Világ, 1914. április (5. évfolyam, 78-102. szám)

1914-04-01 / 78. szám

41 1914. április 1 VILÁG klerikális néppártot. Ez a rendelet legfeltű­nőbb tendenciái közül való s itt ütközik ki ta­lán legélesebben a reakciós tendencia. Vasmegyeiben két beirhatatlan néppárti kerületet létesítettek. Zaláiban, S­opronm­egyé­­ben, Nyitrában, Trencsénben, Mosomban, Barsban, Sárvában is a néppárt dominál. A pártvezetőség, — nagyon pontos statisztikával dolgoznak — bizonyosan számít két kerületre Pest megyében, kettőre Fejér megyében, egyre Tolna megyében. Erősen kedvez a néppártnak Esztergom megye beosztása is. A néppárt Veszprémben, Szepesben, Árvában, Jász- Nagykun-Szolnok megyében, Liptóban, Bács­­megyében is új erősödést vár. A városok kö­zül a párt csak Kiskunfélegyházán, Körmöcz­­sányán és Pozsonyban vár sikeres választási harcot. A párt becslése szerint legalább huszonöt­harminc néppárti kerületet statuál a beosztás. A munkapárt becslése szerint az alkot­mány­párt csak mai birtokállományát tudja majd megtartani. Az ellenzék felfogása szerint Andrássyék minden különösebb erőfeszítés nélkül is hódí­tanak negyven kerületet, ameny­­nyi a koalíció alatt az övék volt. A munkapárt különben arra is számít, hogy az új kerületi beosztás legalább hetvenre csökkenti a függet­lenségi mandátumok számát. Hogyan kell geometrizálni? Eddig a választási geometria legfőbb mes­terének III. Napóleon­ tartották. Ezt a felfo­gást, úgy látszik, revideálni kell, mert a kor­mány rendeletérőől máris néhány olyan vak­merő — szinte bravúros — geometriai mutat­vány derült ki, amilyenre kevés példa van. Né­hány iskolai példát bemutatunk ezekből a re­meklésekből. Bács megyében­ egybeolvasztották a magyarkanizsai és zentai kerületet. Ehelyett a topolyai kerületet csinál­ták meg hét községből. A topolyai kerület mel­lett van a kulai. És a humoros az, hogy Bajsa, Cservenka, Vepród — a topolyai kerület köz­ségi — ott vannak Kula mellett, m­íg a kerület központjától vagy hatvan kilométernyire. Kula például közelebb van Topolyához, mint Cser­­venka. A két községből álló kerület öt szolga­­biróság területén van. ,4 zsombolyai kerületben úgy jártak el, hogy Melencze községet, melyet három járás és két választókerület választ el a kerület székhelyétől, odacsatolták Zsombo­lyához, melytől pontosan negyvenöt kilométer távolságban van. Nagykiki­­lához, amely német többségű város, hozzácsapták Garabos, Nagykönylós, Kiskomlós községeket, hogy az ottani radikális szerbeket majorizál­­ják s hogy még szebb legyen a nemzetiségi harmónia, Vizesdet, — ezt a tiszta román köz­séget, — is idecsalód­ták. Hajd­uín­egyében n­égy függetlenségi kerület volt. Ebből szeret­tek volna két munkapártit csinálni s ezt a kö­­ltezőképp csinálják. A hajdúböszörményi ke­rülettől elvették Kabát, ahol 900 függetlenségi szavazó van. Ezt hozzácsapták a hajdúszobosz­­lóihoz. Ezáltal a hajdúböszörményi kerület ké­tes lett. A nádudvari kerülethez pedig hozzá­csapták Egyeket és Tiszacsegét — hatvan kilo­méternyi távolságból — amelyek kormány­pártiak. Csongrád megyében önálló képviselőküldési joga volt eddig Csong­­rádnak. Ez olyan hatalmas ellenzéki fészek, hogy 1910-ben is Hieronymi Károlyival szem­ben, aki a Duna—Tisza csatornának csongrádi torkolatot ígért, Faragó Antalt választotta meg. Most hozzávettek négy községet, ami változtat a színtiszta ellenzéki jellegen. Ugyan­csak Csongrádban megszüntették a tápéi ke­rületet és beolvasztották a mindszentibe. Ez­által a mindszenti olyan terjedelmű lett, hogy az agitció lehetősége is megszűnt. Csanád megyében egyenesen bájos dolgot cselekedtek. Mező­hegyes — az állami birtok — eddig a batto­­rnyai kerülethez tartozott, amely ennek elle­nére is függetlenségi volt. Most hozzácsatolták Mezőhegyest a nagylaki kerülethez