Világ, 1914. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1914-01-30 / 26. szám

14 1914. január 30. VILÁG Kelenvölgyre, Némedfi Máriát Kétegyházáról Arad­ra, Perger Olgát Leordináról Miskolcz-vasuttelepre, Polónyi Irént Kisgaramból Breznóbányára, Popo­­vits Máriát Törökkanizsáról Perlakra, Rády Jár­os­­nél Miszlókáról Gyöngyösre, Rosenbaumné Sántha Etelt Gajárról Aradra, özvegy Szécsényiné Gott­wald Margitot Márkról Egerbe, özvegy Taubernd Kabacska Jolánt Stubnyafürdőről Egerbe he­lyezte át.­­ Tanítók a nyugdíjtörvény revíziójáért. Az Országos Tanitószövetség memorandumot dolgo­zott ki a nyugdíjrevizió ügyében, melyet úgy a kormánynak, mint a képviselőház és főrendiház elnökének át fognak nyújtani. A memorandumot a szövetség elnökének, Moussong Gézának vezeté­sével küldöttség fogja átnyújtani Tisza István mi­niszterelnöknek, Jankovich Béla kultuszminiszter­nek és Teleszki­ János pénzügyminiszternek. X­III egyetemi tanár. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király a kolozsvári tudomány­egyetemen dr. Hevesi Imre egyetemi rendkívüli tanári címmel felruházott magántanárt és adjunk­tust nyilvános rendkívüli tanárrá, a törvényszerű illetményekkel a VII. fizetési osztályba kinevezte. X Szabad Egyetem. A Miskolczi Közművelő­dési Egyesület, mely a szab­adok­tatás terén néhány év óta igen eredményes munkásságot fejt ki, a vá­ros közönsége előtt általános érdeklődésnek ör­vendő szabad-egyetemet is tart tennn. Ennek a szabad-egyetemnek évenként két tanfolyama van, februárban és novemberben. A februr VI. tan­folyamon a következő előadások folynak: Konkoly- Thege Miklós: A csillagászati tudomány modern eszközei; Zipser Sándor: Lenay Miklós; dr. Sztan­­kóczy László: Az arany; Papp Lóránt: A régi Róma társadalmi és politikai viszonyai; dr. Köttevényi fiaim Olivér: A magyar államiság fejlődése és a dinasztia világpolitikája; dr. Cholnoki Jenő: Ma­gyarország földrajza.­­ A középiskola reformja. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület budapesti tanári köre az V. kerületi állami főreáliskola tanácskozóter­mében ülést tart. Tárgysorozat: 1. Balásy Dénes felsőkereskedelmi iskolai tanár: A reform-közép­iskola vagy kapcsolat a népiskola és középiskola között. 2. Dr. Fodor N. Márkus: Az új középiskola célkitűzéséről. Az előadások január 30-án, délután 6 órakor lesznek. JOGESET Egy kegyetlen ember Barta-Hacklt újból tíz évre ítélték A budapesti esküdtbíróság ma másodszor tár­gyalja Barta-Hackl József fővárosi óradíjas zene­tanár bűnügyét. A tavaly június hónapban megtar­tott első tárgyaláson az esküdtbíróság tízesztendei fegyházra ítélte a vádlottat, a felesége ellen elköve­tett gyilkos merénylete miatt. A Kúria megsemmi­sít­et­te az ítéletet, mert a bíróság nem kérte ki az igazságügyi orvosi tanács véleményét a vádlott el­meállapotáról. Most, hogy ez a vélemény is el­készült, s megerősítette a törvényszéki orvosok véleményét, mely a vádlottat regenerált alkoholis­tának, de egyúttal beszámítható embernek mondja, az esküdtbíróság újra kénytelen foglalkozni a budai tragédiával. Barta-Hackl József Budán, a Schwar­­tzer­ utcában lakott. Harmadéve, július hetedikén a hajnali órákban lakása előtt, az utca