Világ, 1917. április (8. évfolyam, 88-112. szám)

1917-04-22 / 106. szám

s 1017. ä'prilis 22. VILÁG KiemeliK a halott&Kat ... - ■^T_ spfenc Órakor hozzáfogtak ir holttestek ?kiem­eléséhez. A katonák és hajósok leszál­l­tak a lépcső legalsó fokáig és egyenként emelték ki a holtakat. A déli szünetig kilenc holtestet emeltek ki. Közülök hatnak lehetett­­megállapítani a személyazonosságát. Ezek: Frankl Sebestyén 30. homvédgyalogezredibeli katona, Bocz Balázs 1. homvédágy­us ezredbeli­­katona, Varga Gábor foktői népfelkelő kocsis, Hirsch Ádámné paksi lakos és Neuber Já­­nosné. A halottakat, miután zsebeiket átku­tatták a értékeiket összegyűjtötték, koporsóba tették s­zánkán átvitték­­a tököli partra, ahon­nan kocsikon szállították tovább Tököl köz­ségibe. A hajó emelését közben beszüntették, mert attól kellett tartani, hogy az elülső rész gerince ikreitseéroppan. Déli egy órakor vízálló ponyvát vontak a hajó orránál a lék elé. Ez a lék, mely a galéria alatt van, két méter és tíz centiméter széles. Miután a­­ponyvát a lék alá vonták, megkezdték a szivattyúzást. A víz most már gyengén szivárgott be a fülkékbe. A szi­vattyúzással azonban valószínűleg csak holnap reggelire készülnek el teljesem Akkor tárul mátét föl a női fülkék rejtelme. Közben azon­ban még négy holttestet emeltek ki. Délután négy óráig így összesen tizenhárom holtat tettek koporsóba. A Zrínyi kiemelését ma reggel telefonon jelentették a pestvidéki királyi törvényszéknek. A jelentésre dr. Hajós Géza vizsgálóbíró és Sárospataki József királyi főügyészhely­ettes is­mét kimentek a katasztrófa színhelyére. A viszgálóbíró és a főügyészhelyettes a Dunagőz­­hajózási Társaság több vezető emberével d­­él­­­előtt negyed tizenkettőkor indultak el az Iris hajón a Petőf­éri állomásról. Az Iris egy óra­ után érkezett meg. Hajós Géza vizsgálóbíró, Sárospataki József főügyészhelyettes átmentek a Zrínyi fedélzetére, ahol megkezdték a kiemelt IVafó szemléjét. Dr. Hajós Géza vizsgálóbíró különben kiterjeszti a vizsgálatot annak kide­rítésére is, hogy a másodosztályú termekben hogyan lehetett összezsúfolva ennyi ember. Ti­ volt terhelve a Zrínyi (Éjjel jelenti tudósítónk.) Az esti órákban újabb halottakat emeltek ki. Eddig összesen száztizenöt halottat tettek koporsóba. Azt hi­szik,­ hogy a női teremben m­ir nincsenek na­gyobb számmal halottak, mert a szerencsét­lenek a katasztrófa pillanataiban a férfiterem­be özönlöttek. A vizsgálat eddig is megállapított annyit, hogy a hajó túl volt terhelve. Budapest, április 21. Az osztrák helyzet. A bécsi politikai kö­rökben azt beszélik, hogy a kormány a Reich­s­­rat összeillése után azt a javaslatot szándéko­zik előterjeszteni, ht­gy a Galicia különállására és a német érintkezési nyelvre vonatkozó tör­vényjavaslatok előkészítésére külön bizottsá­­­got küldjenek ki, amely az unakházának és a R­eichsratnak tagjaiból állana.­­ A csehországi német képviselők nagyobb része nem helyesli a német minisztereknek a kabinetben való megmaradását, m­aguk tartását azonban még a német miniszterek bizonyos felvilágosításaitól teszik függővé, amelyeket a király válaszának kommentárjaként fognák megadni. Felteszik, hogy e felvilágosítások után a kabinetiben való megmaradásuk lehe­tővé válik. Bobrzynskit is marasztalják a kabi­netben gazdasági engedményekkel, amelyek te­­kintetében a németek bizonyos nyilatkozatait­­ kérnék ki. A miniszterek megmaradása az­után szükségtelenné tenné a kabinet rekon­strukcióját.. 