Világ, 1914. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1914-01-15 / 13. szám
33 1914. január TS VILÁG Balkáni exportunk ellen. A magyar királyi államvasutak nemrég azzal a tervel foglalkoztak, hogy a Balkán felé irányuló áruforgalom köteléki tarifáit felemelik. Néhány nappal ezelőtt aztán félhivatalos kommüniké jelent meg arról, hogy a kereskedelemügyi miniszter és a Máv. igazgatósága elejtette ezt a tervet. Akkor ezt mindenki megnyugvással vette tudomásul s a kereskedelemügyi miniszternek és a Máv. igazgatóságának elismeréssel adózott. Most aztán kitűnik, hogy a tarifaemelés elmaradását az osztrákoknak köszönhetjük. Az osztrák vasutügyi minisztériumhoz közelálló egyik bécsi szaklap legutóbbi számában van erről a titok leple lerántva. Egy inspirált kommüniké jelent ugyanis meg abban a szaklapban, amely a következőleg hangzik: Az osztrák vasutügyi minisztériumnak sikerült a magyar államvasutakat eltéríteni attól a szándékától, hogy a balkáni államokba irányuló tarifákat felemeljék. Ennek folytán az a felemelt osztrák-román tarifa is, amely már közzététetett s amely február 1-én lépett volna hatályba, nem lép életbe, természetesen csak annyiban, amennyiben ezek a közbeeső magyar vonalakat is számításba vették, de érvényben maradnak annyiban, amennyiben Románia felemelte a tarifákat. Nem lép ennek folytán hatályba a Szerbiába, Törökországba és Bulgáriába szállítandó áruk felemelt tarifája sem, mert hisz ezek az útvonalak nem vezetnek Románián keresztül. Mindehhez hozzáteszi az említett szaklap, hogy a magyar tarifaemelés abbanmaradása folytán elhárul az a veszedelem, amely Ausztria balkáni exportját megnehezítette volna. Nem szabad azonban ezt megnyugvással fogadni, sőt a legnagyobb felháborodással kell erről tudomást venni. Mert nem arról van szó, hogy a Balkánra irányuló áruforgalom tarifái olcsóbbak lesznek, hanem egyenesen arról, hogy az osztrák árak a magyar államvasúti vonalakon olcsóbb tarifát fizetnek, mint a magyar áruk. A Máv ugyanis az elmúlt években két ízben emelte fel a teheráruk szállítási díját. Most a Máv. azt akarta, hogy ez a tarifaemelés a köteléki tarifákon is keresztülvitessék, hogy tehát az osztrák-román köteléki tarifában is a Máv. felemelt tarifái számíttassanak. Ez az, amit az osztrák vasútügyi minisztérium megakadályozott s ez az, amiben a magyar kormány az osztrák követeléseket teljesítette. Ez pedig magyarul annyit jelent, hogy" a Máv vonalain drágább lesz a magyar iparcikkek tarifája, mint az osztrák iparcikkeké s hogy a magyar exportkereskedelem kedvezőtlenebb körülmények közt szállíthat a Balkánra, mint az osztrák exportkereskedelem. A fabank mérlege. A Magyar Fakereskedők Hitelintézete Részvénytársaság igazgatósága folyó hó 14-én megtartott ülésén elhatározta, hogy a folyó évi február 2-án megtartandó közgyűlésnek az 1913. évi mérleg alapján kimutatott 755.651,45 koronányi tiszta nyereség feloszlatására vonatkozólag javasolni fogja, hogy részvényenként 15 korona (TAB) osztalék fizetésére 450.0000 korona, a tartalékalapnak egymillió koronára való kiegészítésére 150.000 korona fordittassék és 72,356.62 korona új számlára elővezettessék. A mérleg adatai a következők: Mérleg számla. Vagyon: Készpénzkészlet K 240,009.87. Intézeteknél elhelyezett pénzek K 1, 595,880.38. Váltók K 6,958,327.91. Külföldi váltók K 237,671.14. Értékpapírok K 427,498. Adósok K 3,179.804.69. Leltár K 1000. összesen K 12 millió 640,191.99. Teher: Részvénytőke K 6,000.000. Tartalékalap K 850,000. Betétek K 4,663.857.16 Hitelezők K 180.274.06. Tisztviselők segélyalapja K 71,927.01. Fel nem vett osztalékok K 1132. Átmeneti váltókamatok K 117.35 0.31. Összesen K 11. 884.540.54. Nyereségáthozat 1912. évről korona 53.463.02. 1913. évi nyereség K 702.188.43. összesen K 755.651.45. összesen K 12.640.191.99. Nyereség- és veszteségszámla. Terhek: Tisztviselők fizetése és lakbére K 102.316.40. Betéti kamatok K 166,484,76. Adók K 100,415.42. Költségek K 72,975.35. Felügyelőbizottság tiszteletdija 1912. évre K 5000. Leírások: leltárból K 11,288.07. künlevőségekből K 64,840.27. összesen K 76,128.34. összesen K 523,320,27. Nyereségáthozat 1912. évről K 53,463.02. 