Világ, 1914. június (5. évfolyam, 128-152. szám)

1914-06-25 / 147. szám

8 1914. június 25. VILÁG és Közép-Albániában egyre terjed a fölkelés.­­Az az aggodalom, hogy Ah­med Mati bég csak akkor fog a fejedelemhez csatlakozni, ha­­ez győztesen kerül ki a harcból, most betelje­­­sedett. Hogy Valonában már napok óta nagy az aggodalom, abból is kitűnik, hogy oda a hadihajók kiküldését kérték. A napokban­­egy-egy osztrák-magyar és olasz hadihajót­­ küldtek Valonába, de ezeknek csak az lesz a feladatuk, hogy a magyar, osztrák és olasz­­alattvalókat megvédelmezzék. A felkelés mind­inkább mohamedán vallási mozgalom jellegét ölti magára a keresztény fejedelem és az őt tá­mogató keresztény malisszorok és mirditák ellen. A hatalmak a fejedelemért Bécs, június 24. Vilmos albán fejedelem, a bécsi albán­­követ utján azt a kérést intézte az osztrák­magyar kormányhoz, hogy az osztrák-ma­gyar hadsereg kebeléből küldessenek ki képző­tisztek az albán kormánycsapatok számára. E kérés teljesítésénél azon tisztek jönnének tekintetbe, akik a tavalyi bécsi Stifts­­kaseine-ban megtartott albán nyelvű­ tanfolya­mot végighallgatták. Az utolsó alkalommal az osztrák-magyar hadsereg a hetvenes évek vé­gén és a nyolcvanas évek elején küldött Per­zsiába instruktorokat, kiknek sorában Scheman Balázs, volt vezérkari főnök és mostani had­­i testparancsnok is volt. Pétervár, június 24. Itteni politikai körökben beszélik, hogy­­néhány nappal ezelőtt Szaszonov külügymi­­­niszter, a francia, angol és olasz nagykövet ta­nácskozásokat folytattak. Azt hiszik, hogy ezeken a tanácskozásokon főleg az albán kér­désről esett szó. A VILÁG A porosz igazságügyminiszter bukása. Feltétlenül megbízható forrásból arról értesül a „NTH­“ berlini tudósítója, hogy Weseler porosz igazságügyminiszter állása megrendült és hogy legközelebb beadja lemondását. Em­lékezetes még az a tüntetés, amelyet a szociál­demokrata­ párt rendezett a birodalmi gyűlés­ben akkor, midőn a trónbeszéd felolvasása alkalmával a párt tagjai ülve maradtak. Egy erre vonatkozó interpelláció alkalmával a porosz urak h­ázában Weseler igazságügymi­niszter kijelentette, hogy a szociáldemokraták ellen nem lehet eljárást indítani. Ez nem is lenne célszerű, mert valószínű, hogy fölmen­tenék őket s ez a tény csak erkölcsi diadalt szerezne a szocialistáknak. Az őszinte kijelen­tés miatt kell mennie a porosz igazságügy­­miniszternek, mert felsőbb helyen igen rossz néven vették az őszinte nyilatkozatot. Szerbia konkordátumai. A Szerbia és a szent­szék között létrejött konkordátumot ma aláírták. Az ökoméniai pátriárkává­ létesített konkordátum, mely nemcsak a régi, hanem az új szerb területeket is kiveszi az ökuméniai patriá­rka fennhatósága alól és önálló szerb patriarkátus alá helyezi, már leg­közelebb életbe lép. Germaos, az ökuméniai zsinat tagja ma Belgá­dba érkezett, hogy a megegyezést az ökuméniai pátriárka nevében aláírja. A pápával kötendő konkordátum főbb vonásaiban is megtör­tént a megegyezés. Eszeri­nt, mint félhivatalosan is megerősítik, a szerb területen élő katolikusok egy érsekség alá fognak tartozni, melynek székhelye Belgrád lesz. Az érsekségen kívül két püspökséget fognak felállítani Prizrend és Uszkob székhelyivel. Az érsek a szerb kormánytól 16.000, a püspökök fejenként 12.000 dinár évi fizetést kapnak. Az ér­seket és püspököket