Világ, 1915. március (6. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-16 / 75. szám

4 HH5. márcánus TO. VILÁG hogy meg is tudnák tartani. Prasznysz egy alacsony dombon fekszik, az Orzye-folyónak egy kis mellékfolyója mellett és Lomzán kivü­l a környék legfontosabb közlekedési csomó­pontja. Emellett Prasznyszon át vezet a legrö­videbb út Varsó felé. Jól értesült körökben azt hiszik, hogy ha a németeknek sikerül is Prasznysz birtokába jutni, nem lesznek képe­sek sokkal messzebb nyomulni előre.“ A pétervári jelentésekből megállapítható, hogy a német hadseregnek a Visztulától északra küzdő részei már nagyon messze nyo­multak előre kelet felé. Március 8-án a néme­tek már elérték a Suvalki és Grodno között Segny városkát, melyből megállapítható, hogy már 32 kilométerre járnak Suvalkin túl. Au­­gusztávnál a legutolsó csata, az orosz jelentés szerint, a vasúti állomástól két kilométer tá­volságban zajlott le. Az orosz várvonalat a kö­zepén támadják a legerősebben a németek. Ossovice ostroma teljes erővel folyik. Kolno és Lomza között lovassági harcok voltak köz­vetlenül a Naren mentén. A Birsevlja Vjedomoszti jelenti, hogy Rennenkamp tábornokot a cár határozott kí­vánságára reaktiválták és újból a lengyelor­szági harctérre küldték ki. A cár és a finnek A cár helsin­gfonsi utazásával kapcsolat­ban annyira ellentmondó hírek kerültek for­galomba, hogy a „Stockholms Dagblad“ szük­ségesnek látta, hogy munkatársát Helsing­­fonsiba kiküldje. A svéd újságíró, megbízható információk alapján kiderítette a való tényál­lást és erről a következőket közli: — Míg az orosz lapok és az entente sajtóra azt a hí­rt terjesztik, hogy a cár e hónap elején tényleg Helsinffrorsban volt, addig itt, minden kétséget ki­záróan megállapítottam, hogy a cár nem volt itt. II. Miklós látogatását március 5-ére vártá­k. Előző­leg néhány napon át a hatóságok lázas tevékeny­séget fejtettek ki. Pétervárról óriási számban érkez­tek titkos rendőrügynökök, detektívek és csend­őrök: a cár elő­futárjai, akik szinte ellepték a­ vá­rost és mindenkit, aki a legcsekélyebb gyanúra okot szolgáltatott, letartóztattak. Csak március 5-én közel ötszáz embert vetettek Joaságba. A Szentpétervárról Helsingforsba vezető kétszáz kilo­méternyi útvonalat megerősítették. Helsingforsf­an a városparancsnok rendeletére fellobogózták a háza­kat és kivilágították az ablakokat. A parancsnok, Essen admirális, mint kiszivárgott, az udvarnál ga­ranciát vállalt arra nézve, hogy a cár helsineforsi tartózkodásának ideje alatt Zeppelinek nem tud­nak a város felett meg­jelenni. (!) A finn nemessé­get felkérték, hogy az ünnepélyes fogadtatáson tes­tületileg jelenjen meg, azonban ezek, a jelentékeny ígéretek és csábítások ellenére, megtagadták a ké­rést. Úgy látszik, ez is egyik oka annak, hogy a cári látogatást az utolsó percben lefújták. Finnország­ban március 5-ike óta az izgalom a tetőpontjára hágott. Minden percben várják a megjelenését an­nak a cári ukáznak, amely elrendeli, hogy az eddig hadmentes finnek fegyverbe álljanak. A Tornea folyó mentén igen erős orosz csapatok állanak, ne­hogy az ukáz megjelenésekor a hadkötelesek töme­gesen átlépjék a határt. A legelőkelőbb finn szená­torokat március 9-én táviratilag hivták fontos ta­nácskozás címén Szentpétervárra. Helsingforsban mindenki meg van győződve arról, hogy ezek többé nem fognak visszatérni. A forrongó Oroszország A Stockholms Dagblad jelenti, hogy Mak­­lakov orosz belügyminiszter ellen március 9-én merényletet követtek el olyképpen, hogy mikor a miniszter Szentpétervárról Czarszkoje Szelóba utazott, az