Világ, 1914. november (5. évfolyam, 274-303. szám)

1914-11-21 / 294. szám

. .............................................. A Times jelenti Newyorkkból. Az amerikai lapok foglalkoza­k az angol szigorú cenzúrával, amely a háborúra vonatkozó d­írek­kel rendkí­vül kegyetlenül bánik. A Sun kijelenti, hogy az angol­­ cenzorok a maguk szakmájában első díjat fognak kapni.­­A lap ezután támadja az angol cenzorok eljárá­sát, amely csúnya világot vet az egész angol népre, de egyúttal ezt megzavarja, félrevezeti, megfosztja a közintézményeikbe vetett bizal­mától. John Bull struccpolitikát követ és ez egyike a történelem legsajátosabb lát­ványai­nak. A Newyork World e cikknek vezércikket szentel és ezt írja: A háború olyan játék, ame­lyet nem lehet csak az egyik oldalról játszani. Nagy-Britannia belebocsátkozott ebbe a hábo­rúba azzal a kijelentéssel, hogy nagy eszmé­nyekért száll harcba. Ha azonban saját népé­vel szemben igazságtalan magatartást tanúsít, a­kikor sem kellő embert, sem kellő pénzt nem fog előteremteni. A külföldön sem nyer Anglia tekintélye azzal, ha az angolok szóval és tettel nem bizonyítják, hogy félnek a­z igazságtól, még ha ez néha megalázó is. A Stott­er­damische Courant jelenti. A hi­vatalos angol veszteséglisták november 11. és 12-ről harminc tisztet elesettnek, ötvenötöt megsebesültnek és tizenötöt eltűntnek jeleznek. Arthur Gwinner, akit a „Times“ novem­ber 14-iki számában szintén azok között em­lített, akik sötét színben látják Németország jövendő gazdasági helyzetét, a Wolff-ügynök­­ség útján a következő nyilatkozatot teszi közzé: Kárbaveszett munka volna a „Times“-sel pole­mizálni, miután oly cikkről van szó, amely valószínűleg a „Times“ olvasóinak ízlése sze­rint készült. Csak annyit jelentek ki, hogy min­den semleges állam alattvalója, aki az elmúlt hét hétben Németországban­­ tartózkodott, egybehangzóan kijelentette, hogy Németor­szágban még nyoma sem látszik annak, mintha a háború hatását éreznék. Anglia flottaveszteségei (Az alsóházira® Beresford lord kérdésére Churchill kijelenti, hogy az angol flotta vesz­tesége a háború kezdete óta a következő: Elesett 222 tiszt, megsebesült 37, eltűnt 5. A legénységből elesett 3­155 ember, megsebesült 4­28 ,eltűn­t 1. E számok nem tartalmazzák azokat az el­esetteket, sebesülteket és eltűnteket, akik a Good Hopen teljesítettek szolgálatot, valamint asok a partraszállított tengerész-dandár köte­lékébe tartoztak. Utóbbiakra nézve az adatok még nem teljesek. Hozzávetőleges számítás szerint a tengerészdandárnál az eltűntek száma 1000, a Good Hopenál pe­dig 875. Ez adatok nem tartalmazzák a Holandiá­­ban internált tengerésztiszteket és katonákat sem. Egy további kérdésre a kormány nevében Tennant parlamenti helyettes államtitkár ki­jelenti, hogy Anglia semminemű orosz csapa­tot nem szállított a nyugateurópai hadiszintés­­zekre. (Derültség.) Bull unionist® kérdi, mi lesz a csatorná­ban levő Herrn sziget sorsa, amelyet több év­vel ezelőtt egy német herceg vásárolt meg, aki minden angol látogatónak megtagadta az en­gedélyt a sziget megtekintésére. Mac­Kenna kijelenti, hogy e szigetet nem adták el, hanem 1889-ben a korona bérbeadta azt egy német társaságnak, mely a rajta levő házat és a sziget területét viszont egy német hercegnek adta bérbe. Bizonyos korlátozások mellett a sziget látogatása meg volt engedve és igen sok kiránduló látogatta a szigetet. A kormány felszólította Guernsey sziget kor­mányzóságát, hogy a német bérlet megszün­­tetésére vonatkozó lépéseket tegyen mérlege­lés tárgyává. Már az eddig beérkezett jelentésekből is megállapítható, hogy a hadikölcsön jegyzése a sikerre való teljes kilátással, nem csökkenő nagy arányokban országszerte lelkes buzgó­­sággal folyik. Ebben a hatalmas gazdasági erőfeszítésben, amely hivatva van katonai fel­készültségünket a legteljesebb pénzügyi felké­szültséggel kiegészíteni és hatályosabbá tenni, képességéhez mérten részt vesz a társadalom minden csoportja, minden