Világ, 1915. július (6. évfolyam, 181-211. szám)

1915-07-16 / 196. szám

6 1915. Július 16. VILÁG A Dardanellák ostroma A Dardanellák ostromával nem tudnak előbbre jutni a szövetséges csapatok. Ezt bi­zonyítja a török vezérkar mai jelentése is. A sikertelenségek láncolata újabb és újabb kí­sérletezésekre ösztönzi az entente katonáit. A *Nieuwe Rotterdam­ische Courant például arról értesül­­Párisból, hogy a szövetségesek a Dar­danelláknál nagy kombinált akciót készítenek elő. A megsérült hadihajókat kijavították s Anglia, Franciaország és Olaszország új erő­sítéseket, nehéz ágyukat és muníciót külde­nek a Dardanellákhoz. Az új támadás, hír szerint, még júliusban megindul. Az Athénban megjelenő Nea Himera értesülése szerint az angol kormány azt tervezi, hogy mihelyt Venizelosz újra kabinetet alakít, azt a javas­latot teszi neki, egyezzék bele, hogy egy 150.000 főnyi angol expedíciós hadtest kössön ki Szalnikiben s onnan a görögökkel egye­sülve vonuljon Törökország ellen, Bulgáriát fel kell hívni s esetleg kényszeríteni, hogy enged­je át a csapatokat. Hogy mi valósul meg ebből a tervből, az természetesen a jövő titka. Egy bizonyos, hogy úgy angol, mint francia rész­ről már túlságosan kellemetlennek tartják a török akciót, ami érthető is, ha tudjuk, hogy a Dardanellákban vívott harcok hatásai Mál­tából Athénbe érkező jelentések szerint rette­netesek. Minden rendelkezésre álló helyet kórházzá alakítottak át. A polgári lakosság­nak egy részét is elköltöztették a szigetről, mivel az ő lakásaikra is szükség volt kórhá­zak számára. Számtalan könnyebben sebesült mellett kilencezer súlyos sebesült van Máltán, akiknek reménytelen állapota lehetetlenné teszi Franciaországba való továbbszállításu­kat. A dokkokban megfeszített erővel dolgoz­nak a török tüzérség által megrongált hajók helyreállításán. Mindig új francia és angol hajók érkeznek javításra. Pontosan nem lehet megállapítani a dokkokba érkezett hajók számát, mivel a bejárást láncokkal zárták el. A görög lapok azt írják, hogy az angol-fran­cia Dardanella-hadseregnek heti húszezer embernél több pótlásra van szüksége, hogy harcképes maradhasson. A török főhadiszállás mai jelentése ez: A Dardanella-front: A július 1­2-éről 13-ra virradó éjjelen az Ari Burnu-szakaszon jobb­­szárnyunk felderítő osztagai az ellenséges lö­vészárkokban bombahüvelyekkel teli ládá­kat zsákmányoltak. E szárnyon visszavertük az ellenséget, amely lövészárkainkhoz köze­ledni próbált. A balszárnyon az ellenség, amely támadásoktól tartott, egész éjjel világító lövéseket adott le és államló gyalogsági tüze­lést folytatott az üres levegőbe. Hedii Bahr: Július 13-án reggel az ellen­fé könnyű ágyutüzelést kezdett az egész arcvo­­nalon. Délután 1 órakor heves tüzérségi előké­szítés után balszárnyunk ellentámadásba ment át, amelyet többször megismételt. Felfűzött szuronynyal véghezvitt ellentámadásaink az ellenséges osztagokat súlyos veszteségeik mel­lett visszavetették. A többi arcvonalon nem történt jelentős változás. Nagyon érdekes az a Szalonikiből ér­kező híradás, amely szövetségesek civakodá­­sáról számol be. Azok a súlyos kudarcok — mondja a jelentés — amiket a franciák és angolok a Dardanelláknál szenvedtek, most már morális téren is éreztetik hatásukat. A Szövetségesek között napirenden Vannak a civódások, mert a vereségekért egyik a másik nyakába akarja varrni a felelősséget. A fran­cia tisztek keserűen panaszkodtak, hogy vál­lalkozásokat kezdtek akkor, amikor nem volt elegendő ember. Az angolok nagyon rossz né­ven vették ezt a szemrehányást és azzal felel­tek, hogy ez Franciaország hibája, mert nem küldött elég csapatot a Dardanellákhoz. A franciák visszavágták, hogy az országnak most odahaza van szüksége minden férfira és a felelősség