Világ, 1916. augusztus (7. évfolyam, 212-242. szám)

1916-08-01 / 212. szám

i916. augusztus T. VII,ÄG Ujra meghiúsult az angol-francia támadás Az angolok frontjain a napok óta jelen­tett heves tüzérségi működés egy nagy csata beveztése volt. Ezt a tegnapi megállapításun­kat megerősíti a mai hivatalos jelentés, mely már beszámol a tegnap vívott nagy csatáról. Az angolok és az ő frontjukra átvitt francia kötelékek együtt támadtak. Azonkívül a tá­madási front átnyúlt az angol szakaszról a francia arcvonal egy darabjára is. A tegnapi nagy csatában két fázist kell megkülönböz­tetni. Tegnapelőtt az angolok csatát kezdtek Poziéres és Longueval közt, de a németek nem engedték ezt a támadást kibontakozni. Tegnap reggel Longuevaltól a Somméig má­sik egységes támadást kezdett az ellenség, melyhez tegnap este csatlakozott a Poziéres és Longueval közt most már kifejlődni tudott angol támadás, de már csak elszigetelt ütköö­­zetek formájában. A Longueval—Som­me közti támadásban brit hadosztály vett részt, ami az ellenség döntő ütközetekbe vitt erőinek állandó csök­kenését mutatja. A ném­et jelentés rövidesen abban foglalja össze a nagy csata eredményét, hogy az ellenséget mindenütt visszaverték, az sehol talpalatnyi tért nyerni nem tudott. Gyors egymásutánban immár a harmadik eh­eriségies támadás puffanik el. A nagy csata előkészítése ! A Berliner Lokalanzeiger tudósítója je­lenti a nagy főhadiszállásról: Az Ancre-patak­­tól észak és a patak további folyása mentén egészen Thiepvaiig tegnap is, mint az előző na­pokon öt leghevesebb ostromot fejtette ki az au­­­gai tüzérség. A legkülönbözőbb kaliberű ágyuk ontották a tüzet, hogy állásainkat szétrombol­ják. tüzelés borzalmas erejűvé fokozódott néhányszor és sohasem szűnt meg. Hasonlatos volt a tűz ereje ahhoz, amely szakadatlanul tombolt a gyalogsági támadások előtt június utolsó napjaiban a Sommonál és az Ancre­poláknál. A Somaiétól dél felé is a legel­keseredett­ebb tüzérségi har­cok folytak. Poziérestől északnyugatra és keletre gyalogsági támadást utasítottunk visz­­sza. Longuevalnál és a delvillei erdőnél ugyan­csak gyalogsági harcok folytak az ellenség hasztalan erőfeszítése­n­?Mett. Az ellenfél re­pülői feltűnő élénk tevékenységet fejtettek ki, de sikert nem érhettek el. Az ágyúzás — párisi lapok szerint — az egész angol-francia irom­me-t­roisra kiterjedt. Az­­ ellenség a szövetségesek nehéz tüzérségének tevékenységére kitűnő középkaliiberű lövegekkel válaszolt, ame­lyek között sok 10,5 és 15-ös lövegek is voltak. Miután a németek defenzívában vannak és nem kell különösen megerősített akadályokat •leküzdeniük, a köz­ép kaliberű lövegek tökélete­sen elégségesek arra, hogy a szövetségesek elő­rehaladásában sebtében épített fedezékeket megsemmisítsék, miközben a német gépfegy­verek — sajnos — a legnagyobb hatással lel­­épitik feladatukat. A picardiai magaslatokon Az angol sajtó a sommei csatát igen r­timisztikusan ítéli meg. A Daily Mail ki­jelenti, hogy az angol fegyverek már győzel­met arattak, mert uralják a picardiai fensikot, a magaslatok kezükben vannak és a németek védhetetlen területre szorultak. A Daily Te­legraph azt írja, hogy az angolok előrehala­dása nyugtalanítja a németeket, akik tudják, hogy most következni fog az együttes angol­­francia offenzíva. A Morning Post véleménye az, hogy a németek nagy ellentálló képessé­gük és hadvezéreiknek kiváló stratégiája mellett is kénytelenek lesznek frontjukat visszavonni az együttes támadás elől. A Daily Express haditudósítója jelenti: A thiepwali fensik elsőrangú taktikai fontosságú, mert az Ancre-völgye fölött, ott, ahol az amiensi vasat keresztezi, uralkodik. Az ott álló német csapatok azonban rendkívül erősen tart­ják magukat, erősítéseket kaptak és a fensiket valóságos erőddé változtatták. Ez ideig az an­goloknak minden előretörési kísérlete meg­hiúsult. A negyven centiméteres francia ágyuk A Daily News párisi