Világ, 1914. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1914-01-08 / 7. szám

I.CB 1914. január 8. V UL A Gr (*) A Magyar­ Színház Shaw-darabja. Shaw Bernhard szenzációs mesejátékána­k, az „Androklesz­­és az oroszlán“-nak, amelyet Hevesi Sándor fordí­tott magyarra, szombaton, az előadás napján lesz a Magyar Színházban délelőtt tizenegy óraikor a sajtó meghívott képviselői előtt a főpróbája. Az előadás olyan nagyarányú technikai előkészületeket igényel, hogy a színház előbb nem készülhet el­­vele és így kénytelen a főpróbát az előadás napján megtartani. Az újdonság bemutatójáig, holnap, csütörtökön, a Hallót adják, melyet eddig hat nagy német színpad szerzett meg előadásra. Legközelebb Színre kerül a nagysikerű vígjáték Bécsben, a 11 est den zhüh­né­n, Berlinben, a Kleines Theaterben, Münchenben, a Schartspic­­­hausban, Frankfurtban, a Neues Theaterben, Hamburgiban és Stuttgartban ugyancsak a S­chauspi­elhausbaut. Megszerezték ezenkívül a darabot még Amerika részére is. (*) Hangverseny-hírek: A Harmónia hangver­senyei. Márkus Lily zongoraművésznő e hónap 8-án a Royalban tartandó zongora-hangversenyén a következő programmot játssza: Friedmann—■ Bach (Stradal): d-moll orgona verseny; Brahms: Variációk Händel egy témája fölött és Fuga; Cho­pin: Bolero andante spianata és Grande Polonaise Brillante; Márkus Lily: Fantázia (A Neva partján), Gavott ancienne; Moskovysky: Caprice espagnol; Liszt: Ill­ik nocturne; Ballakierew—Islamcy: Orientalis fantasia. — Schmidthauer Lajos orgona­­művész berlini nagysikerű hangversenye után ja­nuár 9-én orgona­ estélyt rendez a Zeneakadémiá­ban rendkívül érdekes műsorral, melyen Budano­­vics Mária operaénekesnő működik közre. — Zsigmond Gábor zongoraművész, Koncz János he­gedűművész és Zsámboky Miklós gordonkaművész január 14-én tartják kamarazene-estélyüket a Z­ne.­akadémiában. Az érdeklődés rendkívül nagy és a jegyeik túlnyomó része már elkelt.­­ Csuka Béla gordonkaműv­ész január 20-án tartja hangversenyét Csuka Elus zongoraművésznő közreműködésével a Rovatban. — Gergelyi Erzsike, a kiváló dalénekes­­nő, január 21-én tartja hangversenyét a Royalban rendkívül érdekes műsorral. — Altmann Leó he­gedűművész január 27-én tartja hegedű­estélyét a Zeneakadémiában. — Odillon Helen, a jeles német színésznő és dr. Radvan Casimir január 29-én a Royalban előadó-estélyt rendeznek, igen érdekes műsorral. — B. Nagy Ida ária- és dallestélye január 26-án lesz a Royalban. — Sauer Emil közkívánatra egy Chopin-estélyt rendez február 3-án a Vígadó­ban. — A Wiener Konzertverein 3-ik és 4-ik szim­­fonikus hangversenye, Löwe Ferdinand vezetése mellett, február 6-án és 7-én fog megtartatni a Vi­gadóban. — Oppler Elsa dalénekesnő február 13-án Schumann—Wolff-estélyt rendez Mooshammer Ro­mán hárfaművész közreműködésével a Rovat-te­remben. — Casals Pablo gordonkaművész, Enesco Georg hegedűművész és Szántó Tivadar zongora­művész február 26-án tartják trió-estélyüket a Zeneakadémiában. A jegyek legnagyobb része már előjegyzésben elkelt. — Jegyek a Harmónia zene­műk­ereskedésben, IV., Váczi­ utca 20. sz. kaphatók. Méry Béla hangversenyei. Jövő héten szerdán, január 14-én, tartja Safonoff Wassily, a nagy orosz dirigens és zongoraművész Ewsei Belousoff gor­­do­nik­aművészszel Beethoven-estélyét a Royal-te­­remben.