Világ, 1914. december (5. évfolyam, 307-333. szám)
1914-12-30 / 332. szám
Szerda lentés azt mondja, hogy az oroszok Sary-Kanisban, vagyis egy olyan helységben, amely a Kaukázusban fekszik, megkezdték az offenzívát.Az oroszok ezzel tehát beismerik, hogy a török hadsereg orosz területen van. A Murad folyó az Eufrates keleti felső ának a török neve. Az a Sari-Kanys, melyet orosz jelentés is említ, már csak mintegy ngyven kilométerre van Karstól, az oroszokfontosabb erősségétől. A szent háború A madridi Impercial jelentése szerint a fekelők Marokkóban elfoglalták Udidát és asát. A londoni Daily News barcelonai jelentés apján közli, hogy spanyol hajóraj indult tárokkó felé. Attól tartanak, hogy a felkelésanyol területre is átcsap. Komstantinápolyba érkezett jelentések szent Stanislabovban hétszáz mohamedán cserkesz katona fellázadt és a tisztek ellen fordította fegyverét. Az odasietett orosz katonaság csak nagy nehezen tudta a zendülőket megfékezni. A cserkeszeket Szibériába szállították. Kaukázusban sok ezer mohamedán katona a török hadsereghez szökött át. A lakosság örömujjongása közt vitték be amaszikuszba a próféta szent zászlaját. A tfz és a város katonai parancsnoka fogadt a zászlót hozó küldöttséget s a damasziszi helyőrség teljes menetben, melyben yiptomi és szudáni mohamedán katonák is szíveitek, vonultak el a szent zászló előtt. Mohamed Ali bej, Kerkuk képviselője, 00 önkéntessel a Bagdad ellen induló angolt ellen vonult. A kamara tagjai közül külön- negyvenen vesznek részt a háborúban. Ne adjunk a katonáknak alkoholos italt ! nagyasszony karácsonya látogatás Hötzendorfi Conradéknál Bécs, december 29. Néhány hónappal ezelőtt már voltam eb- az özvegyi szobában. Akkor kezdődött a ború. A zöldernyős lámpa akkor is ilyen édes fényt vetett az egyszerű, régi bútoroka keskeny magányos ágyra, az ezüstkapcsol a könyvre az asztalon és két katonatiszt párjára, mely egymás mellett függ a falon, mnyire hasonlít egymáshoz ez a két arckép, ember azt hinné, hogy egy arc után készült odakettő. Pedig apa és fiú képmása: Hötzen■fi Conrad ezredesé és Hötzendorfi Conradérkari főnöké. A kopottas bársonydivány sarkában aki is így ült ölében összekulcsolt kezekkel ezüsthajú matróna. Kicsi, finom arca olyan, ntha elefántcsontból faragta volna művész, kék szemében egykori bűbájos mosoly sovány sugára dereng, mikor loriyettjén resztül két képre tekint. ..Csal, addig alle, mig megjön a fiam!“ — suttogja és piritása odatapad a fiatalabb Hötzendorfi Conmozdulatlan arcához ott vásznon. Özvegy Gonrádné szobája nyugodalmasformasága közepett mégis megváltozott egy isit, amióta nem láttam . . . Hallócsövét nyertjét, ha leteszi szinte elszigetelődik ettől világtól. Mert nem jó lát és nem jó hall, aencven esztendős matrónának csupán emlézőtehetsége működik nagyszerűen és az emr azt hinné, hogy ennek szárnyán, mint atöbb öreg, a múltba repül vissza ő is. Demrádnénál nem így van. Az ő ajtaján egészséges és brutális súlyával tör be a jelen, belül fia a vezérkari főnök leveleivel, unokái tábori levelezőlapjainak rövid soraiból és azzal a néhány rettenetes sürgönyszóval, mely minden fájdalomnál könyörtelenebb, mert természetellenesebb fájdalmat hirdetett Gonrádnénak. Tudatták a kilencven esztendős nagyanyjával, hogy huszonnégy éves unokája elesett a csata mezején. És most, mintha még meghatóbb volna sápadt homloka felett az ezüst hajglória, sima fekete ruhája az anyai mártiromság királyi gyász