Világ, 1915. március (6. évfolyam, 60-90. szám)
1915-03-19 / 78. szám
1915. március 19. A Balkán új események előtt A Tasvir-i-Elkiar konstantinápolyi lap kiválóan informált körökből nyert információi alapján közli, hogy Görögország és Szerbia között a függgőben levő kérdések feletti tárgyalások megszakítottaknak tekinthetők. Ennek közvetlen előidézője Venizelosz bukása volt. Mint a Tasvir-i-Efkair értesül, közvetlenül a Venizelosz távozása előtti napokban. Szerbia ismételten azzal a kéréssel fordult Venizeloszhoz, hogy Görögország nyújtson segítséget Szerbiának. Ellenszolgáltatásképpen Szerbia területi engedményeket óhajtott tenni, ezekből azonban már eleve kizárta Monasztirt, amelyre pedig Görögország leginkább aspirál. Venizelosz bukása útját szegte Szerbia további kéréseinek. Ugyancsak a Tasvir-i-Eskiar jelenti azt, hogy Görögország és Szerbia között beható tárgyalások folytak, Görögországnak Dél-Albániára és Szerbiának az Adriához való kijuthatására vonatkozó igényei tekintetében. Ezek a tárgyalások is megszakíttattak. A Tasvir-i-Eskiar azt véli konstatálni, hogy Görögország és Szerbia között a viszony kissé hidegebbé vált. Hírek Szerbiából A monasztiri szerb katonai hatóságok kényszerítették az ottani parasztasszonyokat és leányokat, hogy mint öszvérhajcsárok teljesítsenek szolgálatot. A szerbek kórházi szolgálatra is akarnak kényszeríteni asszonyokat. A prefektus a lakoság emiatti felháborodása folytán tiltakozott ez intézkedés ellen, a katonai hatóságok azonban ragaszkodnak tervükhöz. Nisből jelentik: A vezérkar rendeletére egész Szerbiában tíz napra minden vonalon szünetel a vasúti forgalom a tífuszjárvány miatt. Ezalatt a vasúti kocsikat fertőtleníteni fogják. Románia jövője Íz Világ tudósítójától Amsterdam, március 14. B. G. Assan, az ismert nevű román nemzetgazdász és nagyiparos, a bukaresti La Politique-ben cikket közöl Románia magatartásáról a Dardanella-kérdéssel összefüggőkig. Azt bizonyítja ebben a cikkben, hogy Romániának Németországgal kell tartania! Erre egészen új, konkrét és feltűnő bizonyítékokkal áll elő. A következőket mondja: — A mi kereskedelmünk majdnem kizárólagosan a Dardanellákon és a Dunán át bonyolódik le. A kárpáti hegyszorosok maximálisan csak 220.000 vagyon átszállítását tudják lebonyolítani, a mii évi fölöslegünk és kivitelünk az 520.000 vagyont jóval meghaladja. Világosan kitűnik tehát, hogy terményeink fele nem szállítható a szárazföldön át. Nagy jelentőséget kell tehát tulajdonítani azon új útnak, mely Németországot Indiával közvetlenül összeköttetésbe hozza, öt éven belül elkészül ez a vonal, mely Románián át Konstantinápolyt Bagdaddal és a Perzsa-öböllel fogja összekötni. Már a megboldogult Károly király uralkodásának első éveiben Londonban egy díszebéden tartott beszédében megjövendölte, hogy Romániára nagy jövő vár; a legrövidebb út Németországból Indiába Románián keresztül vezet és Londonból Bombay-ig vezető szárazföldi út szintén Románián át vezet. Azután erre a következtetésre jut: — A német befolyás segített bennünket ahhoz, hogy a berlin—konstantinápolyi közvetlen vasúti összeköttetés a mi országunkon át vezet, a tengeralatti kábel fektetése ugyancsak. Ezen német befolyás növelte gazdasági fejlődésünket, melyhez még rendezett hajójárataink Egyptom és a hollandi gyarmatok felé erősen hozzájárultak s sikeres versenyt folytathattak az orosz hajóikkal, melyek a mieinkkel szemben erősen hátramaradtak. Ha már most a Fekete-tenger orosz tenger