s a kétes kormánypárti kerületből igy biztos kormány­­párti lett. S ezek csak röptében kikapott szemelvé­nyek a nagyszerű rendeletből. Vázsonyi nyilatkozata Vázsonyi Vilmos, akit megkérdeztek a belügyminiszter rendeletéről, a következőket mondotta:­­ — Az előttem levő hivatalos lap minden erre vonatkozó adatából csak azt állapítha­tom meg, hogy az ország minden egyes kerü­letének új beosztásánál csakis pártszempon­tokat vettek figyelembe, még­pedig a legvak­­merőbb nyíltsággal. Ezt a tendenciát legjob­ban a rendezett tanácsú városokkal éreztet­ték, amelyek nagy részétől elvették az önálló, képviselőküldési jogot. A legrikítóbb példa erre nézve Zemplén vármegye, amelynek székhelye, Sátoraljaújhely 30.000 főnyi lakos­sal külön kerületet képviselt. Az új beosztás szerint egész sorozat tól községet csatoltak ehhez az ellenzéki érzelmű városhoz. S így jártak el minden oly rendezett tanácsú vá­rossal szemben is, amelyek ellenzéki érzel­­műeknek bizonyultak, bár lakosságuk számá­nál és terjedelmüknél fogva éppen ellenkező­leg, több kerületre való felosztásra értek meg. Ami a budapesti beosztást illeti, arra nézve részletes nyilatkozatot nem tehetek, mert még nem volt alkalmam alaposan áttanulmá­nyozni a főváros új kerületeinek beosztását. A legnagyobb sajnálattal nem tudok többet megállapítani, mint hogy a legridegebb párt­szempontból s tisztára egy választási geo­metria alapján szerkesztették meg a képvi­selőválasztó Magyarországot. Budapest, március 31. A bosnyák korm­ányfőnn­khelyettes pro­­grammja. Dr. Mandics Nikola, a bosnyák orszá­gos kormány­főn­ökh ely­­i eső, ma délben a bródi gyorsvonattal Budapestre érkezett dr. Basagics Safvet bég, a bosnyák szábor elnöke, dr. Sun­dri­cs József, a szábor első alelnöke, és Serif efendi Ar­­nautovics, az egyesült mozlim-pártok elnöke és a Vaku­sok vezérigazgat­­a társaságában. Dr. Mandics Nikola, aki Bécsbe utazik, hogy őfelségének sze­mélyesen megköszönje kineveltetését, kijelentette egy újságíró előtt, hogy tiltakozik azon imputá­­ciók ellen, amelyek magyarellenes tendenciáikkal vádolják és nem tudja okát annak a félelemnek, mely szerint is, mint hivatalnok, a trializmus poli­tikáját folytatná. Csakis a közös pénzügyminiszter­nek és az országos kormány főnökeinek intenciói szerint fog dolgozni, am­ely intenciók természete­sen a monarchia mindkét államának kormányaitól kapják az útmutatást. Megemlítette még, hogy e második országos méltóság általa, a bosnyák nép egyik mérsékelt politikája fia által történt betöl­tése Bosznia-Hercegovinában nagy tetszéssel talál­kozott. A román tárgyalások­ Nagyenyedről jelentik: Alsó-Fejér megye törvényhatósága Szász főispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a románokkal folytatott tárgyalások ügyében elfogadták Török Bertalan határozati­ javaslatát, amelynek értelmé­ben a vármegye közönsége a magyar nemzet évez­redes hagyományaihoz híven a magyar állam egy­ségéhez és nemzeti jellegéhez való ragaszkodást hangsúlyozva, emellett minden hazafias polgári nemzetiségi különbség nélkül a jogegyenlőség jó­téteményeiben részesíteni kíván, amennyiben az egységes mag­yar nemzeti állam alap­el­veivel össze­fér. Mivel a közelebbi tárgyalások igazolják, hogy a magyar kormány a haza nem-magyar ajkú polgá­rainak a magyar állameszmével való harmóniáján az állam nemzeti érdekeinek szempontjából he­lyes elvek szerint munkálkodik, a kormány nem­zetiségi politikája iránt bizalommal viseltetik. Választás a kassai ügyvédi kamarában. Ma állapították meg a kassai ügyvédi kamarai vá­lasztások eredményét. A tisztségekre nagyobb­részt a régieket választották meg, csak ügyészszé választották meg dr. Halmi Károlyt dr. Blanár Béla országgyűlési képviselő helyébe, aki lemon­dott a jelöltségről. Elnök lett Stekker Károly, al­­elnök Ambrózy Nándor, titkár Klein Fülöp, pénz­tárnok Ganczfried Bertalan, Szerda Harkányi az Államvasutakról A Kereskedelmi tárca a pénzügyi bizottságban Budapest, március 31. