Világ, 1919. március (10. évfolyam, 52-73. szám)

1919-03-01 / 52. szám

Olaszok és jugoszlávok Csak egy szikra kell és a háború tüze -újra kilobban az olaszok és jugoszlávok között. Ezt francia lapok írják és aki figyelemmel kíséri, hogyan és mit írnak zágrábi laptársaink Olaszországról és látja, hogy az olasz lapok milyen epitetonokkal tisztelik meg a jugoszlávokat, az nem csodálkozhat azon, hogy idáig fejlődtek a dolgok. A francciák a jugoszláv igényeket támogatják és Rómában azóta nem igen rajonganak a latin testvérért, sőt gyakorta követelik, hogy a francia flotta vonuljon vissza az Adriáról D'Annunzig, az olasz sovinizmus legharsányabb képviselője, most épp olyan tüzesen izgat jugoszlávok, franciák, sőt angolok ellen, mint néhány hónap előtt Ausztria ellen. .Ma arról jönnek már hírek, hogy a jugoszláv hadosztályok felvonultak a demarkációs vonalon és Olaszország hárommillió embert tart fegyverben a maga igényei védelmére. Róma a londoni szerződésre hivatkozva, követeli Dalmáciát, Isztriát, Triesztet, Jugoszlávia a nemzetiségi elv alapján kívánja, hogy ezeket a területeket hozzácsatolják- A döntőbíróságot Itália elutasította és most ..az a helyzet, hogy ha Pakisban nem tudnak rendet csinálni, akkor új háborús konfliktus fenyegeti Európát. Milyen álláspontot foglal el ebben a kérdésben a magyar külpolitika? Olaszországhoz tradicionális őszinte barátság fűz bennünket. Évtizedeken keresztül együtt vívtuk a Habburg-elnyomatással szemben szabadságharcainkat, és az olasz hadüzenet, amelyet Burián—Tisza—Stürgkh bűnös politikája idézett fel, a legfájdalmasabb diplomáciai emlék. Nekünk nincsenek ellentétes érdekeink Dáliával, amelynek egységet, nagyságot, boldogulást kívánunk. A régi monarchia bűnös politikája szembehelyezett bennünket Szerbiával. Nagybirtokos arisztokráciánk a Darányi-Hohenblum-éra idején vámháborúval akarta megfojtani a szerb demokráciát. A Balkán-háború alatt Berchtold ostoba albán politikája elzárta Szerbiát a tengertől, hiába követelte Károlyi a delegációban, hogy adjanak kijárást Szerbiának a tengerhez. A magyar reakció folyton usztított a szerb parasztdemokrácia ellen és a mi demokratikus pártjaink hiába követelték a megegyezést, a háború alatt megtanultuk becsülni, tisztelni a szerb népet. Egy messzelátó politika szempontjából köztünk és a jugoszlávok között érdekellentétek nincsenek. Csak azt kívánjuk, hogy utat kapjunk a tengerhez, szabadon, akadályozás nélkül használhassuk Fiume kikötőjét és ezt a wilsoni programot is biztosítja számunkra. E kívánságunk teljesedése érdeke Jugoszláviá-nak is. A jugoszláv imperializmus most ugyanazokat a hibákat követi el Magyarországgal szemben, mint a bécsi imperializmus Szerbi Inával szemben. A délvidéki erőszakosságok , elkeserítők és szinte érthetetlen, hogy a józan, bölcs jugoszláv parasztdemokrácia miért bocsátkozik olyan kalandokba, mint tiszta magyar vidékek tirannizálása. Reméljük, hogy ez az imperialista mámor rövidesen elmúlik és a vitás területek hovatartozását csak a népek önrendelkezési joga alapján lehet eldönteni. Jugoszlávok és magyarok között nagy perspektívája van a jövő barátságának és csak egy rövidlátó és ostoba politikajátszhatja el ezeket a kilátásokat pillanatnyi és tarthatatlan előnyökért. Bíznak abban, hogy Belgrádban és Zágrábban rövidesen lejárja magát ez a rövidlátó és ostoba politika, ami most még irányítja a dolgokat. Ha ebben a várakozásunkban csalódnánk, az hátrányos még nincs is vége, mikor már új viszálytól lenne a mi jövőnk alakulására, de még hátrá- ’ felleges a láthatár. Mi annyira meggyőződött