Világ, 1918. október (9. évfolyam, 229-255. szám)
1918-10-24 / 249. szám
isfitörtok ■------------------------------------------------------------- [minél jobban elferdítsék:. Ha ezt tényként megállapítjuk — végzi a lap — látjuk, hogy népek békéjét mi fenyegeti és látjuk azt is,hogy miért szükséges az összes demokratikuserőket egyesíteni. .•% * Belgium kíméletes kiürítése Chiasso, október 23. (A Világ tudósítójainak távirata.) Az Osservatore Romano közli,hogy a pápa a birodalmi kancellártól kiméretet kért az északfranciaországi és belgiumivárosok részére. A német kormány máris vállaszolt és megígérte a lehető legnagyobb kíméletet. A lap közli báró Ixuiker belgiumihelytartónak Mercier bíbornokhoz intézettlevelét, amely szerint a német kormány Belgsium kiürítésénél mindent és mindenkit kismélni törekszik, az elhurcolt belgákat hazaengedi és a politikai foglyokat már október 21-én szabadon bocsátotta. A helytartó e levelében egyebek közt ezt írja: „A négy év, amelyet a belgák közt töltöttem, megtanított engem a belgák hazaszeretetének tiszteletére és becsüléséreA levél másolatát megküldték a belga királynak és Wilsonnak. Négy év kellett, — jegyzik meg ehhez az olasz lapok, — hogy a németeknek megnyíljék a szemük. Benedek Károly körökben azt hiszik, hogy elérkezett az a pillanat, amelyben az entente — amely amúgy is minden eszközzel azon igyekszik, hogy Hollandiának nehézségeket okozzon — egy úgynevezett megoldás kívánságával fog a Schelde-kérdésben előállni. A sajtó ugyan tartózkodik attól, hogy ebben a kérdésben bármily irányban nyilatkozzék, az ország bizonyos köreiben azonban annál nagyobb figyelmet szentelnek ez ügynek. Ilyen körülmények között különös figyelmet érdemel a Menve Rotterdamsehe Courant egy jegyzete. Ennek a lapnak Londonból jelentik, hogy az Echo de Paris egy cikket közölt, amely kifejti, hogy a szövetségesek részére elérkezett az az óra, amelyben a hollandi érdekeknek nem kis jelentőségű kérdésről, a Schelde-forkolai uralmáról tárgyaljon. Ennek a cikknek egy kivonatát a londoni Star feltűnő helyen közli és egyúttal egy diplomata tollából eredő teljes összefoglalást is nyújt erről a kérdésről. Be kell fejezni a tárgyalásokat Washington, október 22. (Reuters) Hivatalos kommentár még nincs a német válaszhoz, a nem hivatalos kommentárok azonban megegyeznek a főkérdésben, hogy ugyanis a béke még nincs közvetetten közelségben és nem lesz fegyverszünet, amíg azokat a feltételeket, amelyek a német militarizmus hatalmát teljesen megsemmisítik, el nem fogadják. A kongreszus s főképpen a köztársasági párt egyetért abban, hogy Németországgal be kell fejezni a tárgyalásokat. A szenátus külügyi bizottsága azt kívánja, hogy a német jegyzéket az ententenak bemutassák, mielőtt Wilson válaszolna rá. Haase a dinasztia ellen Berlin, október 23. A birodalmi gyűlés mafolytatta a politikaihelyzet feletti vitát.Haase (független szocialista) képviselő a következőket mondotta: A politikai és katonai helyzet teljesen megváltozott. A német imperializmus a legteljesebb mértékben elvesztette a játszmát. A lehető legnagyobb vereséget szenvedte. Esztelenség és gonoszság volna, ha valaki még megkísérelné leplezni a helyzetet. A mi pártunk ébredt leghamarabb a helyzet tudatára. A kormány azonban a Németország és Anglia között 1916 tavaszán szövődő békeszálakat széttépte. Szónok kemény szavakkal kritizálja a többségi szocialisták magatartását, amelyek szerinte szintén okai a jelenlegi helyzetnek. (A többségi szocialisták viharos közbeszólásokkal zavarják a szónokot.) A