lesz, a román kereskedelmi zászló olyan letűnik,, mert az áthajózási költségek a Boszporuson keresztül, melyek napjainkig az összes államoknak egyenlő volt, reánk nemcsak nyomasztólag, hanem szinte elpusztítólag hatna. G. E. VILÁG A bolgár események Szófiából jelentik: Taget angol tábornokot tegnap este a király audiencián fogadta. Taget ma éjjel Nisbe utazott. A bolgár távirati iroda jelenti Várnából. Tegnap délután tüntetők csoportja, amely főleg az általános válság folytán kenyörtelenné vált kikötőmunkásokból, továbbá számos egyéb munkanélküliből és kiváncsiakból állott, az elöljáróság és a kereskedelmi kamara elé vonult, ahol munkát követelt. A tüntetők, akiknek élén agent-provokatőrök voltak, be akartak nyomulni a péküzletekbe és más üzletekbe, amiben azonban fegyveres hatalom megakadályozta őket. A tömeg incidens nélkül szétoszlott. A bolgár távirati iroda jelenti: A strumnicai prefektus e hónap 15-iki kelettel táviratozza. Ma számos bolgár és muzulmán menekült érkezett ide, akik elmondják, hogy szerb milícia a legfelháborítóbb kegyetlenségeket követi el, különösen Radoviste kerületben, ahol a bolgár és török lakosságot a szó szoros értelmében lemészárolják. Egy holland pap háborús emlékei A Világ tudósitójától Amsterdam, március 13. J. D. Danele Nieuwtenhaus hollandi protestáns lelkész, ki a háború kezdete óta a flamand harctéren tartózkodott s leginkább a német katonáknak nyújtott lelki vigaszt, most érkezett vissza Hollandiába. A hollandi lelkész szerint a flamandok gyűlölete a németek ellen nem olyan nagy, mint azt a lelkiismeretlen belga újságírók állandóan feltüntetni igyekeznek. Ezeknek bizonyítására több adatot közöl. — Egy belga ágya előtt állok — írja, — az ágyban egy fiatal lázbeteg katona fekszik. Az édes „otthon“-ról beszélgetek vele. Szemei fájdalmasan ragyognak s az éjjeli szekrényen levő német daloskönyvre mutat. ,,Ihsof áhitat könyve“. A könyv lapozgatása közben egy fiatal nő fényképe esik ki belőle, egy bájos női arc, öt kis gyermekkel körülvéve. — Az én mindenségem — sóhajtja a sebesült. — Adja isten, hogy még egyszer viszontláthassam őket. A terem másik sarkában antwerpeni nehéz sebesült katona fekszik. Barátságosan beszélget a németekkel s kijelenti nekem: „Antwerpenben gyakran fordultam meg németek között s mondhatom, szerettem és becsültem őket, most ellenük kell harcolnunk. Isten látja telkemet, nem szívesen teszem.“ Egy német katona ágya előtt egy könnyen sebesült bruggei legény áll. Szórakoztatják egymást, a búcsúzásnál a flamand katona barátságosan és melegen szorítja meg a német harcos kezét e szavakkal: „Jónapot Kamerad.“ A vallonokkal a viszony már sokkal feszültebb. Sebesültjeim egyike egy lauenburgi ifjú volt, kit a lefolyt tíz hét alatt gyakran látogattam meg. Heteken át feküdt elkülönített szobában, a máját fúrta át egy eltévedt golyó. Az orvosok eleine nem igen bíztak életbenmaradásában, s én már a halálra is előkészítettem. Kis szobácskájának ablaka az udvarra nézett, hol a gyógyulófélben levő betegek sétáltak. Az ablak nyitva volt s egyszerre csak a vallonok szitkozódását hallom az ablakon keresztül „Sale cochon d’Alboche“, sőt még ennél durvább hangokat is kiáltottak a német ápolásban levő belga katonák. A flamandok az eféle szitkozódásokban csak igen ritkán vesznek részt. Ha haragusznak is a németekre a történtek miatt, sokkal jobb kedélyűek, minthogy gyűlöletüket ne tudnák mérsékelni. A brabant, az már nyersebb valamivel. A legkedélyesebbek