Világ, 1916. november (7. évfolyam, 304-334. szám)

1916-11-14 / 317. szám

? W»\ " VII.AO .................. _ & A wcvmitter W,' ’ ft h— ■■"'•* "" -1 ■ ' ■ """...............................................■■■ —— ■ ■■ ....... * ,.1.51J,-.V--,---i—,--------------------------------------------j u— A másik fronton. A német birodalommígyűlést összehívják egy javaslat tárgyalására. A javaslat tán még nem kész, minden valószínűség szerint nagyon rövid, lehet, hogy, csak egyszakaszos lesz és mindenesetre fontos és sürgős. Természetes, hogy háborús törvényjavaslat. De nem a frontról, vagy mondjuk így: nem a hadifrontról, hanem a másikról, a gazdasági frontról intézkedik. Agazdasági front, a front mögötti front ugyanolyan fontos a háború viselésére és kimenetelére, akár a másik, itt is szívósan hadakozni kell és az itt rendelkezésre álló erők kellő és célirányos felsorakoztatása az, amit az új javaslat céloz. A mód egyszerű: mindenkire szükség van, akinek hasznát lehet venni, tehát mindenki belevonandó ebben a másik frontban a szolgálatba. És mindenki vagy, hogy a nekivaló helyre kerüljön. Tél elején vagyunk ma holnap és egyelőre még hiú reménységnek látszik közeli békét, idei békét várni. A tél a hadműveletekben szünetet fog hozni, de ez a szünet a háborús front megerősítésére, hézagok kitöltésére fog kelleni. A hézagok betöltésével a másik gazdasági fronton támadhatnak hézagok. Nem szabad, hogy támadjanak! •—, mondja a német közvélemény. Nem szabad, hogy támadjanak! —– mondja az új javaslat is és tesz róla, hogy ne is támadhassanak. Mindenekelőtt a hadifrontra bevont férfiainkat pótolja, ahol csak lehet, női erőkkel. És pedig úgy fizikai, mint szellemi munkánál. Van azután egy másik óriási és eddig fel nem használt vagy nem eléggé felhasznált munkaerőtartalék: a nyugdíjasok. Felhasználják most ezeket is: nyugdíjazott tisztviselőket, nyugdíjas tiszteket. És felhasználnak egy csomó most parlagon heverő erők: foglalkozásnélkülieket, olyanokat, akik a háború folytán, váltak foglalkozásnélküliekké, tőkéseket, magánzókat stb. S itt számítanak arra, hogy mindenki megteszi, ami tőle telik, s mindenki ott teszi meg, ahová kerül. A nyugalmazott bíró vagy főtisztviselő nem tartja majd méltóságán alulinak, ha egy hatóság, vagy akár ügyvédi irodában dolgozik, a művész kerülhet műhelybe munkára és így tovább. Legelsősorban természetesen a hadi iparágak műhelyeit és ahadviseléssel közvetlenebbül összfüggő irodákat látják el a szükséges munkaerővel. A sorozás módjáról is intézkedik majd a javaslat, mely — úgy mondják — már legközelebb a birodalmi gyűlés elé kerül.. — Choc és társai büntetése. A Korrespondenz Wilhelm jelenti: A legfőbb landwehr-biróság 1916 október 28-iki ülésén elvetette Choc reichsrati képviselő, Burival, Vojna és Netdlicky semmiségi panaszát a landwehr-hadosztálybíróság ítélete ellen, amely Chocot, hat évi, Burmait öt, Vojnát és Netolickijt egy-egy évi nehéz, szigorított börtönre ítélte a büntető törvénykönyv 61. § -ába ütköző bűntett miatt. Az ítélet ennélfogva jogerős. — Püspöki konferencia. A Magyar Kurír jelenti': A magyarországi latin és görög szertartású római katolikus, püspöki kar Budapesten, a központi papnevelő intézet disztersében dr. Csernoch János bíbornok-hercegprímás elnöklésével tartja meg szerdán, november 15-én