birodalmi kancellár tegnapi beszéde meglepetésként hatott rá. A Wilsonhöz intézett legutóbbi jegyzék nem világos és azért semmi reményt sem nyújt a fegyverszünetre. A fegyverszüneti ajánlatot nem az új kormány, hanem Hutdenburg és Ludendorff kezdeményezték. A nemzeti védelemre való felszólítást felelőtlen megnyilatkozásnak mondja. Verbünit követnek el mrmdaszok, akik a háború folytatására izgatnak. A szónok egy antimonarchikus nyilatkozata a jobboldalon viharos felháborodást váltott ki, amely csak lassan csillapult. Az Önök kiáltásai, folytatja a szónok a jobboldal felé fordulva, csak azt mutatják, hogy még Önök sem ismerik fel a mai helyzetet. Payer alkancellár mindenekelőtt előtte szólókijelentéseivel foglalkozik és a következőket mondja: Azokat az antimonarchikus szélsőségeket, amelyek előttem szólónál gyakoriak és amelyeket ma ismét felhozott, különösen abból a szempontból akarom visszautasítani, hogy én még nem látom azt az időt elérkezttnek, amikor állásuknak kifelé való veszélyeztetése nélkül ilyen problémákat megbolygathatnánk. (Helyeslés a jobboldalon, ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Egyébként nem a nacionalizmus következménye és nem is balgaság az, ha a német nép mai alapság fel akar készülni a legrosszabb esetre, a megsemmisítés veszedelme ellen. Azt hiszem létérdeke a német népnek, hogy védekezzék, ha életét fenyegeti Veszély. A békére szükségünk van, a békét meg akarják kötni. Ellenségeink azonban nem bíznak tisztességes szándékunkban, hogy a jog békéjét kívánjuk. Stichel (lengyel) Westard gróf ama nyilatkozatával szemben, hogy egy talpainttnyi német földet sem szabad átengedni, kijelenti: nem kérünk német földet. Rég óta érvénytelen már az a tétel, hogy mind német föld az, ahova egy németvalaha betette a lábát. Egy józan ember sem veheti rossz néven tőlünk, ha saját szabad államot akarunk. " Hanssendáné követeli, hogy a küszöbön álló békekötés alkalmával véglegesen oldják meg az észak schlesmigi kérdést is a népek önrendelkezési joga alapján. Jövő ülés holnap. Atailandiának a Schelde-torkolatot adja az evtente i.t Világ berlini tudósítójának telefonjelentése.) A Vossische Zeitung jelenti: Holland kormányWekerle ma lemondott. Vele megbukott, sírbaszállt a magyar reakció. A munkapárt volt az utolsó párt, amelyet Wekerle tönkretett és az ő kormányával eltűnik a hazugság, elnyomás, erőszak politikája. A reakció koncentrációja megbukott és ha a miniszterelnök ma arról is beszélt, hogy minden erőt koncentrálni kell, nem lehet kétség, hogy az új koncentráló csak a demokratikus erők koncentrációja lehet. A Károlyi párt, szociáldemokraták, radikálisok, az ország dolgozó népének képviselői osztály és nyelvkülönbség nélkül együtt alkothatják az új alakulás magvát, amelynek programmjához elvi alapon csatlakozhatnak a többi demokratikus erők. Más alakulás nem jön, nem jöhet. A király ma Debrecenben volt, holnap Budapesten lesz és holnap dönt a király az új kormány megalakítása dolgában és ez a döntés nem lehet kétséges. A helyzet követelménye olyan világos, az ország akarata olyan kétségtelenül nyilatkozott meg, hogy a király nem fog, nem is akar elzárkózni a népakarat, az ország lelkiismeretének megnyilatkozása elől. Az új kormány csak Magyarország népének tanácsa lehet, amelynek hisznek künn és benn, amely kifelé és befelé békét tud teremteni. Az események áradatát, a magyarországi belső helyzet nagy fordulatát, talán az indította el, ami ma Fiumében történt Egy gyakorlatozásról visszatérő horvát zászlóalj Fiume felé horvát zászlóval