Világ, 1915. március (6. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-05 / 64. szám

4k 1100. március 5. VILÁG «fi» véddinél a legcsekélyebb mértékben sem i­s érinti. A Frankfurter Zeitung jelenti: A londoni Standard haditengerészeti munkatársa írja a Dardanellák bombázásáról: A nagarai belső erődök ellen, amelyek a terepet domináló szik­láikról lefelé lövöldözhetnek a védtelen hajófe­délzetekre, a lapospályájú hajóágyúk hatásta­lanok. Itt nagy tarackokra volna szükségünk, aaninekkel a németek ostromolták Lütt­ichet és Namurt. Ilyenek azonban nincsenek ha­jóinkon. Ennélfogva erős szárazföldi sereg nélküli a flottaoperációk eredménytelenek. A hadművelet szárazföldi haderőkkel is tele van nefvénségektve. Nagy török sereg Konstantinápolynál A Lokalanzeiger Írja: A berlini török kö­vetségen csodálkoztak azon az idegességen, melyet a Dardanellák ostroma kiváltott, mint­hogy a Dardanellák erőssége, sőt bevehetet­­lensége, valamint az aknamezők tökéletessége köztudomású. Hogy a szövetségesek erős ak­ciót fognak indítani a tengerszoroson való áttörésre, az várható volt. Úgy látszik ezzel tar­tozik Anglia és Franciaország szövetségesének, sőt valószínű egyik feltétele annak. Nagyobb csapatoknak a partraszállílása — az athéni jelentések négy divízióról szólnak! — a hely­zetet ismerve, lehetetlen. A szaroszi öbölben való számottevő partraszálláshoz olyan sereg kellene, amelyet a szövetségesek ma aligha tudnak előteremteni. Azonkívül minden fe­nyegetett pontnak a védelmére török csapa­tok állnak készen. Csak az 1912-iki hatalmas bolgár rohamra kell emlékezni, amely szin­tén nem tudta a Boulair-vonalat áttörni. Ugyancsak a Lokalanzeiger közli azt a konstantinápolyi jelentést, mely szerint az összes európai török csapatokat Konstantiná­poly körül összpontosították. Konstantinápolyból jelentik Bécsibe, hogy az Anatóliaiból érkező vonatok szakadatlanul avagy tömegeikben hozzák az újoncokat és a népföl­keslőlvet, akik a Boszporustól a Darda­nellákig húzódó tengers­orsok két partján kon­centrált védelmi hadseregben fognak szolgá­latot teljesíteni. A Gallipoli-félszigetről érkező görög menekülőik hírt adnak angol csapatok partrastátstársána­k visszaveréséről, eredménynyel viszonozták a tüzelést és egy angol torpedóromboló fedélzetén tüzet okoz­tak. A bombázás után egy angol biplán emel­kedett nagy magasságra a levegőibe, hogy felde­rítést végezzen. Egyidejűleg egy török Blériot­­monoplán is felszállott. Éjjel félti­zenkettőkor riadót fújtak. Több aknakutató hajó közeledett az aknamező felé. Azonnal megindították rá­juk a tüzelést, mire visszavonultak, miközben a tengerszoros bejáratánál egy sorhajó ered­­ménytelenül viszonozta a törökök tüzelését. A Dardanellák mentén fekvő falvak lakossága a katonai hatóság biztonsági rendszabálya­ia­k hatása alatt teljesen nyugodt. Török kitüntetés a németeknek Tirpitz­­ főadmirálisnak és Falkenhayn vezér­kari főnöknek a török arany katonai szolgálati éremmel legutóbb történt kitüntetése alkalmából Enver basa, hadügyminiszter üdvözlő táviratokat küldött, amelyekben érdemeiket, valonyint a né­metek és a szövetkezett flották és hadseregek vi­tézségét kiemeli. A Tirpitz főadmirálishoz intézett táviratában Enver basa kifejezésre juttatta azt az örömet, amelyet az Ottomán hadsereg afelett ér­zett, hogy az „Emden“­ életben maradt hőseinek sikerült ottomán földre jutni, ahol nagy örömmel fogadták őket. Tirpitz és Falkenhayn távirati kö­szöntet mondott az üdvözletért. i­ Újságírót! az ostromlott erődökben A török kormány a katonai