Világ, 1917. október (8. évfolyam, 244-269. szám)
1917-10-05 / 247. szám
Péntek HQEK Hősi halált halt Bécsből jelentik: Lovag Förster korvett- kapitány, a magyar és osztrák dunai flottila vezérkari főnöke, szeptember 22-én hősi halált halt. Nem sokkal előbb Vilmos császár Ferdinand király és Mackensen vezértábornagy jelenlétében személyesen adta át neki az I. osztályú vaskeresztet. — Hadik laifflisater beteg. Gróf Hadik János közélelmezési miniszter diósgyőri hivatalos útjáról a fővárosba visszatérve, megbetegedett és orvosa tanácsára kénytelen ágyban maradni. Gróf Hadik miniszter a minisztertanácson nem vehet részt. — Szircbtuminov. Pétervárra! jelentik: Szuchomlinov neje arra kérte a kormányt, hogy életfogytiglani kényszermunkára elítélt férjét ne deportálják Szibériába, hanem a Péter-Pál erődben helyezzék el. Szuchomlinovné rámutatott arra, hogy férjeien zavargások törhetnek ki. Hír szerint az igazságügyminiszter a kérésnek eleget tett. — Magántisztviselők gyűlése. A magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak vasárnap délelőtt 10 órakor a régi képviselőház üléstermé-ben nagy nyilvános gyűlést tartanak. A Magán- tisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Egye-sülete nagy mozgalmat indít a tagok helyzetének .t javítására és az osztatlan munkaidőért. A gyűlés előadói dr. Hónai Zoltán és Zádor Pál. — Dr. Márkus Jenő tanácsos kilép a főváros szolgálatából. Az alpolgármesteri állásra kiirt pályázattal kapcsolatban illetékes helyről felkértek a következő közlemény közlésére: Dr. Márkus Jenő fővárosi tanácsnok e hónapb án dr. Bárczy István polgármesterhez levelet intézett, amelyben értesüli, hogy az alpolgármesteri állásra nem pályázik. Dr. Márkus Jenő tanácsosnak ez az elhatározása azzal függ össze, hogy ő egyik előkelő fővárosi pénzintézet meghívásához képest eddigi működési körét megváltoztatja. Lapunk ma megjelent számában már jeleztük, hogy dr. Márkus Jenő tanácsnok nem pályázik a főváros alpolgármesteri állására. Most már megírhatjuk azt is, hogy a székesfőváros tanácsának ez az igazán tehetséges és szimpatikus tagja otthagyja a városi szolgálatot és más előkelő pozícióba kerül. A Magyar bank és Kereskedelmi Részvénytársaság egyes vállalatainak (városépítés, idegenforgalom) lesz a vezetője, őszintén sajnáljuk dr. Márkus Jenő távozását, akinek eddigi működési tere annyi sikert és elismerést termett. Ettől az invenciózus, ötletes, praktikus eszű tisztviselőtől még nagyon sokat vártunk és eddigi működése garancia volt rá, hogy nem csalódunk benne. Úgy látszik, hogy a főváros reménysége most a Magyar Bank számára fog beteljesedni. — A holland sajtó Vámbéry Huszlem egyik tanulmányáról. A kiváló magyar professzor tanulmánya két évvel ezelőtt jelent meg az egyik jogi folyóiratban, ezen a címen: „Az amszterdami fogházról, ahogyan azt egy magyar három évszázaddal ezelőtt látta.“ A tanulmány későbben különlenyomatban is megjelent s így került ki Hollandiába, ahol J. A. van Hamel tanár, a második kamara tagja, az Amsterdammer című társadalmi és gazdasági hetilap hasábjain foglalkozott vele szeptember tizenötödikén, hosszú részleteket közölve Vámbéry tanulmányából, amely Csombor Márton tanító (szül. 1585-ben)utazási tapasztalataival foglalkozik tudományos alapon. A holland kritikus nagyon melegen és elismerőleg ír Vámbéry Rusztemről. — Adományok. A Tanitósors című hírünkben megírt célra a következők küldöttek hozzánk adományokat: Königstädter Kornélia Újvidék 3, Schnender Fülyimé Marostoerkes 15, Krausz Jenő Pozsony 10, Anökly Károly Perecsény 10, Garai Leső TV Trükbecse 20, Schwarcz Sándor Pancsova 10 koronát. — II. A. és neje a Diákotthon részére * Aarrmnát küldött hozzánk — Az új gazdagok műpártolása. Kaptuk a következő sorokat: Minden évben megkísérli az