Világ, 1915. március (6. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-09 / 68. szám

Kedd Harc a Dardanellákért Az a láz, melyet a Dardanellák megtáma­dása a világháború ütőereibe vetett, kezd le­higgadni; a helyzet már kétségtelenül tisztá­zódott valamelyest és ehhez az athéni esemé­nyek is hozzájárultak. Még nagyobb része volt ebben annak az ellenállóképességnek, melyet a Dardanellák védőművei és védőcsapatai ta­núsítottak. A Dardanellák eddigi ostroma azt bizonyítja, hogy a támadó flotta leküzdhetet­­lennek látszó akadályok előtt áll és a jól ve­zetett török partvédelem képes lesz a partra­szállási kísérleteket is visszaverni, úgy látszik, a szövetségesek csakugyan elindítottak egy na­gyobb csapatot a Dardanellák szárazföldi ostro­mára. Az ég minden tájáról való gyarmati csa­patok hajóznak a tengerszoros felé, ezek a csapatok azonban sem számra, sem minőségre nem versenyezhetnek a partok védelmére kon­centrált török hadsereggel. Minden jel arra vall, hogy az ententenak nem sikerül Görög­országot a D­ardanella - k­a­lan­kba beugratni. A Dardanellák őrei A főhadiszállás jelenti: Az általános helyzet nem változott jelen­tékenyen. Ma délután hat ellenséges páncélos­hajó bombázta ütegeinket a Dardanellák bejáratánál. A Majestic és Irresistible angol hajók megerősítették az ellenséges flottát. Minthogy azonban ütegeink tüzelése egy fran­cia páncéloshajót harcképtelenné tettek, egy angol hajót pedig megrongáltak, az ellenséges hajók 3 óra 15 perckor visszavonultak és be­szüntették a tüzelést. Ütegeink egyáltalában nem szenvedtek kárt. Szmirnai lapok jelentik: Az angol kom­münikék arra vonatkozó jelentéseivel szemben, hogy a Dardanellákat ostromló flottát nem érték veszteségek,­­ a szmirnai kikötőbe ér­kező görög és olasz hajók kapitányai kijelent,­tik, hogy útjük közben egy angol páncélost láttak, amely teljesen össze volt roncsolva és két másik páncélost, amelyet vontatógőzösök vittek Pireusba. A két hajó egyike még alja közben el is sülyedt. Francia csapatszállítások­­ at Világ tudósítóidtól Milano, március 5. A Marseilleből Nápolyba érkezett Patria olasz gőzhajó kapitánya beszéli, hogy Marseil­leből március hó 2-án, kedden katonai transz­port indult Gallipoli felé. Céljuk a gallipoli fél­szigeten partraszállva, lehetetlenné tenni azt, hogy a szorosba behatoló angol-francia flotta a Kum-Kalé és Szed-ul-Bar erődök reaktivá­­lása folytán csapdába kerülve, tönkretetessen. A Patria kapitánya a szállítmányt legfeljebb 20.000 emberre becsüli. A tizenegy transzport­hajót hét védő hadihajó kiséri; négy angol és három francia. Azonfelül néhány búvárhajó is követi őket. Holnapra várják e csapatok megérkezését Malta szigetén, hol szenet vesz­nek föl. Állítólag h­asonló erejű csapat fog jövő héten Toulonból ugyanez újra indulni. Valószínűleg ugyanez expedícióseregre vonat­kozik a Tribuna san­remói jelentése, mely szerint ismeretlen nagyságú francia csapatok d‘Amadé tábornok vezetése alatt Toulonban hajóra szálltak, állítólag a Dardanellákat tá­madó flotta támogatására. Ez expedíció tagjait a 8. és 22. francia gyarmatezredből, a 141. francia gyalogezredből és a Marseilleben állo­másozó szenegál-ezredekből válogatták össze. Tisztjeik jobbára a német-francia harctérről könnyű sebbel visszatért francia és belga tisz­tek. Ezenfelül megbízhatatlan s még nagyon is megerősítésre szoruló hírek arról beszélnek, hogy a szuezi csatornát védő indus és ausztrá­liai katonaságból több hadtestet készülnek Alexandria kikötőjéből behajózni a Dardanel­lák felé. Mindezen különböző elemekből a vi­lág minden tájáról összecsődített sereg leendő fővezéréül állítólag egy angol tábornok van kijelölve. Genfi jelentés szerint a touloni tengeré­szeti hatóság csak a jövő hétre várja azokat a hajókat, amelyek a tengerészeti kormány bejelentése szerint csapatokat fognak szállítani a keletre. Hajókban óriási