Világ, 1915. július (6. évfolyam, 181-211. szám)
1915-07-22 / 202. szám
Csütörtök »...... ' ■ • v. - ’ i— Egy művészpár tragédiája. A fővárosi társadalom legszélesebb köreiben kelt fájdalmas, őszinte részvétet egy széptehetségű művészházaspár meghaló tragédiája. Galimberti Sándor fiatal magyar festőművész és a felesége, Dénes Valéria, aki szintén szép sikereket aratott már képeivel, szomorú módon költöztek el az élők sorából. Galimberti Kaposvárott született, az ottani gimnázium rajztanárjának a fia. Az Iparművészeti Iskolában végezte tanulmányait, azután Parisban, majd Münchenben tanult. A nyarat a nagybányai festőkolónián szokta tölteni, itt ismerkedett meg négy évve ezelőtt Dénes Valériával. A fiatal, tehetséges úrilány őszszel Galimbertivel együtt ment ki Párisba s nemsokára házasságot kötöttek. Állandóan a francia fővárosban tartózkodtak és a Salon d'automne, valamint a Salon des Indépentes kiállításain gyakran szerepeltek képeikkel, hangulatos csendéletekkel és érdekes meglátású tájképekkel. A múlt év februárjában Budapesten, a Nemzeti Szalonban rendeztek kollektív kiállítási műveikből nagyon szép sikerrel. Házasságukból egy gyermek született, a kis Mario, aki most kétéves. A budapesti kiállítás után Galimbertiék visszamentek Párisba. Ott érte őket a háború és sietve menekültek Belgiumba. Csakhamar innen is menekülniök kelett s ekkor Scheveningben telepedtek meg, majd márciusban hazajöttek Budapestre. Galimberfinek nem volt maradása: katonának jelentkezett, besorozták s kiképzés végett Pécsre helyezték. A felesége is odaköltözött. A múlt héten egy erős meghűlés ágynak döntötte a fiatalasszonyt. tüdőgyulladása volt és a súlyos betegséggel nem tudott megbirkózni gyenge szervezete, öt napi betegség után az elmúlt vasárnap meghalt. Deres Valéria családja a fővárosba hozatta a halottat s a temetésre feljött Galimberti is. Tegnap délelőtt felesége családja körében tartózkodott. Ott volt a fiatal aszszony özvegy édesanyja és odajött özvegy Galimbertiné is, akik szeretettel ölelték magukhoz a szegény kis Mariót. Déltájban Galimberti eltávozott a lakásról s néhány óra múlva értesítés jött a családhoz, hogy Galimberti Sándor tizedes a Városligetben egy padon ülve szivenlőtte magát. A golyó nyomban megölte. Az öngyilkos zsebében levelet találtak, amely így szól: „Vak nélkül nem tudok, élni. Feleségemmel egy sírba temessetek. A jegygyűrűmet hagyjátok az ujjamon. Vigyázzatok Marióra. Sándor.“ A szerencsétlen festő holttestét a halottasházba szállították. — Szeretetadományt a sebesülteknek. A hadsegélyre kórházlátogató hölgybizottság Kirchner altábornagy neje és gróf Zichy Rafaelné elnöklete alatt már eddig is sok jótékonyságot gyakorolt a budapesti hadi kórházakban ápolás alatt lévő sebesültek iránt. Ha jótékony háziasszonyaink közül mindenki csak két-három üveg befőttet juttat a derékhősöknek, akik értünk harcoltak és szenvednek, akkor az összes kórházakat kellőképpen elláthatja a bizottság befőtt gyümölcscsel. A kórházlátogató hölgybizottság a sebesültek közt való szétoszlás céljából kéri és hálás köszönettel fogadja a közönség adományait. Minden adományt a képviselőházi raktárban (II. sz. kapu) vesznek át. A befőttön kisül, melly elsőrendű és sürgős szükség, legkivált zsebkendőt, papucsot, cigarettát és dohányt, süteményt, csokoládét kérnek. Kívánatra a hivatal elküld az adományokért, amelyeket délelőtt páz órától déli egy óráig vesznek át a képviselőházi raktárban. A kereskedelmi alkalmazottak munkaszünete. A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesületének kedden tartott gyűlésén Schlenger Mór elnök beszámolt a vasárnapi munkaszüneti akcióról, örömmel tudatta, hogy a főnökök testülete csatlakozott a mozgalomhoz. Rosenberg J. Lipót alelnök az alkalmazottak drágasági pótlékát sürgette. A felszólalás lelkes tetszéssel találkozott. Az egyesület elhatározta, hogy az ügyben tovább fog agitálni. — Az alkohol ellen. A francia belügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be, melyben az alkohol eladását és élvezését a háború tartamára korlátozza. A törvényjavaslat szerint a prefektusoknak joguik van az alkohol eladását és élvezését a honvédelemnek dolgozó