egyvágányú vonal síneit feltépték. A vonatvezető még idején észrevette a sínek feltépését és megállította a vonatot. A nyomozás teljes erővel megindult, a tettesek még ismeretlenek, de a gyanú nihilista diákok ellen irányul. Az izgatott közhangulat meg­nyugtatására 10-én hivatalos kommüniké je­lent meg a lapokban, amelyben közült, hogy az utóbbi időben igen gyakoriak a vasúti sze­rencsétlenségek. A vasutügyi miniszter kije­lenti nyilatkozatában, hogy ennek oka az egyvágányú vonalak túlterheltségében rejlik és hogy minden intézkedést meg fog tenni, hogy ennek a jövőben elejét vegye. A B. Z. am Mittag jelenti Kopenhágából: Péterváron nagy feltűnést kelt Messojedov volt csendőrezredes elfogatása, akinek évekkel ezelőtt párbaja volt Gutskov­val, a dum­a volt elnökével. Messojedovnál húsz órán át tartot­tak házkutatást s egész szekérrakomány ok­mányt foglalta­k le, amit a titkosrendőrségre szállítottak. Még további harminchat letartóz­tatás volt. Azt hiszik, hogy nagyarányú politi­kai összeesküvést fedeztek fel. Az orosz sajtó előbb hosszú tudósításokat közölt ez ügyről, de most már egy szót sem írnak róla. Új politika a Balkánon A Dardanellák citromának egész karak­tere — min­t ezet katonai sziakértők bizonyít­ják — nélkülözi a komoly stratégiai v­alószí­­nűség­et és i­nká­bb látszik politikai shiffnek, melynek célja a Balkán-államok színvallásra bírása volt. Ez a színvallás nem hozott semmi örvendeteset az ententenak. Görögország, melyre biztosan számítottak, nem teljesítette várakozásaikat, Romániában és Bulgáriában is éppen az ellenkező eredményt váltotta ki. A Dardanellák ostroma nem abban az érte­lemben hatott megfélemlíítőleg, mint azt Lon­donban, vagy Párisban gondolták, a két bal­káni állam fölismerte a Dardanellák orosz kézre jutásában rejlő veszedelmet és ez in­kább indítja őket függetlenségük megóvására, mintsem az enfantéihoz való csatlakozásra. A Dardanellák megnyitásának és Konstantiná­poly elfoglalásának már csak komolyan föl­vetett problémája is bizonyosan éreztetni fogja hatását ezeknek az államoknak a politikájá­ban. Ezeknek előfutára a Moldovának, Carp Péter lapjának a megindulása is Bukarestben, és a görög kormány állítólagos tiltakozása az ellen, hogy a görög szigeteket az entente flotta báznisául használja, tiltakozott az ellen, hogy a szövetséges ha­jóraj a Dardanellák elleni akciójában Lemnos­ szige­­tét bázisul használja fel. A szövetségesek erre azt felelték, hogy a görög tiltakozást nem ve­hetik tudomásul, mert Lemnos, Teredos és Naxos szigete Törökország tulajdonai, annak dacára, hogy azokat a balkáni háború óta gö­rög csapatok tartják megszállva. Konstantinápolyból táviratozzék a Frank­furter Zeitung-nak. Az új görög miniszterelnök visszarendelte Konstantinápolyból Krizeis ten­gerészeti attasét, aki már tegnap el is utazott. A görög katonai attasé Panas Konstantinápolyi görög követtel, akit szintén visszahívtak régeb­ben, Venizelosz törökellenes politikájának hive volt s ezért sietett fiunáris őt Konstantinápoly­ból eltávolítani. Az athéni angol követ, Elliot, akit Athén­ben úgy ismertek, mint Venizelosz tanácsadó­ját, kormányától visszahívását kérte. Lausannei jelentés szerint az ottani görög konzulátus felhívta a körzetében időző görög tartalékos tiszteket, hogy március 15-én csapa­taiknál jelentkezzenek. Az entente államokban és Svájcban az összes görög képviseletek kö­zölték ezt a felhívást, amely a nagy tavaszi hadgyakorlatokon való részvételre vonatkozik. A konstantinápolyi Tasvir­i Efbeiar írja: Bármilyen szempontból ítélkezünk is, Görög­ország érdekei megegyeznek