rétege. Áldozatkész­ségben és lelkes agitációban előljár értelmisé­günk minden rendű és rangú tagja. Köztiszt­viselők, lateinerek, tanítóik, földbirtokosok, kereskedők, iparosok és pénzintézeti tisztvise­lők egymással versenyre kelve buzgólkodnak a kölcsön sikerén. És teljesen átértve a hadi­­csőn nagy nemzeti fontosságát és legfőbb célzatát, mindent elkövetnek, hogy a jegyzé­sek a legszélesebb körre terjednek ki s igy fel­színre hozzák és gazdasági erőfeszítésün­k ér­dekében mozgósítsák a gyümölcsözellenül heverő igen jelentékeny tőkéket. Értelmiségünk bizonyára nem lankadó buzgalommal, péld­a­a­dással és felvilágosítással a hátralevő jegyzési napokon is a legszélesebb körökben fogja terjeszteni azt a helyes gazda­sági belátást, hogy az otthon őrzött, a gazda­sági szervezetben feladatot nem teljesítő pénz olyan, mint a visszatartott avagy szökevény katona: gyöngíti a nemzeti védelmet és csök­kenti a harc sikerének esélyét. A pénz értéke épp úgy az állam létén, erején és hitelén sar­­kalik, mint az állami kötvényeké. Csakhogy az utóbbi gyümölcsöt, kamatot hoz, míg az előbbi meddőn húzódik meg rejtekhelyén. Ez igazságnak a köztudatba való átültetésén for­dul meg a hadikölcsön igazi pénzügyi és köz­­gazdasági sikere. * Mai számunkban már megírtuk, hogy a nemzeti kölcsön jegyzésénél feltűnően hiá­nyoznak a­­ hadseregszállítók. Most arról értesülünk, hogy a hadseregszállítók körében mozgalom indult meg, hogy­ minél nagyobb mértékben vegyék ki a maguk részét a kölcsön jegyzéséből. E mozgalomból kifolyólag az el­sőik között jelentkezett a Dán-cég, amely 250.000 koronát jegyzett a hadikölcsönből. Kö­vetendő példája ez azoknak, akik még mindig szerényen a háttérben vonulnak meg és akik­nek jelentkezéséről még mindig nincs hír.­­ * A magyar szabadkőművesség körében dr. Bókay Árpádnak a Világ vezércikkében meg­jelent felhívása megtette a nagy hatást. A sza­badkőművesség kebelében buzgón megindult a kölcsön jegyzése és hazafias áldozatkészséggel jegyeztek nagy összegeket A nagypáho­lyhoz beérkezett jelentések szerint eddig a következő jegyzések történtek: A Pátria páholy tagjai két­millió koronán felül, Resurrexit páholy tagjai Kassán 100.000, Eötvös páholy tagjai, Buda­pest, eddig 498.400, a nagypáholy alapjai 60.000, Pátria páholy alapjai Budapest 20.000, Deák Ferenc páholy alapjai 10.000, Deák Fe­renc páholy tagjai Budapest 150.000, Könyves Kálmán páholy alapjai 60.000, Neuschloss pá­holy alapjai 5000 korona. Az eddigi jelentések szerint tehát összesen közel négy millió koronát jegyeztek. A nagy­páholy felhívta a páholyokat, hogy jegyzései­ket mielőbb jelentsék be, hozzák tudomására, hogy alapjaikból mennyit ajánlóinak fel a köl­csön céljaira és tagjaik összessége mennyivel járult a jegyzéshez. A mai nagy­obb jegyzések a következők: A király főudvara Pesten hivatala saját alapjai javára a m. kir. post takarékpénzt­árnál egymillió koronát jegyzett a hadikölcsönre. Frigyes főhercegnek a már közölt jegyzésén kivül a magyar hadikölcsönre a Magyar Általános Hitelbanknál, József főherceg, Jenő főherceg, Au­guszta főhercegnő és Izabella főhercegnő is jelenté­keny összegeket jegyeztek. A Böhmische Union-Bank bielitzi fiókja, érte­sítette a Hazai Bankot, hogy Károki István főher­ceg a magyar hadikölcsönre nála eszközölt na­gyobb jegyzését a bankhoz továbbítja. Fülöp szász­­koburg gothai herceg, aki már egymilliót jegyzett, ma egy további millió koronát jegyzett a magyar hadikölcsönre. A pénzintézeteknél ma is változatlan élénkség­gel folytak a jegyzések. A Pesti Magz­ar Kereskedelmi Banknál eszkö­­zölt jegyzések közül kiemeljük a Charitas önse­gélyző-egyesület 260.000, a tőzsde (másutt jegyzett 300.000 koronán kívüli) 200.000, az Operaház sze­mélyzetének nyugdíjegyesülete 150.000, a pesti szr­­hitközség 125.000, Szepes vármegye 120.000. Lég­­rády Testvérek, a Paksi ármentesítő társulat, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekkörébe tar­tozó vállalatok