Világ, 1916. április (7. évfolyam, 107-120. szám)
1916-04-21 / 112. szám
11: 1916. április 21. VILÁG vita volt. Lansdowne miniszter kijelentette, hogy a beállott halasztás nem határozatlanságra vezethető vissza. Azonban a miniszterek nézetei olyan mélyen gyökereznek, hogy e pillanatban nem áll fenn a lehetősége annak, hogy középutat találjanak, amelyen a súlyos helyzetből ki lehetne jutni. A kormány összeomlásának nemcsak Angliában, hanem a szövetségeseknél és a gyarmatoknál is sajnálatos hatása van. Délutántöbbszáz liberális gyűlést tartott, amelyen határozati javaslatot fogadtak el, amelynek értelmébenAsquithot erélyesen támogatni kell. A munkáspárt is gyűlést tartott, amelyen az újoncozás kérdését tárgyalták. Sokan azt hiszik, hogy nem lesz lehetséges a kabinetben fennálló differnciákat kiegyenlíteni és hogy a kormány szakadása kikerülhetetlen. Az alsóház néhány tagja optimisztikusabban gondolkodik és azt hiszi, hogy azok a komoly következmények, amelyekkel ez a szakadás járna, arra fogja indítani az ellenkező nézeten levőket, hogy módot keressenek a kiegyezésre. Londonból jelentikrosquith miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy a kormány bukása a legsúlyosabb természetű nemzeti szerencsétlenség lenne, a liberálisok és sok unionist hangos tetszéssel fogadták. Azonban az unionisták oldalán nézeteltérések jelei voltak észlelhetők. Carson, akitől azt várták, hogy ő fogja beterjeszteni az általános szolgálati kötelezettségre vonatkozó javaslatot, ha Asquith nem jelenti be ennek elfogadását, azt mondotta, ő volna az utolsó, aki javasolná, hogy ne hagyjanak elég időt arra, hogy az újoncozási politikát valamilyen megjegyzéssel biztosítsák. Az Asquith által javasolt kivezető utat helyesli. Carson kijelentését általános tetszéssel fogadták. A ház tagjai ezután gyorsan szétszéledtek. Zűrzavar az angol politikában Rotterdamból jelentik: Milner lord tegnap a felsőházban azt a kijelentést tette, hogy a szövetségeseknek az utóbbi esztendőben szenvedett kudarcait a számbeli inferioritás okozta. A Daily News vezércikkben polemizál a dolgok ilyetén feltüntetése ellen, amelyet a tényállás elferdítésének mond. Oroszország veszteségei nem az emberhiánynak, hanem az anyaghiánynak tulajdonilan- idók, a Dardanelláknál szenvedett vereség az előrelátás hiányának. Flandriában és Franciaországban sohasem hiányzott az emberanyag és nem hiányzik ebben a pillanatban sem, mert különben nem lehetne megmagyarázni azt, hogy nagy seregek állnak Egyptomban, amelyeket a támadás veszélye nem fenyeget, hogy nagyszámú csapatok vannak Angliában, amelyet nem Angliának, hanem a flottának kellene megvédenie. Az ország lássa be, hogy ennek a szétforgácsoló politikának véget kell vetnie. A lap rátér a belső válságra is és ezt írja: Ha a koalíció a küzdőtérről leszorulna, akkor a liberális kormány bizonyára nem foglalná el helyét. Kérdés az is, vájjon a konzervatívok kerülnének-e sorra? Angliát az a veszély fenyegeti, hogy túlzók kerülnek hatalomra, fölhevült, megfontolatlan emberek, akik diktátori hajlamoknak hódolnak. Budapest, április 20. Az osztrák miniszterek elutazása. A kiegyezési tárgyalásokat a magyar és az osztrák miniszterek a húsvéti ünnepek idejére megszakították. Stürgkh miniszterelnök, Förster vasútügyi miniszter, Zenker földmivelésügyi, Leich pénzügyi és Spitzmüller kereskedelemügyi miniszter elutaztak Budapestről és ma visszaérkeztek Bécsbe. mm FRü&KEb (Tulajdonosa: Marosi M. I Wollzeile 41. ««1009 Stubenring, a4. A vrioni és vidéki magyarok tökkellemesebb talzolóhelye. Figyelmes kisad*ésá3 ! Gyönyörű tágas terras !