1913. évi nyereség K 702,188.43, összesen K 755,651.45, összesen K 1.278,971.72. Nyereségek: nyereségáthozat 1912. évről K 53 ezer 463.02, kamatok és jutalékok K 1.201,646.99, nyereség külföldi váltókon és pénznemeken K 18 ezer 775.51, egyéb jövedelmek K 5.086.20, összesen K 1.278,971.72. Bankigazgatók tanácskozása. Az elmúlt esztendő utolsó napjaiban nagyobb mozgalom volt a bankok körében észlelhető, hogy különösen a fix kamatozású papírok mérleg-árfolyamait tényleges kötések nélkül kedvezően jegyezzék a tőzsdén. Akkor a Világ felszólal ebben az ügyben és a tőzsdetanács szigorú utasítást is adott az árjegyző titkárságnak, hogy csak a létrejött kötések szolgálhatnak a jegyzések alapjául. Azóta elcsendesedtek az árjegyzések körül támadt viharok, de nem is volt semmi szükség arra, hogy egyes jegyzések ügyében a tőzsdén interveniáljanak. Most arról értesülünk, hogy tegnap, a déli órákban bizalmas jellegű értekezletet tartottak a tőzsdetanácsban képviselt bankigazgatók és általánosságban úgy vélik, hogy az egyes favoritrészvények lanyha irányzata és tekintélyesebb áresése volt a tárgya a tanácskozásnak. A tanácskozáson részt vett Krausz Simon is. A tárgyalások során szó volt azokról az alaptalan hírekről is, amelyek az utóbbi időben a tőzsdén elterjedtek s amelyeket a Kontremin-csoport saját önös, üzleti céljaira terjeszt. Ez ügyben egyébként a Krausz és Bettelheim cég beadványt is intézett a Tőzsdetanácshoz az alaptalan és óriási károkat előidéző hírek terjesztőinek kinyomozása és azoknak a tőzsde termeiből való kizárása ügyében. Az Esztergom—Szászvári nagyobb osztaléka. A mai tőzsdén a favorit értékek lanyha irányzatával szemben feltűnést keltett az Esztergom-szászvári Kőszénbánya részvényeinek áremelkedése. Beavatottak arról tudtak, hogy a társaság az elmúlt esztendőben lényegesen nagyobb nyereséggel zárta le mérlegét és így a részvényesek is nagyobb osztalékhoz jutnak. A részvények árfolyama ma 407,5 koronáig emelkedett. A társaság az elmúlt esztendőben 12 korona osztalékot fizetett. Hárommilliós bukás. Mai számunkban megírtuk, hogy Rosenthal Ignác nyitramegyei, kovarczi nagybérlő, hárommillió tartozással fizetésképtelenséget jelentett. A fizetésképtelen nagybérlő hitelezői ma — mint értesülünk — Budapesten ülést tartottak, amelyen elhatározták, hogy a céget részvénytársasággá alakítják át. A részvénytársaság megalakulásához a hitelezők 500.000 koronát készpénzben fizetnek be, követeléseiknek felét részvényekben veszik át, másik felét pedig tíz év alatt, évi részletekben kapják meg. A részvénytársaság e hó 20-án megalakul s addig a részvénytársaság alapítói a még meglevő, de nagyon csekély nehézségeket teljesen elhárítani fogják. Mai hírünkben említett bankok közül egyesek csupán szeszadóhitelként vannak érdekelve, míg a chinoráni népbank egyáltalában nincsen érdekelve a fizetésképtelenségnél. A részvénytársaság megalapításával Rosenthal Ignác ügyei teljesen rendbejönnek. Nem lesz bank Pakson. A Paksvidéki Takarékpénztár a napokban rendkívüli közgyűlést hívott egybe a felszámolás tárgyában. A közgyűlés azonban nem volt határozatképes. A közgyűlés ezért a felszámolás kimondására e hónap 25-ére új közgyűlést tűzött ki. Az intézet jelenlegi vagyoni státusának felolvasása után a gyűlésen jelen volt részvényes, Berényi László fővárosi közgazdasági szerkesztő, azt a javaslatot tette, hogy a könyvek újbóli felülvizsgálására egy fővárosi szakértő hivassék meg. A közgyűlés ezt az indítványt elfogadta és könyvszakértőül Beer Bélát, a Lipótvárosi Takarékpénztár igazgatóját kérte föl. A váltótárca-állomány és a jelzálogi követelések felülbírálására egy háromtagú bizottság küldetett ki. Az előterjesztett vagyoni mérleg szerint az intézet hozzávetőleges tiszta vagyona 