vonult. A fiume a susaki hídon néhány határrendőr, nem tudni kinek parancsára, el akarta venni a horvát zászlót. Ezt a katonák megakadályozták, bevonultak kaszárnyájukba és ott kitűzték a zászlót. Egy felelőtlen katonai tényező erőhatalommal akarta eltávolítani ezt a zászlót és így indultak meg azok az események, amelyeket röviden jelez az a jelentés, amelyet a parlamentben Balla Aladár felolvasott. Végtelen fájdalmunkra, gyászunkra vér folyt, aminek nem kellett volna kiemelnie. Ez a meggyőződése — úgy látszik — a zagrebi nemzeti tanácsnak is. Tegnap Zagrebben nagy demonstrációk voltak. Vagy harmincezer ember — köztük szerb, orosz foglyok — tüntetett a tanács mellett. A Márk-éren beszédek hangzottak el és Pribicsevics a személy- és intgyonbiztonság megóvását követette a tömegtől a tanács nevében. Több ezren — köztük tisztek —iségi fogadalmat tettek. Pribicsevics különösen a magyarok életének, vagyonának megóvását kérte a tüntetőktől. Horvát zászlókat tűztek ki az üzletvezetőségre. A pályaudvarnál ezt meg akarták akadályozni, mire az ujságkioszkot szétverték. Tegnap és ma nagy tüntetések voltak a többi horvát városokban, de rendzavarás csak Károlyvárosban volt a pályaudvar táján. Ezek a sajnálatos jelenségek arra indították a nemzeti tanácsot, hogy kiáltványt bocsásson ki, amelyben felhívja a népet,hogy a nép józansága, becsülete akadályozza meg, hogy hasonló jelenségek megismétlődjenek vagy elharapódzanak. Már csak a vasúti forgalom folytonossága érdekében, amit, ha megzvarnak, nagy területek éhínség elé néznek, szigorúan kell a rendre ügyelni és az idegenek személyes vagyonbiztonságára. Minden faluban, városban, községben bizottságok alakítandók, amelyek a rendre, élet- és vagyonbiztonságra ügyelnek, jelenetik az eseményeket, a népszükségleteit a nemzeti tanácsnak és végrehajtják annak rendeleteit. Holnap már Budapesten lesz a király és az új helyzettel semben új kormány kinevezésének feladata vár rá. Az ország életösztöne, a nép lelkiismerete már megmondta, milyen kormányt akar. Fiym© — lagreb — lydapest H mai^ar politika nmv fordulata VILÁG Budapest, október 23. Az első patkányok. Azoknak a képviselőknek névsora, akik, mint első patkányok hagyták el a kormány sülyedő hajóját, akik talán soha nem perfektuálódó fúzió elől menekültek a legutolsó, kritikus pillanatban, a következők: Giesswein Sándor, Bartos János, Frey János, Incze Domokos, Zelenyák János, Brestyánszky Kálmán, Falussy Árpád, Jármi, Béla, Kovács Dénes, Kapotsffy Jenő, Csernák Zoltán, gróf Scheross Béla, Kövácsy Kálmán, Geörsi Tibor, Barcsay Andor és Csizamzia Endre. A hadügyminiszter a hadifoglyokról. Bécs, okt. 22. Az osztrák delegáció hadügyi bizottságában Stöger-Steiner hadügyminiszter jelentést tett a bizottságnak a hadifoglyok kicserélése magában tett intézkedésekről és hangsúlyozta, hogy a kormány fáradozása elé leküzdhetetlen akadályok gördültek. Az Észak Oroszországban levő hadifoglyok, akiket az entense-párti orosz kormányzat szigorúan őriz és akiknek száma közel félmillió, nem hozhatók haza, de a dán miniszteri kiküldött gondoskodik róluk. Ami ezeknek a hadifoglyoknak ruhaellátását illeti, négy, egyénidül 25—30 vagyonbeól álló vonat ment ruhákkal Svédországon és Finnországon át Oroszországba, sőt egész a Barkason túlra és Turkesztánba. A kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy a hazaszállítást gyorsabbá tegye. Spanyolnátha a közkedvelt Dékánit Békén? Péter és Társa, Budafok Vízvezetéki javítások Küd’&MiletiSAV Terereu: Józsera és Budapest VIIL Rökk Szilárd-u. 30