* Verdun ostroma Verdünnel az általános helyzet nem változott. A Maastól keletre a németek mostanában két irányból tettek előrehaladást: Douaumonttól délnyugatra a Caillette erdőben Thiaumont felé Douaumont és a Maas közt Houdramont irányából ugyancsak Thiaumont felé. A tegnapi német jelentés az utóbbi ponton elért német vonal elleni francia ellentámadás kudarcáról számolt be, a mai hivatalos viszont azt mondja el, hogy a franciák a Douaumonttól délre a Caillette erdőben elért új német arcvonalat is megtámadták. Ez a támadás is az ellenség véres veszteségei mellett hiúsult meg. A francia ellenoffenzíva itt a verduni északkeleti második erődvonal ellen való német előnyomulás feltartóztatását célozta. A német jelentés Verdunitől délre a Woevre-síkság szélén húzódó magaslatoknál vívott ágyúharcról szól és határozottan kimondja, hogy ott gyalogsági harc nem volt. A francia jelentés viszont azt mondja, hogy hogy Fresnestől délre Eparges mellett háromszor támadtak a németek, be is törtek a francia állásba, de az ellentámadás kivetette őket onnan. Francia vereség a Calliette-erdőnél A német vezérkar jelenti: Az Ypern-hajtásban német járőröknek több ponton sikerült az angolok árkaiba behatolniok, így a langemark—yperni országút mellett, ahol mintegy 600 méter hosszúságban megszállták az ellenséges állást és azt több kézigránáttámadással szemben szilárdan megtartották. Itt, valamint Vieltjénél és Ypemtől délre összesen egy tisztet és 108 főnyi legénységet foglyul ejtettünk, két gépfegyvert zsákmányoltunk. A Trazy le Monttól keletre tegnap este vonalaink ellen lövelt gáz csak maguknak a franciáknak árkait ülte meg. A Maas-területen az ellenség heves, tüzelést intézett a keleti parton tőle elfoglalt állások ellen. A CaiVec-erdőben előkészülő tüzelésből estefelé erős támadás fejlődött ki. Az ellenség egy kiszöegűű sarkon árkunkba jutott. Egyébként a támadást a franciák súlyos, véres veszteségei és néhány francia foglyul ejtése mellett visszavertük. A Woevre-síkságon és a Verduntől délre emelkedő magaslaton a tüzérségi harcot mindkét fél részéről nagy hevességgel folytatják. Gyalogsági harcra ott nem került a sor. Legfelsőbb hadvezetőség: Parisból jelentik. Clémenceau konstatálja a L'Homme Enchainé-bon, hogy azok a remények, melyek a verduni német támadások abbahagyásáról, vagy csak ellanyhálásáról szóltak, menyre nem feleltek meg a valóságnak, s mennyire inkább csak a vágyat fejezték, mint a tényeket. Mit jelentettett a francián? Április 19. Délután 3 óra. Az éj folyamán az arcvonal egyik pontjáról sem jelentettek fontos eseményt, kivéve a meglehetős heves ágyúzást a Maas jobbpartján a Haudremont-erdőtől délre eső vidéken. Április 19. Este 11 óra. A Maastól nyugatra jelentős tüzérségi tevékenység a 304. magaslat és a Mort Homme és Cumieres közti első vonalaink ellen. A Maastól keletre heves ágyúzás Douaumont és Vaas környékén. A Woevre silzságon a nap nyugodtan telt el. A Maas-magaslatok lábánál lévő szakaszokon Eparges mellett az ellenség ma reggel egymásután három támadást intézett állásaink ellen. Valamennyi támadást visszavertük. A legutolsó támadás során az ellenséget, amelynek egy pillanatra sikerült árkainkban mintegy 200 méter széles harcvonalon lábát megvetnie, ellentámadással azonnal visszaüztük. Az ellenség komoly veszteségeket szenvedett. A harcvonal többi részéről nincs fontosabb jelenteni való esemény. Hervé az angol segítségről Párisból jelentik. Hervé, a Victoirban rámutat arra, mily fontos és életbevágó szerepe van ebben a háborúban az angol segítségnek. A háború kitörésekor a francia vezérkari főnök 75 ezer angol katonának a frontba állítását vette előre számításba. E számot már régen túlhaladtak a tízszeresén is, mert a mindig pontosan informált német vezérkar egyik közlése szerint a