Világ, 1917. augusztus (8. évfolyam, 191-217. szám)
1917-08-02 / 192. szám
Ori börtörő HÍREK 1— Az olvasóhoz. A háború szörnyetege rettentő vonaglásait éli, hogy helyet adjon egy uj és a munka diadalait termő kornak. Beláthatatlan a terület, amelyen uj életet, uj virulást kell teremteni az emberi észnek és kéznek. És ezt az uj kort, ezt az uj világot úgy kell megalapozni, hogy ne olyan hamis pilléreken épüljön föl, mint a régi, amelyet most mosott el a vér özöne. Gyorsan, habozás nélkül, biztos kézzel és józan fejjel kell dolgozni. Diadalra kell jutni annak a hitvallásnak, amelyet a Világ hirdet és amelyet olvasói tábora tökéletes meggyőződéssel követ. Uj harcok kezdődnek és uj fegyverek kellenek a győzelemhez, uj fegyvertársak és uj hívők. Bizalommal fordulunk lapunkbarátaihozés apellálunk szerettükre. Olvasóink tisztában vannak azzal, hogy egész lelkünket betöltik nagy céljaink. Az egész ország lelkiismerete jogát és követel a mi szavunkban, seregszemlét kell tartanunk, minden hívünket és barátunkat sorompóba kell állítanunk. A jog, kultúra és szabadság fejlesztése és általánosítása a Világ programmja megindulása óta. Aki velünk együtt vallja ezt a programmot, a mi táborunkba lép és együtt küzd velünk a közös célért. Meg kell növekednie ennek a mi táborunknak, amely megiagadhatatlan tömörségében tovább harcol és győz velünk együtt. A Világ előfizetési ára: Előfizetőinket, akiknek előfizetése augusztus 1-én lejárt, az előfizetés minél gyorsabb megújítására kérjük. Tábori előfizetőink mintjén újabb tábori postaszám bejelentésekor mellékeljék a lap cimzsalagját. # -----— A második budapesti Duna-konferencia, Bécsből jelentik: Az augusztus 6-án Budapesten a dunai forgalom szabályozásának megvitatására tartandó értekezleten a magyar, az osztrák és a német kormány képviselőin kívül a bolgár és a török kormány megbízottai is részt vesznek. — Bécsi támadás a magyar cukrászok ellen. Bécsből jelentik: A bécsi cukrászipartársulat elnöke a bécsi lapokhoz küldött levelében kijelenti, hogy azok a cukrászáruk, amelyekért az utóbbi időben oly nagy árakat követeltek a cukrászok, kizáróan magyarországi származásúak. Emellett a magyar áru előállítási költsége távolról sem hasonlítható össze az osztrákéval és a magyar cukrásznak szabad tiszta búzaliszttel dolgoznia, ellenben az osztrák cukrász ma másodrendű lisztpótlékra szorul. A nyersanyagok ismert nagy drágasága ellenére az osztrák cukrász sokkal olcsóbban adja a maga kész áruit, mint a magyar. Kívánatos volna, mondja a levél, ha magyar cukrászáruknak Ausztriába való behozatalát egészen eltiltanák, de mindenesetre hatóságilag kötelezni kellene a magyar cukrászáruk áuzsítólt, hogy üzleteikben kifüggesszék a jelzést: „Itt csak magyar származású cukrászárukat árusítanak“. ■— Svájcból kiutasított bolgár publicista. Bernből jelentik, hogy Savadion bolgár publicistát, az Agance Balkanique kiadóját, akit a bolgár király és a bolgár kormány ellen irányuló támadásai miatt már egyszer kiutasítottak, a szövetségi hatóságok intézkedése folytán Svájcból ismét kiutasították. — Adomány: Róth Irén (Szerednye) a gyermekek által rendezett szitielőadás tiszta jövedelmét, 30 koronát a vak katonák részére küldte hozzánk. — A sajtó ellen. Benedek Károly, luganói munkatársunk táviratai és cikkei még mindig hiányoznak a Világ hasábjairól. A minap megírtuk már, hogy Benedek Károly táviratait és cikkeit, amelyekben a külpolitikai és háborús eseményekről számol be, egyeő óta visszatartják. Eddig hetvenkét napja, tehát több mint két hónapja nem érkezik hozzánk a luganói posta, se levél, se távirat. Benedek Károly minden nap, sőt naponta többször is postára teszi leveleit, de ezek hetvenkét nap óta mindig eltűnnek abban a sülyesztőben, amelyet eddig kinyomoznunk mm sikerült. Csak