kövezetén, vérbefalrva találták a feleségét. A mentők a kór­házba vitték s mikor ott magához tért, azt mondta, hogy ugy emlékszik, hogy az ura dobta le a har­madik emeleti lakásukból. Barta-Hackl József ta­gadja, hogy a feleségét ledobta volna. Nem is tudja, hogyant történt a katasztrófa, mert mélyen aludt s csak akkor ébredt föl, hogy valaki dörömböl az ajtaján. Egy rendőr jelentette neki, hogy a felesé­gét félholtan találták a ház elött. A vádlottat egy­szer már bevitték a lipótmezei őrültek házába. Ak­kor történt ez, mikor Székesfehérvárott rálőtt egy zálogosra, mert nem­ akart neki pénzt adni egy gyűrűre. Az orvosok kimondták rá, hogy közve­­szedelmes őrült s bevitték az őrültekházába. Egy esztendő múlva, mint gyógyultál elbocsátották. A gyüjtőfogházban, ahol a felesége ellen elkövetett merénylet óta raboskodik, el akarta magát emész­teni. Leugrott az emeletről és mind a két lábát el­törte. Most mankón jár. A bíróság a ma megtar­tott tárgyaláson az esküdtek verdiktje alapján új­ból tízévi fegyházra ítélte a vádlottat. Az ítélőtanácsban, mely a pert tárgyalja, Mikovich bíró elnököl. A vádhatóságot Uzonyi ki­rályi ügyész képviseli, védő dr. Török Sándor. A vádlott és szeretője Barta-Hackl József a hozzá intézett kérdésekre elmondotta, hogy 1881 március 9-én született Ruszton, római katolikus vallású. Az ötödik gim­náziumi osztályból a preparandiára került, ahol tanítói oklevelet szerzett. Elnök ezután a vád­határozat rendelkező ré­szét ismertette, majd a védő zárt tárgyalás elrende­lését kérte. Elnök: Az a vád ön ellen, hogy feleségével együtt volt a lakásban s mikor éjjel a nyitott ab­laknál egymás mellett ültek, az asszony az ön keze által kiesett vagyis magyarán mondva, az asszonyt ön kidobta az ablakon keresztül az utcára. — Ezt én nem követtem el. — Ön aznap a kedvesével, Kroner Viktória kaszimóvel volt együtt s ön még kirándulást is tervezett vele. — Igaz, hogy találkoztam vele. — Való-e az, hogy ön háziasságot ígért kedve­sének, Kroner Viktóriának s ezért akart megsza­badulni a feleségétől? — Én udvaroltam a leánynak, de komolyan házasságot sohasem ígértem neki. Zárt tárgyaláson kihallgatták ezután Barta- Hackl feleségét, anyósát és szeretőjét, Kroner Viktóriát. Terhelő vallomások A zárt tárgyalás után kezdetét vette a tanú­kihallgatás. Elsőnek Szabó József tanút hallgatták ki, aki a szomszéd házban lakott. Orosz Adalbert joghall­gató ugyanabban a házban lakik a földszinten, hol Bartáék. Csattanásra, zuhanásra és jajgatásra éb­redt fel. Taglieber Jakab házmester és felesége, to­vábbá Oswald Mihály hasonlóan mondják el az esetet. Dr. Karikás József­ben főorvos kiszállott a helyszínére, ahol megvizsgálta és bekötözte Bartá­nét. Mikor a lakásba fölment a rendőrökkel, Barta durván beszélt velük s amikor közölték, hogy a fe­lesége­ leugrott, azt felelte: hagyjanak nekem békét Az­ asszony minden kérdésre „nem tudom“-mal fe­lelt és apatikusan viselkedett. Barta szimulálta mintha akkor ébredt volna föl álmából. Nagy XII. János rendőr a környéken teljesített szolgálatot. Hasonlóan adja elő az esetet, mint a többi tanú. Másnap találkozott Bartával a Verme-­­­zőn s mondotta neki: Tanár úr, én önt a jelenté­semben, mint