Világ, 1915. augusztus (6. évfolyam, 212-241. szám)
1915-08-01 / 212. szám
Vasárnap Az új hadsereg Jaurés törvényjavaslata Azt hisszük, Jaurés iránt a kegyeletnek legméltóbban azzal hódolunk, ha megismertetjük a magyar olvasóközönséggel azt az ő legnagyobbszabású reformeszméjét, amelyet törvényjavaslat formájába öntött s amely csak első tagja lett volna a Franciaország szocialista átalakítására célzó reformjavaslatok sorozatának. A törvényjavaslat szószerinti fordításban így hangzik: 1. Cikk Minden fegyverfogható polgár husztól negyvenöt évig terjedő életkorában köteles a nemzeti védelemben résztvenni. Húsztól harmincnégy évig az aktív hadsereghez, harmincnégytől negyven évig a tartalékhoz, negyventől a territorial, sereghez (népfölkelés) tartozik. 2. Cikk. Az aktív hadsereg polgárait osztályokba (division) osztják be, amelyek mindegyike bizonyos területrésznek, az újoncozó területnek felel meg. Ezek az osztályok gyalogezredekből állanak, amelyeket lovas, tüzér és műszaki csapatok támogatnak. A gyalogezredek zászlóaljakra s ezek századokra oszlanak; a lovasezredek századokra (esgadron) oszlanak; a tüzérezredek ütegekre oszlanak. I. Cikk. Az ujoncozás a helyszínen történik: az állampolgárokat a különböző fegyvernemek egységeibe utalják, meggfelelően annak a területrésznek, amelyen laknak. Mindazonáltal a különleges fegyvernemek — a tüzérség, lovasság és műszaki csapatok — egységének kiegészítésére az újoncozó terület nagyobb lehet, anélkül azonban, hogy az osztály határait bármikor átlépné. 4. Cikk. Az aktív hadsereg kiképzése három fokon történik: a fiúk és ifjak előkészítő nevelése; újoncok iskolája; időszakonkint való fő intergyakorlatok. 5. Cikk. Az előkészítő nevelésben a fiúk és ifjak életkoruknak tizedik évétől életkoruknak huszadik évéig részesülnek. Ez az iskolázás nem a katonai gyakorlatok mozdulataiba való bevezetés lesz. Ez mindenekelőtt az egészségre és ügyességre való nevelés lesz, testgyakorlattal, gyaloglással, ritmikus mozdulatokkal, ügyességre, elevenségre szoktató játékokkal, lövőgyakorlatokkal. össze fogja kapcsolni a versenyre buzdító sportok mértékletes, időnkint való űzését a mindennapi észszerű testgyakorlattal, amely a szervezet erőit az egyéni képességek szerint kifejleszti, a test fogyatkozásait gyógyítja és megelőzi. Ezt a testi nevelést vezetik és ellenőrzik az illető egységek tisztjei és altisztjei, a nyilvános és magániskolák tanítói, a helyi orvosok és egy harminc tagú katonai nevelő tanács, amelyet minden ezred ujoncozó területén általános szavazati joggal választanak s amely minden fegyvernem képviselőit magában foglalja. Lovakat a pótlovazó szolgálat (le service de la remonte) bocsát rendelkezésükre a tanítók által kijelölt ifjaknak. A tanítókat a tanítóképző-intézetekben külön oktatással képezik ki, hogy a testi nevelést elláthassák. Azoknak a fiuknak és ifjaknak családjait, akiket a testnevelő gyakorlatokra behívtak, értesítik élemének as ökrét és szorgalmukról. A tartós hanyagságot különböző büntetésekes sújtják, amelyek együttesen is alkalmazhatók, s amelyek közé tartozik nevezetesen minden nyilvános működéstől való eltiltás legalább valamely meghatározott időre és meghosszabbított időre való kötelezés az ujopfiskolában. Jutalmakat és kitüntetéseket kapnak egyesek és csoportok, amelyek legtöbb buzgalmat tanúsítanak és legtöbb eredményt értek el. 6. Cikk. Azokat az ifjakat, akik életüknek huszonegyedik éveibe léptek, hat hónapra a legközelebbi helyőrség állomáshelyére újonciskolába hívják, ahol megtanulják a katonai és század, lovasszázad vagy üteggyakorlatokat. Ezt a szolgálatot egyfolytában vagy két részben teljesíthetik, de egy éven belül. A behívás idejét úgy kell megválasztani, hogy a szabadban