'tTta&égtényo/z Járó és tám­asztóképek, epijenestartók, lugó nélkü­li séi­kütök, mű­ cipők stb. modern kivitelben készülnek ^*'tfM&$3£Íj&€£Í£fo RÉszvÉr­y társaságnál . . Budapest II­., Nagyüsssy-artca 4. n­o? Gyors és individuális kiszolgálás. A nők választójoga Budapest, április 21. A Pesti Lloyd Társulat dísztermében ma dél­­után Schwimmer Rózsa tartott rendkívül érdekes előadást A nők választójoga és a béke címmel. Az előadást Glücklich Vilma nyitotta meg és rámutatott néhány szóval a megtárgyalandó kér­dések rendkívüli fontosságára. Schuvimmer Rózsa egy szomorú tévedésének beismerésével kezdette meg alőadását, Ő azt hitte, mikor Magyarországon legutoljára előadást tartott, hogy ez tényleg a legutolsó lesz,­­ mert többre nem lesz szükség. Akkor a feminista kongreszszu­­son, mikor itt egybegyűltek Európa, Amerika, Ázsia államainak küldöttei, milliárdosok, hercegnők, kí­naiak és magyar parasztasszonyok, a civilizált tár­sadalom java, e ragyogó demonstráció után nem volt ellenzője a nők választójogának. Ma kiderült, hogy ez téves volt, a régi munkát, ,a magyarázást, a meggyőzést folytatni kell; s ha ez a csalódás súlyos lett volna rendes viszonyok között, — ma ezerszeresen fájdalmas. •—■ Ma, az 1001-ik napján annak az esemény­nek, mely megmutatta, hogy az egyoldalú férfi­­uralom nemcsak rendet teremteni nem tudott, de előidézte az emberiség legborzasztóbb katasztrófá­ját, vannak, akik a női választójogot szekunder fontosságúnak tartják más férfirétegek jogviszon­­­nyainak rendezésével szemben. Mások azt mondják:" a háború, úgy is megcsinál automatice mindent, ime, megnyitotta a villamoskalauz-,­­ liftkezelő-, munkciógyári pályákat is a nőknek. De ez már békében is megvolt, akkor és most is csak ott és­ addig, ahol és* ameddig — szükség van rájuk. .(Ellenben magyar jogászkisasszony még nincs, de orosz már a forradalom előtt is volt És mi vagyunk a legrosszabb­ pozícióban, még,, a feminista szemponttal legkonzervatívabb Német­országban is jobbak a viszonyok. Nálunk politikai vezérférfiak sütőbolondnak minősítik azokat, akik a háború után a politikát ott akarják folytatni, ahol elhagyták — holott ők ír maguk hasonló állás­ponton állnak a nők dolgában. Ha van bennük komoly akarni kulturált közéletre, a nemzet de­mokratizálására, ebből a munkából a nőt nem mellőzhetik. . .Ma, uiggis mellőzik —, akkor nincs komoly akarat,­csak új hatalmi csoportok ura­lomra kerülése.. . .rí. Mások azt kérdik: miért most feszegetni e kérdést? Mert háború után késő, most kell elő­­készítetni a megoldást, mint ahogy rendezték már Amerika Si­-i államában a háború alatt. 1916-ban­ Kanada manden államában, Dániában 1915. júliusá­ban (Hollandiában egyelőre csak passzív jogi. Angliában a parlament óriási többsége szimpatizál e kérdéssel és Oroszország, mikor kormányformát választ, a nők véleményét is kikéri majd. Azelőtt egy röpirat 31 ponttal indokolta a nők választójogának szükségességét. Ma egy argu­mentum van és kell: a világ nem maradhat tovább erőszakra felépítet bizonytalanságban. Legmodernebb társadalmi problémáinkat (nemi betegségek, anyavédelem) először nők vetették fel, m­ég háború előtt, akkor „shokins“ jelszóval be­dugultak előlük a fülek, ma, mióta szalonképesek lettek, a feministák nem vehetnek részt az ellenük folyó harcban. És megérdemlik a­ nők a választójogot azért is, mert ők voltak az első öntudatos, inter­­nacionálisan szervezkedők a háború csökkentésére és befejezésére.. Az 1915-ös hágai nő­kongresszus ez utóbbit célzó, gyönyörű terve, sajnos, Wilson el­nök önfejűsége miatt tudvalevőleg megbukott, hol­ott az összes többi faktorok, semleges és hadviselő államfők meleg szimpátiával fogadták. . Az előadó végül­ lendületes szavakkal hívta fel­­hallgatóit,a közös cél érdekében intenzív együtt­működésre, aztán Glücklich Vilma zárszavai után véget ért szép és magas nívójű előadása. A­ Lloyd nagyterme zsúfolásig megtelt lelkesen ünneplő, előkelő hallgatósággal. Az előkelő jelzőt pedig némi tendenciával hangsúlyozzuk s magunk­ban hozzáfűzünk egy­ csöndes kérdést is: miért, nem volt a szocialista munkásnak napján egyetlen bel­városi kalap sem látható, és miért nem a, femi­nista nők ünnepén egyetlen fecskendő? . . . %©£ unk­UA középiskola minden osz­­w H&SCh&IbUi ha­tályából, érettségire teggyor­ . . n­. sabban