szórványosan, néha-néha érkezik hozzánk Benedek egy-egy cikke. Luganói munkatársunk a svájci hatóságoknál megtette a szükséges lépéseket. Mi, amennyiben az ország belső területén tartjuk vissza luganói munkatársunk közleményeit, ezúttal ismét a legerélyesebben tiltakozunk ellene. A külföldről érkező közlemények cenzurálására a sajtóbizottság van hivatva, őt tehát meg nem előzheti se polgári, se katonai hatóság. Cobor Péter zürichi munkatársunk szintén azt jelenti, hogy közleményei egy részét visszatartják. Úgy látszik ez rendszeres hajsza, amely ellen minden rendelkezésünkre álló eszközzel védekezni fogunk. Halasi Ödön, hágai munkatársunk arról értesít bennünket, hogy július 20-ka óta a magyar lapok valamennyien erősen megcsonkítva érkeznek Hágába, de közöttük még a legmegcsonkítottabban a Világ. Eddig, a régi kormányzat alatt a magyar lapok sértetlenül, teljes terjedelmükben kerültek a külföldre. A magyar lapokból egész oldalakat kilépnek, napihíreket, sürgönyöket, vezércikkeket kiollóznak. Minthogy a lapok közleményeit a sajtóbizottság ellenőrzi s azok közlését, amelyek a hadiérdeket sértik, úgy is megtiltja, nem értjük ezt a túlbuzgóságot, amely csak árt kifelé, mert a kiollózott cikkek sokkal többet sejtetnek, mint amennyi azokban tényleg megjelenik, de nemcsak a semleges külföldet akarják a túlbuzgó cenzorok megakadályozni abban, hogy a Világ véleményéről értesülést szerezzen, hanem a szövetséges országok közönségét is. Berlini előfizetőink közük velünk, hogy oda is megcsonkítva érkezik a Világ. Mi a legerélyesebben szót emelünk ez ellen és követeljük, hogy a Világ közleményeit, amelyekért nyugodt lelkiismerettel vállaljuk a felelősséget, bárki és bárhol olvashassa. — Kenődet a bérkocsisokról. Szombaton délelőtt -- mint megírtuk — Sándor László főkapitány fogadta a bérkocsisokat és ismertette elöttük az új bérkocsis rendelet pontozatait. Ez a bérkocsis rentelet ma megjelent. — A Nyugat. A Nyugat augusztus 1-i száma a következő, tartalommal jelent meg: Babits Mihály: A jóság dala. (Versek.) Móricz Zsigmond: A fáklya. (Regény VII.) Déry Tibor: Juha szép aszszony. — Éjjel a Rózsadombon. (Két ballada.) Moly Tamás: Ha Bé eljön Ához . . . (Novella.) Sárközi György: Tizennyolcévesek zsoltára. — Mint galamb a tiszta búzát. (Versek.) Sándor Imre: A Práger szerelmes. (Novella.) Komor András: . . A halál vlébe.— Tizennyolc évvel. (Versek.) A politika mögül: Gellért Oszkár: Michaelis és Czernin. l.mnyd George és más angolok. — Pál- Ikálnyi Béla: Gazdag Magyarország. A Figyelőbe Fenyő Miksa: Kabos Ede: A királyné. Tóth Árpád: Veér Imre versei. Balázs Béla: Emil Alphorn Hheinhardl: Das Abenteuuer im Geiste. — A főváros részesedése* A Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaság a fővárossal kötött áramszolgáltatási szerződése szerint az áramszolgáltatás után elért nyers bevételének 6%-át tartozik a fővárosnak részesedés címén fizetni. 1917 első felében a részvénytársaság bruttó bevétele az áramszolgáltatás után 4.883.702 korona 71 fillér volt, ennek 5%-a fejében 244.185 korona 14 fillért fizetett be a főváros pénztárába. — A Hircsarnok tulajdonosa, Hamvai Gyula 39 évi munkálkodás után megvált lapja szerkesztésétől és dr. Bodor Zsigmond, a Magyar Híradó szerkesztője vállalja a Hircsamok szerkesztését is. A Hircsamok szerkesztőségi helyisége a mai naptól kezdve .Alkotmány-utca.27. szám alatt van. Telefon: 6—24 és 135—50, *— Védekezés a kolera ellen. A belügyminisztériuib körrendeletet küldött a törvényhatóságok első tisztviselőjének A kolera elleni védekezésről. A rendelet hangoztatja, hogy ázsiai kolera Ma- gyarországon ez évben nem fordult elő, de tekintettel arra,ogy a mostani rendkívüli viszonyok a kolera fellépésére és terjedésére alkalmat adhatnak, indokolt, hogy a betegség esetleges behurcolásának