nyosabb lenne Jugoszlávia jövőjére nézve. ■ Ilűvei vagyunk a pacifizmusnak, hogy minden Éppen az olasz—jugoszláv-konfliktus im. imperialista háborút utálunk. Az olasz—jugosatja, hová vezet, milyen örvények, szakadt - szláv viszályt sem lehet fegyverrel elintézni, kok telé jut a soviniszta imperializmus pofi ! Mondják meg a vitás területek népei, hogy' tikája. Egyik háborút követi a másik és a soj hová akarnak tartozni, viniszte imperializmus négyéves háborújának ! A fegyver nem tud vitákat megoldani. cetattex*ravaemejt anfapatea a' VILÁG indóhivatalában, Sttackaer J.* Győri és Najj, faurus és társa, Tenczer Ayala, Leopold Gyula, Leopold Cornel, Schiwarx Jóssefj Mezei Antal, Mosse Radotf* Beit* stdn 'Jera&t hirdetési rodákban, — décs’c.Transenstern és Vogfetv Ni. Dakes Nacht, Rudolf Mosse. Berlinben: Rudolf Konban, Berlin NW. Uniter den Linden dOíja Szerkesztőség és adadóhivatal VI. Andrássy-út 47. szám. Előfizetési árak Magyarországban Egész évre 86 borong félévre 44 bor., negyedévre 22 bor., egy hóra 7 borona 80 fillér. A * VILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 70 fül. X. évfolyam 1919 Budapest, SZOMBAT március 1. 52-ik szám Wilson nani d@nt rétünk nélkilink A &©sp©ntÉ keScSmsk Képvisel Pártsfea hívják Páti*, ftebruár 28. Az amerikai magyarok egy küldöttségével közöltette Wilson, hogy a dőltté a Magyarország sorsáról semmiesetre sem fog megtörténni Magyarország megkérdezése nélkül. Nem felel meg a valóságnak az a híresztelés, mintha Magyarországot csak abból a célból hívnák meg a kongresszusra, hogy ott tudomására hozzák Magyarország képviselőinek a békekonferencia végleges határozatait. Ellenkezőleg, minden egyes részletkérdés felett igazságosan és Magyarország meghallgatása után fognak dönteni. Magyaarország képviselőit az elsők között hívják Parisba Zűrnek, február 28. (A Világ tudósítójának távirata.) A Morning Past jelenti Parisból. A békekonferencia egész kérdéskomplexu- j mának megvitatása a végéhez közeledik. A közeljövő beetváraközponti fiald imn: • jelölnek meghívására is sor kerül. Legelsők- ként Magyarország, Német-Ausztria, Bulgária és Törökország képviselőit hívják meg, míg a német megbízottakat csak később hívják a konferencia elé. A központi hatalmak képviselői öt nappal Wilson visszatérése után mehetnek Parisba. Wisen a végleges békeszerződésről Párris, február 28. Wilson, akit a békekonferencia munkálatainak menetéről naponként informálnak drótnélküli távirati jelentések útján, nyilatkozatot bocsátott ki, amely szerint legkésőbb június havában a békekongresszus elé terjesztik a végleges békeszerződést. Balfour az entente engedékenységéről Basel, február 28. (.) Világ tudósítójának távirata.) A „Daily Telegraph”” szerint Balfour kijelentené,, hogy az előzetes béketárgyalások március harmadik hetében megkezdődnek. A helyzet Németországban annyira vigasztalan, hogy a szövetségesek elhatározott szándéka, hogy követeléseik egy részét visszavonják, miáltal remélik, hogy a rend mihamar egész Európában helyreáll. Miért siettetik a béketárgyalásokat? Zürich, február 28. (A Világ, tudósítójának távirata.) A Morgen-Zeitung-nak jelentik Angliából. Az utóbbi időben feltűnő sietség, amelylyel Parisban a tárgyalásokat befejezni törekszenek, a párisi diplomatáknak arra az aggodalmára vezethető vissza, hogy a forradalmi események Németországból az entente-államokra is átterjedhetnek. Attól tartanak, hogy a weimari gyülekezet nehézségeket támaszthat a végleges békeszerződés aláírásakor. Mennyit fizessen Németország? Pakis, február 28. A jóvátételi bizottság