Világ, 1919. január (10. évfolyam, 1-27. szám)
1919-01-10 / 9. szám
z 1919. január ICVILÁG széről ebben a legmesszebbmenő támogatásra számíthat. Károlyi Mihály pedig nem maradhat tovább meg miniszterelnöknek, hanem őt köztársasági elnökké kell kikiáltani. Mint miniszterelnök ugyanis pártember, a Károlyi-párt tagja, a szocialista többségi minisztériumban megtörténhetik tehát vele az, hogy minisztertársai valamilyen kérdésben leszavazzák. Károlyi személye iránt ma a polgárság és a munkásság is teljes bizalommal viseltetik; módot kell tehát arra találni, hogy őt a magyar köztársaság államfőjévé kikiáltsák. Történjék ez akár a jelenlegi kormány és a Nemzeti Tanács együttes akaratából, akár pedig a törvényhatóságok elhatározásából, de meg kell történnie. Minisztertanács A kormány csütörtökön este minisztertanácsot tartott, amely fél nyolctól tíz óráig tartott. A minisztertanácsról a következő közlést adták ki:A minisztertaács ma délután tartott ülésén foglalkozott a munkástanács ismert határozata folytán előállott politikai helyzettel. Végleges határozat nem hozatott, mivel az amerikai küldöttség ittléte folytán a szakminiszterek el vannak foglalva és igy a határozathozatal 24 órával elhalasztótott. • • A minisztertanácson résztvett Hock János is, mint a Nemzeti Tanács elnöke és hosszabb beszédet mondott, melyben a Nemzeti Tanács álláspontját ismertette a válság megoldása kérdésében. A munkástanács határozatátKunfi Zsigmond terjesztette a minisztertanács elé és egyben közölte, hogy ez a határozat nem irányult a jelenlegi hadügyminiszter és belügyminiszter személye ellen. Ennek a határozatnak tisztán tárgyi és elvi okai voltak. A minisztertanács befejezése után Berinkey és Jászi miniszterek megbeszélték Károlyival azt a nyilatkozatot, amelyben Károlyi a Nemzeti Tanács ülésén be fogja jelenteni az országnak a kormány elhatározását. A kormány deklarációt tesz elhatározásáról Hock János, a Nemzeti Tanács elnöke a Nemzeti Tanácsot szombat déli 12 órára ülésre hívta egybe, amelyen megjelenik a kormány, hogy a válság ügyében felvilágosítást adjon és egyúttal nyilatkozatot fog közzétenni, amelyben az országot határozatáról értesíteni fogja. A munkástanács döntése A Munkástanács ülése, amely szerdán délután három órakor kezdődött, csütörtökön reggel hét órakor ért véget. Szerdai számotokban részletesen beszámoltunk a gyűlés első feléről. Lapunk zárta- kor, amint megírtuk, dr. Landler Jenő beszélt, aki szerint úgy a külső, mint a belső politikai helyzet egyaránt követeli, hogy a szociáldemokraták vegyék át a kormányt. Dojcsák Antal, a Vasamunkás Szövetség elnöke beszélt ezután. Hevesen támadja a kommunistákat és bejelenti velük szemben a legkíméletlenebb harcot. A kommunistákkal való tárgyalás javaslatát visszautasítja. Varga Jenő a munkásság állandóan növekvő forradalmi magatartása miatt a kormánynak a szociáldemokrata párt által való elvállalásában látja a megoldást. Tiltakozik az ellen, hogy polgári kormány üldözze a kommunistákat, velük a szociáldemokrata kormánynak kell elbánni. Nyisztor György Garamit támadja és Garbai javaslatát fogadja el. Rónai Zoltán Kunfi javaslatához csatlakozik külpolitikai okokból és a frlocia demokrata ixírjot éles harcra hívja fel a kommunistáik ellen. Bőhio Vilmos hadügyi állami titkár Garbai javaslattához csatlakozik, bár meggyőződése ellenére, mert attól tart, hogy e megoldás anarchiába viszi az országot. Kiesen támadja a kommunistákat és felszólítja Vágó I Bélát, nyomban nyilatkozzék itt a Munkástanács előtt, hogy hajlandó-e pártja megszüntetni a hallatlan támadásokat és a kisebbségi terrort a nagy többséggel szemben? A kompromiesztumot nem tartja kevés megoldásnak. Vágó Béla válaszol a felhívásra. Úgy látja, hogy Garbai tábora erősen közeledik felfogásában a proletárdiktatúrához. Ha az ellenforradalom ellen felfegyverzik a munkásságot, akkor lehet szó együttműködésről. , Garbai röviden reflektál a felszólalásokra és indítványát elfogadásra ajánlotta. Garami