megakadályozására és terjedésének meggállására szolgáló intézkedések végrehajtassanak. Felhívja ennéf ogva az alispánokat, illetve polgármestereket, intézkedjenek haladéktalanul, hogy az ide vonatkozó rendeletben foglalt intézkedések törvényhatóságuk területén a folyó évben is a kellő pontossággal és gondossággal foganatosíttassanak. . .Vázsomi és Polónyi békéje. Ismeretes, hogy Vázsonyi Vilmos, igazságügyminiszter és Polónyi Géza között évek óta súlyos politikai küzdelem folyik, amely gyakran személyi térre is átcsapott. Ez a küzdelem ma lezáródott azzal a jegyzőkönyvvel, amelyet alább közlünk. Vázsonyi Vilmos nyilatkozatában benne foglaltatik e régi ellentét kiegyenlítésének magyarázata és indoka. A választójogi küzdelemben minden energiát egyesíteni kell azok között, akik a választójogot igazán, őszintén akarják. Ezen a tényen nem változtat az sem, ha ebből az alkalomból újból szétosztanak régi beszédeket és nyilatkozatokat a munkapárton és a választójog többi ellenségeinek táborában. Azemlített jegyzőkönyv így hangzik: Jegyzőkönyv. Felvették az alulírott megjelentet 1917 június hó 23-án délután két órakor gróf Károlyi Mihály Egyetem-ubac palotájában a Polónyi Géza volt igazságügyminiszter, országgyűlési képviselő és Vázsonyi Vilmos igazságügy-miniszter, országgyűlési képviselő között fennállott ügyben. Gróf Károlyi Mihály felszólítja Patányi Gézát és Vázsonyi Vilmost, hogy béküljenek ki. A felszólítást megokolja azzal,ogy lehetetlen, hogy a magyar közéletnek ez a két oszlopos tagja szemközt álljon egymással akkor, amikor együttműködésük feltétlenül közérdek. Vázsonyi Vilmos erre a felszólításra a következő kijelentést tette: — Arra vállalkoztunk, hogy az általános választói jogot megvalósítjuk. Ez a cél, melynek egész életemet szenteltem, olyan nagy előttem, hogy ennek minden tekintetet alá kel rendelnem, tehát nemcsak az a magas állás, amelyre elhivattam és amely arra kötelez, hogy igazságos és pártatlan legyek, hanem életemnek ez a főcélja arra késztet, hogy minden ellenséges érzést kitépjek lelkemből. Az általános választói jognak, amely nézetem szerint hazánk nagyságának és boldogságának lesz alapja, annyi ellensége van, hogy bűnnek tartanám, hogy a magam részéről ne kövessek el mindent, hogy a választójog táborában minden erő és érték együtt legyen, őszintén óhajtom tehát, hogy azok az ellentétek, amelyek köztem és Polónyi Géza között felmerültek, végképp elenyésszenek. Sajnos, hogy ezek felmerültek és amidőn azon óhajtásomat fejezem ki, hogy őt is az általános választójogért küzdők között kivágom látni, ezzel természetesen egyúttal elismerem, hogy közéleti szereplésében gáncsolni való nincs. Polónyi Géza erre ezt felelte: — Az igazságügyminiszter hozzám intézett nyilatkozatát keresetlen szavak őszinteségével és egyszerűségével teljes elégtétel gyanánt elfogadom. Harminckétéves képviselőségi küzdelmes pályafutásom után ezt a nyilatkozatot mint polgári érdemrendet kedves emlékem gyanánt fogom megőrizni. Viszonzásul szerencsét kívánok az igazságügyminiszternek ahhoz, hogy nagy tettekre hivatott tehetségét a haza javára érvényesíthesse. Ha ezen hivatásában a korommal járó bővebb tapasztalatokból valamely homokszemernyivel én is hozzájárulhatok, hogy munkássága eredményes legyen, szívesen állok rendelkezésére, örömmel állapítom meg, hogy én, aki közéleti pályája kezdetén, a nagy véderővita alatt vezetője lehettem, most tanúja lehetek alkotásainak. K. m. f. Polónyi Géza s. sk., Vázsonyi Vilmos s. k., gróf Károlyi Mihály s. k., gróf Batthyány Tivadar s. k. dr. Bródy Ernő s. k. dr. Hédervári Lehel s. k., dr. Légrády Imre s. k., dr. Polónyi Dezső s. k., Lenkey Gusztáv s. k. Egész évre 38.— korona Félévre 19.— korona Negyedévre 9.50 korona Egy hónapra 3.30 korona VILÁG 1917. augusztus 213 DKLISTQI