nem őket illeti, ha a Csapatokat céltalanul áldozzák föl az ostromnál. Az an­gol tisztek még mindig szilárdan reményked­nek abban,­hogy a tengerszorost végül is si­kerül bevenniük. Néhány napja friss csapatok érkeztek Tenedoszra és Lemnoszra, amelyek azonban nem mennek most a lövészárkokba, hanem megvárják, amíg más csapatok is meg­érkeznek, úgy hogy megfelelő nagyságú erő lesz kéznél. A török repülőgépek mindennap megjelennek a szigetek felött, hogy az érkező erősítések nagyságát felderítsék. A Balkán A Leara­nisi jelentése szerint a szer­bek hatalmas csapatokat vonnak el az osztrák­­magyar határról, hogy azokat a bolgár hatá­ron összpontosí­tsák. A Lokalanzoiger jelenti Athénből: Athén­be érkezett hírek szerint a szerbek Tiranánál az albánok leghevesebb ellentámadásával ta­lálkoztak, miközben csata fejlődött ki, amely­ben a szerbek 2000 embert, az albánok 1000 embert vesztettek halottakban. Bosznból a szerbek az újonnan elfoglalt albán terület összes albán falvá­t felgyújtották. A Novoje Vremja szerint Franciaország és Anglia elvállalta, Szerbia és Belgium ösz­­szes háborús kiadásainak fedezései. Szerbia költségei eddig 360 millió frankot tettek ki. Venizelosz audienciája A Patria jelenti, hogy Venizelosz kihall­gatáson jelenik meg a királynál. Venizelosz az utóbbi napokban sokat érintkezett pártjá­nak vezető férfiaival és az athéni diplomáciai képviselőkkel. Pártját vasárnap délelőttre ér­tekezletre hívta össze, hogy referáljon elhatá­rozásairól és a 20-án megnyíló képviselőház­­ban követendő magatartásukat beszélje meg híveivel. Egész Görögország a legnagyobb vá­rakozással tekint Venizelosz audienciája elé, s a lapok egytől-egyig azt írják, hogy tisztán rajta múlik, hogy vállalja-e a miniszterelnök­séget. A kormánypárti sajtó azt hiszi, hogy Venizeloszt sikerül a királynak meggyőznie arról, hogy hazájának a bajban csak a kor­mányon tehet szolgálatot és a közeledést meg fogja találni az uralkodóval. A Yossisthe Zeitung-nak jelentik Szófiá­ból. A turini Stampá-nak az a híre, hogy a román, bolgár és görög királyok legközelebb Athénben találkozni fognak, hihetetlenül hangzik és némely lapban helyet talál az a valótlan verzió is, hogy a tervezett találkozá­son a koronás főkön kivü­l Szerbia képvise­lője is részt fog venni. A hír vagy közönséges koholmány, vagy pedig Párisból történt kí­sérletezés. A Szerbiával való megegyezés lehe­tősége ki van zárva, amint ez a szerb sajtó­nak, úgy a hivatalos, mint, nem hivatalosnak az utóbbi napokban tanúsított, magatartásából kitűnik, amely a Bulgáriával való megállapo­dást a bolgár nép nemzeti öntudatát sértő ki­fejezések kíséretében elutasító módon tár­gyalta. Kedvezőbb hírek vannak a törökökkel való tárgyalásokról. Az utóbbi hónapokban szakadatlanul egyengették a Romániával ba­rátságos érintkezés útját, de még távol van­nak attól, hogy Romániával szemben szolida­ritási nyilatkozatot tegyenek. Kizárt dolog, hogy Bulgária Törökországgal szemben Orosz­országhoz pártoljon, amely ha állandóan megvetné lábát Konstantinápolyban, úgy ez a körülmény az összes balkáni népek szabad­ságának megszűnését és az önálló Bulgária bukását vonná maga után. A korábban russzo­­fil bolgárok igen elcsöndesedtek, tőlük nem kell tartani. A balkáni négyes királytalálkozó Athénben Az aradi Románul bukaresti tudósítója jelenti, hogy a rafiján királyi udvarban szer­zett információk szerint Ferdinánd királyt, a­ki teljesen egészséges, ez útjában Bratianu miniszterelnök fogja elkísérni, a szerb királyt Pasics, a bolgár királyt pedig a külügyminisz­ter kíséri el. A találkozó első­sorban Macedó­nia ügyét fogja véglegesen rendezni, azután az Albániára­ vonatkozó kérdéseket fogják megoldani és végül tanácskozni fognak a tö­rök-bolgár és a