Világ, 1917. június (8. évfolyam, 139-164. szám)
1917-06-01 / 139. szám
Szerkesztésé* VI» Andrássy*ot 47. **áaladrion 5&*0Q, a fcfcISg szerkesztőé! 81—55. Kiadóhivatal VI» Andrássymt 47. szám. Teléfog 81*90. Blafisettai Arak a magyar torooa országaiba: regdsz évre 36 kor» félévre 19 kor» negyedévre 9 kor, 50 fillér, egy hóra 3 korona 30 fillér. A »V2LÁG« megjelenik hétfő kivételével mindennap. Ara Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 12 fillérr~rr.rr.r^=irr=s=s=rsr.T.r*=. i . TM,w ■ .■. 1 -- —1 -■---------------—............VIII. évfolyam 1917 Budapest, PENTEK június Lää. thirdetések idvöttínik Bwrapearta e VILÁG kiadóoiratififci* Bluck»ner Győri és Nagy, Jaules és Társa, Teacser Gyufa, Leopold Testv» Mezei An tat Seb wars Jó* z*ef# Mosse Rudolf, Bckatels Bér* nát hirdetési irodákkal — Bécs* bea M. Duftes Nacht'., Maasen» fites a és Vogler. Rudolf Moss«. Berlinben: Pisdoíf Koífran, Berlin NW. Unter den Linden «1*41 Wi* I.I — ■ II ■—1 I 139-ik szám Jöjjön a választójog! Az osztrák trónbeszéd, mely ma a Flofburgban elhangzott, Ausztriának szólott, de sikerek lennénk, ha nem hallottuk volna mindazon pontjait, melyek Magyarország számára programmot jelentenek. Ausztria császára Magyarország királya egyazon személyben és lehetetlenség, hogy ugyanaz a Károly király, aki ma Ausztriában ,aint Károly császár szólott, másféle politikában lássa Magyarország jövendőjét, mint ahogy Ausztriáét látta. Ha jelzőt akarunk adni új királynak, mondjuk csak bátran: Demokrata Károly. Az osztrák császár ma kormányénak és ausztriai népeinek teljes demokrata programmot tárt fel. „A valódi demokrácia szellemében akar uralkodni s ennél többet mi a magunk számára sem kívánunk. Egy friss, fiatal és modern uralkodói világfelfogás mutatkozott meg itt és ez egyúttal leszelgezése legyen annak is, aminek Magyarországon kell történni Károly király uralkodása alatt. A mi első demokrata követelésünk az általános titkos választói jog. A válság, mely Tisza választójogi licites politikája miatt kitört, most hosszasan bonyolódik és a grófok addig pancsolnak retortáikban, hogy már kezd elsikkadni a választói jog. Károly király nem akarhat mást, mint demokrata Magyarországot, ha egyszer demokrata Ausztriát óhajt és ennek a demokráciának első feltétele a mi választójogi követelésünk. A király tudja ezt, érzi az ellenzék és mégis habozik egyenesen és nyíltan a választói jog programmján átvenni a kormányt. Ausztria, melynek parlamentje csak tegnap tudta meg hivatalosan hogy lejelte Ferdinandot meggyilkolták, hogy háború van, hogy Ferenc József meghalt és új uralkodóra szállott az osztrák császárság koronája, — er az Ausztria ma egy kívánatos, szabad, demokrata jövendőnek alapjait láthatta meg. Az a Magyarország pedig, melyre büszkén hivatkoztak némelyek, hogy mily példásan és tekintélyesen dolgozott parlamentje a háború alatt, szóval, ez az életképes ország, ez az alkotmányosan kormányzott Magyarország, amely nem haldokolt a háború alatt, hanem dolgozott és hősei véreit patakban hullatta, ma sincs abban a helyzetben, hogy egy demokrata Programm vonalait lássa kibontakozni a jövendőben. A választójog ellensége Tisza István volt és Tisza eltakaroslott az útból. A kormánynak, melynek utána jönnie kell, hozni kell a választójogot. Az ellenzék nem akarja, vagy nem meri vállalni a programmot? Hát ők nem tudnák még, hogy a választói jog nélkül nem lehet kormányt vállalni Magyarországon? A gyárakban ma este hat órakor