előkészít Zsoldos Tamintéset. VII., Dohány­ utca 84. Telefon 32—40. Díjazás credid­­ay.ssc.ip .,A középiskola rövid tananyaga . . • kapható, Vasárnap A városi polgárság szervezési A Magyar Városok Kongresszusának álland bizottsága ma délután dr. Bárczy István polgár­mester elnö­klésével ülést tartott, hogy a máju 18- ikára összehívandó kongresszust előkészítse. Bárczy polgármester megnyitójában elmon­dotta, hogy­ amikor a kongresszust megszervezték az volt a cél, hogy a városok polgárságának ér­dekeit minél jobban szolgálják és hogy az atko meglévő két szervezetet egyesítsek. Igyekezte egyetértéssel elvégezni a munkát és hogy ha nem koronázta mindig siker is ezt a munkát, akko annak külső körülmények voltak az okai. Más azonban, amikor a háború után az egész or­szág nagy kérdőjel előtt fog állani, amikor nem lehe tudni, hogyan fogják az óriási pénzügyi textiseke elviselni, az emberanya­g veszteséget pótolni, a be­tegséget és nyomorúságot enyhíteni, most elérke­zett az ideje, hogy a városi polgárság összefogjon Gondolkoztak arról is, milyen úton vezethetnek­­ városokat a fejlődésnek arra az útjára, amely biz­tosítja az egész magyar nemzet regenerálásánál munkáját. Siker csak akkor kecsegtet, ha a kon­gresszusnak a szervezetét megalapozzák és hogyha szemezik emellett a városi polgárságot oly célból, h­ogy tudatára ébredjen az ő­ erejének és az ő feladatainak és ott, ahol arra szükség van, akara­tának a közélet minden terén érvényt tudjon sze­rezni. A polgárság érdekeit csak úgy tudják he­lyesen szolgálni, h­a lesz oly szervezet, amely a kongresszus működésének is fokozottabb erőt ad. Ezekből a gondolatokból született meg az a javas­lat, amelyet előterjesztenek és amelynek elfoga­dása céljából hívták össze a magyar városok har­madik teljes kongresszusát. A polgármester a legnyomatékosabban hang­súlyozza, hogy tek­nek a szervezkedésnek sem köz­vetve, sem közvetlenül, semmiféle­­ politikai párt­­alakítási célja nincsen, de nincsen semmi burkolt célja sem, mert erre nincs is szükség, hiszen a vá­rosi polgárság érdeke belekapcsolódik a nemzet egyetemes életérdekeibe. A városok polgársága, tudjuk, egyesíti magában az összes társadalmi osz­tályokat és nem is alkalmas arra, hogy -külön kö­rülhatárolt partikuláris érdekek szolgálatába sze­gődjék. Az új szervezkedés a különböző osztály­­érd­ekek összeegyeztetését kívánja, aminthogy en­nek analógiája van az agráriusoknál, akik meg­találták a maguk nagy szervezetét anélkül, hogy bármely politikai párthoz csatlakoztak volna és akiknek a szervezetében minden politkai pártállású ember igen szépen­­ elhelyezkedhetik. Dr. Harrer Ferenc székesfővárosi tanácsos, kongresszusi főtitkár, felolvasta a határozati javas­latot, amelyet az állandó bizottság egyhangú he­lyesléssel elfogadott. Ezután az egyetemes ülés előkészítésére vonat­kozó előterjesztéseket hallgatták meg és azokat is elfogadták. ( A határozathozatal után dr. Vázsonyi Vilmos­ szólalt fel és azt kérdezte, mit kell érteni a „pol­gárság szervezése“ alatt, mert erre vonatkozólag a határozati javaslatból felvilágosítást nem lát. Dr. Bárczy István polgármester felvilágosításul előadja, hogy­ az új szervezkedést a kongresszuson kívül akarják elintézni, a kongresszus csak a kez­deményező szerepét vállalja. A kongresszus mel­­­lett külön szervezetet akarnak létesíteni, amely a polgárság érdekeivel fog foglalkozni és úgy gon­dolják, hogy ennek a szervezetnek a végleges meg­állapítását a kongresszust követő napon, május 19- én végzik el s ezen az alakuláson beszélnék meg azután azt a szervezkedést, amelyet Vázsonyi kíván. Holna­p! IBSEN Holnap! világh­írű költeménye filmen TERJE VIGEN Drámai játék 3 felvonásban. A címszerepben VICTOR SJÖSTRÖM Ma utoljára! „Királytigris IV.“ Jimmy Valentine utolsó kalandja Az acélkirály A címszerepben R­obert Warwick az Omniában Előadások Vtt, 5, illl, és V.9 órakor

Next