Világ, 1917. április (8. évfolyam, 88-112. szám)

1917-04-03 / 89. szám

1. 1917 április I. VILÁG SZÍNHÁZ MŰVÉSZET (*) Rozgonyi Ágnes hangversenye. Rozgonyi Ágnes a nagyon törekvő és nagyon szorgalmas he­gedüsök közül­ való,­ komoly ambíció és nagy aka­rások vezetik. Műsorát több kevéssé isidert kom­pozícióval akarta élénkíteni ilyen d'Ambrosio, H-m­oll koncertje és Sinigaglia Piemontese rap­szódiája is, s ez éppen nem sikerült. Színesek hangban, de értékben nagyon minimálisak ezek a darabok, sokszor banálisak. Pedig Rozgonyi Ág­nes a lehető l­egs­tílusosabban próbálta interpre­tálni őket. Händel D-dúr­a szonátáját értékes mély tónussal hozta, rászolgálva arra az elismerésre, melyben szép szám­i hallgatósága részesítette. Wie­­niawszky Fausál fantáziája nem egészen egyéni­ségének való. Határozottan kvalitásos művész­­anyag, akinek további fejlődését várjuk. Ha több plasztikai finomságra és nem elsősorban mutatós hanghatásokra fog dolgozni, közelebb jut az ab­szolút művészethez és a művészete ennélfogva hozzánk közelebb. Hangos, intencióit értékelő, megérdemelt sikere volt. (R. L.) (*) Uránia. Dr. Dienes Valéria vezetése alatt álló orchesztikai iskola, plasztikai és ritmikai tan­folyamának növendékei mutatkoztak be vasárnap délelőtt az Urániában. Ornementikai táncokat kompozíció gyakorlatokat, pantomim jeleneteket, lyrai és mimikai táncokat adtak elő bizonyságául a annak, milyen sokféle mozdulathajlandóság van az emberi testben és hogy milyen fontos volna, ha művészeti szempontból, de különösen sport szem­pontjából azokat kultiválnák. Lukácsovich Ili, Szántó Irén, Jolán­ Éned, Schönwald Vica, Kul­csár Flóra, Malán Magda, Kohlmann Ida, Beczkórt József, Révész Hus, Mirkovszky Mária és Markos György mutatták be a táncokat Schubert, Chopin,­­Weber, Tagore és Grieg zenéjére. Különösen Ré­vész Jius és Markos György tűntek ki ritmikus és plasztikus mozdulataikkal és nagyon sok harmó­niát láttunk az orchesztikai gyakorlatok bemuta­tásánál is. A publikum hangos elismeréssel és lel­kesedéssel köszöntötte ennek az uj művészi irányra törekvő iskolának a bemutatkozását és remélhető­leg nemcsak addig fogja pártolni és nemcsak úgy fog törődni vele, mint ahogy nálunk uj és mű­­­v­szi cé­lokat Volgáré intézményekkel szokás. (R. L.) (*) XI. filharmóniai hangverseny. A mai es­tet Vecsey kisérésével töltötték filharmonikusaink. Vecsey művészetéről nincs mit újat mondanunk. Komoly tudása, értékes hegedűs, aki sohasem, vagy csak nagyon ritkán tud úgy magával ragadni, hogy a legtökéletesebb hegedűsnél mást érezzü­nk produkciójában. Beethoven, Sibelius hegedűverse­nyét, Csajkowsky Serenade melancolique-ját hozta ma este és Hubay Scherzo.J­aval fejezte be, végig hangosan lelkes koncertjét. A kiséret sokszor na­gyon hangos, néhol meglepően indolens volt. M (R. L.) (*) Mozart háza. Mozart salzburgi szülőházát, amelyben a világhírű Mozart-múzeum is volt — l­enne a zeneszerző koponyájával és sok kéziratá­val __, 1­00.000 koronáért megvette a Mozart nem­zetközi alapítvány. (*) A Pingszinház vendégjátéka. A Hofburgthea­­ter művészegyüttese második előadása a Budapesti Színházban Solienthan Annaisance című vígjátéka. Ma, kedden, lesz. Mayen, Helm Moncza, Liesenberg, Witz­­mann, Arndt, Höbling és Zeska fellépésével. Holnap A szabin nők elrablása kerül színre. Ital , a legnépszerűbb amerikai filmszínész utolsó fellépése az idei évadban I címü négyfelvonásos Balzac-novella kettős főszerepében a­­ Mai-ripolk­o­n * Előadások 4, 8 és 8 órakor 140 milliós birtok vásárlás. A herceg Eszter­­ház­y családtól 1853-ban megvette Schaim­burg­­­ Lippe herceg egymá­st jóhatszázezer p­engő osztrák­­ forintért a dárdai uradalmat. A szerződés feltételei­­ között szerepelt az a pont, hogy ötven esztendő­­ múlva herceg Eszterházynak joga van visszavál­­­­tani a birtokot, ha a beruházott összegeket is meg­téríti a vételáron felül. 