a kormányával történt előzetes megállapodás után a pápa nevezi ki és a szerb király erősíti meg. A lelkészek kinevezése a püs­pökök hatáskörébe tartozik. Szerbia a Vatikánba külön követet nevez ki. Poincaré látogatása Pária, június 24. A „Temps“-nak jelentik Stockholmból, hogy Poincaré, a francia köztársaság elnöke, a svéd királyi párnál tett látogatása után Christiániába utazik Haakon király megláto­gatására. A török-görög viszály Konstantinápoly, június 24. A török kormány nagy erővel folytatja a katonai előkészületeket, amelyekre az ő fel­fogása szerint Görögország fenyegető magatar­tása miatt szükség van. Negyvenötéves korig az összes tartalékosokat fegyverbe szólították. A görög hajók azonban a Dardanellákon most is szabadon közlekedhetnek. London, június 24. A Daily Telegraph tudósítója jelenti Athénből: A görög menekültek, akiknek a száma meghaladja a hetvenezret, borzalmas részleteket beszélnek a törökök kegyetlenségei­ről. Az anatóliai Haghiában a város polgár­­mestere maga vezette a görögök ellen az irtó hadjáratot. A Daily Telegraph tudósítója be­szélt egy előkelő vagyonos görög kereskedővel, akit a polgármester rendeletére letartóztattak és borzalmasan megkínoztak. A kereskedő tes­tét késszúrásoktól eredő sebek borítják. A tö­rök lakosság nem elégedett meg a görögök elűzésével, hanem házaikat lerombolták és üzleteiket kifosztották. Konstantinápoly, június 24. A nagykövetségek dragománjai Szmirnába érkeztek és Vuriában megkezdték a vizsgá­latot. Athén, június 24. Az athéni távirati iroda jelenti: A kon­stantinápolyi adótisztviselők kérték a görög követség dragománjainak és kavaszainak ne­vét, hogy ezektől is behajtsák az iparadót. A görög követ a portánál erélyesen tiltakozott ez eljárás ellen, mely több szerződésbe üt­közik. Athén, június 24. Hír szerint a görög kormány hat új tor­­pedóaurat és négy tenger alatt járó hajót vá­sárolt. Azt hiszik, hogy a két amerikai pán­céloshajó 14 nap múlva megérkezik. E hajókat György királyról és Olga királynéról akarják elnevezni. Az orosz hadsereg fejlesztése Pétervár, június 24. A birodalmi duma titkos ülésben megsza­vazta a honvédelem tökéletesítésére szolgáló költségeket. Ezenfelül a duma elfogadott 14 másik törvényjavaslatot, köztük új lőporgyár építése, a szárazföldi hadsereg legénysége szol­gálati idejének három hónappal való meghosz­­szabbítása dolgában, a nyugati határon épí­tendő stratégiai utak költségei, a fekete­tengeri flottának 1914—17. években való gyors megerősítése dolgában, megszavazta továbbá a költségeket új aknák beszerzésére, a csapat­részek gyorsabb érintkezését ellátó szolgálatra, a léghajózás fejlesztésére, a Nagy Péter-erőd­­ben külön helyőrség szervezésére és fenntar­tására, megszavazott továbbá százezer rubel póthitelt a tengerészeti minisztérium 1914. évi titkos kiadásaira, valamint törvényjavaslatot az európai és a fekete-tengeri határon át tör­ténő lókivitel ideiglenes betiltása dolgában. A birodalmi dumában az elnök felolvasta a cár­nak a miniszterelnökhöz intézett táviratát, melyben a cár felhatalmazza a miniszterelnö­köt, hogy a birodalmi dumának ama határoza­táért, amelylyel a birodalom honvédelmének tö­­kéletesítésére kért hiteleket megszavazta, a cár őszinte megelégedését fejezze ki. A táviratot a duma hosszantartó hurrá­ kiáltásokkal fo­gadta. A radikális