182.653 korona 93 fillér. A Paksvidéki Takarékpénztár igazgatóságának és felügyelő-bizottságának tagjait, úgyszintén más érdekelteket a múlt héten nagyszámban hallgatta ki a bűnügyi vizsgálatot intéző vizsgálóbíró, aki az ügyészség indítványára Szekszárdról delegált szakértők közbejöttével a minap megvizsgálta a takarékpénztár üzleti könyveit és folytatta a tanúkihallgatásokat. A Paksvidéki Takarékpénztár 1882-ben alakult és legutóbbi mérlege 4,150.513 korona összforgalommal zárult és 82.000 koronás tartalékalapot és 1,411.701 korona betétet mutat ki. Az intézet mellékhelye volt az Osztrák-Magyar Banknak. Felszámolásával Pakson nem lesz pénzintézet; egy másik intézet, a Paksi Takarékpénztár, amely 1868-ban alakult, csődben van. Egy éve, hogy a paksi piacon beállt ez a bankválság, amely a lakosság körében súlyosan éreztette hatását. Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői vw.egylet a következő fizetésképtelenségeket jelenti: Benedek Lajos ber. borkereskedő és cipész Brassó, Kerekes Rezső kereskedő Budapest. István ut 28., Roffenstein E. borárukereskedő Nagyszőlős. Laufer Márk kereskedő Budaifok. Loch Mihályné, szül. Pfister Emilia Horgos. Az 1914. évi Tavaszi Vásár. A budapesti kereskedelmi és iparkamara áruminta-vásár osztályának felügyelő-bizottsága Heinrich Ferenc udvari tanácsos elnöklete alatt tegnap tartott ülésén elhatározta, hogy az 1914. évi Tavaszi Vásárt május 5—11. között rendezi meg a Városligeti Iparcsarnokban. A vásár elvi alapjai ugyanazok maradnak, mint eddig. A kamara azonban tekintettel arra, hogy az idei vásár iránt az előreláthatólag fellendülő üzleti konjunktúrák hatása alatt fokozott érdeklődés fog mutatkozni, a vásárral kapcsolatban egy iparfejlesztési célzatú kiállítást is rendez. Speciális iparfejlesztési szempontokból a jövőben súly fog helyeztetni arra, hogy minden évben váltakozva más és más szakmára nézve (pl. háztartási cikkek, üvegáruk, vasáruk stb.) bemutattassanak a legújabb gépek és gyártási eljárások. Ez évben a díszműáru ipar fog bemutatásra kerülni s ezzel kapcsolatban ennek az iparnak, valamint általában a kisipar körébe vágó modern gépek, eszközök és eljárási módok. Ezzel az újítással a kamara egyfelől a modern termelés eszközeit és módjait kívánja az érdekelt kisiparosok körében terjeszteni, másfelől pedig utóbbiakat a tömeges termelésre serkenteni A kamara arra való tekintetből, hogy a balkáni piacokon immár helyre állanak a normális üzleti viszonyok s erről az oldalról is erőteljesebb látogatás előidézésére fog törekedni megfelelő propaganda kifejtése révén, míg a hazai közvetítő kereskedelem megnyerése végett a Vásár irodájában, (Telefon: 161—22.) mely ez évben már a kamara Szemereutca 6. szám alatt levő székházában működik, egy országos akció előkészületei folynak. Csődhírek. A kolozsvári törvényszéknél Deák András ottani kereskedő ellen. Csődbiztos: dr. Mikó Imre törvsz. biró, tömeggondnok: dr. Abrudbányai Géza, helyettese: dr. Egri Géza. Bejelentési határnap: március 20. — A nagyváradi törvényszék Kepes Flórás, a nyíregyházai törvényszék Kroó József kisvárdai cég, a kolozsvári törvényszék Buzetzko Miklós kereskedő ellen a csődöt megszüntette. Az „Adó“ című, Szepesi Mihály szerkesztésében megjelenő adó- és illetékügyi szaklap, mely az adófizető közönségnek útmutatást, tájékozást nyújt, januári füzete ma jelent meg. Ez ismerteti — a többek között — a földadót s a fővárosban életbe lépett új adókezelési rendet. A lap rendszeresen közli a közigazgatási bíróságnak az adó- és illetékügyekben hozott ítéleteit. A folyóirat évi előfizetési díja 6 K. Kiadóhivatala: Budapest, V., Újpesti rakpart 6/a sz. alatt van. Csötörtei Asóral szólótelepeken termett és • budafoki magyar királyi • flUdauvelisfigyi magyar királyi minisztérium felügyelete alatt álló pincemesteri temfolyam d ijat kerest kinestdrt bonok magyar királyi országos Köszönti mintapince palacítborainak elárusító raktára Pick. SS,1. Budapest V. Li