1903-ban a herceg Eszter­­házyak lemondtak a visszavételi jogról, mert nem akarták a meglehetősen nagy összegű beruházáso­kat is visszaváltani. A dárdai uradalomban Schaumburg-Lippe herceg nagyszabású iparvállala­­tokat létesített, erdőgazdálkodást rendszeresített és az idők folyamán egyedül az erdők kihasználása negyvenmilliót jövedelmezett. A Magyar Általános Hitelbank — mint megírtuk már — tárgyalásokat kezdett a dárdai uradalom megvételére vonatkozó­lag és most — mint értesülünk — megegyezésre is jutott. Száznegyvenmillió korona — nyolcvan­millió márka vételárért az uradalom a Hitelbank tulajdonába ment át. Ez volt a háború alatt a leg­­­­nagyobb birtokvásárlás, még a rekordárak és a rekord­-birtokeladások korában is. Az uradalom, amely hatvan esztendővel ezelőtt egymillió és hat­százezer pengő forintot ért, csupán erdőkből negy­venmilliót jövedelmezett tulajdonosának, a régi vételárának több mint negyvenezerért kelt el. A Hitelbank, információnk szerint, nem tartja meg az egész uradalmat, csupán az iparvállalatokat és erdőségeket. Az uradalmat több részletben eladják. A vevők között szerepel Weisz Manfred is, aki egy tizenötm­illió korona értékű birtokrészt vesz meg. A dárdai uradalom vételéhez foghatóan nagy bir­­tokvételre eddig nem volt példa és a magyar föld óriási kiaknázási lehetőségeinek szinte regényes pél­dája a föld értékének emelkedése másfélmillió pengő forintról száznegyven millió koronára. A pénzintézetei­ húsvéti szünete. A budapesti pénzintézetek elhatározták, hogy nagyszombaton, e hónap 7-én, az összes hivatalaikat és pénztárai­kat zára látják, kizáróa­n váltók rendezésére dél­előtt 10 és 1­2 óra közt egy pénztár lesz nyitva. ..Evacuálási számla.“. A Rimamurányi ala­pítása, a Kaláni Bánya és Kohó Rt. ma teszi közzé mérlegét és eredmény számláját, amelyen „evacuft­­­ás­ számla" címén 241.975 korona leírást eszkö­zölt a vállalat. Ezenfelül 200.000 koronát fordított az értékcsökkenési számlára, mely ma már 7,8 millió koronát tesz ki a 3 milliós alaptőke mellet. A nyereség egyébként 756.711 korona. Felemelték a cukor maximális árát. A kormány m­ai rendelete a fogyasztási cukor alapárát 1917 december 31-ig 137,50 koronában állapította meg. Ez az év 1918 március hó 1-ig mázsánként egy ko­ronával emelkedik. Ezek az árak I. rendű nagy süvegekre budapesti fuvarlapon 2 százalék enged­­ményével értendők. A kocka- és lisztcukor ára lá­dákban 6.50, dobozokban 3.5, zsákokban 3.50 ko­ronával drágább. A közvetlen fogyasztás céljait szolgáló forgalomban követelhető legmagasabb árak tekintetében a régi rendelkezések maradnak érvényben. A cukorgyáraknál készletben lévő áruk feloldása 39,50 korona mázsánkén­ti befizetés mel­lett a Cukorközpontnál kérelmezhető. A rendelet már folyó hó 1-én lépett életbe. A jégbiztosítási tarifák. A jégbiztosító társa­ságoknak a múlt éviben meglehetősen kedvezőtlen esztendejük volt és ezért általánosan számoltak az­zal, hogy az intézetk az idén felemelik a díjtétele­ket. Értesülésünk