­­ Hoehn Alfréd egyetlen zongora-estélyét pénteken, január 16-án, tartja népszerű belvárak­kal a Royal-teremben. — Friedmann Ignác máso­dik zongora-estélyét „Romantikus estély“ címen szombaton, január 24-én tartja a Zeneiakadémia termében, ezúttal népszerű belvárak mellett. — Szerdán, január 28-án, Aino Tannu észt ének mű­vésznő mutu­tkozta­k be először a budapesti közön­ségnek nagyon érdekes és ízléses műsorral. Ennek keretébe­n több észt népdalt is elő fog adni, ame­lyekhez dr. Bán Aladár tanár tart bevezető confe­­rence-ot. — Yvette Guilbert, a világhírű francia disease, csütörtökön és hétfőn, február 5-én és 9-én, két nagyszabású hangversenyt rendez a Zeneaka­démia termében hat párisi táncosnő és Louis Fleury fuvolaművész közreműködésével. — Jegyek Safo­noff, Hoehn, Friedmann, Tannu és Guilbert hang­versenyeire Méry Bélánál. A filharmonikusok január 12-iki orosz estélye, melyet Safonoff vezényel, Csajkovsz­ky jegyében fog lejátszódni. A b-moll zongoraversenyét Keczi- Szántó Imre fogja előadni és végül a IV-ik f-moll szimfóniáját adják elő. Ugyancsak Csajkovszkyról van a téma, mely az Arenski-féle vonós­zenekarra írt ,,Változatok“-nak képezi alapját. A műsor eleje Rimski-Korzakov „Orosz Húsvét“ című nyitánya. A Szimfónias Zenekar legközelebbi (IV. bér­leti) hangversenyének, amely január 18-án lesz, műsora a következő: I. Berlioz: Római Karnevál, nyitány; II. a) Schmitt Florent: L‘aprés été (Nyár­utó), vonós­zenekarra (Budapesten először, b) De­bussy Claude: Marche ecossaise (Budapesten elő­ször); III. Major I. Gyula: Balaton, szimfonikus költemény; IV. a) Mendelssohn: Hangverseny-ária, b) Mihalovich: „Holdas éjjel“, zenekari kísérettet énekli A. Sámson Mariska; V. Dvorak: V. szimfó­nia, E-moll („Az újvilágból“). A IV. és V. szám között tizenöt perc szünet . Jegyek Bárditól vált­hatók. HADIAM •TÖRÖKFÜRDŐ. Forró lé­fürdők csillapítják a fájdalmakat, javít­ják a vérkeringést és elpusztítják a baktériumokat. A forró légfü­rdőket nagyhírű orvosok­ százai ajánl­ják reuma, kaszvény, elhízás, hüléses beteg­ségek, influenza, sár- és bőrbajok stb. ellen. ”S­ANITAS” A javított IflfiE&SalfiEw -szülék (magyar és külföldi szabadalmak) a legtökéle­tesebb házi gőz- és forró légfürdő. A legkisebb szobában használható és használat után laposra hajtható. Kiivánatra 8 napi próbára HeidrOH. »Az Egészség Útmutatója“ cimű könyv, mely az izzasziokurás lexikonja, kívánatra ingyen és beim.­­ Firstar füaMr TUDOMÁNY IRODALOM. r() Az alagút magyar alakja. Az Országos Magyar Izr. Közművelődési Egyesület m­a este tar­totta a Pesti Lloyd­ Társulat dísztermében második előadó estélyét igen nagyszámú előkelő közönség je­lenlétében. A műsor első száma: dr. Hajdú Miklós szabadelőadása volt, amely Kellermann nagy hírre jutott regényének. Az alagútnak magyar alakjával, a Szentesről világgá indult S. Woolf mesebeli pályá­jával foglalkozott. Megállaptva az író invenció­jának korlátlan szabadságát, az esztétikai és lit­­terális szempontok mérlegelésével mutatta ki: mennyire elrajzolt és túlzásos Az alagút zsidójának képe. Meleg és szinn£s hátterét festette meg a ma­gyar vonatkozású epizódmesének és szinte új, szép­ségeket vitt be Az alagút rideg fantazmáinak vilá­gába. A magas színvonalon álló érdekes és vonzó előadás mindvégig lekötötte a díszes és nagy hall­gatóság figyelmét, amely lelkes tetszéssel