Világ, 1914. június (5. évfolyam, 128-152. szám)

1914-06-16 / 139. szám

4z 1914. június 16. VILÁG egymással s gyönyörű harmóniatan azo­k­kal, akik Battonyán a liberális demokrácia mellett tettek hitet. A radikális párt közömbösen nézi a klerikálisok erőfeszítéseit. Hálás is talán ezekért a támadásokért, amelyek arra minden­esetre jók, hogy erősítsék csatasoraikat. Az ellenzék taktikája Bemennek a Házba — A válasz­tás és a megyei tisztviselők — Az amerikai út — A képviselőház ülése Budapest, június 15. A képviselőház holnap ülést tart, melyen a becsület védelméről szóló javaslatot is tár­gyalják. Ezen az ülésen nem jelenik meg az ellenzék, amelynek taktikáját ma döntötte el az elnöki tanács. Az egyesült függetlenségi és 48-as párt elnöki tanácsa a szövetkezett ellen­zéki pártok elnökeivel való egyetértésben úgy határozott, hogy már a hatóság védelméről szóló javaslat tárgyalásakor bemegy a képvi­­selőházba. Amennyiben e javaslatot már szer­dára kitűzné a munkapárt képviselőházi tár­gyalásra, úgy már szerdán bevonul az ellen­zék a Házba. Az ellenzéki akció, a Házban való vita részletes megbeszélése később fog megtörténni s ebben a tárgyban még ezen a héten közös értekezletet is fognak tartani az ellenzéki pártok képviselőtagjai. A közös ér­tekezletet péntek délutánra hívták össze. Az elnöki tanács ma elhatározta, hogy a közigazgatási reform vitájában is részt vesz. Főként gróf Andrássy Gyula kívánja ezt és a pártok méltányolták is az ő kívánságát, bár a nyári idényben igen nehéz az embereket ösz­­szetartani. A munkapártba már beérkeztek a vála­szok gróf Tisza István levelére. A válaszok legnagyobb része azt sürgeti, hogy a közigaz­gatási javaslatokat még a nyári szünet előtt tárgyalják le. Végleges döntés csak az összes­­válaszok beérkezése után lesz, valószínűleg a nyári tárgyalás mellett, bár Berzev­czy Albe­rt is azt hangoztatja, hogy őszszel tárgyalják a javaslatokat. , A közigazgatási reform és a választás Ellenzéki körökben erős méltatlankodás­sal emlegetik a vármegyei közigazgatási alkal­mazottak kinevezéséről szóló törvényjavaslat­nak azt a rendelkezését, amely szerint a vár­megyei közigazgatási alkalmazottak egy esz­tendőre helyeztetnek rendelkezési állapotba. Ebből az intézkedésből azt következtetik, hogy a vármegyei tisztviselői kar rendelkezési álla­potban lesz a választások alatt s a kormány­nak azt az intencióját olvassák ki belőle, hogy a tisztviselői kar végleges alkalmazásánál a vá­lasztásoknál tanúsított politikai érdemeiket ve­szi majd zsinórmértékül. Illetékes helyről a Budapesti Tudósító úgy értesül, hogy ezzel a végleges intézkedéssel a kormány egyáltalán nem kívánja az egyévi határidő végét bevárni; ellenkezőleg, rajta lesz, hogy a felmerülő szá­mos személyi kérdés gondos elintézésére okvet­lenül szükséges időnél ez az átmeneti állapot ne tartson tovább. A kormány határozott kí­vánsága és törekvése az, hogy mindezek az ügyek még a választások előtt elintéztessenek­. Az amerikai út A függetlenségi pártban ma este hat óra­kor megbékélést tartottak azok, akik gróf Ká­rolyi Mihálylyal utaznak. A megbeszélésen résztvett gróf Károlyi Mihály, Barabás Béla, Hédervári Lehel, Zlinszky István, Ráth Endre és Kovácsy Kálmán. Kovácsy azért megy am­e­­riikába, hogy a tótok közt agitáljon. Erre a néppárt akart vállalkozni, de a függetlenségi párt kitért az ajánlat elől. A megbeszélésen elhatározták, hogy a képviselők huszonnegyedikén indulnak el. Berlinen keresztül utaznak Hamburgba, ahol a Hamburg—American-Lin­e Waterland nevű gőzösére szállnak június h­uszonhetedikén. Gróf Károlyi Mihály Svájcon keresztül Pá­­risba utazik és innen megy Cherbourgba, ahol a Vaterlandra száll. Az amerikai ut Pro­ A néppárt Bodajkon Zichy és Apponyi a bierikánizmusért — Támadják a radikálisokat Budapest, június 16. Az alkotmánypárt és függetlenségi párt különös elnézéséből — részben családi okok­ból is — gróf Zichy Aladárt Bodajk polgárai választották 1910-ben képviselővé. Ezt a ke­gyet azzal hálálta