Országos Magyar Iparművészeti Társulat, hogy az új és kétségtelenül értékes magyar iparművészetnek híveket szerezzen. A publikum nagy része hajjlandó is az Üllői-utón vásárolni karácsonyi aján-dékait, de sajnos, nagyobbrészt ezeket az embereiket a kiállított tárgyak olcsósága vonzza elsősorban.. Az úgynevezett nagy pénzű emberek azonban mindenkor autofuitásokat vásárolnak, tekintet nélkül az árra. Háború előtt talán mégis több értéket tulajdonítottak az uj iparművészeinek. A darmsstadti hiffizések, a Wiener Werkstätte, vagy az Österreichische Werkbund porcellánjai mindegyikének megvolt a maga meséje, apró szenzációja. Ma Németföldre kevesen utaznak é,s semhogy tőlünk vegyék azt, ami p. o. Berlinben tetszene, inkább régiségeket vásárolnak. .Sokat, minél többet. " A régiségkereskedők száma mennyivel emelkedett a háború kezdete óta, ki tudná megmondani, de tény annyi, hogy a legkitűnőbb vállalkozások egyikének bizonyult az annuitásokkal való kereskedés. Az iparművészeti iskolától pedig évente százával szabadulnak ki nagy tehetségek, ifjú, dolgozni akaró művészek, akik nehezen tudják, mihez fogjanak, mert nincs, elegendő közönségük. Nálunk inkább a kispénzű emberek azok, akik áldoznak és akiknek tényleg tetszik is a magyar iparművészet. Az usjpénzű emberek, hallatlan nyűveletlenséget és páratlan pénzszóró vágyait nem elégíthetik rá a magyar iparművészet aránylag olcsó szerény termékei, nekik olyan csésze kell, amelyből XVI. Lajos itta a kávéját, olyan hamutartó, ahová Lord Beaconsfield verte szivarra ■ hamuját és olyan aranyával hímzett párna, amelyen valamikor Madame Dubarry pihentetteapró lábait. Ha nem is kizárólagosan a nélkülöző, mindenről lemondó iparművészekre gondolok, de hellyes-e az emberek nagy részének ízlését rossz irányba, fejlődni hagyni. Bizony rossz kezekben van a pénz. Házakat tesznek ■j rajta, meg telkeket , és még egy házat, mert pénzt kiadni muszáj és úgy látszik, más megvenni való nem is akad régi ereklyéken kívül. Milyen kár azért a sok pénzért, amelyen azt veszik, ami divat, amire ketten azt mondták, hogy szép és venni kell, tehát veszik, akár egy meisteri porcellánfigura, akár hadikölcsön. Veszik. Mert van elég pénzük hozzá. És megint eszembe jut a Holitscher-aukció, amikor szórták a sok-sok ezer koronát olyan porcellánokért, amelyeket a vevőik sohase értettek, de amelyek között gyakran csúnya is akadt. Sajnos, mint a hadimilliomosok, a művészet és az élő művészek hivatásossegítői is inkább pártolják a felkapott irányt, mint azt, ami tényleg szép és életképes. Azok, akik ma kínlódnak, dolgoznak, rajzolnak, azok pénzt akarnak a munkájukért,azok keresni, élni akarnak a művészetüktől! (Székelyné K. Margit) — Gyilkos tájfun. Tokióból jelentik: Tokióban olyan tájfun volt hétfőn, amilyenre nem emlékeznek. Több százezer ember hajléktalanná vált Néhány száz ember meghalt, megsebesült vagy eltűnt. Péntek nem lesz hústalan nap. Az Országos Közélelmezési Hivatal, mint megírtuk, a húsbőségre való tekintettel kimondotta, hogy péntek ezentúl nem hústalan nap, hanem a zsírhiány következtében zsírtalan nap lesz. A rendelet a tanács intézkedése következtében holnap lép életbe. A tanács ma tett közzé hirdetményt, amelyben értesíti a közönséget ás a szakköröket a változtatásról. A péntek tehát a holnapi nappal felszabadul a lítustalanság átka alól és azok, akiknek módjukban van a mai gyalázatosan magas húsárakat megfizetni, holnap már nyugodtan ehetnek húst is. A hatóságok ugyanis csupán a húsevést engedték meg, de nem gondoskodtak arról, hogy a húst tisztességes árban, az élőállat árának arányában vásárolhassa a közönség. — Égő nafta. Pétervárról jelentik: Egy elektromos vezeték elszakadása folytán az egyik naftatartályban heves tűz ütött ki, amely átcsapott más tartályokra