Világ, 1918. október (9. évfolyam, 229-255. szám)
1918-10-01 / 229. szám
zerkeszt edóhivatal Vj j^nassy-ut 47. szám. Előfizet-'1 áraka magyar korona -573ff'ra. Egész évre 52 Sxr., ’ 26 Ikr., negyedévre 13 sor egy hóra 4 korona 60 filér. A »VILÁG« megjelenik ttfő kivételével mindennap. Ara Budapesten és vidéken 18 fillér pályaudvarokon 20 fillér. IX. évfolyamVILÁG Bitó Lajos vezet© cikkét, továbbá második és harmadik cikkünket a cenzúra törölte HWetsalt f«treu»ses ootapme. • VILAG ktedéhivMiban. BloekAr l. Győri és Nag* Janin* és Társa, Tencser Gyula, Leopold Gyula, LeofHit. CorolL Schwars Jósset, Mezei Antal, Messe Rudolf, Eck. f - ■telő Bernit hirdetési trolikban. — Bécsiem Hausenstein és Voghy M. Duke* Nacfi, Rudolf Monte. Berlinben Rudolf Kolban, Berlin NW. Unter den Lindan 10,41 n 1918 Budapest, KEDD október 1. 229-ik szám Bulgária fegyverszünetet kötöt Békéről az általános konferencián tárgyalnak — A szobranje nem határozott — A német kancellár megbukott Bulgária megbízottai és az entente-csapatok; parancsnokai ma Szalonikiban megkötötik a fegyverszüneti szerződést. A bolgárok elfogadták" az entente összes feltételeit és egy párisi hivatalos jelentés szerint az ellenségeskedést a bolgár csapatok és az entente csapatai között beszüntették. A bolgár fegyverszünet tehát befejezett ténynek tekinthető. Ez nem jelenti azt, hogy a hadműveletek befejeződtek a Balkánon. Az entente-csapatok folytatják előnyomulásukat, a szerbek bevonultak Üszkükbe, de az offenzíva tempója természetszerűleg meglassult. Az osztrák-magyar és német vezérkar ellenintézkedései folyamatban vannak és már vasárnap jelentették, hogy osztrák-magyar csapatok bevonultak Szobába. A tragikus sorsú Bulgária fővárosában tegnap összeült a szobranje, hogy a Malinov kormány lépése fölött határozzon. A szobranje üléséről részletes tudósítás nem érkezett meg az éjszakai órákig. Berlinben azt hiszik, hogy Malinovnak nagy ellenzéke van, amelyet Radoszlavov vezet. Hogy ez a felfogás mennyire alapos, az majd a szobranje határozata alkalmával fog kiderülni. Egyelőre tisztázatlan a helyzet a bolgár fővárosban. Egy bécsi jelentés szerint súlyos belső válság jelentkezik a szerencsétlen országban. „Vagy tömeg katonaszökevény — mondja a bécsi tudósítás — vonult a főváros felé, de lojális csapatok eredményesen szálltak szembe velük és szétverték a lázadókat." Hogy ez a mozgalom ki ellen irányul, mi a célja, azt még nem lehet tisztán megítélni, de úgy látszik, hogy a bolgár hadsereg egyes részei teljesen felbomlottak, mint annak idején az orosz hadsereg. A szobranje tegnapi ülése idején még nem volt megkötve a fegyverszünet és úgy látszik, ezért a szobranje elnapolta magát anélkül, hogy határozatot hozott volna. A Malinov-kormány ellenzéke tehát alkalmasint nem volt abban a helyzetben, hogy a kormányt megbuktassa. A bolgár nép képviselete négy nap múlva ül össze és akkor már fegyverszünet ténye alapján tanácskozhat. A fegyverszüneti szerződés tartalmát nem ismerjük még, de következtethetünk rá abból a válaszból, amelyet az entente a bolgár kormány békeajánlatára adott. Az entente válaszának lényege az, hogy Bulgáriával a mostani időpontban csak fegyverszünetről hajlandó tárgyalni és a válasz lényegében a fegyverszünet feltételeire vonatkozik. Ezeket a feltételeket az entente úgy körvonalazta, hogy csak a maga stratégiai szempontjait vette figyelembe. Bulgária kiválása folytán még nem szűnt meg a háború a Balkánon, sőt már tegnap jelentették, hogy osztrák-magyar és német csapatok vonultak be Szófiába és a mi hivatalos nyilatkozataink hangoztatják, hogy erősítések vannak útban. Az entente sajtójában, sőt a svájci olasz és francia lapokban is kifejezésre jutott az entente hadvezetőségének az az aggodalma, hogy Bulgária csak időt akar nyerni. A Havas-ügynökség egy kommünikéje arról beszél, hogy a bolgár lépést esetleg csak cselfogásnak szánták. Ennek a gyanakodásnak, bizalmatlanságnak megfelelően állapították meg a fegyverszünet feltételeit. Azt kívánják, hogy Bulgária ürítse ki a megszállott területeket és vonja vissza csapatait az 1914-es határai közé. Garanciákat kívánnak arra vonatkozólag is, hogy a bolgár hadsereget demobilizálják és garanciákat kívánnak arra vonatkozólag, hogy bolgár területen át nem vonulhatnak fel német vagy osztrák-magyar csapatok. Ez az egyik alternatíva. A másik alternatíva az, hogy a bolgár hadsereget nem demobilizálják, de ebben az esetben köteles a bolgár haderő egykori szövetségesei ellen fellépni. Elképzelni sem lehet, hogy Bulgária az utóbbi eshetőséget válassza, hiszen a bolgár katonákban aligha van hajlandóság arra, hogy most egykori szövetségeseik ellen lépjenek harcba, mikor a bolgár hadsereg katasztrófájának legfőbb oka a katonák kimerültsége, fáradsága, kedvetlensége volt. Ezekre a kérdésekre különben