bolgár-román határigazítós. én tút Félnek Olaszországban !z Világ tudósítójától Zürich, július 12. Ma beszéltem itt egy előkelő velencei ék­szerész-cég tulajdonosával, aki bevásárolni­­jött Zürichbe. Elmondta, hogy az osztrák­­magyar repülők bombái mily óriási rémület­ben tartják egész Velencét, a polgárságot és a város vezetőségét egyaránt. Csaknem minden második napon megjelenik egy-egy osztrák­­magyar repülőgép a város fölött, sokszor több, kettő, három, sőt négy is. Ezek bombákat dobnak le a pályaudvarra, az arzenálra s a kikötőben levő olasz hadihajókra. Az olaszok képtelenek ezek ellen védekezni, mert mindig váratlanul és oly irányból jelennek meg, ahonnan a legkevésbbé várják őket. Velencé­ben nincs többé éjjeli élet. Lámpát gyújtani egyáltalán nem szabad és amikor az est le­száll, halotti csend borul a lagúnák városára. Este egy szál gyufát sem szabad meggyúj­­tani. A házak ablakait annyira le kell függö­­nyözni, hogy egy fénysugár se bújhasson ki, mert aki ezek ellen a szigorú rendszabályok ellen vét, haditör­vényszék elé kerül és kímé­letlenül elbánnak vele. Olaszország északi részein a kémkedés oly nagy mérveket öltött, hogy a milánói, bo­lognai és velencei börtönök már megteltek ké­mekkel, akik többnyire az olaszok közül ke­rülnek ki s nekünk akarnak szolgálatokat tenni. A milánói főtörvényszék előtt csaknem mindennap ítélkeznek egy-egy ilyen kém fö­lött. A nagy szigorúság azonban mit sem használ. A cenzúra hallatlan szigorúsággal dolgo­zik. Az olasz kereskedelmi világ teljesen két­ségbe van esve, mert az üzleti életet a cenzúra lehetetlenné tette. Minden egyes levél, amelyet postára adnak, bekerül a­­milánói és bolognai cenzúra-központba, ahol a rengeteg munka miatt a leveleket napokig nem továbbítják. Az illető ékszerész Velencéből Ghiasson keresztül utazott Svájcba. Elbeszélte, hogy Velencétől egészen Chiassoig le voltak függö­­nyözve a vasúti kocsi ablakai. Senkinek sem szabad kinézni, mert a vasúti sínek mentén álló katonai őrszemeknek joguk van lelőni azt, aki az ablakon kinéz, így utazott ő is nappal a beszűrődő világosságnál, éjjel azonban tel­jes sötétségben, mert a vonatokon sem gyúj­tanak lámpát. .­ Rendkívü­l meglepő az olasz elbeszélésé­nek az a része, hogy a kémkedések elharapó­­zása miatt az egyes városok polgársága is rengeteg felesleges zaklatásnak van kitéve. Az olasz rendőrség emberei ugyanis nap-nap után váratlanul megjelennek privát emberek lakásán és házkutatásokat tartanak, amelyek igen sok kellemetlenséggel járnak. E házku­tatások miatt Velencében már igen sok tekin­télyes polgár aláírásával kérvényt is nyújtot­tak be a magisztrátusnál, ennek eredményét még nem tudja. Milanóban tegnap ítélkezett az esküdt­szék Berger Ernő 18 éves svájci alattvaló fö­­lött, akit kémkedéssel vádoltak. Berger 5—6 évvel ezelőtt került Milanóba, ahol kereske­delmi tanulmányokat folytatott. Az osztrák - magyar-olasz háború kitörése előtt Berger a következő levelet írta édesanyjának Svájcba: Itt minden előkészületet megtettek a csapatok elindítására. De a csapatok talán intelligensebbek lesznek, minthogy a biztos halálba rohanjanak. Olaszország el fog veszni biztosan, mert bár már tíz hónapja készül a háborúra, még mindig nincsenek rendben a csapatai. Ezt a levelemet május 22-én írom. Kérlek, közöltesd a lapokkal ezt a levelet és tedd el későbbi napokra.­­ A német nyelven irt levelet felbontották* és Bergert kémkedésért vád alá helyezték. A'­ tegnapi tárgyaláson az esküdtek bűnösnek mondták ki Bergert és fiatal korára való te­kintettel tiznapi fogházra és 70 óra pénzbün­­­tetésre ítélték, amely büntetést a vizsgálati* fogsággal kitöltöttnek vettek, Bergert szabad-:­lábra helyezték és Olaszországból kiutasí­* tották. .»■&»!.. . ••! ' 1_-jm «

Next