gyilkost jelentettem fel. — Barta erre semmit sem válaszolt. Elnök a tárgyalást délután négy óráig felfüg­gesztette, amikor folytatták a tanúkihallgatásit. Az anyós Első tanú a délutáni tárgyaláson Filó Ferencné, az anyós volt. A leánya Bertával még areparandista korában ismerkedett meg. Ő a leányával 10.009 korona hozományt ígért. Mindig sürgette Bartát,­­ hogy szerezzen állást, mert ő nem fogja eltartani. Másfél év alatt a fiatal párra húszezer koronát köl­tött. —­ Hogy mondta el magának Bariáné az esetet? —Mikor bementem hozzá a kórházba, azzal fogadott: Képzelje el, mamuska, mit csinált velem ez a gazember. Elmondotta, hogy a hóna alá nyúlt és úgy dobta le. Azt is mondotta, hogy neki esze­­ágában sem volt öngyilkossá lenni. Elmondotta még a tanú azt is, hogy Barta foly­ton pénzért zaklatta és egy alkalommal kis gyer­mekét a lábánál megragadva akarta hozzá vágni, hogy ilymódon zsaroljon ki főle pénzt. Weisz Teréz tanú, Bartáné barátnője, vallja, hogy Bálámné rövid idővel a szerencsétlenség előtt a mozi­ban panaszkodott neki, hogy férje mellett pokol az élete s öngyilkos lesz. ő lebeszélte erről a szándéká­ról és azt tanácsolta neki, hogy inkább váljon el férjétől. Kroner Viktorné. Kroner Viktória édes­anyja, arról tett tanúvallomást, hogy a vádlott járt fel a leányához és ennek házasságot ígért. Prónay Ferenc volt az utolsó tanú, aki azonban a közeli rokonsági, viszonyra való tekintettel,­ megtagadta a tanuságtételt. Ezzel a tanuk kihallgatása véget ért és dr. Heinrich Károly törvényszéki orvosszakértő terjesz­tette elő Bártanén észlelt sérülésektől felvett orvosi látleletet. Utána dr. Atzél Károly ellenőrző-orvos terjesztette elő megjegyzéseit a törvényszéki orvos szakvéleményére. A szakértők véleménye Az elmeorvos-szakértők véleményének ismer­­tetése után az elnök felolvastatta az igazságügyi or­vosi tan­ács szakvéleményét, amely szerint a vádlott sem most, sem a tett elkövetése idején nem szen­ved és nem szenvedett elmezavarban és szabad el­határozási képessége nem volt megbénítva. Végül az elnök a vádlottat szólította elő és újból megkér­dezte, hogy hányszor volt büntetve. A vádlott be­mondásával egyidejűleg az elnök a beszerzett ira­tokból konstatálta, hogy Barta-Hackl József Szé­kesfehérvárott Deutsch Simon zálogháztulajdonos sérelmére elkövetett szándékos emberölés kísérleté­nek bűntette miatt már bű­nvizsgálat alatt állott Ebben a bűnperben azonban a székesfehérvári tör-­ vényszéki orvosok a vádlott elmeállapotának meg­vizsgálása után azt a szakvéleményt terjesztették a bíróság elé, hogy Barta-Hackl József elmebeteg. Ez orvosi szakvélemények alapján a kir. ügyész vádat ejtett Barta-Hackl Józseffel szemben s a bí­róság Barta-Hackl Józsefet akkor a lipótmezei té­bolydába internálta. A kérdések megszövegezése után dr. Mikovich elnök kijelentette, hogy a perbeszédeket, tekintettel a­ tárgyalás egy részének zárt voltára, zárt tárgya­láson terjesztett elő a felekkel. A hallgatóság ezzel kivonult a teremből s megkezdődött a zárt tár­gyalás. A verdikt Az esküdtek­­bűnösnek mondották ki a vád­­lottat hitvestárson elkövetett szándékos ember­ölés bűntettének kísérletében. A marasztaló verdikt alapján a bíróság Barta-Hackl Józsefet tízévi­­egyházra ítélte, amelyből másfél évet kitöl­töttnek vett az elszenvedett vizsgálati fogsággal. A védő és a vádlott semmisségi panaszt jelen­tettek be. . §§ „A forradalmi proletárság föladata.