tisztviselőinek nyugdíjegyesülete, Kisújszállás, szili Stein Manó és Félix, rimakovai Knöpfler Károly, Hoffmann L. és V. külön-külön 100.000 koronás jegyzéseit. Számos jegyzés eszkö­zöltetett még a d­ebreczeni Alföldi Takarékpénztár, a Nemzeti Pénzváltó Rt. és a Tatai Közgazdasági Bank útján is. Berlinben 16.000, Lipcsében 10.000, V­iesbadenben 20.000, Passauban 135.000 koronát jegyeztek a magyar kölcsönre a banknál. Rein­hardt 1000, gróf Berchtold Mária 10.000, a Pro­gresszió-páholy 20.000, Pesti Hírlap millenniumi alapja 15.000, Metianu román metropolita fia 10.000, Zwack Lajosné 200.000, Zwack J. és társai 150.000 koronát­­jegyeztek. A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Banknál ma eszközölt ismét több millióra rugó jegyzések közül felsoroljuk gróf Csáky Albinné 100.000, báró Hatvany Károly 200.000, Ócskavas Leszámolási Iroda, Kohn A. M. — Schlesinger Alajos 100.000, Schlesinger Berthold M. és társa 100.000, Deutsch­ Vilmos további 100.000, Deutsch Károly és fia 100.000, Hollán Sándor min. tanácsos 25.000, Somlyó József mérnök 100.000, Bátori és Szuszer mérnökök, a Bátori, Hessinger és társa cég beltag­jai 100.000, Rock István és Első Brünni Gépgyár 50.000 és Kocik Margarete Positano (Italia) 20.000 koronás jegyzését. A számos hasonló és kisebb jegyzés közül mint jellegzetesét, a II. ker. főreál is­kola tanulóinak 500 koronás jegyzését említjük fel Az Angol-Osztrák Bank budapesti fióktelepé­nél ma további 2.620.000 korona összegű jegyaén­k történtek. A Hazai Bank Részvénytársaságnál a mai ötödik napon eszközölt jegyzések eredménye 1.808.250 korona. A Magyar Fakereskedők Hitelintézete Rész­vénytársaság a kibocsátandó hadik­örelemből a ma­ga részére 250.000 koronát jegyzett. Az intézetnél főleg a főkeres­kedelem köréből számos nagy jegy­zés történt. Az Országos Központi Hitelszövetkezet­­nél a kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek 3.500.000 koronát, ezenkívül a többi közt a Köztisztviselőik Nyugtíj­- és Segélyzó egyesülete 400.000, Darányi Ignác 20.000, Országos Gazdasági Munkáspénztár 1.000. 000, Országos Gazdasági Mun­kásház Építész­­alap 639.150, a Mos­on vármegyei Árvattári Tartalék­alap 100.000 koromé­t jegyzett. A Magyar Általános Hitelbanknál ma a ha­fi­­kölcsönre a következők jegyeztek nagyobb összege­ket: Az Unió vegyiipar rt., Fiume 100.000, a Band­­­in-féle vegyigyárak rt. Perecsény 100.000. G. Roll A. G„ Wien 250.000 koronát. Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénz­tárnál a hadikölcsönre újabban: a Magyarországi ág. hitv. ev. keresztyén egyházegyetem 404.800, Vezsenyi János 100.000, Martos Frigyes, a Márton és Herz cég főnöke 50.000, Tiszay Kálmán 41.000, Budai görög-kel­eti szerb püspökség 30.000, Becher Frigyesné 25.000, halmi Deutsch József 35.000, Glück Károly 50.000, Hoffer Alajos 50.000, Dead Mór cipőgyáros 30.000 koronét jegyzett. Ezenkívül még számos kisebb 5—20.000 koronás jegyzést esz­közöltek az intézetnél. Az Első Magyar Iparbank közli, hogy ő cs. és kir. Fensége Windischgrätz Erzsébet Mária her­cegnő a hadikölcsönre a Bank utján egy jelenté­keny összeget jegyzett. Ezenkívül a banknál a kö­vetkező újabb nagyobb jegyzések történtek: Dr.­ Glattfelder Gyula Csanádi püspök 100.000, gróf Széchenyi Miklós v. b. t.­­ váradi püspök 30.000. Vasárugrár Részvénytársaság Sopron-Grácz 50.000. Magyar Fakereskedelmi rt. 100.000. Samuel Tans­sig et Söhne, Wien 50.000. Stein Mátyás 100.000. Török A. és Társa bankház rt. 100.000. Fővárosi központi temetőalap 150.000. Wolfner S K. 25.000 (másutt történt jegyzésein kívül), Braun Sándor, Heves 200.000 koronát. A Magyar Kereskedelmi Hitelbank R.-t-nél ed­dig a következő nagyobb jegyzések eszközöltettek: Székács Imre 150.000, vágvecsed Welitsch Alfréd 100.000, Engl Berm­ál és Társa 100.000, dr. Medl­­fB­ttle Simon 100-000, Zweck Jg&gf­át Tűz­cék A Hadikölcsön­ sikere A jegyzés ötödik napja He adjunk a katonáknak alkoholos italt VTCAG Í914. november 21. ^

Next