demokrácia minden híve olvassa a Világ­­ot. A Világ a radikális demokrácia leglelkesebb harcosa. Csütörtök A párisi postások sztrájkja Levélhordók ostroma a főposta ellen Budapest, június 24. Párisban ma reggeltől késő délutánig senki sem kapott levelet, a postások sztrájkba lép­tek. Ez az úi sabotage egyelőre kiszámíthatat­­lan károkat okozott a sokmilliós nagy metro­polis közönségeinek. Parisban ma nem kézbe­sítették az üzleti leveleket, egyszerre nagy za­varok álltak elő az egész kereskedői életben. A kínos eset, amely a kereskedők állítása sze­rint több mint egymillió frank kárt okozott, délutánra véget ért ugyan, de még mindig kér­déses, megelégelik-e az elért eredményt a pá­risi postások és nem kezdik-e meg újra a nagy­arányú sztrájkot. A párisi postások mozgalma már régebbi keletű. A postai alkalmazottak nincsenek meg­elégedve javadalmazásukkal és sokallják a munkaidőt. A párisi postahivatalok egészen a legutóbbi időkig reggel héttől este kilencig vol­tak működésben. A sztrájkot huzamosabb ideig tartó passzív rezisztencia előzte meg: a postaalkalmazottak oly lanyhán végezték el munkájukat, oly késedelmesen kézbesítették a küldeményeket, hogy a postaigazgatóság kény­telen volt a munkaidőt megrövidíteni. A postá­sok elértek annyit, hogy újabban a hivatalok csak reggel nyolctól este nyolcig vannak mű­ködésben. A párisi postások azonban fizetésjavítást is követeltek, később pedig odamódosították követelésüket, hogy legalább a lakbérpénzüket emeljék föl. Ezt azonban épp úgy nem tartotta teljesíthetőnek a szenátus, mint az előzően kért fizetésrendezést, mert többmillió új terhet je­lentett volna az államháztartásra. A szenátus elutasító határozata rendkívül elkeserítette a postaalkalmazottakat, akik pa­rázs tüntetést rendeztek. A tüntetés tegnap estére már komoly jelleget öltött. Mintegy hatszáz levélhordó a rendőrséggel történt he­ves összeütközések után megostromolta a fő­postát, bezárta a kapukat és teljesen megbéní­totta a vidéki és külföldi postai szolgálatot. Éjjel féltizenegy órakor a postaügyi és a köz­munkaügyi minisztereket beengedték az épü­letbe és beszélni engedték, de viharosan lehur­rogták, amikor kifejtették, hogy a parlament megszavazta követeléseik legnagyobb részét, de arra, hogy a szenátus elutasító határozata ellen mit akarnak tenni, csak annyit válaszol­tak, hogy igyekezni fognak követeléseiknek érvényt szerezni. Miután a lárma tovább tar­tott, a miniszterek eltávoztak. Éjfélkor a tüntetők elhagyták az épületet. A postaügyi miniszter előtt ma kereskedők küldöttsége jelent meg, amely felpanaszolta, hogy a levélhordósztrájk nekik már eddig is több, mint egymillió frank kárt okozott. A miniszter azt válaszolta, hogy ha a sztrájk rövidesen véget nem ér, intézkedéseket fog tenni a postai szolgálat zavartalan menetének biztosítására. Délután két órakor egy század gyalogság jelent meg a főposta épülete előtt. A helyzet már igen kritikussá vált, amikor a postaigazgató közölte a postásokkal, hogy a miniszter hajlandó a postások küldöttségét fo­gadni, de csak azzal a feltétellel, ha a sztráj­kot azonnal beszüntetik. A postások erre haj­landóknak mutatkoztak és így a sztrájk egy­előre véget ért. Ez azonban még nem jelenti a mozgalom teljes megszűnését, mert előbb be kell várni, hogy a miniszter válasza ki fogja-e elégíteni a postásokat.

Next