a mienkkel. Ha Athénben is felismerik ennek igazságát, akkor fog csak ott logikus uralom bekövetkezni. Kí­vánjuk, hogy Venizelosz bukásával együtt a logi­kanélküli éra is véget ért legyen. Mit igértek Görögországnál!? Jó Világ tudósítójától Milano, március 14. Most érkeznek ide a Venizelosz bukását tárgyaló görög lapok s sok érdekes részletet tudnak a görög neutralitás megokolására el­mondani. Az Athinai nevű szélső ellenzéki lap Kon­stantin király a neutralitáshoz való ragaszko­dásának indokait így sorolja fel: Maga Venizelosz sem állíthatja, hogy Gö­rögországnak az entente hivatalos, kötelező ajánlatot vagy ígéretet tett volna, arra az esetre, ha Görögország hadbalép. Semmi garanciája nem volt, hogy még ha az entente be is venné Konstantinápolyt, nem kerülne-e a város kizárólag orosz fennhatóság alá. Oroszország egy szóval sem ígérte, hogy várható támadás esetén a fenyegetett Görög­ország segélyére siet. Az Embros azt írja, hogy csak Anglia mu­tatott hajlandóságot Görögországgal meg­egyezni a Dardanellák birtokára vonatkozólag. Franciaország teljesen indifferens maradt, Oroszország pedig egyenesen elutasította a Görögországgal való összműködés eszméjét és a legnagyobb mértékben megbízhatatlannak mutatkozott. Görögország tiltakozása Zürichbe érkezett olasz jelentések szerint a görög kormány elhatározta, hogy újabb, ez­úttal energikusabb hangú tiltakozó feliratot fog intézni a szövetséges hatalmakhoz, ame­lyek a görög szigeteket operációjuknál felhasz­nálják. Milánói jelentés közli. Görögország A román kiviteli tilalom A bukaresti hivatalos lap kommünikét közöl a zab, rozs és borsó kiviteli tilalmának kérdéséről. A kommüniké a többi között így szól: A parlament ülésszakának berekesztése­kor zavar támadt, amely alaptalan találgatá­sokra adott alkalmat. A kamara egyhangúlag megszavazta a kiviteli tilalmat, a szenátus el­lenben már be volt rekesztve és így a javasla­tot nem lehetett egyidejűéig a szenátusban is megszavaztatni. Ez azonban semmiképpen semi befolyásolja a kormány szándékát. A ki­viteli tilalmat királyi dekrétum fogja elren­delni. A kamara által követelt az az intézke­dés, hogy a kormány esetleg vetési célokra gabonát rekviráljon, szükség esetén a parla­ment által megszavazott rekvirálási törvény, alapján meg fog történni. Costinescu pénzügyminiszter, akiről a la­pok a fenti incidenssel kapcsolatban azt írták, hogy visszalépett, nem mondott le. Bukarestben ma jelent meg a Moldova című estilapnak az első száma, amelyet egy komité élén Carp Péter volt miniszterelnök szerkeszt. A lap programfmnyilatkozatában ki­fejti, hogy küzdeni fog mindazok ellen, akik a nemzeti eszmény megvalósításának ürügye alatt akár azért, mert nem ismerik a román történelmet, akár pedig tudatosan megfeled­keznek azokról a moldvaiakról, akik a dunai torkolatok védelméért harcoltak és akiknek hősiessége a mai szabad Romániát lehetővé teszi. A lap felvilágosítani kívánja a közvéle­ményt, hogy a román nemzetiség egyesítése csak úgy lehetséges, ha Besszarábiával kezdik, ame­lyet a nemzetiségéből való kivetkőztetés fenye­get. Az isztipi és Bogoska községekben, ahol a szerbek borzalmasan kínozták a macedón­­bolgárokat, erős bolgár bandák törtek be, a helységekből elűzték a szerb hatóságokat és a lakosságot és Bogoslavnál ütközetet vívtak a szerb bandákkal. A szerbek súlyos vesztesége­ket szenvedtek, a bolgárok pedig, nyert ütkö­zet után, visszavonultak a határra. Szófiában ezek a legújabb események még fokozzák az eddigi izgalmat. Kedd 1A. Világ­szerkesztősége és Ki­­adóhivatala Andrássy­ út 47. szám alatt van.

Next