parancsnok­sággal egyetértve elhatározta, hogy több új­ságíróst bebocsát a Dardanellák erődeibe s ez­zel elejét veszi a lakosság alaptalan aggodal­mának. Az újságírók vasárnap érkeztek a T­sch­an ah Kaleh-be. Hétfőn kedvező időben újra megkezdődött, ámde csak kisebb erővel, a bombázás. A katonai hatóságok előzékeny­sége lehetővé tette az újságíróknak, hogy az operációk egy részét, amelyre most egész Európa szeme tekint, a Tsehanak Kaleh-erőd tornyából figyeljék meg. A Wolff-ügynökség tudósítója, miután egy katonai szakértő az összes védelmi intézkedéseket megmagyarázta, a következőket írja: " Az újságíró-expedíció tagjainak egy­­értelmmű­leg az a véleménye, hogy a haditörté­­nelem kétezer esztendeje óta a Dardanellák sohasem voltak jobban felszerelve és elszán­­tabban megvéd­elme­zve. Általános az a meg­győződés, hogy a forszírozás, ha egyáltalában, úgy csak irtózatos, az összes tengeri haderők és a földközi tengeri viszonyokat befolyásoló angol áldozatokkal volna lehetséges. A hajóraj egy részének hétfői bombázása is­mét bebizo­nyította, hogy a francia hajóegységek lehetőség szerint távoltar­tották magukat. A bombázás­nak inkább egy angol különvállalkozás jellege volt azáltal, hogy kizárólag angol hajók vettek benne részt, melyek a külső Dardanellák ázsiai oldalát bombázták, anélkül, hogy a kí­vánt viszonzást kierőszakolhatták volna, amely a parti ütegek állásának elárulására szolgált­­ volna. Ellenben az európai parton levő ütegek A Balkán Bulgária — mint ismeretes — elutasította Szerbia kérését, amelyben a megszakadt tár­gyalások újból való felvételét javasolta. A bol­gár kormány kijelentette, hogy Szerbia javas­latának nem tulajdonít komolyságot s felesle­gesnek tartja a diplomáciai játékot. Szerbia kudarca után most Görögországgal kísérlete­zik. Nisi jelentés szerint Szerbia és Görög­ország között most tárgyalások vannak folya­matban. Görögország a megegyezés legfőbb pontjául Monasztir átengedését követeli. Szer­bia nem akar lemondani Monasztirról s inkább Szerbia keleti részéből szeretne területet át­engedni. Szerbia a tárgyalások folyamán hangsúlyozta, hogy igényt tart egy kikötőre, vagy, Szalonikire vagy Kavailára. A tárgyalá­sok eddig nem fejeződtek be, de Görögország máris kijelentette, hogy se Kavailiát, se Szalo­­nikit nem engedi át A szerb-görög tárgyalásokról részletes cikket közölt a Glasznik. Ezért a közleményért a lapot elkobozták. A szerb sajtóiroda erre vo­natkozólag kommünikét adott ki, mely meg­cáfolja a lap információit. A bolgár félhivata­los L‘Echo de Bulgarie kijelenti, hogy a szerb­görög tárgyalások mély benyomást keltet­tek egész Bulgáriában, mert közvetlenül érintik Macedónia sorsát. Egy szaloniki­i görög újság is publikálja a tárgyalásoknak Monasztir áten­gedésére vonatkozó részleteit. Pastes szerb mi­niszterelnök a tárgyalások ügyében járt Athénben. Az Athéni Távirati Ügynökség jelenti: A miniszterelnök javaslatára ma délután három órakor a királyi palotában a király elnöklésével koronatanács volt, amelyen a belügyi helyzetről tanácskoztak. A korona­tanácson résztvettek Theotokisz, Mavromi­­chaelisz, Dragumisz és Khatig volt minisz­terelnök is. Zaimisz rosszulléte miatt nem jelenhetett meg. A miniszterelnök részletes jelentést tett, majd a kormánypolitikára vo­natkozó álláspontjának irányvonalait fejte­gette. A koronatanács azt kívánta, hogy hallgassák meg a vezérkar műszaki vélemé­nyét. A miniszterelnök megjegyezte még: hadügym­iniszteri minőségében azt a javas­latot terjesztette a király elé, hogy a janinai ostrom évfordulója