Világ, 1917. augusztus (8. évfolyam, 191-217. szám)
1917-08-02 / 192. szám
12 1917. augusztus 2 VILÁG szem, úgy hogy csupán a bajt okozó körülményeket kell valahogy kiküszöbölni, hogy a vízellátás rendes legyen. Ez az általános baj a szárazság, a nagy hőség és mindezeket betetőzi a Duna vízállásának szinte almormisan alacsony volta. Ha ez huzamosabb ideig tartana, tényleg redukálni kell a vízfogyasztást. Ez az intézkedés azonban remélhetőleg elkerülhető lesz. Speciális bajok vannak a budai hegyvidéken, ahol mindezekhez még a szállító csővezeték elégtelensége is hozzájárult. Ennek következménye, hogy a nagyobb vízfogyasztás folytán a hegyekben lévő vízmedencék idő előtt kiürülnek s igy teljes vízhiányt idéznek elő. Ennek megelőzése céljából kénytelen a víziművek igazgatósága az egyes vidékeket időszakonkint kizárni a vízszolgáltatásból, azért, hogy a medencéket ez idő alatt megtölthesse és így a legfelsőbb vidékek is kaphassanak vizet. Most a nagy hőség miatt ismét előállt a haj, egyes vidékeken két napon át nem volt víz, de ez csak múló dolog volt, amelyen hamarosan segítettek. Küzdelem a létért A vasutasokért Mindazok, akik a munka megbecsülését, a faép megélhetését, boldogulását várják, együvé sorakozunk az általános, egyenlő és titkos választói jog kivívására, mert a dolgozó társadalomi minden kategóriája csak éltől várhatja annak a parlamentnek felfrissülését, mely hivatva van a rávonatkozó törvényeket megalkotni. Az általános, egyenlő és titkos választói jog nem végcél, hanem eszköz oly képviselők bejuttatására, akik a titkos választás folytán a nép többségétől függnek, kik át tudják érezni a nép sérelmeit s anyagi, valaint szociális bajait orvosolni képesek. Különös, hogy a választói jogot követelők táborában mégsem látjuk — a műhelyi munkásság kivételével— a vasutasságot. Pedig ha van kategória, amely a nyomorúságról, nélkülözésekről beszélhet, akkor a vasutasság ezt méltán megteheti. Tíz éve annak, hogy a vasutasság fizetését rendezték és jogait szabályozták. Kormánynyilatkozatok biztosították, hogy a fizetésrendezés 1917- ben megtörténik. Őfelsége a király a nemzethez intézett szózatában elrendelte a kormánynak, többek között a közalkalmazottak anyagi helyzetének javítását is. A mai választójogi demokratikus kormány a legteljesebb készségét nyújtja ehhez. Iist akkor mi oka lehet annak, hogy sorsunk nem javulhat? Mi azt hisszük, hogy a mai parlamenti többség az oka, mely szembehelyezkedik a király parancsával s amely megnehezíti a mai választójogi kormány működését, hogy a nép és így a mi jólétünket is előmozdíthassa. És hiába a kormány minden jóindulata, ha a parlamentben nem rendelkezik oly többséggel, amely a népjóléti törvényeket megalkotni hajlandó volna, hiába a nép türelme, ha a parlamentben a legnagyobb népgyűlölőkkel, különösen a vasutasságot gyűlölő parlamenti többséggel találkozunk. A vasutasság fizetésrendezését, jogi, gazdasági és szociális törekvéseinek teljesítését nem várhatja mástól, csak olyan parlamenttől, amely a nép embereitől és így a vasutasság képviselőiből is állt halanék össze. Épp ezért vissza kell utasítani minden oly magyarázatot, hogy a vasutasság részére a választói jog kérdése politika lenne, mert a kívánt aktív és passzív választói jog nem más, mint eszköz arra, hogy a nép és így a vasútgy,sás gazdasági törekvéseit is előmozdító törvények alkottassanak. * A vasutasság fizetésrendezése sokáig el nem odázható. És nem állja meg helyét az az érv, hogy a mai idő erre nem alkalmas. Amikor a vasutassá a mai viszonyokhoz képest száz százalékos fizetés javítást kér, akkor csak azok aggodalmaskodnak, akik az 500 százalékos konjunktúrakihasználást is megengedték maguknak. Nem oszthatjuk azt a nézetet, hogy nincs pénz, amikor többmilliós nyereséggel dolgozó vállalatok állami szubvenciókat és a Maltól díjkedvezményeket élveznek. Van pénz, ha a kormány