Világ, 1915. március (6. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-01 / 60. szám

5 1915. március 1. jájt. A veteránokat­­, akik­­cson­kán tér­nek majd vissza abból a harcból, ame­lyet az angol kalmár-érdekekért viták. VILÁG ______ Harc a Dardanellákért A Dardanellák bejárata most az a terület, min­el az entesítő-batalaiak a legnagyobb tekin­tély tud tak­nak föllépni. Ez a körülmény, va­lamint az orosz aspirációknak Szászon-év be­szédében történt realizálása, a Grey által be­vallott angol hozzájárulás, az újabb és újabb ostromokban dörgő hajóágyúk egészen más arányokban emelik ki ezt a kérdést, mint ami­lyenben azt a Dardanellák tényleges veszélyez­­tetettsége felüntetné. Hozzájárul ehhez az is, hogy itt egy igazán sokat vitatott, változatot­ítött kérdés került a legközvetlenebb jelentő­ség előterébe, melylyel már sokszor foglalko­zott, mindig nagy krízisek idején az európai diplomácia, mely kérdésről mindig tudva volt, hogy kiszámíthatatlan következményű hatalmi elfötodteofik magva rejlik bennre. A Dardanel­lák osztreána még nem jelenti a Dardanellák elestét; az a körülmény, hogy az egyesült flotta vehemensen és kétségtelen komolyság­gal támadja a Dardanellák külső erődeit, csak azt jelenti egyelőre, hogy ez a flotta szeretné egyrészt az Oroszországgal szemben vállalt kötelezettségét teljesíteni, másrészt szeretne az entente az itt forszírozott sikerrel, valami for­dulatot elérni a rá nézve általában kedvezőt­­len helyzeten. Erre az ostromló flottára azon­ban abban a mértékben vár a sikertelenség, am­ily mértékben előnyömulni tud. Helyzete most a legkedvezőbb, amikor a szabad tenge­ren legmegfelelőbben választtatja ki a had­állást és megnehezíti evvel az erődök munká­ját. Ha­ azonban sikerülne is a bejárat erődeit leküzdeni és benyomulni a 81 kilométer hosszú szorosokba, ott a mozgási szabadsága már kor­látozva volna, nem választhatná a helyzeteket és fölényt adna a szűk partokat szegélyező nagyszerű erődöknek és a török tüzérségnek. Bármily hatalmas fe most a Dardanellákat ostromló flotta, alig küzdheti magát a szőrö­sökön át. Magu­k az angolok is beismerik, hogy a Dardanellák leküzdése lehetetlennek látszik és csa­k szárazföldi támadóit­­ együtt vezethetne csak az ostrom eredményhez. Ért­nek a szárazföldi ostromnak a lehetőségei igen kétségesek, ammikor Törökországnak - - az an­golok is tudják ezt! — olyan nagy elite-serege van összpontosítva Dr­iá­pol­yban és Konstan­tinápoly előtt, amekkora nélkülözhető erőt más frontjuk legnagyobb veszélyeztetése nél­kül sem tudna Anglia és Franciaország el­vonni. Gróf Andrássy Gyula cikket írt a Neue Freie Presse-be a Dardanellák kéréséről. Eb­ben a cikkben végigmegy azokon a törekvése­ken, melyeket Oroszország a Dardanellák meg­szerzése tekintetében tanúsított. Kimutatja, hogy ezek a kísértetek arr­a belátásra bírták Oroszországot, hogy a tengerszorosokhoz való jog önmagában semmit sem ér, hanem csakis azoknak hatalommal való tényleges bir­toklása. 