Ernő támadta Garbait, aki szerinte, ha tiszta szociáldemokrata kormánynyal akar kormányozni, csak kommunista alapra helepkedhetik. Garami beszéde alatt sokan közbeszóltak, mire Garami visszavonta javaslatát és csatlakozott Kunfi javaslatához. Ezután szavazásra került a sor. Először Garbai és Kurdi javaslata fölött szavaztak. Garbai javaslatára 169, Kunfiéra 101 szavazat esett. E szavazás után, amelynek eredménye azt jelentette, hogy a szociáldemokrata pártnak kellene átvenni a kormányt. Garbai kijelentette, hogy miután nincs túlnyomó többsége, eláll a javaslatától, mert fél, hogy pártszakadásra vezetne. Weltner Jakab, Bőhm Vilmos, Pogány József és Landler Jenő felszólalása után Landler javaslatára szavazás alá bocsátották azt az indítványt, hogy a kormány összetétele a régi maradjon. A javaslat mellett 147-en, ellene 83-an szavaztak. Weltner konstatálta a szavazás után, hogy a szavazatok aránya nem változott és ennek az eredménynek elfogadása is vészélyeztetné a párt egységét. Felfüggesztették az ülést, mire a vas- és fémmunkások különterembe vonultak tanácskozásra. E tanácskozás és az utána megindult tárgyalások eredményeképpen a Munkástanács egyhangúlag Kunfi javaslatát fogadta el azzal a kikötéssel, hogy a hadügyi és belügyi tárcát is a szociáldemokrata pártnak kell megkapnia. Ez a szavazás reggel hat órakor történt. A kommunisták sem ebben, sem az előző szavazásokban nem vettek részt. Ezután került szavazásra Bresztovszky Ede javaslata arról, hogy a szociáldemokrata párt kössön kompromisszumot a kommunistákkal. A Munkástanács 50 szavazat ellenében elvetette ezt az indítványt. A letartóztatott bolseviknek ügyét a Munkástanács a pártvezetőség elé terjeszti. Az ülés reggel hét órakor ért véget. A Károlyi-párt ragaszkodik a kormány mostani összetételéhez A Károlyi-párt hígjai hangos kifejezést adtak afölött érzett elégedetlenségüknek, hogy a párt véleményét a válság ügyében egyáltalán nem kérik ki. A párt elnöksége erre a választmányt értekezletre hívta egybe, amelyen Nagy György elnökölt. Az ülésen Lovászy Márton, Ilick Lajos, Laehne Hugó és Kmety Károly szólaltak fel. Felszólalásaik után a választmány kimondotta, hogy a párt ragaszkodik a kormány olyan arányú öszszetételéhez, ahogyan az jelenleg fennáll. A párt kívánsága az, hogy a kormány semmi körülmények között se mondjon le és ne fogadja el a munkástanács határozatát. Megbízták Lovászi Mártont, Juhász-Nagy Sándort, Nagy Györgyöt és Fernbach Károlyt, hogy közöljék a párt kívánságát Károlyival. A küldöttség azután fölment a Várba, a miniszterelnökségre, ahol Károlyi fogadta őket. Festetich hadügyminiszter nyilatkozata Festetich hadügyminiszter a munkástanácsban ellene elhangzott támadásokról a Világ munkatársának a következőket mondotta: — A munkástanácsban ellenem fölhozott vádakért igazán csak nevetni tudok. Mikor én a válság tetőfokán ilyen nehéz feladatra vállalkoztam, amit csak azért tettem, hogy Károlyit minden erőmmel támogassam és a forradalom vívmányait biztosítani segítsem, akkor valóban nevetséges engem ellen forradalmársággal megvádolni. Hogy mennyire mulatságos az a vád, amely szerint én tegnap puccsot terveztem, elmondom azokat „a katonai intézkedéseket", amelyeket a tegnapi nap folyamán elrendeltem. Először is karhatalmat küldöttem ki a tokodi és dorogi bányákba, — ahol különbént teljes rend van —, hogy a csehek esetleges megszállása ellen ezt az országra nézve oly fontos két bányát megvédelmezhessem. Ezt az intézkedésemet igazán nem lehet ellenforradalmi puccsnak beállítani, még kevésbbé azt a másik katonai intézkedést, amelyet tegnap foganatosítottam. Három, teherautót küldtem ugyanis Fathra tizenöt francia spabiért, akiket a ferencvárosi pályaudvarra kellett szállítani. Ezeken kitül semmi más intézkedést nem tettem. Itt említjük meg, hogy a csütörtöki minisztertenács befejezése után Nagy Vince helügymaradter a következő nyilokrlatot tette: A minisztertanács egyhazngúlag visszautasította azokat a