tudósítója beszélge­tést folytatott Béranger szenátorral, aki kö­zölte, hogy a francia kormány a negyven­­centiméteres új ágyukból eddig tizenkét dara­bot készíttetett el. Ezeket az ágyukat gineken, amelyeknek szerkezete különösen gyors le­fektetést tesz lehetővé, szállítják tovább. A kiszolgáláshoz huszonnégy ember szükséges. A tenger szabadsága Hollandiában egyre nagyobb az elkesere­dés Angliának erőszakos intézkedései miatt. A holland halász­flotta teljesen el fog pusztulni és több mint 10.000 ember a legnagyobb nyomorban marad. A kis nemzetek védője el­len egyre nő a kis nemzetek kétségbeesett ha­ragja. Fryat angol kapitány ügyébe, akit frank­­tirörségért a németek halálra ítéltek, Grey vizs­gálatot kért az Egyesült­ Államok berlini nagy­­követsége útján a németek ellen. Viszont a né­metek hivatalosan újra franktiörnek jelentik Fryat kapitányt, mert a már megállapított és átvizsgálandó hajójával szaladt neki a víz fel­színén levő német tengeralattjárónak. Mai távirataink a következők: Anglia a holland halászat ellen A holland halászok között nagy az elkesere­dés Anglia ellen, amely a holland halászhálókat le akarja mind foglalni, hogy használatba vehesse. Eddig már hatvan darabot vitt be a kikötőjébe és zsákmányolását folytatni akarta. Ebben az ügyben egy nagy reederi bizottság ment át Londonba, hogy az angol kormányt más elhatá­rozásra bírja. Az eddigi híradások szerint a tár­gyalások nem vezettek eredményre s a holland­­ halászok nagy elkeseredéssel vették tudomásul a bizottság sürgönyielintését. ..De Englevche­rs­­geering wil onze aeheele vissdiersvloot stil leg-­j gen. Zi­ is bereidh­ te ow­er wegen, ont aan de­­ reeders een passende vergoedine toe le kennen. I pvereenkimende met hun normale igttrliiksche winst.“ Az angol kormaim halász-flottánk szabad i­rése egészen be akarja szüntetni. Arra kész, lipon g reedereknek évi mieteségnkhez aránasan, kárpótlást nyitson ... E hir hallatáig a „Volharcsjua“ halásegyesü­­­lés sürgönyt intézett a hágai angol követhez. óvást emelt az angol ..mgh­tspitslbrust ellen , bebizonyította, hogy 10.000 ember munkátlansá-' gát idézi elő cselekedetével s ezeket gondnak és nyomorúságnak teszi ki. Annál is inkább protes­ts az ilyen jogtalanság ellen, mert az angol kor­maiul mindig a kis nemzetek védőjének vallotta magát. Az egyesület átírását az egész hollandi sajtó helyesli s érdekes néhány lapnak kommentárja az esethez. ,,Wij ondersteupen.­­lit protest met all kracht- Minden erünkkel támogat­ják ezt az óvást. De maatregen dien England hi­er legen Ne­derland toepast. is een spriogsdaad legen eerf land waarmee lief in vrede verkeert. een oorlogs­­daad tegen een neutral­iano. Hat gedurende den geheelin oorlog de bewijzen beeff geleverd. neutral te willen bluiven. Ez az angol rendsza­­l­ású háborús cselekedet egy olyan nemzettel szemben, mely békességben él s am­it az ígész háború alatt bebizonyította, hogy neutrális akar maradni Hágában kétszáz halótu­lajdonos ülést tar­tott, melyen tiltakoztak az ellen, hogy Anglia megakadályozza a hollandi halászatot a szabad tengeren. Anglia ellen elkeseredett hangulat ural­kodik önkényes rendelkezése miatt és az egész or­szágban sürgősen követelik a külügyminiszter erélyes beavatkozását. (Halasi Ödön ) Itt említjük meg, hogy a Tetzgraaf jelenti Weltefredenből, hogy csupán Speraba­iaban 100.000 pikul kávé van felhalmozva, amelyet az entente dugómnak tekint és ezért nem lehet tovább szállí­tani. A helyzetet az ebből eredő nagy veszteségek imáit tűrhetetlennek tekintik. Grey vizsgálatot kér Frynt Kapitány ügyében Grey, a londoni amerikai nagykövethez intézett levélben a nagykövet figyelmét felhív­ja Reuter táviratára a Frynt kapitány agyon­­lövéséről szóló német jelentésről. Az angol kormány, mondja Grey levele, hiheti, hogy, miutá­a a német búvárhajóflotta azt a gyakorlatot követte, hogy kereskedelmi hajó­kat figyelmeztetés nélkül és az