való kiképzés és a különböző terepeken való gyakorlatozás lehetséges legyen. A kiképző csapatok, amelyekbe az újoncokat beosztják, nem alkotnak szerves és állandó egységeket. A katonákat, akiknek kiképzését befejezték, beutalják azokba a területi egységekbe, amelyekről föntebb szó volt. 7. Cikk. Az aktív szolgálat tizenhárom éve alatt, amelyet teljesíteniük kell, ezeket a katonákat nyolcszor hívják be fegyvergyakorlatokra és hadgyakorlatokra. Ezek a fegyvergyakorlatok váltakozva, kis egységekkel való tíz napig tartó hadgyakorlatok a helyszínen vagy a közeli környéken és nagy egységekel való, huszonegy napig tartó hadgyakorlatok, amelyek nagyobb területen vagy a csapatok gyakorló terén folynak le. A csapatgyakorlóterek száma négyszer nagyobb lesz. Minden egység egész legénységét ugyanabban az időben hívják be. A tisztek és altisztek, a katonai nevelő tanács igyekezni fognak, hogy a kötelező gyakorlatokon felül minél gyakrabban önkéntes menetelő és lövőgyakorlatokat rendezzenek. Minden katona otthon tartja egyenruháját. Ezért vagyonukig felelős. Fegyverraktáraik állíttatnak és tartatnak fönn a polgári és katonai hatóságok felügyelete alatt és felelőssége mellett a megyei székhelyeken és a jelentékenyebb községekben. A keleti megyékben minden katona otthon tartja fegyvereit. Ezen az országrészen tüzérségi és lovassági raktárak állíttatnak föl és mindenféle közlekedő eszközök, vasúti vonalak, utak, gépkocsik süni hálózatát olyképpen kell berendezni, hogy rögtönimozgósítás esetén a környék valamennyi polgára a központba utazhassák. Ugyanitt repülő állomások is lesznek s három havi kiképzés után az ország valamennyi újoncát be lehet hívni, hogy kiképzését a keleti gyakorlótereken egészítse ki. 8. Cikk. A kereteket részint hivatásos altisztiek és tisztek, részint polgári altisztek és tisztek alkotják. Az újonciskolában a katonák kiképzésével csak hivatásos altiszteket lehet megbízni. Az újonciskolában eltöltött három hónap után azokat a katonákat, akik az előkészítő nevelés folyamán róluk vezetett feljegyzések szerint az újonciskolában kifejtett tevékenységük és általános műveltségük alapján a legalkalmasabbnak bizonyulnak, altiszti szolgálatra képezik ki. A kijelölést a tanítók végzik az ezredtanács kiküldöttjeinek közreműködésével, amely ezred tanács áll a parancsnokból, a különböző rangfokozatok képviselőiből és az általános szavazattal választott nevelő tanács tagjaiból. Az első három havi kiképzés után, amely az újonciskolában történik, az altisztjelöltek, ha alkalmasaknak bizonyulnak, három hónapra az altiszti iskolába kerülnek és mint altisztek beosztatnak lakóhelyük egységébe vagy valamely ahhoz legközelebbi egységbe. Senki sem vonhatja ki magát az ilyképp történt kijelölés alól és ha az önkéntes jelentkezések nem elegendők a keretek kitöltésére, hivatalosan gondoskodnak arról. Az altiszti iskola tanulói az iskola tartama alatt napi kártalanítást kapnak. Az altiszteket a szolgálatban töltött napokért elegendő mértékben kártalanítják. E címen minden közhivatalban, amelybe lépnek, rangsorelőnyben részesülnek. A magánvállalkozók, akik ebből a szempontból hadosztály-csoportokba osztatnak, kötelesek nekik képességeiknek megfelelő állást biztosítani, ötvenéves korukban nyugdíjat kapnak. A tiszti keretek kiegészítése olyképpen történik, hogy az altisztek kor szerint és jelentékeny részükben előléphetnek alhadnagyi és hadnagyi rangba. 