műhelyekben korlátozni, illetőleg egészen megtiltani. .. —- Elfogtákafarkasréti gyilkost. Emlékezetes az a titokzatos gyilkosság, amely július 15-én a főváros külső perifériáján lévő Farkasréten történt. A farkasréti zsidó temető mellett, a Torbágyi úton múlt csütörtökön délután három és négy óra között egy parasztember bozóttal eltakart női holttestre bukkant. A holttestre figyelmeztette a legközelebbi rendőrőrszemet, akinek telefonjelentésére a főkapitányságról Nagy Károly detektívfőnök automobilon detektívek kíséretében a Torbágyi-istra sietett. A bozóttal eltakart holttest huszonöt-harminc év közötti parasztasszonyé volt, kinek arcán és a nyakán látható horzsolások bizonyították, hogy gyilkosság áldozata, megfojtották. A vizslat több tanú kihallgatása után megállapította, hogy a gyilkosság áldozata, Keresztes Ambrusné kecskeméti asszony. A férje, a 38. gyalogezred népfelkelője, azt közölte a feleségével, hogy szerdán reggel a menetszázaddal elindul. Keresztesné erre elutazott Kecskemétről, hogy urától Budapesten elbúcsúzzék. A fővárosba kedden délután érkezett meg, egyenesen elment a Mester utca 67. szám alatti iskolába, ahol az iskolaszolga családjánál szállt meg. Az urával talákozott és megbeszélék, hogy miután a menetszázad elindítását elhalasztották és a század szerdán reggel Budára megy az ura után és ott találkozni fognak. Az asszony hazulról el is ment, de a gyakorlótérre nem jött és az urával nem találkozott. A férfi hazaérkezésekor kereste is az asszonyt, még aznap többször is kereste és csütörtökön reggel sürgönyzött Kecskemétre az asszony apjának, hogy mi történt a Máriával. Keresztes Ambrus pénteken a menetszázaddal elindult. A gyilkosnak teljesen nyoma veszett. A titokzatos ügyben ma este váratlan fordulat állt be: a rendőrség letartóztatta Szabó Nyári Ferenc harmincnégyéves népfelkelőt, a 38. gyalogezredből, aki bevallotta, hogy ő gyilkolta meg július 15-én a Torbágyi-úton Keresztesné Finta Máriát és a meggyilkolt asszonytól elrabolta pénzét és ékszereit. A rendőrség a gyilkost átadta a katonai hatóságnk, — Don Carlo özvegyének kémkedési átférje. A Berliner Tageblatt jelenti Bellinzonából. Olasz lapok szerint Don Carlos spanyol trónkövetelő özvegye, született Rouen hercegnőnek velencei palotája f el kellett hagynia, mivel kémkedési ügybe volt belekeverve. — A tanítók árváiért. A nagybecskereki Messinger Karolin-féle leánynevelő intézet tulajdonos igazgatónője nemes érzésétől áthatva szeptember hó 1-től kezdődő öt évre felajánlotta, hogy a harctéren elesett, vagy ott szerzett betegségben elhalt három tanító egy-egy leány árváját díjtalanul felveszi intézetének nyilvános joggal felruházott polgári iskolája első osztályába és azokkal a polgári iskola négy osztályát és a kereskedelmi tanfolyamot elvégezteti, vagyis intézetében öt éven át díjtalan ellátásban és nevelésben részesíti. E helyekre az ország bármely tanító-özvegye, akinek férje a harctéren elesett, jelleg és felekezeti különbség nélkül pályázhat, a pályázati kérvények Torontálvármegye tanfelügyelőjéhez augusztus hó 20-ig terjesztendők be. A kérvényhez csatolandó az elemi iskolai bizonyítvány, születési anyakönyvi kivonat és helyhatósági bizonyítvány annak igazolására, hogy a folyamodó árva atyja katonai szolgálata folytán halt el és az árva díjtalan ellátásra és nevetésre rászorul. — A magyar himnusz útja. Egyes lapokban az utóbbi időben, így legújabban a Budapesti Hírlap mai számában is felhangzott az a panasz, hogy osztrák üdülő- és fürdőhelyeken a zenekarok eljátszszák az osztrák és német himnuszt, de nem játsszák a magyar himnuszt. Erre vonatkozólag illetékes helyen annak a közlésére hatalmaztak fel bennünket, hogyha ez egyes helyeken meg is történik, akkor csak nagyon szórványosan előforduló esetről lehet szó, mert ezzel szemben éppen ellenkezően áll az a tény, hogy minden oldalról érkeznek híradások, amelyek arról számolnak be, hogy nemcsak osztrák fürdőhelyeken, hanem olyan városokban is, ahol magyarok, kivált magyar katonák nagyobb számban fordulnak meg, a német és osztrák himnuszokon kívül igenis játsszák a magyar himnuszt is, mégpedig a közönség osztatlan ,lelkesedése és örömteljes tetszése