szerint ez meg is történt, de a ta­rifákat nem emelték fel az egész országra kiterje­­dőleg, csak azokon a vidékeken, ahol az utolsó években sűrűbb volt a jégverés és a társaságok nagyobb károkat szenvedtek. A „Turul" cipőgyár közgyűlése. A „Turul“ Cipő­gyár Részvénytársaság, Temesvár, folyó évi március 1­1-én tartotta meg ezévi rendes közgyűlését. A közgyűlés határozata értelmében a jóléti célokra kiutalt 400.000 K leszámítása után, a több mint 29 millió K 1916. évi forgalom után elért 1.720.617 K 34 fillér tiszta nyere­ség 15%-a, azaz 30 K részvényenkénti osztalék ki­fizetésére lesz felhasználva, a rendes tartalékalapnak, a múlt évi nyereségáldozatnak bevonásával, 700.000 K, a külön tartalékalapnak 100.000 K lett juttatva, míg az alapszabályszerű jutalékok kifizetése után fenn­maradó 699.823 K 19 fillér új számlára előrevezetendő. A megejtett választásoknál úgy az igazgatóság, mint a felügyelő­bizottság újból megválaszatott. A Közúti bevétele. A Közúti Vaspálya Társa­ság bevétele folyó év március havában 2,06­5.799 koronára rúgott, míg az elmúlt év hasonló idő­szakában a bevétel 1,905.073 koronát tett ki. Gabonatőzsde. A gabonatőzsde irányzata igen szilárd. Különösen fehér takarmányrépa iránt mu­­tatkozott előnyösebb érdeklődés. Magvak élénk ke­resletnek örvendenek, de számottevő forgalom a csekély kínálat következtében nem jött létre A Magyar-Francia Biztosító közgyűlése. A Magyar -f­­­­rancia biztosító részvénytársaság ma tartotta közgyű­lés A közgyűlés elé terjesztett évi jelentés szerint­­ a láz-, betörés- és jég,­igazatokban a díjbevétel az előző évihez képest 1.821.504 korona 72 fillérrel emel­kedett s az uj szerzemények összege és száma lénye­gesen meghaladta az előző évi produkciót s az év­végével 45,323.244 korona 95 fillér tőkéről és 5431.20­1 korona járadékról szóló biztosítások voltak­­ érvény­ben, ami az 1915. évhez képest az üzletállomány 6,479.008 korona tőkével és 1140 korona járadékkal való szaporodását jelenti. A közgyűlés elhatározta, hogy a 662.239.06 korona tiszta nyereségből az alap­­szabályszerű levonások eszközlése után az 5.000.000 ko­rona részvénytőkének megfelelő 5% osztalék fejében, vagyis részvényenként 10 K, tehát összesen 250.000 korona fizettessék ki. A fennmaradó 233.434,52 K-ra nézve elhatároztatott, miszerint az különféle alapok növelésére fordíttassék. Új tagol az igazgatóságba Mi­­­­hályi Zoltán választatott be. A közgyűlés után meg­­t­­artott igazgatósági ülésben Mihályi Zoltán igazgató­­sági tag, mint vezérigazgató bízatott meg továbra is az ügyek vezetésével A tőzsdetanács ülése A tőzsdetanács ma Horváth Elemér elnöklésével ülés­t tartott, amelyen megválasz­tották azokat a bizottságokat, amelyek a közgyűlést követő első tanácsülésből küldendők ki a tanács ke­beléből. Végül kimondotta, hogy nagyszombaton a tőzsde zárva marad és a tőzsdei vál.­bíróság tárgya­lásokat nem tart. Közélelmezési ügyek. A budapesti kereskedelmi­­ és iparkamara közélelmezési szakcsoportja Székács Antal udv. tan. elnöklete alatt ülést tartott, melyen Vágó József ügyvezető titkár előadásában jóváhagyá­iig tudomásul vétetett hogy a kamara egy paprika­­vizsgáló állomásnak Kalocsán történendő felállítását kérte. A szakcsoport azután dr. Fekete Miklós ka­marai fogalmazó előadása alapján a disznózsír és szalonna forgalombahozatalának kérdését vette tárgya­lás a­lá. Elhatározták, hogy a kamara meg fogja ke­resni a Közélelmezési Hivatal elnökét