választ kapunk, mihelyt a Szalonikiban megkötött fegyverszüneti szerződést részleteiben is megismerjük. A mai katonai helyzet szerint Bulgária területén osztrák-magyar és német csapattestek állnak. Az entente alkalmasint kísérletet tett arra, hogy a mostani bolgár kormányt arra kötelezze, hogy ezeket a csapatokat távolítsa el a bolgár területről vagy módot kapott arra, hogy ő is felvonulhasson bolgár területen, így aztán könnyen előállhat az a helyzet, hogy Bulgária harctérré válik a központi hatalmak és az entente csapatai számára. A bolgár kormány fegyverszünetet és békét kért. A fegyverszünetet Szalonikiban megkötötték és reméljük, hogy rövidesen megtudjuk azt is, hogy milyen feltételek mellett. A fegyverszünet feltételei között szerepel az is, hogy Bulgária tagadjon meg minden közösséget a monarchiával, Németországgal és Törökországgal. A békeajánlatra az entente meglepő választ adott. Az entente nem köt különbékét Bulgáriával Az entente válasza hangsúlyozza, hogy béketárgyalásokat nem kezdenek a mostani időpontban, hanem a bolgár határok megállapítását, a Balkán politikai viszonyainak, területi kérdéseinek rendezését fentartják az általános békekonferencia számára. A francia, angol, olasz lapok közül azok, amelyek eddig is az uszítás szolgálatában állottak, fenyegető hangon írnak. Az entente kormányai az általános békekonferencia elé utalnak minden kérdést és most csak katonai egyezményt akarnak kötni, amely minden támadást kizár Bulgária részéről. A fegverszünetet ezen az alapon kötötték meg és így mindenképpen korai arról beszélni, hogy az entente milyen békefeltételeket szabott. Békefeltételekről szó sincs ! A békefeltételek megállapítása annak a konferenciának feladata lesz, amelyen az összes kérdéseket szabályozzák. A külpolitikai helyzet változása, a nyugati harctér eseményei hosszas vajúdás után végre kiérlelték a német belpolitikai válságot is. Ma végre császári kézirat jelent meg, amely tudomásul veszi Hertling gróf lemondását A hetvenéves kancellár, akinek erélytelen, kétértelmű és a katonai körökkel szemben tehetetlen politikája annyi baj, válság és a mostani komoly helyzet felidézője volt, letűnik a német politika színteréről. Vele távozik az utolsó kancellár, aki csak a császárnak volt felelős ténykedéseiért és független volt a német népképviselet akaratától. Vele távozik az a rendszer, amely a külpolitika és a német nép sorsának intézését egy ember akaratárabízta. Megszűnik az a német alkotmány, amely a felelős, parlamentáris kormányzást kizárta. Mert Hertling távozása nemcsak személyváltozást, hanem rendszerváltozást jelent. Ez a tény kifejezésre jut a császár kéziratában és Payer alkancellár beszédében, amelyben a főbizottságnak bejelentette Hertling bukását A császári kézirat bejelenti, hogy parlamentáris kormányt kell alakítani, olyan férfiakból, akik a nép bizalmát bírják. Valósággá vált tehát az, amiért a német demokrácia annyit küzdött: felelős parlamentáris kormánya lesz a birodalomnak! A reakció,, a junkerek, generálisok uralma megszűnik és a hetvemmilliós derék, dolgos német nép végre ura lesz a maga sorsjának. Az új kancellár személye még nincs megállapítva. A kancellárt azonban a birodalmi gyűlés pártjai fogják kijelölni! Bethmann Hollweg a bábom kitörésekor hivatalban volt, ő mondotta el a híres szólamot a „papírrongyról“, tehát nem kerülhet szóba. Payer alkancellár a stuttgarti beszéd után számba sem jöhet. Sok valószínűség szól amellett, hogy Solf államtitkár vagy Brockdorff Rantzau gróf lesz a kancellár. Solf pacifista beszédével vonta magára nemrég a figyelmet és Brockdorff Rantzau gróf, a kopenhágai német követ már rég úgy szerepel, mint a többségi pártok kancelárjelöltje és a tisztességes, őszinte, parlamentáris kormányzás híve, aki a megyegyezéses békét hirdette akkor is, amikor még Hertling helyett Ludendorff kormányzott. A német birodalom tehát „Öbrigkeitstaat'‘-ból modern demokrácia állama lesz, mert hiszen az új helyzet szükségessé teszi a német alkotmány reformját. Az alkotmányból el fog tűnni a kilencedik paragrafus, amely a népképviselőket kizárta a kormányzásból és ezzel megszűnik az az állapot, hogy a kancellár nem felelős az általános választójog alapján választott Reichstagnak, hanem csak a császárnak. Ha sok vajúdás után, későn, elkésve is, de diadalmaskodott a német demokrácia a konzervatív junker és alldeutsch befolyások fölött. Welche Wendung durch Gottes Fügung! — mondhatnák azok, akik ezért küzdöttek. A német belpolitika nagy fordulata mellett annál feltűnőbb, hogy Ausztriában mozdulatlan a helyzet. Nem tudni a kulisszák mögött mi történik, de egyelőre kísérlet sem történt arra, hogy a nemzetiségi kérdések megoldassanak. A magyar belpolitika némileg lendületbe jött. Gróf Károlyi Mihály Budapestre érkezett. Tisza ezredes kihallgatáson