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma dél­előtt folytatta a költségvetés tárgyalását. A hon­védelmi tárca költségvetését az előadó felszólalása után általánosságban és részleteiben elfogadták. A kereskedelmi tárca költségvetéséhez báró Pap Géza előadó és Hegedűs Lóránt szólaltak fel. Ezután báró Harkányi János kereskedelmi miniszter köré vonalazta Programm­­át. Az Államvasutak reorga­nizálására vonatkozó munkálatok még nincsenek befejezve, mondta a miniszter és izt csak azokról a főbb irányelvekről beszélhet, amelyeket szem előtt akar tartani. A kérdés megokolásánál az Ál­­lamvasuti igazgatóság egyszerűsítésére, az egyéni felelősség érvényesítésére és a helyi ellenőrzés in­tenzív gyakorlására akarja a súlyt helyezni. Eze­ket az elveket végig kell vezetni az igazgatás egész szervezetén, kezdje a minisztériummal való érint­kezéstől egészen a végrehajtó szolgálat minden ágáig. Arra kell törekedni, hogy az egész intéz­ményt hassa át az üzleti szellem, legyen a MÁV a közönség érdekét szolgáló vállalat, mely a saját financiális érdekeit is kellően szem előtt tartja. A vezetésre hivatott tisztviselők megválasztásá­ban a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni és az Ál­lamvasutak új­elnökének egyik legfontosabb fel­adatát az fogja képezni, hogy minden helyre a megfelelő ember kerüljön. Evégből a protekció teljes mellőzésével, tekintet nélkül arra, hogy ki milyen rangfokozatban van, az alkalmas embere­ket kell kikeresni. Reorganizálni akarja a miniszter az anyag­beszerzést és az anya­sz­er­kezelés eddigi módoza­tait, mert a kiadások apasztásának egyik leghatá­­lyosabb eszközét ebben találta és mert ezen a té­ren az eddigi eljárás számos elv hiánya került nap­fényre, melyet minden körülmények közt orvosolni kell. A kiadások apasztásának egyik lényeges elő­mozdítója lesz a kocsiintézési szolgálat helyesebb szervezése is. A helyes kocsiintézési szolgálat azon­ban sikerrel csak akkor kecsegtethet, ha a kocsi­­rendezés kérdése is megfelelően megoldatik. E részben a legnagyobb nehézségek Budapesten me­rültek fel, mert már Budapest centrális fekvésénél fogva, a közgazdasági élet is legnagyobbrészt Bu­dapesten át mozog. Éppen ezért a beruházások közül a nagy súlylyal bíró budapesti pályaudvarok kérdésének keretében elsősorban a rend­ező-pálya­­udvarokat kívánja megvalósítani. Ugyanis a Bu­dapestre érkező nagyszámú kocsi elrendezése és egyik teherpályaudvarról a másik teherpályaud­varra való átszállítása néha napokat vesz igénybe, ami, eltekintve a vasútra ebből a kocsik rossz kihasználása folytán származó hátránytól, a köz­­gazdasági igények kielégítését is nagyon meg­nehezíti. A kiegyezés kérdésével a legbehatóbban fog­lalkozik. A szak­tudósító-segéd­eket már július elsejére központi szolgálatra hívta be és fokozatosan a kevésbé jelentős sza­ktudósítói állomásokat be is szünteti. A munkásbiztosítá­si kérdésre nézve meg­jegyzi, hogy a közeljövőben fog a törvényhozás elé az 1907:XIX. t.-c. módosítása iránt javaslatot ter­jé­szth­elni. Az uj bélyegek kibocsátásának gondolatával máris foglalkozott, úgyszintén foglalkozni fog a Közgazdasági Értesítő és a trieszti gravozat-kábel kérdésével, valamint egyáltalában a magyar és az osztrák postaigazgatás közt fölmerült nehézségek elhárításának kérdésével is. A miniszter felvilágosításai után a bizottság a kereskedelmi tárca költségvetési előirányzatát általánosságban és részleteiben elfogadván, letár­gyalta és elfogadta a Szond—hódsági h. é. vasúti vonal engedélyezéséről, valamint a Komárom— gutai h. é. vasút engedélyezéséről szóló jelentését.

Next