Világ, 1918. október (9. évfolyam, 229-255. szám)

1918-10-01 / 229. szám

­zerkeszt­ e­dóhivatal Vj j^n­assy-ut 47. szám. Előfizet-'1 áraka magyar korona -573ff'ra. Egész évre 52 Sxr., ’ 26 Ik­r., negyedévre 13 s­or egy hóra 4 korona 60 filér. A »VILÁG« megjelenik ttfő kivételével mindennap. Ara Budapesten és vidéken 18 fillér pályaudvarokon 20 fillér. IX. évfolyamVILÁG Bitó Lajos vezet© cikkét, továbbá második és harmadik cikkünket a cenzúra törölte HWet­salt f«treu»ses ootapme. • VILAG ktedéhivMiban. BloekAr l. Győri és Nag* Janin* és Társa, Tencser Gyula, Leopold Gyula, LeofHit. CorolL Schwars Jósset, Mezei Antal, Messe Rudolf, Eck. f - ■telő Bernit hirdetési trolikban. — Bécsiem Hausenstein és Vog­hy M. Duke* Nacfi­, Rudolf Monte. Berlinben Rudolf Kolban, Berlin NW. Unter den Lindan 10,41 n 1918 Budapest, KEDD október 1. 229-ik szám Bulgária fegyverszünetet kötöt Békéről az általános konferencián tárgyalnak — A szobranje nem határozott — A német kancellár megbukott Bulgária megbízottai és az entente-csapa­­tok; parancsnokai ma Szalonikiban megkö­­töti­k a­ fegyverszüneti szerződést. A bolgárok elfogadták" az entente összes feltételeit és egy párisi hivatalos jelentés szerint az ellenséges­kedést a bolgár csapatok és az entente csapa­tai között beszüntették. A bolgár fegyverszünet tehát befejezett ténynek tekinthető. Ez nem jelenti azt, hogy a hadműveletek befejeződtek a Balkánon. Az entente-csapatok folytatják előnyomulásukat, a szerbek bevonultak Üsz­­kükbe, de az offenzíva tempója természetsze­rűleg meglassult. Az osztrák-magyar és német vezérkar ellenintézkedései folyamatban van­nak és már vasárnap jelentették, hogy osztrák-magyar csapatok bevonultak Szobába. A tragikus sorsú Bulgária fővárosában tegnap összeült a szobranje, hogy a Malinov kormány lépése fölött határozzon. A szobranje üléséről részletes tudósítás nem érkezett meg az éjszakai órákig. Berlinben azt hiszik, hogy Malinovnak nagy ellenzéke van, amelyet Ra­­doszlavov vezet. Hogy ez a felfogás mennyire alapos, az majd a szobranje határozata alkal­mával fog kiderülni. Egyelőre tisztázatlan a helyzet a bolgár fővárosban. Egy bécsi jelen­tés szerint súlyos belső válság jelentkezik a szerencsétlen országban. „Vagy tömeg katonaszökevény — mondja a bécsi tu­dósítás — vonult a főváros felé, de lojális csa­patok eredményesen szálltak szembe velük és szétverték a lázadókat." Hogy ez a mozgalom ki ellen irányul, mi a célja, azt még nem le­het tisztán megítélni, de úgy látszik, hogy a bolgár hadsereg egyes részei teljesen felbom­lottak, mint annak idején az orosz hadsereg. A szobranje tegnapi ülése idején még nem volt megkötve a fegyverszünet és úgy látszik, ezért a szobranje elnapolta magát anélkül, hogy határozatot hozott volna. A Malinov-kormány ellenzéke tehát alkalma­sint nem volt abban a helyzetben, hogy a kor­mányt megbuktassa. A bolgár nép képviselete négy nap múlva ül össze és akkor már fegy­verszünet ténye alapján tanácskozhat. A fegyverszüneti szerződés tartalmát nem ismer­jük még, de következtethetünk rá abból a válaszból, amelyet az entente a bolgár kor­mány békeajánlatára adott. Az entente válaszának lényege az, hogy Bulgáriával a mostani időpontban csak fegy­verszünetről hajlandó tárgyalni