1883-ban az egyptomi pasa ellen a szul­­tánna­k nyújtott segély fejében eléri a cár, hogy a szorosok elzárassanak minden más hatalom előtt és csak az ő hajói számára nyittassanak fel. De ennek a jogi állapotnak sem látja hasz­nát Oroszország. Mert amint a cár RT­ 4-ben a törökökkel viszályba keveredik, nemcsak Tö­rökország, hanem Anglia és Franciaország is megszegik kötelezettségeiket s a létező szerző­dés ellenére flottájukat a Fekete-tengerre kül­dik. Ha tehát Szaszonov jelenleg arról beszél, hogy el kell érni azokat a törekvéseket, ame­lyek a siszbad tengerhez való stuáánai ,kapusék kilósak, úgy ezzel, azt mondja, hogy közvetle­nül vág­, közvetv­e Konstantinápoly és vidéke felett Oroszországnak kell uralkodnia. Orosz uralom a Dardanellákon és a Boszporuson annyit jelent, hogy Románia és Bulgária rab­szolgákká válnak, mert az orosz minden el­képzelhető ellensúly nélkül fogja teljesen uralni a Duna torkolatát, az egész Fekete-ten­ger partját, amelyből orosz tavat csinálhat és a legnagyobb hatalom lesz a­ Aegei-tengerben is, úgy, hogy ezen Balkán -állam­ok a világgal való összeköttetése Oroszországtól fog függni. Görögország is csak telszéletet fog vinni a for­­uridabilis tengeri bázis közvetlen közelében. Naivság azt hinni, hogy a szigetek urai marad­­­­hatnak. Hisz már II. Katalin cárné akart az Aegei-tengeren egy szigetet hódítani és Corfu már orosz kézen ,­­ölt a­­napóleoni harcok ide­jében. De a Balkán-államok rabszolgaságái fogja az orosz győzelem azért is jelenteni, mert Oroszország, amint egyszer a lábát a tenger­­szorosok közelében­ befészkelte, nem engedheti­­ meg, hogy azok és határai közt tőle független, számbavehető hatalom alakuljon, mert csak akkor lesz uralma biztos, ha nem lesz annak kitéve, hogy szárazföldről is megtámadhatják, a mikor a szorosok áttörésének kísérlete éb­en­­ kell a tengeren is védekeznie. A cikk további folyamán idézi Cavourt, aki egy beszédében így nyilatkozott: Hogyha Oroszország a­ tengerszorosok ura lenne, ez a­­ legnagyobb veszélylgel járna Olaszországra.­­ Ha Oroszország úrrá lesz Konstantinápoly fft- e­lőtt, azzá válik a Földközi-tengeren is. A Fe­­­­ke­te-tenger rövid idő alatt a világ legnagyobb­­ flottaarzenáljává alakulna, olyan arzenállá, melylyel talán a világ összes tengeri hatalmai együttesen sem tudnának megbirkózni. Ugyan­­­­ezen a nézeten volt Crispi. A .Wi­f­ ügy­nökség jelenti: .A főhadiszállás közlése szerint az­ ellensé­ges flótát tegnap a Dardanellák kr­járatánál lévő bed­il Debt-erődöt nagy időközökben bombázta. A párisi sajtó véleménye szerint a Darda­nellák erődei hamarosan porba omlanak. Kon­stantinápoly bevételének legnagyobb akadálya a szorosokban elhelyezett aknákban rejlik. De­­ tutajok segítségével felrobbanthatják az akna­­i­kat és ezáltal száz méter széles utat nyitnak­­ az előrenyomuló hadihajók számára. A félhivatalos Patrice annak a nézetének­­ ad kifejezést, hogy most, a múltkori incidens­­ békés elintézése után, T­örökország és Görög­­­­ország, mint jó szomszédok, békés baráti vi­szonyítom fognak egymással maradni. Az Embros kifejti, hogy Európára nézve nagy veszélyt jelentene, ha Konstantinápoly orosz kézre, kerülne. A Fi­dees jelenti Szingapúrból e hó 20-iki kek­ttel, Japán kálónál megszállották a lázongó indiai csapatok kaszárnyáit és a menekülő indiai katonákat üldözőbe vették. Ezeket a szolgálatokat Anglia felkérésére teljesítette Japán, mely azonnal hadihajót kül­dött segítségül, amint a Törökország ellen út­nak indított indiai ezred fellázadt. Budapest, február 28. A közös pénzügyminiszter Zágrábban. Dr. Kerber Ernő közös pénzügyminiszter Zágrábba érkezett, ahol a város előkelőségénél látogatást­­ tett, majd megszemlélte a Város nevezetes épületeit és intézményeit. Báró Skerlecz Iván bánnál ezek után a legszűkebb körben luikult volt, majd a vá­ros környékét szemlélte meg