Világ, 1919. március (10. évfolyam, 52-73. szám)

1919-03-13 / 62. szám

37«iwsA4g 4b fed8ft«t«l VI., Andrássy-ert 47. azá*. Előfizet­ési árak Magyaromig, bán. Egész évre *8 koro**, ■élévre 44 kor., negyedévre 22 kor., egy Sóra 7 korona 80 fillér. A »VILÁCw megjelenik hétfő kivételével mindennap. Aspres szám ára Budapesten, vi­déken és pályaudvarokon 30 fill. 3*e&otdMg is Ui&fnoahr ___________ . ..aM* '. ^ «­#_ Jgf**.*£*** ***"*** * VI., A»drássy-ot 47. «*» «MR»W \ ^Etf E!5fi2«e,i ** ^r/arowsis- £gf jfif Ml T^Scf­sTlSiS* cfe bán. Ege&z évre 88 korosa fl^H jfl­vlk v#rmol­l CörseL ®5bw«f$ Mttti élévre 44 kor., n^vre 22 # ■ W M M ES£SS fml IP JE?Ar kar0"a, V?. H H és M « "'W^ .tdaBeroeSMr^ Ubhl-Bms szaw­ara Bmfaperttn.vi- 4Al4||Hnft B®B*iwa, M«Utt»Mh 'ken es pályaudvarokon 30 fill. NT. Unter 4tm Uate ONfo X. évfolyam 1919 Budapest, CSÜTÖRTÖK március 13. 62*ik szám CSÜTÖRTÖK március 13 FeHner Andor Aradról el kellett indulnia a századnak Soborsinba a demarkációs vonalra. Kérés a ruha, a bakancs, gyenge a felszerelés, a há­ború mindenből kifosztott bennünket. A ka­tonák panaszkodtak, zúgolódtak és sokan azt ■mondták, hogy nem mennek a dem­arkacio­­nális vonalra. Ekkor a helyőrség főbizalmi­­férfia, Fellner Andor beszédet intézett a szá­jadhoz. Fegyelemre intette őket. A beszéd hatott. A legénység fele kijelentette, hogy teljesíti a parancsot. A másik fele azonban azt rúgta, hogy nem megy, Felner Andor újból figyelmeztette bajtársait a fegyelemre. Emlékeztette őket arra, hogy egy gyűlésükön felesküdtek a fegyelemre a maguk szabad, de­mokratikusan megnyilvánuló akarata alapján. Ő, mint szervezett szocialista, nem tud szó­szegő lenni. Ha tehát a bajtársai cserben­hagyják, ha nem teljesítik a parancsot, ha nem támogatják bizalmi emberüket a fegye­lem megőrzésében, akkor ő főbelövi magét. Ezután újra megkérdezte, hogy elindul-e a század Soborsinba. Egyetlenegy ember akadt, aki azt mondotta, hogy nem! És Fellner An­dor ott a század előtt azonnal főbelőtte ma­gát. Hangtalanul összeesett. Meghalt. Meg­­halt, mert nem tudta elviselni, hogy akadt­ a századában egyetlen egy ember, aki meg­szegte a demokratikus fegyelmet. Ez a huszonegyéves vasmunkás a magyar forradalom legnagyobb hőse. Fellner Andor, az aradi helyőrség főbizalmi férfia kijelentette, hogy az életével felel katonatestvérei fegyel­­egéért leváltotta a szavát. Meghalt a hitéért, meghalt a meggyőződéséért­. Luka­­sics és a többiek a mások életét oltották ki, ha nem tudtak parancsaiknak érvényt sze­rezni. Vad, brutális, rettenetes kegyetlenség­­gel dolgozott a régi militarizmus statáriuma és a szégyentől, borzalomtól vonaglott meg a főváros szive, mikor a kaszárnyák udvarán Bortüzék dördültek meg és nap nap után vé­geztek ki embereket, akik a véres, szörnyű háborút nem bírták tovább. Ez a® iszonyú korszak soha többé nem fog visszatérni. A forradalom kisöpörte a kaszárnyákból a Sm­it a­sics szellemét. Mi nem akarjuk, nem tör­jük el többé a régi militarizmust De hadse­reg egyelőre kell. Kell az­ért, hogy az idegen imperializmusok ellen meg­ tudjuk védelmezni a forradalmi népköztársaságot. Kell azért, hogy’ a szomszédos országok reakciós fehér gárdái ellen megvédelmezzük a kivívott sza­badságot. Kell azért, hogy a forradalom kor­mányának legyen mire támaszkodnia, legyen mivel érvényt szerezni a népakaratnak. Kell az­ért, hogy egy esetleges élleforradalmi kí­sérlettel szemben kíméletlen erővel, szervezet­ten sújthasson le a népköztársaság. És ebben a hadseregben fegyelemnek kell lennie. Szer­vezett, demokratikus fegyelemnek. A gyár nem lehet meg munkafegyelem nélkül. A me­zőkön nem lehet termelés, ha nincs szerve­zettség, rend, demokratikus engedelmesség. A hadsereg nem lehet meg fegyelem nélkül. Lenin kemény, dörgő szóval figyelmeztette az orosz proletáriátust arra, hogy a munka­fegyelem nélkül elpusztul a forradalom. Trockij vörös hadseregében drákói fegyelem uralkodik. A múltban ezt a fegyelmet erő­szak, cirill, hajcsárok ökle, vérbíróságok tar­­tották fenn. A forradalom a népakaratot ül­tette az osztályuralom­ helyébe és a felvilá­gosult tömegek demokratikus fegyelmével he­lyettesíti a cirill­, fehér terrort, vérbíróságot. A szocializmus a szervezett