délelőtt évenként szokásos őszi tanácskozását. A konferenciát megelőző napom, kedden délelőtt a konferenciát előkészítő püspöki bizottság tartja meg ülését a bibornok-hercegprimás elnöklésével. — Előadás a légi jogról. A légi jog újszerű, érdekes és aktuális kérdéseiről értekezett a Magyar Jogászegyletnek dr. Nagy Ferenc titkos tanácsos elnöklésével szombaton este tartott ülésén dr. Urbach Lajos budapesti ügyvéd. Rámutatott ősi egyöntetű nemzetközi szabályozás sürgős szükségességére. Az állam légi felségjogát elismeri, mert az állam hatalmi eszközeivel azt ki tudja kényszeríteni is. Ebből kifolyóan az állam tilalmi övezeteket jelölhet ki és számos rendészeti szabályt kell alkotnia a repülésre, de viszont minden felesleges béklyótól mentesíteni kell a légi forgalmat. Ezután a légi közlekedésnek a telektulajdonhoz való viszonyát tárgyalva, ama nézet hívének vallotta magát, amely szerint a tulajdonjog nem korlátlan, hanem a telek feletti légoszlopra csak addig terjed ki, ameddig a tulajdonos jogos érdeke megkívánja. A nagyszámú előkelő közönség az élvezetes előadást és dr. Almási Antal egyetemi tanár, bfr kiággatását n§e.v tetszéssig] fogadig. •.. . ...........~.......... *—1 A német előzékenység. A német iparnak és kereskedelemnek, a háború előtt egészen más utjaivoltak, mintamilyenek, ma vannak. A mindig talpraugró emberke ez, akinek ólom van a lábaiban, fejtetőre állítani nem lehet. Át az osztrák földön, a magyar zónákon, a meghódított Szerbián, bolgár és török üzletfeleket toboroz a német erő, amely ezen az útón is kárpótolni tudta magát az orosz és egyéb vásárlóközönségért. Van ebben sok imponáló ügyesség, de még több abban a módiban, ahogyan, mint igazi üzletemberhez illik, üzletfelét kiszolgálja. Benne van ebben minden, ami a vásárlónak kedves, kezdve azon, hogy mindenkinek a nemzeti nyelvén köszön jó napot. Csak most olvasunk a német lapokban hatalmas terjedelmű hirdetéseket, amelyek a német kereskedelemnek a bolgár és török kereskedemmel való összeköttetését előmozdító könyvekről szólanak. Amit a németeknek kell tudniok a vásárlókról, azok német könyvben, ami viszont a bolgárokat és törököket érdekli, a német ipari és kereskedelmi világból, azok bolgár, illetve török könyvben jelennek meg. Okos és praktikus összeállítása ez minden szükséges tudnivalónak, amelyek azonban sok joggal, de nem minden ügyes tendencia nélkül, úgy vannak csoportosítva, hogy a bolgár és török mindig azt tudja meg, hol és mit lehet venni, a német pedig azt, hogy hol és mit lehet eladni ! Ez a kedves és udvarias német előzékenység, amely azonban meghozza a maga becsületes kamatait. — Dr. Fleischmann Sándor halála. Az újságírásnak megint gyásza van, dr. Fleischmann Sándor, a Neues Politisches Volksblatt felelős szerkesztője meghalt- Ötvennégy éves volt, rendkívül értékes, sokoldalú munkásság állt mögötte, pályáján kollégái és munkatársai, barátai és tisztelői szeretete és megbecsülése kísérte. 