is. Több millió pad nafta -lángokban áll. — A közalkalmazottak habom? segélye. A minisztertanács ma foglalkozott a közalkalmazottak háborító segélyének megállapításával, tekintettel arra, hogy a jelenlegi háborús segélyek e hó végével megszűnnek. Az elő- készített törvényjavaslat, amely a képviselőház első ülésében fog beterjesztetni, azon az alapon van felépítve, hogy a legkisebb fizetésű közalkalmazottak alapfizetésük 50 százalékát fogják háborús segély gyanánt kapni és ez a segély a fizetések emelkedésével fokozatosan apad akként, hogy a legmagasabb fizetésűeknél a háborús segély 50 százalékot fog kitenni. A miniszterek a háborús segélyben nem részesülnek. Az új törvény november hó 1-ével fog életbe lépni és a háborússegélyek az alapfizetésekkel előzetes havi részletekben fognak ettől az időponttól folyósit látni. — Nyugalombavonuló kúriai bírák. Dr. Vautik Béla, a Kúria másodelnöke, az T. büntetőtanács tanácselnöke betegsége miatt néhány nappal ez-előtt kérvényt nyújtott be az igazságügyminiszterhez nyugdíjaztatása iránt. Dr. Vavrik Béla, aki már 20 éve működik a Kúrián, a múlt év decembere óta betegen fekszik Ráday utcai lakásán és ebben az évben még nem is téliesített szolgálatot. Nyugdíjaztatását kérte meg dr. Havasi Károly, a második polgári tanács elnöke, a Ivária felülvizsgálati tanácsának volt vezetője és dr. Fittler Imre, a hatodik polgári tanács és az egységes bírói és ügyvédi vizsgálóbizottság elnöke. A nyugdíjaztatás iránti kérvényeket a Kúria már felterjesztette az igazságügyminiszterhez. — Belgium under the German Heel. Marlinus Nijhoff, a híres hágai könyvkereskedő magánlevélben értesítette a Cassel ami Co Ltd angol kiadócéget, hogy Halasi Ödön könyvének megjelenése milyen megbotránkoztatást keltett Hollandiában, általában elitélték a kiadócéget, amely szerzői engedelem nélkül adta ki Halasi Ödön könyvét, meghamisított és tendenciózusan beállított szöveg gel. Nijhoff megkérdezte, hogy tulajdonképpen ki a könyv fordítója s váljon kinek az engedemével fordították le azt. Nijhoff e levelére a napokban jött meg a válasz. A londoni Cassel-cég becsatolta az alábbi levelek amelyet Leonard Moore-től kapott: My dear Flower. Most kaptam hírt Szebenyeitől a „Belgiumunder the German Hell“ fordításának ügyében. Szebenyei a legnyomatékosabban hangoztatja, hogy neki teljes jogosultsága volt a könyv lefordítására. „He states most emphatically that he had a proper authorisation to transate the book.“ úgy hiszem, ezt a jogot Monsieur Lovass útján szerezte meg, de mivel őt későib szem elől vesztette, többször írt magának Halasinak, de választ sohasem kapott. Szebenyei ajánlja, hogy mondjuk meg Nijhoffnak, hogy ő a fordító s kéri, hogy minden erre vonatkozó levelezést hozzá továbbítsanak. Ö rögtön kész mindenre válaszolni. r, s* .*• t , • Yours sincerely, ? yVi. A Leonard P. Moore Leonard P. Moore, nem tudjuk, kicsoda, s hogy milyen viszonyban áll Szebenyeivel. A Newman Flower, aki érdeklődött ezek szerint is akihez a fenti levelet írták, a Cassel-cég kiadó-igazgatója, aki az irodalmi művek ki-iadásáért felelős. Tehát Szebenyei József a fordító: Monsieur Ernő Lovass, úgy látszik, koholt alak, a német hatóság sem tud létezé- sérül, pedig állítólag tizennyolc hónapot töltött Belgiumban. Szebenyei óvatosan kije- lentette, hogy elvesztette szem elöl. Úgy látszik, a Cassel-céget becsapta Lovassal meg új fordítójoggal, mert egyik sem létezik. Különben az angol lapok és revük még mindig foglalkoznak Halasi könyvével, de jellemző, hogy a belga lapok egy szóval sem emlékeztek meg eddig a könyvről, sem az Angliában, sem pedig a Hollandiában megjelenő lapok. Mihelyt tudomást vettek arról, hogy a könyv nem hű fordítása a magyar munkának, már nem is érdekelik őket. ~ VILÁG 1917. október h. 7