az irányban, hogy zsirnagykereskedők, kik ma a forgalomba­­hozataltól teljesen ki vannak zárva, vonassanak be a Haditermény részvénytársaságnak a városok zsír- és szalonna ellátására irányuló akcióiba. Ezután a halá­szat fokozását elősegítendő, kérni fogják, hogy a katonai szolgálatot teljesítő halászok visszabocsáttassanak pol­gári foglalkozásuk körébe és hogy a kormány hálóhoz és ladikokhoz segítse őket. Továbbá, hogy a hal ki­vitelét sürgősen tiltsák ki. Ezt a kamara sürgönyileg is kérte a Közélelmezési Hivatal elnökétől. Értéktőzsde. A kedvező politikai hírek, a magán­­forgalom irányát kezdetben előnyösen befolyásolták, azonban a barátságos hangulat, az üzlet folyamán megváltozott és a spekuláció, tekintettel a holnap összeülő amerikai kongresszusra nagyobb eladásokat eszközölt, aminek következtében a kurzusok legna­gyobb része lemorzsolódott Az úgynevezett békepapí­­rok ma is szilárdan jegyeztek. A járadékpiac csen­des és kötés alig jött létre. Annál mozgalmasabb volt a bankpapírok iránya. A Magyar hitel, az üzlet elején folytatólagosan javult, később azonban a kurzusa el­lanyhult és a zárlat változatlan. A Leszámítoló bank részvényeiben mérsékelt forgalom fejlődött ki, ár­folyama 3 K-val emelkedett. A Jelzálog tartott. A Fa­bank eleinte szilárdan indult és a szombati zárlathoz viszonyítva a kurzusa kb. 8 K-val javult, az ület fo­lyamán az elért többlet elveszett és a zárlat, a szom­bati jegyzésnél 5 K-val olcsóbb. A Parcellizabank részvényeinek kurzusa kb. 30 K-val szilárdult meg. Az Agrárbank részvényeinek árfolyama 5 K-val ellany­­hult. A Hazai bank szilárd és 4 K-val javult. A Magyar bank 3 K-val emelkedett. A téglapapírok a megnyitás­­nál szilárdan jegyeztek, majd nagyobb eladásokra a kurzusai néhány K-val olcsóbbodtak. A Schlick 8, a Lipták részvények 6 K-val­­javultak. A Fegyver ked­vezőbb békehírekre lényegesen ellanyhult. Az árfo­lyamveszteség, a legutolsó jegyzésünk óta kb. 60 K. körüli, Városi változatlan. A tengerhajózási értékek igen keresettek. Az Adria kurzusa 17, az Atlantika árfolyama 8 K-val jegyez magasabban. A szénértékek iránya csendes és a forgalom meglehetős szűk korlá­tok között mozgott. Az Urikányi kurzusa 6 K-val ja­vult és a Szászvárié 3 K-val csökkent. A Nasici kur­zusa 15 K-val szilárdabb, míg a Gumm­ié változatlan. A Klotild 3 K-val hanyatlott. Az Izzó részvényekben kb. 8 hete nem volt forgalom, ma ismét keresettek voltak és az árfolyama tartott maradt. Bécsből jelentik: Az Egyesült­ Államok háborús készenlétének bejelentése a Reuter-ügynökség útján a tőzsdét az új hét kezdetén is üzleti tétlenségre in­dította, úgy hogy a forgalom rendkívül szűk keretek között mozgott. Az irányzat mindazonáltal változat­lanul szilárd volt, főleg bankpapírok, cukor, cement és mozdonygyári részvények tekintetében. A további folyamatban az üzleti csendesség a kulissza­ értékekben könnyű nyomást gyakorolt. A korlátértékek változat­lanok maradtak. Hadikölcsönök jól tartottak voltak. Kereskedők közgyűlése. A Fővárosi Kereske­dők Egyesülete tegnap tartotta huszadik évi köz­gyűlését. Vértes Emil ügyvezető alelnök megnyi­tója után dr. Kraemer József főtitkár terjesztette elő az évi jelentést, amelyhez Bérczi D. Sándor, Dán Leó, Richter Mór és Ungár Bertalan szólottak. Elnökké Girardi József kir. tanácsost választották meg, aki programmbeszédében sürgős szervezke­désre hívta fel a kereskedőket Felelős szerkesztő: PURJESZ LAJOS KaM

Next