alkalmából Dusmanics tábornokot reaktiválja és a tábornok fog­lalja el ismét helyét mint vezérkari főnök. A koronatanács pénteken újból ülést tart, amelyen a vezérkar főnökétől kérni fogja a szükséges műszaki tájékoztatást. A bolgár sajtó újból izgatott hangon tár­gyalja a szerbek macedóniai bolgár­ üldözését A lapok hangoztatják, hogy a macedóniai bol­gárok helyzetét csupán a Szerbia elen indí­tandó háborúval lehet megjavítani. A félhiva­talos Volja a következőket írja: A macedóniai helyzet fölötte súlyos. A szerb közigazgatás szörnyű kegyetlenséggel üldözi a bolgárokat. A cél nyilvánvaló. Ki akarják irtani a bolgárokat. A szerbek azt mondják, hogy Macedónia átengedéséről szó sem lehet. Ebbe mi nem nyugszunk bele. Ha szép szerivel vissza nem adják a mi Macedó­niánkat, akkor fegyverrel vesszük vissza. Manasztirből érkezett hírek szerint az al­bánok ismét előrenyomultak Szerbiában és az Oh­rida-tó északi partján levő Struga helysé­get elfoglalták. Az albán támadás Monasztirt is fenyegeti. Ismail Kanal beg, a­ki Wied herceg ural­kodása előtt Albánia élén állott, most erős mozgalmat indított Esszad pasa ellen. Kiált­ványt bocsátott­­ki, amelyben felszólítja az al­bán népet, hogy pártoljon el Esszad pasától, aki szerb igába akarja hajtani őket és Epáriszt máris a görögök­ kezére játszotta. Rab­ovski román szocialista vezér, aki most érkezett Rómába, kijelentette, hogy Ro­mániában egyre több tért nyer a központi ha­talmak iránti kedvező hangulat. A legtöbb ro­mán feltétlenül bízik a központi hatalmak végleges győzelmében, mások pedig Szászomon nyilatkozatai miatt fordultak el Oroszországtól. A bukaresti Indépendance jelenti: Azon a tisztáni tedhyilkos jellegű egyezményen kívül, amely Románia és Bulgária vasútigazgatóságai között a közelmúltban az átviteli forgalomra vonatkozólag létrejött, Costinescu pénzügymi­niszter és Radeff követ a következő megegye­zést írták alá az átvitel alapelvei tárgyában: Azokat az áruikat, amelyek kivitele sem Bulgáriában , sem Romániá­ban nincsen eltiltva, azokon a kocsikon tehet az országon keresztül szállítani, amelyeken a határra érkeztek. Azok­nak az áruiknak átvitele, amelyek ki­vitele tiltva van, csak minden egyes esetre szóló engedélylyel történhet. Muníció és mindennemű hadiszer át­vitele bármily formában tilos.­ ­ Péntek Beosztással éljünk! Takarékoskodjunk a liszttel és a kenyérrel. «dMWfrP—» g. i iui L s NYILTTÉR (E *oVat alatt közléitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.)' |g| A Reform p tagjai megrendülten fe- Sül I­lentik, hogy testvérük I Wirt It Emi I jifl tartalékos főhadnagy jgS a haza szolgálatában, kötelességét tette- Mg . . I sitve, f. hó 2-án, 42 éves korában, a nagy- IlK Hó megyeri fogolytáborban meghalt, özvegye és két árvája siratja. Mi, sa mm IH] testvérei is mélységesen gyászoljuk. Tv itta | emlékezzünk rája szeretettel és gondol- iwk ||H junk a halálra. Pll A Huny­ad szabadkőműves páholy tagjai mely 118 fájdalommal tudatják, hogy szeretett testvérük Hirticzky Dára dé­ Ili bányamérnök folyó hó 12-én, este 8 órakor. Luh község ha- p® Ilii tárában, egy heves roham alkalmával hősi halált ||&8 HP halt. Az eszmék harcosa,­­ a világ­béke híve, az ön- Bö jjfjj­zetlen emberbarát, fegyverrel kezébe® volt kény­ |||§ télén küzdeni embertársai ellen! A haza hivó sze­­m|­sata őt is harcba szólította, s ő elhagyta kedv is |És|| B foglalkozását, hogy mint katona is megtegye 9|| kötelességét! Déva, 1915. február hó. Ilji Isten veled kedves testvér! Emlékedet Igaz fog szeretettel fogjuk megőrizni!

Next