folytatta-e annak megvitatását, hogy Németország menynyit képes fizetni. A szövetségesek egyike sem követeli most már teljes háborús kiadásának megtérítését. A Németországra nézve legenyhébb felfogás az, amely fizetési képességét tízmilliárd dollárra, a legsúlyosabb, amely negyvenmilliárd dollárra becsüli. A törlesztési határidő iránti javaslatok tíz és huszonöt év között mozognak. A bizottság jelentésével március 8-ig feltétlenül elkészül és határozottan meg fogja állapítani, hogy Németország azonnal mennyit fizethet s bár kevesebb határozottsággal, de rá fog mutatni arra is, hogy a jövőben minő összeg fizetésére képes. Wilsont a bizottsági munkálatokról állandóan informálják, úgy, hogy visszatértekor azonnal belefoghatnak a végleges munkába. * * / Önálló rajnai köztársaságot alkotnak Ütközőállam Franciaország és Németország közt Paris, február 28. (A Rf. T. I. szikratáblasa). Az öt nagyhatalom tizes bizottságának mai salátkozásai folytán igen valószínű az, hogy egy önálló rajnai balparti köztársaságot fognak megalkotni. Hivatalos jellegű nyilatkozatokból kitűnik, hogy az amerikai megbízottak hozzájárulnak, e tervhez. Az amerikaiaknak, úgy látszik, főleg azért tetszett ez az ütközetállam, mert módot ad arra, hogy az amerikai csapatokat Európából hazavigyék, emellett még a látszata sincs meg annak, mintha német területet annektálna Franciaország.. A terv elfogadása esetén a szövetségesek csapataikat visszavonnák a rajnamenti területről, de a népszövetség felügyelete alatt helyi rendőrséget. Szövetséges m magyar köztársaságot kell teremteni Kunfi miniszter noiatkozott egy berni lapban. Bern, február 28. A Berner Tagtracht munkatársa beszélgetett dr. Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszterrel. A szerkesztőség a következő beesezéssel adta ki a tudósító *t. ..A magyar forrásdalmat és a magyar államiság átalakulását mán- ■ denütt kevés figyelemre méltatták. A volt dunai ■ monarchia legnagyobb állama fontos tényezője Európa jövő fejlődésének általában és a munkás- mozgalmaknak különösen.'' Dr. Kunfi Zsigmond nyilatkozatában ismerteti a forradalmkormány döntő lépéseit, a magyar munkásság és szociáldemokrácia hatalmi fejlődését, majd így folytatja: *1 . iz . szociáldemokrácia nélkül tarthatatlan lennég bármilyen kormány helyzete. A művelés alatt levő terület 31 százaléka nem egészen kétezer nagybirtokos tulajdona. Most megkapta az állata a száz hektárnál nagyobb birtokok kisajátításánál jogát. A tőke mindenhatósága ellen már bevezettük. Elég pedig visszaható erővel, a hadvnvérescandót ésa- í gondcszmát is terveünk, ami azonban mosem jelentheti a vagyon teljes elkobzását. Szociáldemokrata egyetemi tanárok kinevezésé-vel csupán a reakciós politikai törekvések megbéní tását akartuk elérni, amelyek a tudomány álarcával lépnek föl. A népoktatás magva a mezőgazdasági ismeretek terjesztése lesz. A városokban levő iparosiskolákat fejleszteni fogjuk és államosítjuk. Az egész oktatásügyet a szociális fejlődés követelményeinek megfelelően fejleszteni fogjuk. Az ország kiéhezett és gazdaságilag kimerült, s háromnegyed részét az ellenség tartja megszállva. Ezért nagyon nehéz a munkásosztály helyzetét hirteleneken megjavítani. Minden a békekötéstől függ. Magyarország területül szövetséges köztársaságot kell alkotni az önrendelkezés és népszavazás alapján. ilyenképpen mindenféle nemzeti boszúvágy megszűnne és tarcetaégissá válnék a tiszta szociális, jellegű osztályharc. Aztá szűk, helyes és méltányos lenne, ha Nyugat európa demokráciái minden erejükirt támogatnák a forradalmi Magyarországot.