Világ, 1915. március (6. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-30 / 89. szám

Kedd Páris felől a Desclaux-per tárgyalása — Jön a Zeppelin! — Egy betiltott hírlap A szabad köztársaság szokásai szerint a haditörvényszék tárgyalásai nyilvánosak, s így a Desclaux-per nagyszámú közönséget vonzott a Palais de Justicenek a Tribune Militaire (katonai törvényszék) számára fenn­tartott termébe. Roppant sok előkelő hölgy jelent meg e tárgyaláson, hol egyik vádlott (mme, Bechov) a női divat egyik első csillaga. A tárgyalás nem nélkülözi a párisi botrány­ügyek obuigát pikantériáját. A tanúk hosszú sorában felvonulnak mme Bechov szolgálói, szakácsai, portása, az egész nagyszámú szolgaszemélyzet. Egyik komorna nagy hazafias felháborodással be­széli, hogy a Desclaux úrtól zsákszámra ér­kező élelem között egyszer egy teljes drago­­nyos egyenruha is érkezett. A közönség élénk derültséggel hallgatja ez intim leleplezéseket. Azután egy szakácsra kerül a sor, ki nagy­­komolyan és részletesen adja elő, hogy a há­ború kitörése óta mme Bechov nem vásárolt háztartása részére se cukrot, se kávét ...­­• „Ha a Desclaux úr egyszer vacsorára jött hozzánk, annyi mindenfélét küldött, hogy he­tekig is elég volt.“ Azután a szakács előszám­lálja, hogy milyen étlap volt az Oázis nyara­lóban. Hogy mit szoktak volt enni diszlako­­mákon és mi volt a kettesben elfogyasztott dinerk sorendje, miket mme Bechov „idilli szimpozion“-nak nevezett. Egy sebesült katona a közönség közül itt közbekiáltja: „Hadi étlap!“ A tárgyalás másodnapját az ügyész be­szédje nyitja meg. A törvény teljes szforát kéri alkalmazni Desclauxval és bűntársnőjé­­vel szemben; a másodrendű vádlottakkal szemben enyhe elbánást javasol. Desclaux ocs­­mány fukarságát okolja a folytatólagos lo­pásokért. Felolvasásra kerül, mme Bechov következő levele: — Most egy egész hétre el vagyok látva minden jóval. Ezer köszönet, te drága, imá­dott ember a kiváló és ízletes dolgok azon tömegéért, melylyel minduntalan elhahno­­zol. Nagyon sokat m­egtakaritok ilymódon. És mily jóízűek mind e kitűnő ennivalók! De a zsákokat visszaküldöm neked. Hogy milyen jók voltak e kotlettek, hát még a vele! Valóságos csuda! Igazán jó munkát végeztél ezúttal. Ölel és epedve várja a kö­vetkező sonpert igaz barátnőd . . . Hetenként kétszer érkezett meg Beohov­­hoz egy-egy élelem-transzport. A hálás úrhölgy nem fogy ki a dicsérő szavakból. Az ügyész a közönség zajos derültsége kö­zött bizonyítja, hogy Desclaux Bechovnén kí­vül két másik barátnőjéről is gondoskodott, de Bechov asszonynak azért nem lehet pana­sza: a másik kettő lényegesen kevesebbet ka­pott. Október 15-ikétől január 23-ig zavarta­lanul érkeztek mind e küldemények, miket a két cinkostárs a sorkatonák szájából rabolt el. Az ügyész hangsúlyozza, hogy Desclaux visz­­szaélt tiszti rangjával és alantasai köteles en­gedelmességét arra használta fel, hogy akarat­lan bűntársaivá tette őket.. A tisztek ily határ­talan gazsága meglazítja a fegyelmet és meg­­rontja a hadsereg erkölcseit. A vádbeszédet e szavakkal végzi: — Mennél magasabb állásban van a bűnös, annál súlyosabban kell lakolnia. Holnap kerül sor a védőbeszédekre s mire s soraim Pestre érnek, bizonyára meglesz az ítélet is. * A Zeppelinek váratlan látogatása Páris­­ban nagy ijedelmet kelthetett. A francia sajtó igyekszik tréfára venni a dolgot és szellemes ötleteket gyárt ez alkalomból, de egy érdekes apróság rácáfol. Tegnap éjszaka 11 óra táj­ban történt, hogy ki tudja miképp, híre