palástjának látszik vékony vállam és hangjában minden földi szenvedésen felülemelkedő nyugalom csendül, mikor búcsúzóul kezemet szelíden szorongatva mondja: — Ha nem láthatnám többé viszont, gondoljon néha rám. Akkor keresse fel fiamat, hogy maga ezen a mindnyájunknak egyaránt nehéz karácsonyi napon sokáig beszélgetett az ő öreg édesanyjával. Ám nem én vagyok az egyetlen, aki ma itt ülök és lesem a szót ezen csudálatosam bölcs és elbájoló matróna ajkáról. Levélre levél, virágküldemény után virág érkezik, Anna, a háziasszony meghitt szobaleánya nem győzi bejelenteni a sok vendéget. Barátok jönnek, régi ismerősök, őszhajú excellenciás urak és dámák. A legélemedettebb közöttük is kert ,csókol a feketeruhás kis öregasszonynak, a bordóbársony díván sarkában. És messze vidékről Bécsbe utazott anyák, feleségek — akiket Konrádné eddig sohasem látott — is jönnek. Közös szenvedésben vigaszt, nyugtalanságukban megnyugvást keres itt ez a sok különböző intelligenciájú, korú, állású asszony. Van közöttük egy, valami tiroli faluból érkezett anyóka, aki karácsonyi ajándékul szerencse malacot hoz a vezér anyjának. Behozhatja a visító kis jószágot a szobába. Anna ma zárt ajtóval fogad mindenkit. Szófiai jelentés szerint a Novoje Vremja legutóbbi számában így ír: A Balkánon folytató diplomáciai kampányban Oroszország semmiféle eredményt nem ért el. Románia kötött ugyan titkos szerződést, de nem Oroszországgal, hanem más államokkal, a görögök pedig csak úgy hajlandók edicióba lépni, ha ígéretet kapnak Romániától. Bulgáriára vonatkozólag Rivet francia író azt fejtegeti a Novoje Vremja-ban, hogy Bulgária nem elégszik meg ígéretekkel, hanem konkrét garanciákat vár. Ezt a kijelentést a Novoje Vremja Oroszországra nézve sértőnek nyilvánítja, mert azt mutatja, hogy Bulgária nem bízik az orosz diplomácia ígéretében. Az Osmanische Lloyd megbízható forrásból szerzett értesülései alapján jelenti, hogy Románia és Bulgária között megegyezés jött létre. A megegyezés célja, hogy a két állam között a viszonyt minél barátságosabbá tegye Románia elismerte Bulgáriának Macedónián vonatkozó aspirációjának jogosságát. A Dobrudzsára vonatkozólag nem egyeztek meg, de mindkét állam fenntartotta magának a későbbi határkiigazítás jogát. A megegyezés következtében Bulgária és Románia között szorosabb kereskedelmi összeköttetés fog létrejönni. Mindkét ország továbbra is meg akarja óvni semlegességét, ha ajánlómn a körülmények kimozdítanák semlegességükből, úgy, ha azt a másik államnak előbb bejelentette, saját érdekei mellett akcióba léphet. Törökországgal szemben úgy Románia, mint Bulgária továbbra is a legbarátságosabb viszonyban akar élni. A szomszéd ebédlőből időnként be-benéz két magas, karcsú, fiatal katona. Az egyik szinte gyermek még. Ez Egon, a legifjabb Comrad-ski. Csak tizennyolc esztendős és önként jelentkezett. Most három napi szabadságot kapott ezredeitől. Egy napot nagyanyjánál tölt, egyet apjánál, a vezérkari szálláson, aztán megy vissza a frontra. — Boldog vagyok, hogy M'thattoni nagymamát — feleli kérdésemre gyermekes hévvel — de alig várom, hogy megint ott lehessek társaim között. A másik Conrad csendesen hallgatja. ő huszonnyolc éves, főhadnagy, szép karrierje kezdetén betegség támadta meg a nagytehetségű fiatal lisztet, mely most szanatóriumi kezelésre kényszeríti és nem engedi meg, hogy ott harcoljon két fivére oldalán a hazáért. Mert a megsebesült fiatal Conrad is viszszament