és a válasz lényegében a fegyverszünet feltételeire vonatkozik. Ezeket a feltételeket az entente úgy körvonalazta, hogy csak a maga stratégiai szempontjait vette figyelembe. Bulgária kivá­lása folytán még nem szűnt meg a háború a Balkánon, sőt már tegnap jelentették, hogy osztrák-magyar és ném­et csapatok vonultak be Szófiába és a mi hivatalos nyilatkozataink hangoztatják, hogy­ erősítések vannak útban. Az entente sajtójában, sőt a svájci olasz és francia lapokban is kifejezésre jutott az en­tente hadvezetőségének az az aggodalma, hogy Bulgária csak időt akar nyerni. A Havas-ügy­nökség egy kommünikéje arról beszél, hogy a bolgár lépést esetleg csak cselfogásnak szán­ták. Ennek a gyanakodásnak, bizalmatlanság­nak megfelelően állapították meg a fegyver­­szünet feltételeit. Azt kívánják, hogy Bulgária ürítse ki a megszállott területeket és vonja vissza csapatait az 1914-es határai közé. Ga­ranciákat kívánnak arra vonatkozólag is, hogy a bolgár hadsereget demobilizálják és garanciákat kívánnak arra vonatkozólag, hogy bolgár területen át nem vonulhatnak fel né­met vagy osztrák-magyar csapatok. Ez az egyik alternatíva. A másik alternatíva az, hogy a bolgár hadsereget nem demobilizálják, de ebben az esetben köteles a bolgár haderő egykori szö­vetségesei ellen fellépni. Elképzelni sem lehet, hogy­ Bulgária az utóbbi eshetőséget válassza, hiszen a bolgár katonákban aligha van haj­landóság arra, hogy most egykori szövetsége­seik ellen lépjenek harcba, mikor a bolgár hadsereg katasztrófájának legfőbb oka a ka­tonák kimerültsége, fáradsága, kedvetlensége volt. Ezekre a kérdésekre különben választ kapunk, mihelyt a Szalonikiban megkötött fegyverszüneti szerződést részleteiben is meg­ismerjük. A mai katonai helyzet szerint Bulgária területén osztrák-magyar és német csapat­testek állnak. Az entente alkalmasint kísérle­tet tett arra, hogy a mostani bolgár kormányt arra kötelezze, hogy ezeket a csapatokat tá­volítsa el a bolgár területről vagy módot ka­pott arra, hogy ő is felvonulhasson bolgár te­rületen, így aztán könnyen előállhat az a helyzet, hogy Bulgária harctérré válik a köz­ponti hatalmak és az entente csapatai számára. A bolgár kormány fegyverszünetet és bé­két kért. A fegyverszünetet Szalonikiban meg­kötötték és reméljük, hogy rövidesen megtud­juk azt is, hogy milyen feltételek mellett. A fegyverszünet feltételei között szerepel az is, hogy Bulgária tagadjon meg minden közössé­­get a monarchiával, Németországgal és Török­országgal. A békeajánlatra az entente meglepő választ adott. Az entente nem köt különbékét Bulgáriával Az entente válasza hangsúlyozza, hogy béketárgyalásokat nem kezdenek a mostani időpontban, hanem a bolgár határok megálla­pítását, a Balkán politikai viszonyainak, terü­leti kérdéseinek rendezését fentartják­ az álta­lános békekonferencia számára. A francia, an­gol, olasz lapok közül azok, amelyek eddig is az uszítás szolgálatában állottak, fenyegető hangon írnak. Az entente kormányai az általános békekonferencia elé utalnak minden kér­dést és most csak katonai egyezményt akarnak kötni, amely minden támadást kizár Bulgária részéről. A fegverszünetet ezen az alapon kötötték meg és így mindenképpen korai arról be­szélni, hogy az entente milyen