meg gróf Zichy Aladár, hogy tegnap az országgyűlési néppártot bemutatta Bodajk polgárainak. Ha csak a­ szó szoros ér­telmében vett néppártot vitte volna Bodajk és Moór polgárai elé, az vajmi siralmas látvány lett volna. Gróf Zichy tehát a különböző pár­tokban elhelyezkedett összes néppártiakat vitte magával választói — illetőleg gróf Zichy Já­nos választói — elé. Ott voltak tehát: gróf Ap­ponyi Albert, Molnár János, Sághy Gyula, gróf Zichy Rafael, gróf Károlyi József, báró Manndorff Géza, Palugyay Móric, Csontos An­dor, Horváth Gyula, gróf Batthyány Gyula, Huszár Károly, Haller István, Bartos János, Beniczky Ödön, Hódy Gyula és a néppártnak igen sok kültagja. Ott voltak és támadták a kormányt is. A támadások éle azonban a radikálisok ellen irá­nyult. Őket ostromolták s hősies erőfeszítéssel mentették meg velük szemben a hazát és val­lást. Közben a kormány támadásáról majdnem megfeledkeztek. Sőt a bájosan tehetségtelen gróf Károlyi József direkt arra adta ki a jel­szót, hogy az ellenzéki szövetség a munkapárt és a radikálisok ellent harcoljon egyszerre. Apponyi és Zichy különben a jövő héten is egy dobogóról szónokolnak. Igazuk is van: ők ketten olyan szépen illenek egymáshoz. A bodajki gyűlést Pály György esperes nyi­totta meg, majd gróf Károlyi József üdvözölte a fehér megyei függetlenségi párt nevében a néppárt vezérét. Gróf Zichy Aladár ezután megtartotta beszá­molóját, amelyben többek között ezeket mon­dotta: — A kormány a­ármegyék államosításáról szóló javaslatok egyike útján egy évig függő helyzetben akarja tartani a vármegyei tisztviselői kart és ezt véletlenül éppen a képviselőválasztások esztende­jében teszi. Hát ez nagyon is átlátszó, ez az egy momentum önmagában bizonyítja a mai kormány gondolkozásmódját és eszejárását. Azt mondják, hogy rend van ebben az országban. Hát én azt mondom, hogy csüggedés van, lemondás van, függés van és nyomorúság. Milliókra megy az az összeg, amelyet csak az újabb ál­lam­ kölcsönök ka­matai fejében kell fizetnünk. Azt hiszem, a mi pénzügyi helyzetünk nem bírja el azokat a ter­heket, amelyeket ez a kormány újabban a nemzet vállaira rakott, katonai terheink emelkedése nem áll arányban egyéb szükségleteink fedezésével. (ügy van!) Megemlékezett a radikális párt megalakulásá­ról, s azzal végezte, hogy ezzel a párttal a néppárt sem akar együttműködni. Gróf Apponyi Albert emelkedett szólásra: — A mai erőszakos és korrupt rendszernek június 4-ike óta nincsen egyetlenegy alkotása, amelynek más­ célja volna, mint valamely ponton megnyirbálni a népszabadságot. A június 4-iki merénylet, — meg kell említeni ezt is, nehogy fe­ledésbe menjen, — megnyirbálta az országgyűlés­nek újoncmegszavazási jogát, a törvény, amelyet akkor megszavaztak, törvényesítette azt a német szolgálati nyelvet, amely eddig csak tűrt állapot volt. Az esküdtszéket megfosztotta teljesen hatá­lyától az új törvény, mert a bűnösség kérdésében való ítélkezést kivette kezéből; nem tudom, mire való még egyáltalában. A sajtószabadságot, a ter­jesztés jogát az uj törvény a hatóság önkényétől tette függővé. Most csinálnak új törvényt a ható­ságok védelmére. A haza dolgozó népét úgyszólván teljesen kirekesztették a politikai érvényesülésből. — Így állunk alkotmányos téren. Hát még erkölcsi téren! Egy híres brit­ költőnek szavait idézve, de magyarra fordítva és itt alkalmazva, azt kell mondanom: Van valami rothadt Magyar­országon. — Én nem foglalkozom, — folytatta Apponyi, — az új pártalakulással addig, amíg azok az urak a politikát csak elméleti kedvtelés gyanánt űzik. Nem látom szükségesnek, hogy velük foglalkozza­nak és habár ők engem mindjárt első összejöve­telünk alkalmával megtámadtak, én ezt egy­­kedvűen veszem, s vissza nem támadom őket, m­ert nekem most más aktuális ellenségeim van­nak, de ha ők azoknak megvalósítására, amiket nemzetellenes, s a vallásellenes irányban pro­­grammjuk tartalmaz, lépéseket tesznek, akkor, nemcsak a néppárt lesz ott, hogy ezeket a nagy érdekeket megvédelmezze, de