már a harctérre. — Neon lehetett visszatartani, talán meg sem erősödött még egészen, máris elment! — beszéli nagyanyja és mosolyában ragyogás nyomja el a szomorúságot. Aztán lassan elszáll ingyanak a vendégek, menni akarok én is, de Conradné visszatart: —■ Maradjon még egy kicsit, hiszen eddig alig válthattunk egymással egy szót! Maga mellé ültet a dívámra és kedves, tiszta matróna hangján, egy kilencven esztendős embernél szinte példátlan elmiésséggel és biztonsággal beszél: — Tudják-e Magyarországon, hogy fiam mennyire meg van elégedve a magyar katonákkal? Már többször itt nekem hősiességükről, önfeláldozó hazaszeretetükről, ő nagyon jól tud velük nyelvükön beszélni és azt is megírta, hogy milyen intelligens, gyors felfogású a magyar paraszt Fiam. nagyon megszedett** VILÁG , W14. december 30. & Délen Minden jel arra van, hogy Oroszország diplomáciai akciója a Balkánon teljesen megfeneklett. A „Novoje Vremja“ leplezetlenül panaszolja, hogy Oroszország csalódott Romániában, sőt, hogy Görögországgal sem tudott célt érni. Miközben Románia és Bulgária egyre barátságosabban közelednek egymáshoz, Bulgária és Szerbia között olyan ellentétek merültek föl, melyek könnyen nyílt kitöréshez vihetik a két Balkán-ország között amúgy is feszült viszonyt. Oroszorság keze, melyet atyai szenteskedéssel szeretett a Balkánon tartani, aligha tudja már ezt a csomót megoldani. Déli seregeinknek egyébként ma sem akadt dolga a szerbekkel. Csak a montenegróiakkal voltak apróbb csatározások, amelyek rendre a mi javunkra dőltek el. Ezekről ma Hofer altábornagy a következőket jelenti: A balkáni hadszíntéren a montenegróiak élénkebb, de eredménytelen tevékenységet fejtetek ki. Trebinjénél előtéri állásaink ellen intézett gyönge támadásukat könnyűszerrel visszavertük és az ellenséges tüzérséget elhallgaltaattuk. A Krivoszije egyik erős határerődje ellen a montenegrói lövegek természetesen a legkisebb eredményt se érték el, tudatja a bolgár kormánymga, hogy a Duna Rahova és Orsova közt alá van aknázva és hogy ennek következtében ezen a folyamszakaszon polgári gőzösök veszélytelenül nem közlekedhetnek. Erről a jegyzékről a bolgár sajtó tudomást szerzett és publikálta is. A jegyzék a bolgár közvéleményben óriási felháborodást keltett. A lapok tiltakozó cikkeket közöltek, melyekben arra utalnak, hogy a Duna nemzetközi folyó, amelyen a hajózás szabadságát nemzetközi szerződések biztosítják. Bolgár politikai körök véleménye szerint Szerbia jegyzéke kihívásnak tekinthető Bulgáriával szemben. Több lap felszólítja a kormányt, hogy a szerbek eljárására azzal feleljen, hogy szállja meg katonailag a Duna partját egészen a Morava torkolatáig. Szerbiában Szófiai közlés szerint a Szerbiában hadifogságba került osztrák-magyar foglyok egy részét ma hajókon Málta szigetére vitték. Diplomáciai körökben nagy érdeklődéssel várják annak a kontroverziónak a lefolyását, amely most Bulgária és Szerbia között támadt. Bulgária el van zárva a körforgalomból, mert Románián keresztül a vasúti forgalom a kocsitorlódások miatt szünetel. Bulgária arra gondolt, hogy az áruforgalmat a Dunán bonyolítja le. Ebből a célból néhány magyar hajót vásárolt és azokon akart a Dunán magának közlekedést berendezni. A hajók vásárlásáról a nemzetiközi szokásoknak megfelelően értesítették Szerbiát is. A szerb kormány azzal felelt, hogy néhány nappal ezelőtt írásos jegyzéket nyújtott át a szerb követ álltal, melyben Bulgária és Románia .