1894 óta dolgozott a Neues Politisches Volksblatt-nak, amelyet 1897 óta mint felelősSzerkesztő vezetett. A fővárosi német sajtónak volt egyik vezérembere, de igaz magyar érzéssel, emberséggel, felvilágosodott szellemben fejtette ki publicisztikai tevékenységét. Magyar nyelven is szolgálta az irodalmat és az újságírást és tavalyig, amikor a betegség támadta meg, ügyvédi irodáját is vezette, a társadalmi és jótékonysági téren is ott volt munkájával és nemes szívével. Özvegye és négy felnőtt gyermeke siratja. Temetése holnap lesz délután fél 4 órakor a rákoskeresztúri temető halottasházából. Végtisztességén testületileg vesz részt a Budapesti Újságírók Egyesülete, melynek nevében Szatmári Mór alelnök búcsúzik el az elhunyt kollégától, ,a A. P. ,Volksblatt szerkesztősége részéről pedig Mezei Ernő mondja a búcsúztatót. — A cserekereskedés ellen. Eperjesről jelentik: Tahy József Sáros vármegye alispánja felhívta a vármegye főszolgabíróit és a kerületében lévő városok polgármestereit, hogy minden esetben Tivombian indítsák meg a kihágási eljárást az olyan kereskedők és árusok ellen, akik némely életszükségleti cikk eladását csupán a nekik szükséges áruk cserébe adása ellenében adják el, nem pedig a megállapított maximális áron. — A közigazgatási bizottság jelentése: A főváros közigazgatási bizottsága Bárczy István helyettes főpolgármester elnöklésével ülést tartott, amelyen Mtttbcr Aladár tanácsnok főjegyző ismex - t tette a havi jelentéseiket. A napirend tárgyalása előtt az elnök melegen üdvözölte a bizottság skímében dr. Bihari Mórt, akit a király legutóbb udvari tanácsossá nevezett ki. A jelentések közül az államrendőrség jelentése megállapítja, hogy a bűnügyi osztály októberben összesen 3608 bűnfigyű eset nyomozását fejezte be, amelyek közül 1605 volt bűntett. Az adófelügyelőség jelentése szerint közvetlenül az állampénztárnál 1916 októberében 4.754.720, korona 70 fillér folyt be, az 1915. október havi 3,039.096 korona 31 fillérrel szemben. Ez év októberében 1,715.633 korona 48 fillérrel több. A székesfőváros adópénztárán 1916 októberében 1,072.813 korona 46 fillért fizettek. 1915 októberében pedig 1,042.167 korona 12 fillért. Ehelyütt az eredmény 30.646 korona 34 fillérrel kedvezőbb. Az október havi összes eredmény 1,746.279 korona 82 fillér. — A nagyszebeni tankerület visszatelepítése. A nagyszebeni tankerületi királyi főigazgatóság november 2-án visszatért állandó székhelyére és azóta Nagyszebenben folytatja hivatali működéseit „ ’ ' ‘ ...* * 'r" fc t—‘ Eulenburg Salamon felolvasása. Du. Eutentirff Salamon ügyvéd, fővárosi bizottsági tag, nagysikerű felolvasást tartott a Sas-körben az adómorálról. Az érdekes felolvasást a következőkben ismertetjük: Nagy tévedés az a rendernapi felfogás, hogyha az úgynevezett adóerkölcs alatt a nagyközönség csak azt érti, hogy az nem egyéb, minthogy minden adózó polgár híven, az igazságnak megfelelően bevallja vagyonát, jövedelmét és pontosan eleget tesz a reá rótt adó kifizetési kötelességének. Mert ez az okozati láncban csak az utolsó láncszem, az előzőknek biztos eredménye. Az adóerkölcs nem itt kezdődik, hanem már csak itt végződik, ez a láncszemeknek a vége. Az első stádium és a legfontosabb és alapja is az igazságos adó törvényhozás. A második része az adóerkölcsnek az adódisztribitió, tudniillik az adónak a törvény alapján való igazságos kivetése. A harmadik része a láncnak, hogy a polgár lássa, hogy adófillérjei az állam igazi szükségletei kielégítésére fordíttassanak csak a negyedik és utolsó láncszeme az adóerkölcsnek a polgároknak az igazságnak megfelelő adóbevallása és fizetése. Csak ott és csakis ott fejlődik igazi adóerkölcs, ahol mind e