melletti ' v -í: — Városok a Felvidékért. Alig határozta el Szeged városának tanácsa, hogy az oroszok által feldúlt vidéken egy községet újraépíttet és rövidesen már is ötszáz korona folyt be dr. Somogyi Szilveszter polgármester kezeihez. A városnak az a terve, hogy az újonnan felépítendő Kis-Szeged községházát, templomát és iskoláját építteti fel, míg a lakóházak az összegyűjtendő adományokból épülnének. A polgármester ebbe az akcióba bele akarja vonni a kulturális és jótékonysági egyesületeket is . Így minden remény megvan a biztos sikerre. A szegedi Szabadoktatási Egylet Jánosát Gyula tanfelügyelővel az élén augusztus közepén nagyszabású népünnepélyt fog rendezni a felépítendő új falu javára. Nagyszalonta község képviselőtestületi ülésén Faragó Rezső hírlapíró indítványaira kimondotta a képviselőtestület, hogy a község szintén ki akarja venni részét valamelyik elpusztított északmagyarországi község felépítéséből. Nagyszalonta az új Biharfahát, Arany János emlékét akarja megörökíteni s ezért kimondták, hogy az egyik fölépítendő községben az iskolát és az óvodát fogja építtetni. A két intézmény az Arany János-iskola és Arany János-óvoda nevét fogja viselni. • Az Auguszta-Alap működése. Az Auguszta-alap igazgatóságának legutóbbi ülésén Ágay Vilmos, az alap ellenőre, beszámolt az Auguszta GyorssegélyAlapnak negyedévi működéséről. Az Auguszta-Alap három hónap alatt kétszáznyolcvankétezerháromszáztizennégy koronát adott ki a háború által okozott bajok enyhítésére. Az Auguszta Alap két foglalkoztatójában munkabérekben március 15-től június 15-ig kifizettek nyolcvannyolcezerháromszázhetvenhat korona hat fillért. Az alap elhatározta, hogy a rokkant intellektuellek számára otthont épít a Nemzet Háza címen és ere a célra már eddig kétszáznegyvenhármezerhétszázharminc korona ötvenkilenc fillért tőkésített azzal, hogy az ezután megindított minden akció jövedelme a Nemzet Háza országos rokkant alapé. Az elmúlt negyedévben az Auguszta Alap különböző akciói kétszáznyolcvannyolcezerháromszázhárom korona harminchárom fillért jövedelmeztek. — Anglia kártérítése a repülők bombáiért. Tegnap lépett életbe az új angol biztosítási törvény, amely ellenséges légi járművek által okozott károk megtérítéséről rendelkezik. A hivatalos tarifa két shilling száz fontonkint. —• Kerti mulatság Szereden. A szeredi kisegítő kórház vezetősége, az általa fentartott kórház pénztára javára hangversenynvel egybekötött kerti mulatságot rendezett, mely anyagi és erkölcsi tekintetben a legfényesebben sikerült. A magas színvonalú mulatságot Zádor Dezső főhadnagy szász kamarás énekes előadása vezette, kit Deisler Károlyné. Deisler Károlynak, a 14-ik honvéd gyalogezred parancsnokának neje precízen zongorán kísért. A kiváló előadást a közönség tapssal honorálta. Weisz Sándor főrendező a közönség elismeréseképpen Deisler Károlynénak egy gyögyörű rózsacsokrot nyújtott át. A délután óráit a 13-ik népfölkelő ezred zenekarának hangversenye töltötte ki. A kedélyes kerti mulatság kétezer korona tiszta jövedelmet hozott a kórház pénztárának. " A matróz "A múlt év november havában Maruch Mihály péksegéd bejárta az aradi lapszerkesztőségeket és okmányokkal igazolta, hogy ő a hősi harc után elsülyedt Zenta cirkáló megmenekült matróza. .Azért bocsátották el a tengerészet kötelékéből, mert a tengeri ütközetben rokkant lett. A lapok ezt megírták és Maruch e közlemény alapján hetekig pumpolta az aradi közönséget. Több helyütt lopást is követett el. Végül rájöttek üzelméire és letartóztatták. A törvényszék ma csalásért és lopásért egyévi börtönre ítélte. . — Férjgyilkosság. A kir. Kúria most döntött Felföldi Mihályné és bűntársa ügyében, akit az esküdtbiróság férjgyilkosság miatt nyolcévi fegyházra ítélt. Felföldi Mihályné ágyai paraszt-földbirtokosasszony azzal volt vádolva, hogy férjét Kiss P. Jánosnétól kapott méreg segítségével megölte. Az esküdtbiróság Felföldinét nyolcévi és Kissnét életfogytiglani fegyházra ítélte. A Kúria most hozott ítéletében Kissné büntetését helybenhagyta, Felföldiné büntetését pedig szintén életfogytig tartó fegyfaárparemdterfe/. VILÁG 1915. július,22. | | -----—---—|— ________________________ •' "|