felcsendült a munkásság kívánsága: általános, titkos választójogot. Röpcédulák repültek szét, hogy szertehordják a munkásság kívánságait. A polgárság, a dolgozó kereskedővilág, a kenyérért szervezkedő tisztviselők, a magyar hivatalnokikar, az ébredező középosztály egy ebben az akaratban. A tömegek, melyeket a korcs választói jog a szavazástól eltiltott, ezt a vágyat erősen ültették el szíveikbe. A korszellem, — az osztrák trónbeszéd is megállapította, — megújhodott. Demokrata Károly sok mondatából az uj korszellem leng már felénk és ez a korszellem árad szét a gyárak gépei mellől, abürök robotikai sorából, ez dübörög a munkások hengeres mellében, a tisztviselők kopott kabátjai alatt is ez fül. Az ellenzékóvatos? A Károlyi-párt fél, hogy megperzseli a kezét? Ilát a parlamentből kint levő polgárok több bizalommal legyenek egy új kormány iránt, mint a vele együtt harcoló ellenzékiek? Az ország ma, tudjuk, nem áll Tisza István írta mögött, de nem áll azok mögött az,ellenzéki grófok mögött sem, akik mostanában a királyi kihallgatásokon szerepeltek. Az ország azok mögött áll, akik az általános, titkos választói jogot hozzák. Ez minden itthoni békének, fejlődésnek, üdvösségnek feltétele és enélkül nem fog boldogulni új kormány Magyarországon. Ha nekünk nem akarnak hinni az ingadozó gróf urak: figyeljék Demokrata Károlyt és figyeljék az utcák szavat, melyet gyárak, műhelyek, irodák, boltak emberei, az ország dolgos hangyanépe ereget a nyári jégbe. A válság stagnálása, kihallgatások, vitatkozások A válság dolgában előrehaladás a meg-oldás felé manem történt. A helyzet ugyanaz, ami tegnap volt. Döntés nincs. Návay kihallgatása sem eredményezett újat, javaslatait az uralkodó — mint mondta —■ nagyon kegyes fogadta. Ellenzéki részről ismét felvetették a József főherceggel való újabb kísérletezés gondolatát, de minden jel azt mutatja, hogy teljesen reménytelen az új kísérlet vállalása. A király újabb audienciákat ad. Holnap Berzeviczy Albert következik. Egyébként tegnaphoz képest abban sem történt változás, hogy a válság megoldásának előterében Wekerle Sándor áll. Politika és ta Htitta Igen nagyon kezdenek felkerekedni a taktikázások, melyekkel a válság nyitt és egyenes megoldását különböző politikai és párthatalmi érdekek miatt akadályozzák. Valahányszor felmerül a reménykedés, hogy a munkapártot be lehet vonni valamely megegyezéshez való hozzájáruláshoz, mindig előáll Tisza tiltakozással ,és hideg zuhanya,ah mire aztán következik a kisebbségi kormány jelöltjei részéről a viszonzás és a nyilvánosság megtelik mindenféle vitatkozásokkal, vádaskodásokkal, harci lármával s itt a front mögött a politikai pergőtüzek olyan zenebonása újul meg, akár csak a harctéren tömegtámadásoknál vagy a parlamentben viharos, szenvedélyes és leginkább műviharos műszenvedélyes ülésein szokott lenni. A kisebbségi kormány részére egyengetni akarják a talajt, Tisza azt ígéri, hogy pártja támogatni fogja a szükséges javaslatok elintézésére, csak éppen ellenzéki lesz, de ugyanakkor Tisza vádolja őket, hogy előtérbe tolják a királyt, ahelyett, hogy mint akiknek kötelességük a kormányt elvállalni, fedeznék a királyt és képviselnék a részükre szánt programmot. Erre következnek a vizonvádak, hogy Triza már akkor megszegte kötelességét, amikor az általa ellenjegyzett királyi levélhez, melyben a választói jog foglaltatott, oly kommentárt fűzött, mely dezauválása volt a királyi levélben kifejezett kívánságnak és megtévesztés is