vádakat, mintha gróf Fedettek Földmivespárt térítésiért grófi lakájok asszisztenciájával Meskó Pál, a Darányi-féle Gazdaszövetség egyik vezetője, haragos dobpergések között földmivespártot alapított és miután annyi évtizeden át híven szolgálta grófi urait, most, amikor nyíltan nem csinálhat pártot a nagybirtok védelmére, hát kisgazdák támogatásával kíván nagygazdákat szolgálni. Szomorúan látjuk, hogy a Szabó-féle kisgazdapárt, mely eddig legalább hiven kitartott a kisgazdák igaza mellett, ezzel a kétes értékű alakulattal együtt ad ki közös programmot. Mintha bizony növelné a Szabó István tekintélyét, amelyet valóban kisgazdapárti politikával szerzett meg, hogyha a földre íves parasztság elnyomói, a derestörvény szerzői szövetkeznek vele. Mit várhatunk ilyen támogatás mellett az új párttól. Azt mondja a programjuk, hogy" „földet akarunk adni a földmives családoknak, de nem árendába, hanem örök tulajdonba." Ezért ugyan kár hangos szóval pártot szervezni, hiszen a Károlyi-párt, a radikális párt és a szociáldemokrata párt is szabad választására bízza, minden igényjogosultnak, hogy örök bérletet szerezzen vagy tulajdonföldet. Ellenben vajmi kevés tulajdonföld jut majd a kisgazdáknak, ha azt a pártot segítik, amelyiknek legfőbb célja a nagybirtok erősítése, amelyik a papi birtoknak, a hitbizománynak, a grófi Magyarországnak volt a fehér gárdája. Ruszin válasz jászi támadóinak A ruszin nemzet tanácsa. alábbi táviratot intézte a Pol. Híradó szerkesztőségéhez: A Jászi Oszkár nemzetiségi miniszter ellen intézett hírlapi támadásokkal szemben megállapítjuk, hogy azok egyes egyéni kijelentéseken alapulnak s teljesen figyelmen kívül hagyják a ruszin nemzeti tanács programmját, mely a ruszin népnek ugyanoly nemzeti jogokat követel, mint a többi hazai nemzeteknek, tehát Jászi miniszter nem is kezdhetett a ruszin néppel alkudozó politikát. A támadások a statisztika téves adataiból oly következtetéseket vonnak le, melyekkel a ruszin nemzetet önrendelkezési jogának gyakorlására képtelennek állítják be. Ezzel szemben csak azt a tényt szögezzük le, hogy a december 10 és 11-én Budapesten tartott ruszin nemzetgyűlésen kétszáz ruszin intelligens ember jelent meg. Egyébként ne feledjék a támadók, hogy a ruszin népnek az 1918. évi néptörvényben biztosított szabadságot és önrendelkezési jogot nem Juszt miniszter, illetőleg a kormány adta meg, hanem a Wilson elveit elfogadó Magyarország és a nemzetközi helyzet. Azt is jó lesz szem előtt tartani, hogy a ruszin nemzet nincs nagyonragadtatva a X-ik néptörvényben biztosított jogoktól és hogy a csehszlovák állam meg az ukránok szintén teljes autonómiát ígértek a ruszin népnek. Aki tehát még a X. néptörvényben foglalt jogokat is sokalja és visszacsinálni törekszik, az egyrészt szembe helyezkedik a nemzetek közötti testvériség és egyenlőség elvével, másrészt egyenesen kitessékeli a hazai ruszinokat ezeréves hazájuk kötelékeből, voltaképpen tehát a támadók képviselik a haza integritását veszélyeztető hazafiatlan politikát. Radikális szervezkedés !A Radikális Párt IX. kerületi szervezetének választmánya és végrehajtó bizottsága egyhangúlag kimondotta, hogy a pártvezetőség és a pártvezérek iránt az utóbbi időben ellenük megindított ,sajtókampánynyal szemben a legteljesebb bizalmukat és ragaszkodásukat fejezik ki. A Radikális Párt székesfehérvári szervezete vasárnap, január 12-én, szervezkedő nagygyűlést tart, amelyen a központ részéről Szász Zoltán író és dr. Tumnovszki Sándor fogják a párt programon át ismertetni. Juhász Nagy Sándor debreceni nyilatkozata i debreceni presbiteri gyűlésről pddlóan a következőket jelentik: A gyűlésen Juhász-Nagy Sándor államtitkárt Diósőffy félkész-elnök üdvözölte ebből az alkalomból, hogy az egyház öt fő- Péntek Sándor hadügyminiszter ellenforradalmi irányzatokat követne, mert kétséget kizárólag meggyőződött arról, hogy a hadügyminiszter a forradalom és a népköztársaság ügyét mindenkor teljes lojalitással és buzgalommal szolgálta.