ott leszek én is és ott leszünk valamennyien, elvbarátaim. Palugyay Móric és Haller István országgyűlési képviselők és Csengedy Gyula esperes beszéltek még, majd Pály György esperes szavaival ért vé­get a bodajki népgyűlés. A vendégek ezután gróf Károlyi József négyesfogatain és hosszú kocsisor­ban átmentek Mórra, ahol a községháza előtti té­ren tartották meg a gyűlést. Gróf Zichy Aladár először németül, majd ma­gyarul beszélt és többek közt ezeket mondotta: •— Ismét három törvényjavaslatot nyújtott be a kormány a Háznak. E három jaaslat betetőzése mindannak, ami eddig történt. A képviselőválasz­tások előtt egy évig függő helyzetben akarják tar­tani a tisztviselőket, hogy mindenre kapható, szá­m­om kényszerhelyzetben levő emberei legyenek a kormánynak majd akkor, ha a választásoknál szükség lesz rájuk. Ennél lealázóbb dolog a tisztvi­selői karra és az országra nézve el sem képzel­hető. (Taps.) Huszár Károly (sárvári) magyarul, Grieger Miklós esperes nemetül szólott a hallgatósághoz, majd Apponyi Albert gróf intézett német nyelvű beszédet a választókhoz, akik szavait nagy figye­lemmel hallgatták és sűrűn szakították félbe tet­­szésnyil­vánításaikkal. P. Tomik Bernardin kapu­cinus házfőnök zárószavaival­ ért véget a szépen sikerült népgyűlés, gramm­­­át csak a hajóra küldi meg nekik az amerikai bizottság. A Waterland július harmad­ikán vagy negyedikén érkezik meg Newyorkiba. Kedd Budapest, június 15. A kápolnai jelölt. A czeglédi választással, mely Kossuth Lajos és Kossuth Ferenc man­dátumát Károlyi Mihálynak juttatja, megüre­sedik a kápolnai kerület, melyet eddig a füg­getlenségi párt elnöke képviselt. A sok ver­sengő közül Mayer Károly volt kisgazdapárti képviselőé lesz a kápolnai mandátum. Mayer a legutóbbi választáson ellenjelöltje volt Káro­lyinak és huszonöt szóval maradt kisebbség­ben. A volt kisgazdapárti most belépett a füg­getlenségi pártba és így valószínűleg egyhan­gúlag fogják megválasztani. Érdekes, hogy Mayer Károlyt az előző választáson álellen­zékinek bélyegezték. Most — nagyon helyesen — ő lesz a hivatalos jelölt, mert csa­k ő tudja tartani a kerületet. A szociáldemokrata párt választási agitációja. A szociáldemokrata párt vasárnap megkezdette a szervezés munkáját. A fővárosban vasárnap ház­­ról-házra, lakásra lakásra jártak a szervezetek megbízottai és összeírták a leendő választókat, S így kérdőívet kellett mindenkinek kitölteni s a jelentések szerint a kérdőíveket mindenütt öröm­mel és szívesen töltötték ki. Ötvenezer kitöltött kérdőlapra számítanak, eddig közel negyvenezer érkezett a párt titkárságába, ahol feldolgozzák. Vasárnap a vidék nagyobb városaiban nagy nép­­gyűléseket tartott a szocialista párt. A­­ betiltott népgyűlés­ , Napok óta készült Duk­apataj munkássága arra a népgyűlésre, amelyet az ottani szociáldemokrata párt vasár­napra hirdetett. A gyűlésre a szónokot a főváros­ból várták. A központ le is küldötte Pelczéder Ágostont, azonban a főszolgabíró szombat este ki­adott végzésében betiltotta a gyűlést, mert vasár­nap az irásvizsgán kell neki résztvennie. A közön­ség későn értesült a betiltásról s így kora délután többezer ember gyűlt össze a gyűlés helyén, köve­telvén, hogy tartsák meg a gyűlést a tilalom elle­nére. A vezetők azonban nem teljesítették a köve­telést. Ellenzéki népgyűlések. Vasárnap, e hó 21-én Szabadbattyánban és Polgárdiban nagy ellenzéki népgyűlés lesz, amelyen részt fognak venni gróf Apponyi Albert és gróf Zichy Aladár is. A szolnokmegyei függetlenségi párt szervez­kedése. A szolnokmegyei és szolnoki függetlenségi párt le­gutóbb Kossuth Ferenc halálára való tekintettel kénytelen volt a már kitűzött szervező népgyűlését elhalasztani. Még Mezőtúron való je­lenlétük alkalmával megígérték a párt vezetőinek, az egyesült függetlenségi és 48-as párt elnökségé­nek jelen volt tagjai, hogy a központ okvetlenül képviseltetni fogja magát a nagygyűlésen s külön megígérte részvételét gróf Károlyi Mihály, gróf Apponyi Albert és Tóth János is.

Next