ter­jedt: jön a Zeppelin! A színházakból jövő tö­meg között sebesen terjedt a rémhír. Az utak megteltek menekülőkkel. Maga a hatóság is elvesztette fejét és jelt adott a világítás kiol­tására. Egész Páris sű­rű sötétségbe merült. Ez az improvizált sötétség csak növelte a pá­nikot. A reflektorok is munkába léptek s csak jóval később vették észre, hogy Zeppelin sehol sem mutatkozik. Akkor kémlőútra küldték a repülőgépeket; azok azután hajnali két órakor azzal tértek meg, hogy Zeppelinnek közel-tá­­volban semmi nyoma. Hajnali két és fél órakor tehát újra meg­­gyújtották az utcai lángokat és a párisiak igyekeztek a kellemetlen tréfához jó képet vágni. * A Golosz szomorú sorsában most a párisi oroszok másik lapja, a Misi, is osztozik. A rendőrség betiltotta ezt is. A betiltás minden különösebb ok nélkül következett be. A lap szerkesztője, szokás szerint, személyesen ment a cenzorhoz a lap aznapi kefelenyomatával. Nagy csodálkozására a cenzor nyájasan felvi­lágosította, hogy többé ne fáradjon a lap ösz­­­szeállításával, mert a belügyminisztérium e lapot minden különösebb megokolás nélkül betiltotta: ez az utolsó szám, mely megjelen­hetik. A szabad demokrácia országában ilyenek ma a sajtó viszonyok . I . VILÁG 1915. március 10. 5 A nyugati fronton Tegnap Poincaré elnök a minisztertanács után elhagyta Párist és a frontra utazott. A Humanité jelenti, hogy a kamara bizottságai­nak elnökei elhatározták, hogy a kamarát el­napolják és ha szükséges, bármikor újra egybe­hívják. Addig is a bizottságok fogják intézni a kamara folyó ügyeit. A Nouvelliste jelenti Pá­­risból. A hadügyminiszter elrendelte, hogy az 1915-ik évi korosztály legénységének eddig be nem hívott része jelentkezzék katonai szolgá­latra illetékes hatóságánál. A lapok jelentik, hogy a kamara katonai bizottsága elé terjesztik az 1917-ik évi korosztály behívásának tárgya­lása előtt azt az ellenjavaslatot, amely szerint az 1917. évi korosztály előtt Franciaország minden fegyverképes emberét behívják. A Temps jelenti, hogy a pénzügyminisz­ter törvényjavaslatot terjesztett a kamara elé, amely szerint a kiviteli tilalom megszegését, a­mely eddig adóeltitkolás címén csak pénzbün­tetéssel sújtatott, a jövőben büntetőjogilag fog­ják sújtani. Giuseppe Garibaldit ezredessé és Ricciotti Garibaldit zászlóalj-parancsnokká ne­vezték ki. A német vezérkar jelentése szerint: A nap az egész nyugati arcvonalon megle­hetősen nyugodtan telt el. Csak az argenni er­dőségben és Loth­aringiában folytak kisebb, ránk nézve sikeres harcok. Kluck tábornokot hadserege elől lévő állásai, megtekintése alkal­mával egy srapnell-lövés könnyen megsebesí­tette. Állapota kielégítő. A Newyork Herald párisi kiadása közli lon­doni forrásból, hogy a semleges államoknak az angol blokádharc ellen tett előterjesztéseire vonatkozólag elutasító határozatot ,az angol korm­ány március 25-én kézbesítette a londoni követségnek.­­ A Kölnische Zeitung-mnark je­lentik Kopenhágából, hogy Hollandia és az Egyesült­ Államok defenzív szövetséget kötöttek gyarmataik kölcsönös védelmére. Harcok A Sonn- und Montagszeitung jelenti Génf­ből: Arras város legfontosabb pontjait tegnap éjjel a németek hatásosan bombázták, ami azt bizonyítja, hogy nemcsak minden fontos tá­maszpontot azon a környéken kezükben tarta­nak, hanem új támaszpontokat is nyertek. Az argonni erdőben a legutóbbi napokban a né­metek előnyomulása csekély ellentállásra talált. A német légi járművek által Thanntól nyugatra valamint Calaisban és