a nyugati flamandok, a németeknek ott van a legnagyobb tekintélye. Mikor az első ulánus előőrsök Nyugat-Flandriába benyomultak, ha a Lichtervelde Thourout, Gistel környék lakossága az ilyen kisebb számban levő német csapatokat veszélyben látta, biztos búvóhelyre vezette őket. A belga katonai hatóságok hirdetményt is adtak ki az ilyen kikémlelés ellen. E figyelmeztető hirdetményt Brugge utcáin kiszögezve magam is láttam. Szövege a következő: „Tudomásomra jutott, hogy egyes földművelő gazdák és más magánszemélyek, az ellenséges hadsereg katonáit csüreikben, raktáraikban védelembe veszik s elbújtatják a mi katonáink elől ... Az ilyen és ehhez hasonló cselekedet mindenkor hazaárulásnak tekintendő. Azért figyelmeztetem a tartományok lakosságát, hogy aki az ellenséges állam katonáinak bármely módon nyujt segédkezet, árulásnak tekintetik s az illető haditörvényszék elé állíttatik.“ A németek a nyugati flamandokról a flamand tartományokban mindig a legnagyobb elismerés hangján emlékeznek meg, kivéve Diest, Thienen és Brüsszel környékét. Különösen a sík területeken feltűnő a barátságos érintkezés a német katonák és a lakosság között. Gyakran láttam nagy és hatalmas német katonákat szőke flamand gyermekektől körülvéve jókedvűen táncolni. A tüzes francia-belga családok fiai nagyrészt mint „volontairs“-sek vettek részt a harcokban. Egy ilyen Flandria fővárosában lakó hölgy pl. kijelentette: „Három fiamat adtam oda a belga hadseregnek s csak azt az egyet sajnálom, hogy hetet nem adhattam“. Egy genfi tanár is hasonlóan nyilatkozott. Ez emberek még mind a mai napig hisznek a német „barbarizmusban“ s gyűlölettel viseltetnek mindennel szemben, ami német, a flammandokat megvetik, Hollandia eljárása miatt pedig nagy az elkeseredettség. Ez a német, flamand és hollandellenes hangulat állandóan észlelhető nemcsak belga és francia körökben, de mindenütt, hol legújabban a belgizismus divattá vált.A szélesebb néprétegben azonban ez az áramlat nem talált talajra. Ha a németek a lakosságnak okoznak is károkat, (hisz ez a háborúval együtt jár) úgy pillanatig nagy a felháborodás, de jó flamand kedélylyel az hamarosan elmúlik. Gyakran hallottam tőlük az ilyen megjegyzést: „A német katonákat jobban megértjük, mint a mieinket“ Ez alatt a vallonokat értik. Egy kisebb városka ismert nevű és szív ver - letekkel flamand érzésű orvosa a következőket mondotta nekem: „Mint valódi flamand, hálát adok az istennek belga katonáink elvonulásáért. Az 1830-iki év a legszerencsétlenebb év volt a flamand tartományokra nézve (akkor léptek szövetségre). Sajnos, a fiam a belga hadseregben szolgált Csark a belga kormány, mely tulajdonképpen egyet jelent a franciával, soha többet vissza ne jönne.“ Egy flamand úri hölgy, kinek fia szintén a belga hadseregben szolgál, kijelentette, hogy „mi jámbor katolikusok azért fohászkodunk minden nap az istenhez hogy a német fegyvereket győzelemre vezesse.“ Ezeket mondja el egy semleges ország lelkésze. Szavaiban legkevésbbé sincs okunk kételkedni. Goldberg Ernő: Péntek NYILTTER (E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.) — . ..... 3 utcai, 1 utcai nagy terem. 3 udvari szoba ————————a————■■Ma*————— I» ■ ■ »■ ■■■ —nap és mellékhelyiségek azonnal vagy május 1-re kiadandók. Bővebbet: Gróf Zichy Jenő utca 37. sz., a házfelügyelőnél fa PALATÍNUS 1 részvénytársaságnál V. Rudolf tér 6. sz. kisebb nagyobb lakások, Íj üzleti helyiségek, Éj raktárak kiadók || Telefon 121-45 Telefon 121-45 |||