hiány mutatkozik. Toulonnnak várni kell addig, míg a Marseille­ből Máltába küldött csapatokat ott hadi­hajókra szállítják át. Az athéni döntés A milánói Corriere della Sera a­théni tudó­sítója részleteket közöl az athéni koronataná­­cson történtekről. Dusmanis vezérkari főnök ellenezte, hogy Görögország azonnal beleavat­kozzék a háborúba. Utána Venizelosz fejtette ki véleményét, majd beszéltek a volt miniszter­elnökök: Theolokis, Dragumis és végül Rally. A király megköszönte megjelenéseiket és a ta­nácskozást feloszlatta. A görög koronatanács eredménye nagy meglepetést keltett Oroszor­szágban. Beavatott helyen tudják, hogy Kon­stantin király még nem tartja elérkezettnek az időt a beavatkozásra és meg akarja óvni sza­bad elhatározásának lehetőségét. Ha a görög kikötőket a hármas­entente rendelkezésére bo­csátaná, ezzel Berlinben boszúságot keltene. Az összes milánói lapoknak azt jelentik Athénből, hogy a görög koronatanács Görögor­szág semlegességének megőrzése mellett dön­tött. A Secolo szerint Venizelosz amellett ér­velt, hogy a görög hadsereg támogassa a hár­mas­ ent­ente-ot 300.000 főnyi katonasággal, a király azonban nem merte ezért a felelősséget vállalná. Busmanis vezérkari főnök a kir­ály oldalán áll, hogy Görögországot meggondolat­lan akciótól visszatartsa. A párisi Newyork Herald szerint Venizelosz lemondása azért tör­tént, mert a koronatanácson a kabineten kívül mindenki Görögország semlegességének fen­­tartása mellett foglalt állást. A Deutsche Ta­geszeitung értesülése szerint Venizelosz lemon­dási kérvénye nem egyéb, mint hatalmi próba a királylyal szemben. A Berliner Lokalanzeiger jelenti Athén­ból: Venizelosz, miután a kamarában bejelen­tette a lemondását, lakására ment, ahol párt­hívei tanácskozásra gyűltek össze. Zaimis kép­viselő tegnap este a királyi palotába ment. Konstantin király erélyes elhatározása annak bizonyságának tekinthető, hogy tévesek azok a hírlapi jelentések, melyek szerint a vezérkar Venizelosz előterjesztéséhez hozzájárult és hogy a vezérkar épp ellenkezőleg, a király vé­leményéhez csatlakozott. Az amsterda­mi Telegraaf közli, hogy Gö­rögországot már a háború kitörésekor csupán Bulgária magatartása akk­adályozta meg abban, hogy az ententehoz csatlakozzék. Athénből je­lentik a bornini lapoknak, hogy­ Anglia és Fran­ciaország pénzt és Kisázsiában bizonyos terü­leteket kínált Görögországnak, ha Törökor­szág ellen fegyveres támogatást ad. Genfbe érkező jelentések szerint egész Görögországban zajos tüntetések folynak a ki­rály mellett és Venizelosz ellen. Ezekben a tün­tetésekben főképpen a szociáldemokrata párt emberei vesznek részt. Romanos párisi görög követ, tegnapelőtt egy speciális misszióval Athénbe utazott. Konstantinápolyba érkezett jelen­tések szerint a görög kabinet a bolgár kormánytól felvilág­osít­ást kért­ a gö­rög határon való csapatösszevonások céljáról. Bulgária a tervezett tavaszi hadgyakorlatra való utalással felelt: uralma nem fenyegeti sem a görög nép fejlő­dését, sem az égei-tengeren ambicionált ural­mát, valamint azt is, hogy nem alkalmazhatja hadsereget az ázsiai partokon, amikor a mos­tani körülmények közt egyáltalán nem tud­hatja, hol lesz arra a legnagyobb szüksége! Ezért erősítette meg a koronatanács a király politikáját, aki a jövőt nem akarva megelőzni, a mostani időpontot nem tartotta alkalmasnak a beavatkozásra. A király előzőleg természe­tesen megbeszéléseket folytatott Venizelosz­­szal. Valószínű, hogy a király alapjában nem ellenezte az ententehoz való csat­lakozást, aminthogy a koronatanács dön­tése sem végleges érvényű. Úgy kell felfogni, hogy az események folytonos változása mellet a szükséges tartózkodás­sal keresztülvitt ideiglenes megoldásról van szó. A király álláspontja az volt, hogy Görög­ország jelenleg nem adhatja föl elhatározásai szabadságát, Venizelosz az azonnal való csat­lakozást és a Törökországnak