jól körülnéz a különböző nyereségek között, amint az Ausztriában történik. H ha a vasutasság önmagának nem ellensége, ha a vasutasság önmagán segíteni akar, akkor nem habozhat tovább és nem semlegeskedhet, hamm oda kell állni azoknak a táborába, akik azért ágótnak a kormány mögé, hogy erőt nyújtsanak neki a népjóléti és így a mi fizetésrendezésünknek is törvénybe iktatására. E tábor a választójogi blokkban gyülekezik. Oda kell hatnunk tehát, hogy testületeink szintén csatlakozzanak a kormánynak ez it adó választójogi blokkhoz, hogy a vasutasok élénk emlékezetében álló parlamenti többség minden erőszakosságával szemben a kormánynak mi is segítséget nyújtsunk a választói jog, a népjóléti s így a mi anyagi jólétünk előmozdításához. B. S. Máv. hivatalnok. Hajók aNyugdíjasok Egyesületében A nyugdíjasok egyesületéből az egyre növekvő panaszok következtében kiszakadni készülnek a nők. Nem tudjuk megérteni, hogy a nehezen összehozott egyesületet miért engedi szétforgácsolódni annak elnöke gróf Csáky, de azt tudjuk, hogy egy nálánál erősebb kezű és avatottabb vezető, ha már anyagi sikert semmiképpen sem lehet elérni — legalább a belső egyetértést biztosítaná. A nyugdíjasok egyesülete tudomásunk szerint 4 korona tagsági díjat szed, de hogy minő alapszabályok alapján, arról nem volt módunkban meggyőződni. Mindezekről bővebb szó esik majd azon a gyűlései, amit a nyugdíjas nők hívtak össze. A 4 Nugdíjasok Országos Szövetségének özvegy- és árvaosztálya augusztus 3-án (pénteken) délután 4 órakor a megyeháza nagy termelten IV. ker. Városháza utca 7. szám alatt nyilvános értekezletet tart, amelynek tárgya: Tarthatatlan helyzeteink idirgős orvoslása. Az értekezleten a tagokon kívül minden érdeklődőt, nyugdíjas nőket, nyugdíjas özvegyeket szívesen látnak. A bánya- és kohómérnökük mozgalma A magyar bánya- és kohómérnökök, akik az Országos Bányászati és Kohászati Egyesületben vannak tömörülve, legújabban igen élénk mozgalmat fejtenek ki. Alig hogy a műszaki államtitkári állás ügyében megindították a mozgalmat és a fronton küzdő kartársaik kicserélése, a kolonizálások sürgőssége, a víziutak kérdése, gyárvállalataink számos ügye és a munkateljesítés statisztikájának megalapozása tekintetében állást foglaltak, máris a magyar bányatörvény megteremtésén, illetőleg legégetőbb kérdéseinek novelláris úton való rendezésén fáradoznak. Állást foglalnak a szabad egyesülési jog kérdésében. Megindították a bányatársládák elavult intézményének reformálására vonatkozó előmunkálatokat. Felvették munkaprogramháukba a bánya- és kohóaltisztek nyugdíjügyét és elhatározták, hogy az állami, bányászati és kohászati nyugdíjas tisztviselők és azok özvegyei és árvái helyzetének javítási kérdését sürgősen tárgyalják. LAPZÁRÁS ELŐTT Angol jelentés a flandriai harcokról Hivatalos hadijelentés július 31-én. Miután csapataink a mai napra kitűzött céljukat már korábban elérték, nagy vitézséggel folytatták a támadást az eredetileg kitűzött célon túl és elfoglalták Bixschootot, valamint Bixschootetól délkeletre és nyugatra lévő ellenséges állásokat majdnem két és fél mértföldnyi (mintegy 4 kilométernyi fronton), köztük a körtékéért korcsmát. Délután egy ellenséges ellentámadást a centrumban és onnan balra visszavertünk. Az angol hadosztályok két mértföldnyi (mintegy három és félkilométer) mélységben behatoltak az ellenséges állásokba és megszállották a Steenebeck folyó átkelőhelyeit, ami végcéljuk volt. Csapataink két hatalmas védelmi rendszert vettek be rohammal és elfoglalták Verlorenhoek, Freidenberg, St. Julien és Poekem falvakat, valamint sok erősen védelmezett támaszpontot és védekezésre berendezett szakaszt. Tovább délre támadásunk centrumában csapataink elérték összes elsősorban kitűzött célpontjaikat, köztük Kooghe falut és a „Szent erdőt“ és a nehéz terepen makacs ellenállással szemben harcolva eljutottak az Ypern—Manin