adott kife­jezést őszinte elismerésének. Ezután dr. Büchler Sándor, a keszthelyi főrabbi, kiváló történész „A zsidók kulturmunkája a XIX. században“ címmel tartott felolvasást. (­ Díszítő Művészet. Ilyen című füzeteivel az iparművészeti iskola olyan mintalapokat ad a magyar közönség kezébe, melylyel ízlését bárki ki­­pallérozhatja s ügyes (levasalással másolható) részletrajzokkal pedig közvetlenül felhasználható tervezeteket kap. Olyan művészek, mint Mu­hits Sándor, Rippl-Rónai József, Szablya-Frischauf Fe­renc, Damkó József, Jásziné Lesznai Anna, Hel­­bing Ferenc, Bíró Mihály, N­agy Sándor, Örkényi István, Juhász Árpád, Fadrusz János, Bocskai György- szolgáltatják a képeket: hímzést, szövést, csipkét, famunkát, bőrimmikát s a fémfeldolgozás művészi példáit. A szövegben hasznos útmutatások vannak. Iskolák, dilettánsok, iparosok, kétségkívül jó hasznát veszik s általán mindazok, akik az em­beri lakást a lélek otthonává akarják varázsolni. A „Díszítő Művészet“ a külföldi divat- és minta­lapokkál olcsóság és művészi szépség tekintetében is fel akarja venni a versenyt. Ára egész évre (tíz füzet, ezer rajz, száz színes műmelléklet és kétszáz részletrajz) tizenöt korona. Szerkesztésébe az ipar­művészeti iskola javaerejét fekteti bele, a sokszoro­sító kiadóhivatal (Magyar Földrajzi Intézet, V., Rudolf-tér 6.) pedig az országban egyetlen angol típusú gummi körforgó-génen állítja elő. (­ Felolvasások. Az Irodalmi Szalon tagjai számára tartandó felolvasások sorozata e hó 10-én kezdődik. Az első felolvasó Gerő Ödön, a kiváló író lesz, aki „Modern színházak“ cím alatt tart fel­olvasást. Ez a felolvasás este fél hétkor kezdődik a Kereskedelmi Csarnok felolvasási termében (Sza­badság-tér 12.) A következő előadó: Biró Lajos, Diner Dénes József.­­ Az Ernst­ Múzeum előadás­­sorozatában holnap, vasárnap délelőtt tizenegy óra­kor Schubring Pál fog előadást tartani vetített ké­pek mellett. A renaissence jeles kutatója azokról a mitológiai jelenetekkel díszített menyasszonyi lá­dák művészetéről fog beszélni, amelyeket a kora­­Guilanssan­ceban szokásban van a legjelesebb művé­szekkel készíttetni. A nagyérdekű előadáshoz bér­letjegyek érvényesek. Külön belépődí­ nincs,­­ A belga lélek. Az Egyetértés­ Társaság, amely magas nívójú előadások, felolvasások rende­zésével igazán jelentős kultúrtényezővé küzdötte fel magát, ma este felolvasó­ estét rendezett a Lipót­városi Polgári Kör helyiségeiben. Kosztolányi Dezső kollégánk, a kiváló poéta volt az előadó, aki két világhírű költőt, a belga Maeterlincket és Verhaerent választotta előadása tárgyául s ezeknek kapcsán érdekesen, színesen szólt a belga léliekről. Maeterlinck — mondta — az asz­kétizmust testesíti meg, Verhaeren az életrevágyást és e két pólus közti mozog a belga lélek, a belga költészet, amelyet a belga faj vére, gazdasági jóléte és európai kultu­ráltsága determinál. Maeterlinck drámáiban a hét­köznap emlékeit egy mythos alakjaivá tette. Az előadó, sorra véve e drámákat, kimutatta, hogy a helyzeteiben potenciális energia van, oly mozdu­latlanság, amely mozgást takar. Verhaeren vele szemben vérbő rubensi költő, a belga föld színes jelenségeit tükrözi vissza. Ő a tükör, de Maeterlinck a lencse, amely a nap sugarait egy pontban egye­síti, a költő, aki a mai embernek a költő fogalmát jelenti. — Hogyha egy