ebbeli munkája közben többször volt audiencián József főhercegnél, aki most elismerése jeléül munkájának egy diszkötéses példányát, sajátkezű dedikációjával ellátva, titkárja útán elküldötte Polgár Gézának. () Előadás a baktériumokról. Az Országos Ismeretterjesztő Társulat előadássorozatának folyamán e hó tizenegyedikén, délelőtt tizenegy órakor az Urániában dr. Aujeszky Aladár főiskolai tanár, a Bakteriológiai Intézet igazgatója ..A baktériumok életéből“ címen számos vetített képnél kisért előadást tart. Belépődis nincsen. Vendégeket szívesen látnak. ( Nyugat. A Nyugat, Ignotus, Ady Endre és Fenyő Miksa szerkesztésében megjelenő szépirodalmi folyóirat 1914. évi január hó 1-i első száma a következő igen érdekes tartalommal jelent meg: Tartalom: Bíró Lajos: A Serpolette (Regény). Halász Imre: A sajtó viharos korszakából. Tersánszky Józsi Jenő: A Máris tallérja (Novella.) Bárdos Artur: Első felvonás egy készülő drámából. Fenyő Miksa: Szép Ernő: Az egyszerű királyfi. Balázs Béla: Lesznai Anna meséskönyve. Ady Endre: Versek. Lechner Ödön: Tanulmány. Figyelő: Fenyő Miksa: Lers Vilmos. Ady Endre: Könyvek és jóslások. Havas Géza: Biró Lajos, 1913. Tóth Árpád: Hargitai Tihamér: Halál-karaván. Lesznai Anna:Árok emlékek. Relle Pál könyve. Balázs, Béla: Ritlók Emma új könyve. Szabó Dezső: Szentmártoni Darnay Kálmán. Tankó Béla: Thomas: A nevelés a családban. Bálint Aladár: Godunov Borisz. Bálint Lajos: A magyar stadion. Bálint Aladár: Lechner Ödön rajza alá. — Disputa: Fenyő Miksa: Egy közgazdasági cikkről. A Nyugat hírei. ( Műszaki Naptár. Most jelent meg ez az immár minden gyakorlatban működő műszaki ember számára nélkülözhetetlenné vált zsebkönyvnek új, 18. évfolyama. Uj szerkesztője, Mihályi József, az uj kiadásból az idők folyamán fölöslegessé vált szakaszokat kihagyta, viszont több új szakaszt vett fel, különösen az építészet, az elektrotechnika, az elektromos vasutak, a gépészet és az útépítés rovatában nem feledkezvén meg a vasbetonról, a mai kor építőanyagáról sem; az építészeti szakaszban pedig évről-évre váltakozó új szövegről is gondoskodik. Minden gyakorlatban működő mérnöknek, gépésznek, építésznek, Vállalkozónak szüksége van erre a zsebkönyvre, amely csinos részönkötésben a „Pátria“ részvénytársaság (Budapest, IX., Üllői út 25. sz.) kiadásában jelent meg és négy koronába kerül. Csütörtök