küldendő had­üzenetet akarta. A koronatanácson az tűnt ki, hogy a kormány nemcsak a királylyal, hanem a vezérkari főnökkel is ellentétben áll; a ta­nácskozásban a kormány nemcsak kisebbség­ben volt, de egészen elszigetelten is állt. Veni­zelosz mégis aligha fog a Zaimis-kormány megalakítása elé akadályokat gördíteni. Zaimis mindig meghivatott, amikor arról volt szó, hogy egy a pártérdekek harcától magát távol­­tartó bizalmas embere volt a királynak szük­sége. Zaimis­nak valószínűleg sikerülni fog a kamara többségét magának biztosítani. Az athéni események azt mutatják, hogy Konstan­tinápoly kérdése mély hatást kelt a Balkán összes semleges államaiban. VILÁG 1915. március 9. ,» Miért nem avatkozik be Görögország? A Neue Frei Presse hja az Athénben tör­téntekről: A király meghallgatta azokat­­a gö­rög államférfiakat, akik már miniszterelnöki méltóságot viseltek, valamint a vezérkari főnö­köt és azután a semlegesség mellett döntött. Miután Venizelosz nem tudta érvényesíteni azt a törekvését, hogy Görögország az ententehoz csatlakozzék a törökök ellen, kijelentette a ka­marában, hogy beadja lemondását, mert a ki­rály nem ért egyet politikájával. Az entente csábításokkal és fenyegetésekkel iparkodott megnyerni Görögországot. Győzelem esetére a Dardanellák ázsiai partjait ígérték neki oda. De Görögország könnyen megfontolhatja, hogy ez a nyereség nem kárpótolná a veszteségért, különösen amikor nemzeti ideáljai szintén Konstantinápoly felé irányulnak. Görögország is megérti, hogy a törökök konstantinápolyi Olaszország érdekei Szakaidra miniszterelnök és Giolitti ma két óra hosszat tanácskoztak. A találkozást a két államférfi politikai barátai közvetítették. Ez a találkozás a jelen pillanatban Olasz­ország jövőjére rendkívüli horderejű. A tár­gyalás tanuk nélkül folyt le. A Stampa mégis tud annyit, hogy Giolitti és hívei támogatni fogják a kamarában a Szalandra-kormányt. Mértékadó olasz politikusok nyilatkozatai szerint azok az események, amelyek a Föld­közi-tenger legkeletibb részén játszódnak le, nem hagyhatják közönyösen Olaszországot. Bizonyos, hogy egyetlen, az utóbbi időben le­játszódott esemény sem érintette annyira, az olasz érdekeket és az olasz ambíciókat, mint a Dardanellák ostroma. Ez felszínre veti a kisázsiai kérdést is és ezt a kérdést Olaszország nem engedi érinteni anélkül, hogy saját szá­mára ne reklamáljon megfelelő rekompenzá­­ciókat. Olaszországnak be kell lépnie a játékba, mert túlságosan erősen visszhangzik egész Olaszországban az a bombázás, amely az újjá­alakított Dardanelláknak erődés ellen folyik. Rómából jelenti a Frankfurter Zeitung. A fiatalabb tisztek tömegesebb előléptetése, a tartalékos tiszteknek a tényleges szolgálatba való átvétele és több korosztály altisztjeinek behívása csak természetes konzekvenciája a kormány amaz elhatározásának, hogy a had­sereget minden eshetőségre készen harcképes állapotba helyezzék. Az összes olaszországi jelentések egyértel­műkig azt köztik, hogy a Dardanelláknál folyó harc a legmélyebb benyomást keltette egész Olaszországban. Minden jel arra vall, hogy a Dardanellák ostroma Olaszország fnyelmét is­mét a középtengeri és balkáni egyensúlyra irá­nyítja; mindkettőt legnagyobb mértékben ve­szélyeztetné az oroszok esetleges konstantiná­polyi uralma. Milánói tudósítónk táviratozza. Krupen­­szky római orosz követ, kinek távozásáról már hosszabb ideje suttognak, de ki e híreket mindeddig megcáfolta, közelgő távozását nem titkolhatja tovább. Utódja, mint már jelen­tettem, Giers volt konstantinápolyi orosz kö­vet lesz. Orosz hadihajók Burgasznál Szófiából körükt. Egy nyolc egységből álló orosz flotta indult el a Boszporusz felé. Bur­­gaszból érkező jelentések szerint ez az orosz flotta a Fekete-tengeren uralkodó átláthatlan köd miatt képtelen útjának folytatására és így Burgasz közelében a nyílt vizen horgonyoz.

Next