utasok és hajó­­legénység életére való tekintet nélkül elsül­lyeszti egy kereskedelmi hajó kapitányát, aki intézkedéseket tett, amelyek egyetlen védel­méül szolgálnak nemcsak hajóra, hanem a fedélzeten lévők számára is, megfontolás után hidegvérű­en kivégezni lehessen. Ha a német kormány egy német fogságba került brit alatt­való esetében tényleg ilyen bűntényt követett volna el, úgy nyilvánvaló, hogy­ ezzel rendkí­vül komoly helyzet állott elő. Ő (Grey) ennél­fogva kénytelen a brit kormány­ nevében kérni, hogy az Egyesü­lt­ Államok berlini nagy­követsége sürgős vizsgálatot indítson annak megállapítására, váljon a Frynt kapitány agyonlövéséről a sajtóban megjelent hír tény­leg megfelel-e, a valóságnak. Válaszképpen a londoni amerikai nagy­követ Greynek megküzdötte a berlini ameri­kai nagykövet táviratának másolatát, amely elvben az ügyben történt interveniálásának részleteit tartalmazza. Németország válasza Brrknhöt jelenti a tVn­fT-ügyn­ö­ksé­g. A fieuler-ügynökség jelentése szerint Vacelut Llreg kijelentette, hogy az angol kormány nézete serint a Brussell angol gőzös halálrall élt táptá­­nyának eljárása felissen lök­ésszerű volt, mi­kor megkísérelte egy német tárg­yalati járó neki­ír orpanással való megtázaadást. Azt állította to­vábbá, hogy az a cselekedet, amely ,rzerint egy ellenséges tengeralattjáró ellen fordult egy gőzös és azt vizalád­erü­­lésre akarja kényszerűen tény­leg védelmi rendszabály és hogy ez a cselekedet isttsonlóképpen ítélendő meg, mint a kereske­delmi haitik felfegyverzése oly célból, hogy ellejj­­álljon egy hadihajó által vagló lefoglalásnak. Az angol kormány jogosnak fek­ind a kereskedelem­ hajó részéről való ily rendelkezést. Egy további jelestés azt mondja, hogy az angol kormány csak nehezen hiheti, hogy miután a német ten­geralattjáró flotta oly gyakorlatot követelt, hogy kereskedelmi hajókat figyelneztetés és az utasok életére úgy p tekintel nélkül elsülyesilleli. egy ily kereskedelmi hajó kapitányát, aki pro rerjdsiá­ból vökhöz (lyuk amplyck egyedül wynjiangl; ki­látást arra nézve, hogy nemcsak hajóját, bSACHt a hátán levő csips ejukerek életét ujpgijiffic­­hissenp, ily tette m­iatt meggondolással és hideg­­vérűen agyon lehetne lőni. Nagyon érthető, hogy az angol kormány megkísérli a Bryatt tettének mentesítését, mert maga is nagymértékben bűnös abban. Fryatt ka­pitány csak kormányának tanácsára cselekedett. Az angol kormány nyilatkozata azonban egyúttal a nyilvánosság félrevezetését is célozzák. Fryatt kapitány nem azt kísérelte meg, hogy megelőzze egy tengeralattjáró figyelmeztetés nélkül való víz­­alatti támadását. A tengeralattjáró a­­i fölött tartózkodóit - a cirkálóhadjárat nemzetközi sza­bályai érlelésében- a hajót jelzéssel megállásra szólította fel. Ezért nem is tett kísérletet legény­ségének megmentésére, mert az nem is volt ve­szedelemben. Fryatt ellenben 1915 március 28-án közel ment ahoz a tengeralattjáróhoz, amely hajójához a vizsgálat megejtése végett közeledett­ és azután alattomos módon hirtelen nekirohant, hogy elpusztítsa és ily módon kiérdemelje az­ angol kormány által kitűzött tálaimat. Ez nem­ volt védekezés, hanem álnok megrohanása a bé­relt gyilkosnak- Fryatt eldicsekedett tettével, ha mindjárt szerencsére nem érte is el azt a cél­ját, hogy a búvárhajót megsemmisítse. A bíró­sági tárgyaláson a tengeralattjáró legénysége ezt szemébe mondta a kapitánynak. Az angol parlamentben elhitték sikerét és dicsérően említet­ték fel. Az angol kormány is megdicsérte őt. A német hadbíróság azonban halálraítélte, mert hadi­­tettet követett el a német ■ tengeri haderő elleni, anélkül, hogy országának haderejéhez tartozott volna. Az angol kapitányt nem­ ridegvérűen és minden további meggondolás nélkül lőtték agyon, mint az angol kormány állítja, hanem a törvény­szék természetesen hidegvérű meggondolás és meg­vizsgálás után mint frank ti­ört ítélte el. A tok* Kedd

Next