a társaság. Szomba­ton este diner volt a bán palotájában, dr. Körber tiszteletére, amelyen többen vettek részt. A közös pénzügyminiszter szombaton este utazott el Zág­rábból Bécsbe. Dr. Körber közös pénzügyminisz­ter és dr. Thallóczy osztályfőnök ma délelőtt Bosz­niából Bécsb­e visszaérkeztek, Anglia ellen A Daily News jelenti W­a­shingtonból, hogy tegnap még nem érkezett, válasz arra az indítványra, melyet az amerikai kormány, mint hiszik, mind a két országnak Németor­szág polgári lakosságának élelmezése tárgyá­ban megtett. A washingtoni külügyi hivatalban azonban azt hiszik, hogy Németország kész lesz elfogadni azokat az alapelveket, amelyeket az amerikai javaslatok tartalmaznak. E kérdés eldöntése valóban Anglia­ magatartásától függ. A háború kitörése óta ez az első eset, hogy a washingtoni kormány mögött nem áll osztatla­nul a közvélemény. Attól tartanak, hogy az amerikai kormány kedvezni fog Németország­nak, amennyiben a lolokírolás megszüntetése érdekében javaslatokat tesz, amelyek a német polgári lakosságot megszabadítják a nyomás­­­tól, de a haszon­­tartamát meghosszabbítják. A Central News jelenti: Wilson elnök jegyzékének szövegét a Németországba való élelm­iszer behozatal tilalmára vonatkozólag még mindig titokban tartjuk. Sir Edward Grey ebben a tárgyban tanácskozott az amerikai nagykövettel. Később a jegyzéket Asquith mi­niszterelnök elé terjesztették. Tegnap egybe­­hívták a minisztertanácsot, hogy megtárgyal­ják a jegyzéket azokkal a represszáriákkal együtt, amelyeket a német tengeralattjáró­­blokáddal szemben alkalmazni szándékoznak. Német siker a Vogézekben A Champagneban az ellenség tegnap is folytatta előretöréseit. A támadáso­kat egész terjedelmükben visszavertük Mahmncourt-tól délre (Verdimtől észak­ra) az ellenségnek több egymás mö­gött levő hadállását rohammal elfog­laltuk. Gyönge francia ellentámadá­sok meghiúsultak. Hat Víziót és 2­ 50 főnyi legénységet elfogtunk és négy géppuskát s egy aknavetőt zsákmá­nyoltunk. A Vogézek nyugati szélén heves harc után kivertük a franciá­kat blam­ont—bionoillei állásukból. Támadásunk elérte a verdinálé bré-i menti és folytatólag a síadonmillertől és Celle­stól keletre eső vonalat; az el­lenséget 20 kilométernyi szélességben hat kilométernyire visszaszorították. Az ellenségnek az elfoglalt terep visszafoglalására irányuló kísérletei, súlyos veszteségei mellett, kudarcot vallottak. Szintúgy visszavertük az ellenségnek a déli Vogézekben elle­nünk intézett előretöréseit is. Matrózok sztrájkja A Daily Telegraph parlamenti tudósítója írja: Az észak-angliai munkáskörök mozgoló­dása az alsóház mindkét pártjában aggodal­makat kelt. Sokan csodálkoznak, hogy ilyen kritikus pillanatban százezer munkás sztrájk­jától kell tartani. . A Times jelentése szerint a kormány a Clyde kerület sztrájkolóihoz ultimátumfélét intézett, amennyiben Askwith Györgyhöz, a műszaki és hajóépítési vállalatokban alkalma­zott munkások központi bizottsága elnökéhez intézett levelében felszántja a munkásokat, hogy hétfőn álljanak mun­kába, mert sztrájkjuk fontos hadiszállításokat késleltet. A munka út­ból való megkezdése után a vitás kérdéseket döntőbíróság elé utalja. A kormány ily módon akarta a döntést kezébe venni. A munkásvezé­rek a kormány lépése miatt aggódnak, mert egyáltalában nem bizonyos, valjon a sztrájko­lók engedék­eskednek-e az ultimátumnak. A munkaadók a dolgok ki­alakulásában . Hétfő

Next