9. Cikk. A tiszti kereteket harmadrészben hivatásos tisztekből kell alkotni. Mindenféle munkásegyesületek, szakszervezetek, ségi fő elüzetek, szövetkezetek jogosítva vannak tagjaik olyan fiainak a tiszti rang eléréséhez szükséges tanulmányi költségeit fedezni, akik vizsgálaton bizonyították erre való alkalmasságukat. Oly ifjak, akik az érettségi bizonyítványt meg Menetszázad A lámpáktól világos gesztenyefák sorában Vig marsot dübörögve indulnak mind előre. (Anyák, édesanyák nézik őket az árnyban.) S ők mennek győzelemre és mennek temetőbe. A hátukon a zsákjuk, a szivükön a fájás. Az ajkukon a nóta, szilajon égbe csengő. Fölöttük leng a zászló, lelkükben fáj a válás S az anyák arca gyászos s tekintete csengő. A vihar viszi őket, a jó, öreg fiukat. A vihar viszi őket, mely szerte a világon Most ráz dús palotákat, most tép borús odúkat S az ember, ó az ember, sárgult levél az ágon. A vihar viszi őket. Csákójukon virágok. "(Ó életem virága, hervadt reménytelenség.) A zászló már lobog, már a szelekbe szállong S a város holdas éje elmúlik, mint egy emlék. Ha ismerőst találok e férfi-rengetegben, E névtelen seregben, szivem úgy földolog: Érzem, testvér velük, bajtárs velük a lelkem, .Veszélybe indulók, halálba marsolók! Juhász Gyula: VIIÁG 1915. augusztus 1. 15 Vadgesztenye alól a fenyők alá Irta: Farkas Antal I. Tábori posta . . . Szomorú szívvel tudatom, hogy bajtársam.......a kárpáti harcokban március 8-án ellenséges golyótól találva elesett — Ne bolondozzál, sógor! Éppen most akartam megírni a legutóbbi tábori postádra, hogy itthon semmi baj. A feleséged tegnap küldött csomagot, amibe tettünk mindent, amit kértél, amire még azonkívül is szükséged lehet. Én küldtem a héten egy bütykös papramorgót, még abból a fajtából, amit együtt főztünk a Balog bácsi kisüstjén. Már olajsárga és mondhatom, hogy kitűnő. A gyerekeknek kutya bajuk, csak Rózsi hajtogatja mindig az apját. Alkalmasint rólad álmodozik éjszakánként, mert mosolygó pofácskával hajtogatja: Papuska, papuska!... — Terringettél, nincs tán valami bajod? Mért estél volna el? Nem azért mentél el, hogy elessél, hanem hogy visszagyere, mert hiszen várunk, várunk, sokan várunk. — Bizonyosan csak komédiázik a bajtársad. No, minket nem lehet olyan könnyen megijeszteni a hősi halállal. Hősi életet élünk mi is: úgy megszoknik a kukoricakenyeret, hogy már egy csöppet se félünk tőle. Legföljebb farkasszemet nézünk vele és várjuk, hogy ő harapjon belénk már egyszer, mert mi meguntuk azt a mulatságot, hogy mi harapdáljuk szemény fejét. Egy-egy kiválóbb porciót el is tettünk nektek mutatóba, hogy ha hazajöttök, lássátok, mi milyen ellenséggel verekedtünk a fitont mögött. — Ej, én nem is hiszem, hogy valami történt volna veled. Makrancos ember voltál, amikor egy kicsit felöntöttél, kötekedő is, de nem hiszem, hogy most így aggatódtál velünk. Elesem, csak azért is, hogy hadd fájjon utánam a fejetetli! — Nem tettél te ilyen bolondot, sógor, igaz-e? Sokkal komolyabb az állapot, semhogy ilyen tréfákra ráérnénk. Annyi komolyság benned is van, hogy nem ütöd a fejedet a muszka golyóbisga, hogy kipróbáld: melyik a keményebb? Azt is tudod, hogy van haj itthon elég, hát mert szaporítanád? Öreg gyerekek vagyunk már az ilyen tréfákra, nem teszünk úgy, anint az a tanyai legény, aki csak azért akasztotta föl magát pénteken, hogy a buga vasárnap ne mehessen el a bálba. Nem hálózunk mi itthon, sógor, elhiheted. Még csak nem is nótázunk. — Tudod, sógor, mikor nótáztunk utoljára? Akkor éjszaka, amikor másnap be kellett rukkolnunk. A fene teremtette, még most is nevetek, amikor az asszonyok a batyunkat rendezgették. Nem lelték a katona könyvünket. Ki az ördög gondolta, hogy még erre az öreg népfölkelő könyvecskére valaha szükségünk lesz? Mi régen az asszonyokra bíztuk az Őrizését és bizony, szegények, ők se hitték, hogy valaha sírva kell keresgélni, hol a katonakönyv? hol a katonakönyv? A tied a padláson hányódott, az enyimet a pincében lelték meg. Aztán a szalámirudakon hogyan veszekedtek az asszonyok! A nagyobbik rudat hol az én tás-