út környékére és elfoglalták Westhoek falut. Ezen a vidéken, amelyen a nap folyamán nehéz harcok voltak, amelyek még tartanak, az ellenséges védelmi állásokon át körülbelül egy mértföldnyi (1,6 kilométer) mélységben előrejutottunk. Több hatalmas ellentámadá-t vissziudasítottunk. A szélső jobboldalon a Zillebeke—Zandvoorteultól délre csapataink korán reggel elérték céljukat és elfoglalták la Basseéville és Uoltebeke falvakat. Eltekintve az ellenségnek cikoros subos veszteségtől, már több, mint 3000 foglyut szállítottunk ne A foglyok számának pontos megállapítása még nem volt lehetséges. Tárgyalások Lengyelországról A Wolff-ügynökség jelenti Varsóból. Hivatalosan közük: Mint ismeretes, az utóbbi napokban német és osztrák-magyar delegátu Csafftrtáli sok között tárgyalások folytak az ideiglenes államtanácsnak a legfőbb politikai államihatóságok ideiglenes szervezetére vonatkozó javaslatai dolgában. A tárgyalások teljes egyértelműségre vezettek. A megállapított tervezeteket közölni fogják a kormányokkal. Ebből az várható, hogy a legközelebbi időben jelentékeny lépés fog történni a lengyel állam további kiépítése tekintetében. Német félhivatalos hang Ribot beszédéről A Wolff-ügynökség jelenti: A francia minisz-terelnök most már mégis kénytelen volt elhatároznia magát, hogy nyilatkozzék azokról a titkos megállapodásokról, amelyeket a francia és a cári kormány kötöttek egymással a német területre vonatkozóan. Ribot még mindig óvatosan kerülgeti azokat az aktákat, amelyeknek hamaros közlését már hónapokkal ezelőtt megígérte, de mégis kénytelen bevallani, hogy titkos egyezségek Franciaországnak Elzász-Lotharngája és Németországnak a Rajna bal partján lévő többi területére irányuló igényeinek támogatását biztosították. Hogy rajnai tartományunkat nem is akarták egészen annektálni, hanem amennyire Franciaországnak megfelel, francia ütköző állammá akarták nyilvánítani, azt tudomásul vesszük. Első ízbent vallják be hivatalosan a francia kamara szószékéről azt, hogy mennyire terjednek a szerződésekben megformulázott francia kívánságok. Ribot egy szóval sem távolodott el a Németország szétdarabolására és megrablására irányuló e terveitől és mégis a kancellár közléseit formálisan cáfolta. Ebből megítélhetjük, hogy mily nagy az értéke egy francia miniszterelnök nyilatkozatának. Ribot beszédében visszatér a július 5-iki koronatanácsra vonatkozó valótlan állításra is. Mi ezt a legendát már tegnap elintéztük, egy szó sem igaz ebből a történetből, amelyet Ribot hasztalan igyekszik felhasználni, hogy a titkos rablószerződésről elterelje a figyelmet. * NYILTTÉR Szomorú szivvel jelentjük, hogy a szeretveszeretett férj, apa, nagyapa, após és rokon Teplánszky Adolf kínos szenvedés után 1917. július 31-én reggel csendben elhunyt. özv. Teplánszky Adolfné szül. Löwinger Emma hitvese; Reschofszky Lajosné, Teplánszky Sándor, Etelka, Márta és Rózsika gyermekei. Reschofszky Lajos veje, Reschofszky Gyurika unokája és a gyászoló rokonság nevében a Teplánszky—Lányi—Reschofszky-családok. A megboldogultat 1917. augusztus hó 2-án, csütörtökön délelőtt 11 órakor a rákoskeresztúri zsidó temető halottasházából temetjük. Kiadóhivatali tisztviselőnő azonnali belépéssé kerestetik Világ kiadóhivatala VI., Andrássy-ut 47 Mai helyiségeknek 12—15 világos szobából álló helyiség 1918. május 1-re, esetleg 1917. november 1-re IV., V., Vl-ik kerületben kerestetik. Ajánlatok ,Irodai helyiség 1918“ jeligére Mosse Rudolfhoz, Andrássy-ut 2. sz. • Művezető szalámigyár részére üzomialra kerestetik. Ajánlatok fizetési igények és bizonyítványra ásolatokkal Klosz Róberthez Wien, Hotel Bristol (altes Haus) I., Kärtner Ring intézendők. Melyik intelligens úri családnál (közel az üllői úthoz) kaphatna 17 éves orvosnövendék fiam szerény, de jó teljesn ellátást? Ajánlatokat ár megjelölésével a „Világ“ kiadóhivatalába kérek „Vidéki orvos“ címén