­ A budapesti kir. ítélőtábla ma tárgyalt először ki­rálysértési sajtópert az új törvény megalkotása óta. A Budapesten megjelenő Nova Barba című horvát nyelvű időszaki lapban 1912 novemberében A forradalmi proletárság föladata című cikk je­lent meg. Ebben a cikkben Markovich Zsivojin többek közt a következőket írta: — A Habsburg-família örökös birtokait nagyobbítani akarja. Eddigi birtokait házasság­gal, örökléssel, csalással, foglalással, árulással és más hasonló módon szerezte. Egygyel több hódítás nem sokat csorbítana a Habsburgok tiszta vitézségi pajzsán. A kir. ügyészség sajtó útján elkövetett király­­sértést látott ebben a cikkben és szerzőjét a bíró­ság elé állította. A budapesti büntetőtörvényszék, mint szakbíróság ítélkezett Marko­vics fölött, akit azonban a királysértés vétségének vádja alól föl­mentett, még­pedig azért, mert elfogadta a vád­lottnak azt a védekezését, hogy a király személyét nem akarta bántani és csak históriai kritikát gya­korolt. Az ügyész fellebbezése folytán a buda­pesti kir. Ítélőtábla elé került ez az ügy. A tábla Balontfi Imre elnöklésével, Szlavek Ferenc előadá­sában tárgyalta ma a fellebbezést. A kir. ítélőtábla hathónapi államfogházra és kétévi hivatalvesz­tésre ítélte a vádlottat, kimondva, hogy a tör­vényszék tévedett akkor, amikor Markovicsot föl­mentette, mert a vádlott cikke nagyon is sértő hangon nyilatkozik az uralkodó­ családról és an­­nak fejéről, a királyról. A tábla a főügyésznek azt az indítványát, hogy rendelje el a vádlott le­tartóztatását, elutasította. Mint szakbiróság ítélke­zett a tábla ehbhez­ az ü­gyben és bár az ilyen ügye­ket az 1913:XXXIV. t.-c. utalja másodfokon az ő hatáskörébe, mégsem e törvényben körülírt büntetéssel sújtotta a vádlottat, hanem a büntető­­törvénykönyv 140. szakaszában meghatározott államfogházzal, mert amikor a vádlott a cikket írta, még az a törvény volt érvényben. §§ Ügyészi megbízott. Az igazságügyminiszter dr. Szilágyi Ignác adonyi gyakorló ügyvédet a székesfehérvári kir. ügyészség kerületébe ügyész­ségi megbízottá rendelte ki. §§ Zsebtolvajok a törvényszéken. Kellemetlen meglepetésben volt része ma délelőtt azoknak a főtárgyalási kibiceknek, akik hónapok óta szóra­kozó és melegedő szobául használják a büntető, törvényszék főtárgyaló termeit. Barta-Hackl Jó­­­zsef esküdtszéki főtárgyalása folyamán a bíró­ság zárt ülést rendelt el s a teremből eltávolított hallgatóközönség százai ellepték az esküdtszéki terem előtti folyosót. Baloghy György büntetőtör­­vényszéki elnök, meglátta a zsúfolt folyosót, tele­fonon detektívek kirendelését kérte a főkapitány­ Ságtól a kiszorított hallgatóközönség eltávolítá­sára. Meg is jelentek Sárközi d­­etektív csoportjá­nak a tagjai, akik sorra mustrálták a végtárgya­lási bíbiceket. Közben jó fogást is csináltak, mert a hallgatói közönség soraiban egynéhány régen ke­resett zsebtolvajt fedeztek fel, akiket természetesen nyomban letartóztattak s beszállították a főkapi­tányság épületébe. Péntek

Next