volt, mert az ellenjegyzés miatt azt lehetett hinni: a kormány előterjesztését, tartalmazza a királyi kézirat és eszerint a kommentár annak megfelel, holott, kitűnt, hogy már ekkor megszegte azt a kötelességét, hogy a királyt az elhatározásokért fedezze. Ezenkívül felhozzák, hogy a munkapárt nevezetes értekezletén Tisza a választói jog kérdésében előtérbe állította a királyt pedig bár lemondott, de még fel nem mentett miniszterelnök volt akkor és Tisza a király választói jogát, mint a trónra és a nemzetre veszedelmest tüntette fel s eképpen nemcsak exponálta a királyt, hanem „ugyanakkor, amikor a király az ő támadása ellen védtelen volt, mert senki más nincs abban a közjogi helyzetben, hogy a király nevében beszéljen, még támadta is a királyt." A vitatkozások közben egyúttal a kg- rendszerélenebb kombinációkat táplálnak. Bécsi jelentésre kiatkozva, függetlenségi részről (megjegyzendő, hogy gróf Károlyi Mihály most Bécsben van) azt a hirt vetik fel, hogy a kihallgatottak közül többen újból József főherceg kabinetalakitását ajánlották s azt hiszik, hogy a főhercegnek mégis sikerülne az előtérben álló legfontosabb kérdéseket, az általános választói jog és kiegyezés dolgát, az ország megelégedésére rendezni a háború alatt. Óvatosságból azonban, igen helyesen hozzáteszik ehez a kombinációhoz. Más forrásból azt halljuk, hogy a főhercegi kombináció már inkább csak óhaj, de megvalósulása nem igen következhetik be. A Reichsrat, a magyar Képviselőház és a béke Az osztrák Reichsrat ama táviratára, melyben a magyar képviselőházat üdvözölte, ma választ küldött a képviselőhöz nevében Szász Károly alelnök. A válasz ezt tartalmazza: — Az az önfeláldozó odaadás, melylyl a közös védelemre tartósan szövetkezett Ausztria és Magyarország a rájuk kényszerített harc viszontagságait eddig is annyi dicsőséggel vívták, ezután is meg fog nyilvánulni a királyhoz és a hazához egyformán hű magyar léleknek az áldásos béke kiküzdésére irányuló szfxis kitartásában, amelyben a magyar állam minden polgárát — az arcvonalakon s azok mögött — ugyanaz az érzés és felfogás hatja át, mint amely a monarchia másik állama polgárainak lelkét hevíti. Ezt a választ, ha a képviselőház együtt ülne, a képviselőhöz jóváhagyásának megszerzése után küldhette volna el az elnök s a válasz szövegét szokás szerint előbb a miniszterelnökkel beszélte volna meg s eképpen lett volna biztosítva a kormánypárti többség hozzájárulása. Most azonban a képviselőház szünetelvén, az elnök csak utólagos jóváhagyás reményében küldhette el a táviratot az ügyvzető miniszterelnök beleegyezésével. Ez lesz tehát az első olyan intézkedés, melyhez a jövendő kormány is hozzájárul, mert hisz a békevágy kifejezésében természetesen a legbiztosabban hozzá is járulhat. Návay Lajos a királynál Bécsből jelentik, hogy Návay Lajos titkos tanácsos, a képviselőhöz egykori elnöke ma este hat órakor kihallgatáson jelent meg a királynál. A kihallgatásról félhivatalos felkntés azt közli, hogy az audiencia pusztán informativ jellegű volt és Návay Lajosnak alkalma milt a válságról és a kibontakozásról vallott nézetét a király előtt feltárni. Mint a többi informativ jellegű kihallgatáson — teszi hozzá a félhivatalos jelentés — természetesen ma sem történt döntés. A félhivatalos jelentés kapcsán meg kell említeni, hogy Návaynak a válságra és kibontakozásra vonatkozó nézetei jórészt ismeretesek. A választói jogosultságot Návay Lajos előbb a 21 éves korhatárhoz, az írni és olvasni