Franciaországban lévő angol hadsereg az egymillión is túl van. A véderőkötelezettség kiterjesztésével ez a szám meg fog kétszereződni csupán a flandriai és franciaországi fronton s ezenkívül a szalonikai és a keleti expedíciók is nagyobb segítséget kaphatnak. Német válasz Asquithnak Asquith angol miniszterelnök beszédéről Wolfgang Heine német birodalmi szociáldemokrata képviselő az Internationale Korrespondenz-ben ezt írja: „Az angol hadicélokat, Németországnak a harctéren való leküzdését és ezzel együtt politikai és gazdasági összeomlását feltétlenül meg kell akadályozni. Ha Anglia most azt jelzi, hogy csak a német háborús párt ellen visel hadjáratot Németország belső szabadságának megteremtésére, akkor a német szociáldemokráciának az ily segítséget vissza kell utasítani, mert a saját ügyeinket magunk intézzük el. Ez állítólagos angol célokkal szemben a legutóbbi évtizedek tényeit, mint Anglia hódításait, a francia sovinizmus fenyegetéseit, Oroszország intrikáit Ausztria-Magyarország ellen és az orosz hadsereg fenyegető kiépítését kell a világ emlékezetébe visszaidézni. E tényekkel szemben áll a német császár beigazolt békeszeretete és Németország majdnem túlzott szeretete más népek és más kultúrák iránt.“ Péntek Megérkezett az amerikai jegyzék Az Egyesült Államok jegyzéke tegnap éjjel megérkezett Berlinbe és ma már ismerik a berlini külügyi hivatalban annak tartalmát. Angol források, ahányszor Amerika jegyzéket váltott Németországgal a búvárhajó-ügyben, sohasem mulasztották el előre azt a látszatot kelteni, hogy Amerika a szakítás felé tart. A jegyzék tartalmát hivatalos közlések alapján nemsokára meg fogjuk ismerni. A jelek nem szólnak amellett, mintha Amerika most szélsőségesebb álláspontot foglalna el, mint eddig. Wilson Jegyzéke ■ A berlini Lokalanzeiger szerint az amerikai jegyzék az elmúlt éjszaka érkezett Berlinbe. A jegyzéket valószínűen a mai nap folyamán nyújtják át a külügyi hivatalban. Más berlini jelentés szerint az amerikai jegyzék, melyet Wilson tegnap a szenátus és képviselőház együttes ülésén ismertetett,, ma éjjel Berlinbe érkezett, egy kis rész kivételével, melyet azonban a berlini amerikai nagykövetségen szintén oly időben várnak, hogy még a mai nap folyamán átadható legyen a berlini külügyi hivatalnak. A Reuter-ügynökség -j-elenti Washington- ból. Bernstorff német nagykövet tanácskozást folytatott Lansing külügyi államtitkárral. Bernstorff maga kérte az audienciát. Hollandia Anglia ellen A rotterdami Courant vezércikkben foglalkozik a nemrégiben alakított hatalmi klubbal. A lap kérdi, hogy az egyesület a német vagy angol túlkapások ellen irányul-e és így folytatja: Angliával szemben ugyan mi maradt meg gazdasági önállóságunkból. Leveleinket, még azokat is, amelyek gyarmataink felé vannak útban, elveszik hajóink, jól; termékeinket és gyártmányainkat nem szállíthatjuk saját hajóinkon, csak akkor, ha Anglia megengedi. Megakadályozzák, hogy iparunk számára nyersanyagot szerezzünk be. Földjeink rá, szére nem kaphatunk trágyát; iparunk angol ügy- nökök felügyelete alatt áll. A gazdasági szabadsá- gunknál fogva Németországból vásárolt kőszenet, tehát saját tulajdonunkat hajóinkról elveszik. Gazdasági kényszereszközökkel hajóinkat az angol érdekek szolgálatába akarják állítani, hasonlóképpen egész gazdasági életünket: iparunkat, kereskedelmünket, hajózásunkat, forgalmunkat és élelmiszerellátásunkat. Nyugodtan mondhatjuk, egész nemzeti fejlődésünket, nemzeti jólétünket nemcsak befolyásolják (hogy a hatalmi klub kifejezését használjuk), hanem fejlődésünk és jólétünk a legteljesebb mértékben függ Anglia jóakaratától, amely nagynak nem mondható. Ez az a nagy veszedetem, amelytől a klub óva ind. (