Dünkirchenben okozott károk sokkal jelentékenyebbek, semmint hi­vatalosan elismerik. A párisi esti lapok jelentik, hogy egy né­met repülőgép Gerandmer fölött tizennégy bom­bát dobott le. Egy ember életét veszítette. A anyagi kár jeleentéktelen. Egy Taube Dünkir­chen fölött Hat bombát dobott le, egy másik Calais fölött dobott le egy bombát. Kárt egyik sem okozott. Új angol csapatok Franciaországban A Vossische Zeitung jeleníti Genfiből: A Guerre Mondiale foglalkozik a nyugati arcvo­nal gyengülésével, amit a Dardanellákhoz ki­rendelt csapatok elvonása okoz és így ir. Ed­,­dig úgy látszik, hogy Franciaország szállítja a főhaderőt. Épp most alakították az aisnei ke­rületben a 414-iki új ezredet, amely legköze­lebb hajóra száll. Anglia nem tart vissza Egyp­­tonban indiaiakat a török elleni védelemre. Ilir szerint Kitchener vonakodik új hadsereget Franciaországba küldeni és nagy részét Angliá­ban akarja visszatartani. Ez a magyarázata a hadműveletekben beállott nyugalomnak. Londoni jelentés szerint Anglia újabb csa­patokat szállít a francia harctérre. Emiatt a forgalmat az ország belsejében megszorították, az angol s francia kikötők közötti polgári for­galmat pedig a szállítások gyors lebonyolítása érdekében teljesen beszüntették. A szállítások főleg négy kikötőbe folynak. Genfi jelentések megállapítják, hogy az elzászi csaták legtöbbjében angol csapatok együtt vesznek részt a franciákkal. A münisteri csatában résztvett német katonák beszélik, hogy legkeményebb csatáik azokon a pontokon vol­tak, ahol angol katonák állottak. Francia je­lentéseikben ugyan nincs nyoma, de a csatában résztvettek, egyöntetűen így adják elő. A tengeren A Telegraaf jelenti Rotterdamból: A Bruxelles nevű harwichi gőzös kapitánya 28-án délután Rotterdam felé menet a Maas-vilá­gító­­hajótól nyugatra észrevette, hogy egy buvár­­h­ajó vele egy irányban halad. A kapitány tel­jes gőzt parancsolt s a hajó sebességét 17 cso­mók fokozták. Közben a gőzös tüzelésit in­dított a buvárhajó ellen. Mintegy 30 lövést adott le a tengeralattjáróra, amely ekkor hir­telen irányt változtatott és a hajó orra előtt haladt el és elmerült, nyilván azzal a szándék­kal, hogy torpedót lőjjön a gőzösre. A Bruxel­les nyomon követte a buvárhajó minden moz­dulatát. A tengeralattjáró periszkópját állan­dóan lehetett látni. Hirtelen erős lökést érez­tek a fűtők a kazánok körül s a tengeralatt­járót nem lehetett többé látni. A Lizzie gőzös legénysége, amely szom­baton Dieppeből Liumellybe érkezett, el­mondja, hogyan rohant neki a gőzös egy né­met tengeralattjárónak. A Lizzie gőzös a Wight-sziget mellett pillantotta meg az U 37 tengeralattjárót, amely csónakokat vontatott, amelyekben a megtorpedózott Delmira le­génysége foglalt helyet. Mihelyt a tengeralatt­járó meglátta a Lizziet, elvágta a vontató­kötelet és a Lizzie ellen támadt, amelyn­e­k ka­pitánya a hajót megfordította és teljes gőzzel a tengeralattjáró ellen rohant. Az U 37 eltűnt,­ nagy mennyiségű olaj került a tenger felszí­­­nére. A Lizzie egy óránál tovább maradt a közelben, de nem látta többet a tengeralatt­járót. (A Wolff-ügynökség e hírhez a követ­­­kezőket jegyzi meg: Úgy látszik, hogy a Lizzie kapitányát nagyon érdekli az a jutalom, ame­lyet oly gőzösöknek tűztek ki, amelyek ten­geralattjárókat megrohannak.) A Matin jelenti Newyorkból, hogy az F 1 amerikai búvárhajót megmentették. Gondoljunk mindennap arra, hogy ara­tásig kell megélnünk lisztünkből. Ha előbb elfogyasztjuk, sehonnan se kaphatunk mást.

Next