idegen csillag információt kérne rólunk, — fejezte be a kiváló előadó előadá­sát — ezt mondanánk: volt egy katonánk: Napoleon, egy zeneszerzőnk: Beethoven, és egy köl­­tők: Maeterlinck. — A nagyszámú és előkelő kö­zönség az előadót lelkesen ünnepelte. (­ Előadás a Petőfi-Házban. A Petőfi-Házban január tizenegyedikén, vasárnap délelőtt Pe­­tőfi-előadás lesz. Az előadó Szávay Gyula, a Petőfi-Társaság rendes tagja. A közönség ez alka­lommal az előadó magyarázatai mellett tekintheti meg a Petőfi-Ház ereklyetárgyait. Belépődíj negy­ven fillér. (­ Főherceg a munkatársának. Irodalmi körökben, valamint a nagyközönség körében rend­kívüli érdeklődéssel fogadták József főhercegnek első nagyobbszabású irodalmi alkotását, az „Erdei magány“ című vadászati díszmunkáját, amely a napokban hagyta el a sajtót. A gyönyörű és iro­dalmi becsű munkát Polgár Géza, az Athenaeum­ irodalmi titkára és Az Újság belső dolgozótársa, rendezte sajtó alá s ebbeli munkája közben többször volt audiencián József főhercegnél, aki most elis­merése jeléül munkájának egy diszkötéses példá­nyát, sajátkezű dedikációjával ellátva, titkárja út­­­­án elküldötte Polgár Gézának. () Előadás a baktériumokról. Az Országos Ismeretterjesztő­ Társulat előadássorozatának folya­mán e hó tizenegyedikén, délelőtt tizenegy órakor az Urániában dr. Aujeszky Aladár főiskolai tanár, a Bakteriológiai Intézet igazgatója ..A baktériumok életéből“ címen számos vetített képnél kisért elő­adást tart. Belépődis nincsen. Vendégeket szívesen látnak. (­ Nyugat. A Nyugat, Ignotus, Ady Endre és Fenyő Miksa szerkesztésében megjelenő szépiro­dalmi folyóirat 1914. évi január hó 1-i első száma a következő igen érdekes tartalommal jelent meg: Tartalom: Bíró Lajos: A Serpolette (Regény). Ha­lász Imre: A sajtó viharos korszakából. Tersánszky Józsi Jenő: A Máris tallérja (Novella.) Bárdos Ar­tur: Első felvonás egy készülő drámából. Fenyő Miksa: Szép Ernő: Az egyszerű királyfi. Balázs Béla: Lesznai Anna meséskönyve. Ady Endre: Ver­sek. Lechner Ödön: Tanulmány. Figyelő: Fenyő Miksa: Lers Vilmos. Ady Endre: Könyvek és jós­lások. Havas Géza: Biró Lajos, 1913. Tóth Árpád: Hargitai Tihamér: Halál-karaván. Lesznai Anna:­­Árok emlékek. Relle Pál könyve. Balázs, Béla: Ri­­tlók Emma új könyve. Szabó Dezső: Szentmártoni Darnay Kálmán. Tankó Béla: Thomas: A nevelés a családban. Bálint Aladár: Godunov Borisz. Bá­lint Lajos: A magyar stadion. Bálint Aladár: Lech­ner Ödön rajza alá. — Disputa: Fenyő Miksa: Egy közgazdasági cikkről. A Nyugat hírei. (­ Műszaki Naptár. Most jelent meg ez az immár minden gyakorlatban működő műszaki em­ber számára nélkülözhetetlenné vált zsebkönyvnek új, 18. évfolyama. Uj szerkesztője, Mihályi József, az uj kiadásból az idők folyamán fölöslegessé vált szakaszokat kihagyta, viszont több új szakaszt vett fel, különösen az építészet, az elektrotechnika, az elektromos vasutak, a gépészet és az útépítés rova­tában nem feledkezvén meg a vasbetonról, a mai kor építőanyagáról sem; az építészeti szakaszban pedig évről-évre váltakozó új szövegről is gondos­kodik. Minden gyakorlatban működő mérnöknek, gépésznek, építésznek, Vállalkozónak szüksége van erre a zsebkönyvre, amely csinos rész­önkötésben a „Pátria“ részvénytársaság (Budapest, IX., Üllői­ út 25. sz.) kiadásában jelent meg és négy koronába kerül. Csütörtök

Next