négy körülmény együtt van, tudniillik, ahol a törvényhozás az igazi állami szükségletek fedezésére igazságos adótörvényeket alkot, vagyis, ahol a nép különböző rétegei teherviselési képességük szerint terheltetnek, ahol továbbá eme igazságos törvénynek az egyes polgárokra igazságosan, vagyis ismét teherviselési képességük szerint lesznek megróva és végre, ha az állampolgár ismét az igazságnak megfelelően vallja be jövedelmét, s keresetét. Volt idő, hogy Magyarországon a nemzet leggazdagabb, legbefolyásosabb rétege, a nemesség, meg a papság adómentességet élvezett, amellett még katonáskodni sem kellett. A katonáskodás és az adófizetés egészterhe a parasztságot és a polgárságot nyomta. A tehermegosztás, teherviselés nem volt valami nevelő hatású. A Baalukarszáknak adót nem fizetni pedig éppen hazafias kötelesség volt. Látni tehát, hogy nálunk nemigen volt alkalom arra, hogy az adóerkölcs erősödjék és izmosodjék. Az utolsó öt évtized adótörvényei sem voltak mindenben az igazság ideáljai és így az igazi adóerkölcs is csak lassan tudott a polgárságnál gyökeret verni. Annyi azonban mégis bizonyos, hogy az igazság eszméje az adótörvényhozásban, az "adókulcsok megállapításában is hovatovább jobban kezd érvényesülni stb. "_ a kávésok az uzsonnakávéért. A budapesti kávésok ipartestülete ma délután rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen határozati javaslatot fogadtak el . E határozói jvaslat szerint az ipartestület az uzsonnakávénak magasabb szempontból sugallt betiltása előtt tisztelettel meghajlik ugyan, de annak a nézetének ad kifejezést, hogy a cél a kávéházak exisztenciális érdekeinek ily súlyos megbolygatása nélkül is elérhető és kéri, hogy kontingálják ugyan a fogyasztható tejmennyiséget, de a kiszolgálást időben ne korlátozzák. Amennyiben pedig ez a kérés nem lenne teljesíthető, abban az esetbeníz a rdvánságuk, hogy tiltsák be az uzsonnahürvét a vendéglőkben, szállodákban,üfékben és kávémérésekben is. Harsányi Adolf elnök megemlékezett az ülés során a cukorbeszerzés nehézségeiről, majd beszámolt báró Kürthynél, a közélelmezési hivatal elnökénél való eljárásáról, amely alkalommal az elnök az ipartestülettől elaborátumot kért a cukrászsüteménynek zsemlyekenyérrel leendő helyettesítése dolgában. Szófcs tt ezután a kávésok ellen való árdrágító feljelentésekről, amely arra indította, hogy figyelmeztesse a kávésokat az ármegállapításnál való óvatosságra. Több felszólalás hangzott még el, amelyek közül Berger Leó azt indítványozta, hogy a kávét pótló teát mindnyájan a kávé árában adják. Érdekes volt az a megállapítás is, amely szerint eddig tíz kávéház alakult át kávéméréssel, hogy ilyenformán szabadon szolgálhassa ki az uzsonnakávét. .. Öngyilkos merénylő: A Bertalan utca és Bercsényi utca sarkán Sípos Antal munkás ma éjjel 11 óra tájban rálőtt Linder Mária nevű barátnőjére, akit súlyos Böbével a mentők a kórházba szállítottak. Az utcán támadt csődületben Sipos Antal eltűnt, mire a közönség is a rendőrökkel keresésére indultak. A merénylőre a Budafoki út 87. szám alatt akadtak rá, ahol előzőleg főbelőtte magát. A délutáni kávét Lugoson is betiltották. Csekutz Aurél krassószörénymegyei alispán rendeletet adott ki, amelyben a tej vagy a tejjel készült Halok árusítását hajnali öt órától délelőtt, szk megy óráig engedi meg.