békefeltételeket szabott. Békefeltételekről szó sincs ! A béke­feltételek megállapítása annak a konferenciá­nak feladata lesz, amelyen az összes kérdése­ket szabályozzák. A külpolitikai helyzet változása, a nyu­gati harctér eseményei hosszas vajúdás után végre kiérlelték a német belpolitikai válságot is. Ma végre császári kézirat jelent meg, amely tudomásul veszi Hertling gróf lemondását A hetvenéves kancellár, akinek erélytelen, kétértelmű és a katonai körökkel szemben te­hetetlen politikája annyi baj, válság és a mos­tani komoly helyzet felidézője volt, letűnik a német politika­ színteréről. Vele távozik az utolsó kancellár, aki csak a császárnak volt felelős ténykedéseiért és független volt a német népképviselet akaratától. Vele távozik az a rendszer, amely a külpolitika és a német nép sorsának intézését egy ember akaratára­­bízta. Megszűnik az a német alkotmány, amely a felelős, parlamentáris kormányzást kizárta. Mert Hertling távozása nemcsak személyvál­tozást, hanem rendszerváltozást jelent. Ez a tény kifejezésre jut a császár kéziratában és Payer alkancellár beszédében, amelyben a főbizottságnak bejelentette Hertling bukását A császári kézirat bejelenti, hogy parlamentáris kormányt kell alakítani, olyan férfiakból, akik a nép bizalmát bírják. Valósággá vált tehát az, amiért a német demokrácia annyit küzdött: felelős parlamentáris kormánya lesz a biro­dalomnak! A reakció,, a junkerek, generálisok uralma megszűnik és a hetvemmilliós derék, dolgos német nép végre ura lesz a maga sor­sjának. Az új kancellár személye még nincs megállapítva. A kancellárt azonban a biro­dalmi gyűlés pártjai fogják kijelölni! Beth­­mann Hollweg a bábom kitörésekor hivatal­ban volt, ő mondotta el a híres szólamot a „papírrongyról“, tehát nem kerülhet szóba. Payer alkancellár a stuttgarti beszéd után számba sem jöhet. Sok valószínűség szól amel­lett, hogy Solf államtitkár vagy­ Brockdorff Rantzau gróf lesz a kancellár. Solf pacifista beszédével vonta magára nemrég a figyelmet és Brockdorff Rantzau gróf, a kopenhágai német követ már rég úgy szerepel, mint a többségi pártok kancelárjelöltje és a tisztességes, őszinte, par­lamentáris kormányzás híve, aki a megyegye­­zéses békét hirdette akkor is, amikor még Hertling helyett Ludendorff kormányzott. A német birodalom tehát „Öbrigkeitstaat'‘-ból modern demokrácia állama lesz, mert hiszen az új helyzet szükségessé teszi a német alkotmány reformját. Az alkotmányból el fog tűnni a kilencedik paragrafus, amely a népképviselőket kizárta a kormányzásból és ezzel megszűnik az az ál­lapot, hogy a kancellár nem felelős az általá­nos választójog alapján választott Reichstag­­nak, hanem csak a császárnak. Ha sok vajú­dás után, későn, elkésve is, de diadalmaskodott a német demokrácia a konzervatív junker és alldeutsch befolyások fölött. Welche Wendung durch Gottes Fügung! — mondhatnák azok, akik ezért küzdöttek. A német belpolitika nagy fordulata mel­lett annál feltűnőbb, hogy Ausztriában moz­dulatlan a helyzet. Nem tudni a kulisszák mögött mi történik, de egyelőre kísérlet sem történt arra, hogy a nemzetiségi kérdések meg­oldassanak. A magyar belpolitika némileg lendületbe jött. Gróf Károlyi Mihály Buda­pestre érkezett. Tisza ezredes kihallgatáson

Next