termelést, a szer­etett fegyelmet jelenti. A forradalom, amely tervezni, fegyelmezni nem tud, anarchiába sü­lyed és kaput nyit az ellenforradalomnak. A demokrácia, amely nem tud re­ndet tar­tani, termelni, amely nem tud érvényt sze­rezni a népakaratnak, halálra van ítélve és a­ diktatúra útját készíti elő. Fellner Andor az életét áldozta ezért a meggyőződéséért. Ha a hadsereg a bizalmi­­férfirendszer és a katonatanács alapján nem tudna konszolidálódni a forradalom vívmá­nyainak védelmére, akkor vége az országnak, a forradalomnak és a reakciós diktatúra kö­vetkezik, a mágnások, grófok, püspökök, mil­liomosok osztályuralmának visszaállítása az országban és a cirill, hadbíróság, generálisok rémuralma a kaszárnyáiban. Az aradi tra­gikus eset meggyőzhet és megnyugtathat ben­nünket arról, hogy ez a veszedelem nem fe­nyeget. Ha olyan kötelességtudó, elszánt, ön­feláldozó embereket tud teremteni a forra­dalmi kaszárnya, mint Fellner Andor volt, akkor nyugodtan, bizalommal, a legjobb re­ménységekkel nézhetünk az új, demokratikus hadsereg jövője elé. Ez a hadsereg nem les® az imperializmus, elnyomás eszköze, hanem a béke megóvásáé, a rendé, konszolidációé, a népé. Fellner Andornak, a huszonegyéves vas­munkásnak, az aradi helyőrség főbizalmi fér­­fiainak koporsójánál az egész ország, minden munkás, polgár, katona megindult részvét­tel áll. A háború és reakció egy lerongyolt, kifosztott országot, feldúlt lelkű, erkölcseik­ben meglazult Társadalmat hagyott reánk. Szerettük volna áldozatok, vér, szenvedés nélkül felépíteni az uj világot, megterem­teni az uj, a tisztult erkölcsöt, a nemesebb, igazabb rendet. Fellner Andor ennek az­ uj világnak­, tisztultabb erkölcsnek, nemesebb rendnek hőse, mártírja volt. A cseh-szlovák határokról még nem dönt a békeértekezlet Ne­wyork, március 12. (Rádió.) A New york Worldnak jelentik Parisból: Hír szerint a cseh-szlovák határkérdést ez idő szerint nem fogják véglegesen elin­tézni, hanem a végleges döntést későbbre halasztják- Az „üldözött" csehek Fem, március 12. (A Vitás) tudósítójának távirata.) A tizek tanácsa tegnap kihallgatott egy cseh-szlovák küldöttséget, amely panaszt emelt a W» messze Vágató összeesküvés el­en. iv­ei'! .az v.ieseh.',zS ’■• aFencs -if'igezzH. Ezt az összeesküvést egyMeiütes, három oldalról szól­jak és pedig Németországban, Német-Ausztriábam és Magyarországban. A tizek tanácsa meghallgatta a cseh külügyminiszter előadását, a határozathoza­talt­ azonban elnapold arra az időre, amikor a cseh-szlovák megbízottak állításaikat okmányokkal igazolhatják.­­ Ezzel a párisi távirattal egyidejűleg érkezik egy prágai jelentét, mel szerint Sod­lo cseh belügy­miniszter ma mutatta be a­ cseh nemzetgyűlésnek azt a jegyzéket, mely a csehszlovák köztársaság ellen tervezett fegyveres betörésről szól. Világos, hogy a cseh imperialistákat rossz lel­kiismeretük üldözési mániába kergette . . . A csehek lőtték Komáromit a várost Mindent elszállítanak Kon­áromból Komárom, március 12. (Kiküldött I ad ősit­ónk telefonjelentése.) A komáromi híd megnyitását ma újból bizonytalan krőre eltarlasz­tották. Előre* láthatólag a hidat és az egész esdi­ szlovák „határt 1’ is 17-én nyitják meg. .A pénzlebélyegzés már befe­jeződött, az újabb elzárás oka tehát valószínűleg a március 15-től való félelem. A tegnap felszállt repülőgépekben — amelye­­kel ürügyül használva fel a csehek Komárom­­o­ várost lőtték. — állítólag angol tisztek váltak, akik így akartak meggyőződni arról, hogy a csehek tényleg lövik a demarkációs vonalon túl, a meg nem szállt területen megjelenő repülőgépein­­ket. A tegnapi Képpuskalövödöléssár még egy nőt a vállán ért egy golyó, két komárom­jvárosi vasúti váltóbólfa és kontárom—Almásfüzitői vasúti telefonvonalat pedig teljesen összelőtték. A komáromi tisztikaszinó és a Vár helyiségei­nek minden réz-, és vas felszerelését, a kályhákat, gépeket, sőt még az angol, ktozeteket is a csehek leszerelték és elszállították. Viszont más jel és intézkedés arra mutat, hogy teljesen be akarnak itt rendezkedni és végleg itt akarnak maradni. Népszavazást a csehek semmiesetre sem akar­nak. Ellenben legközelebb megkezdik az egész meg­szállt területen a népszámlálást és ennek tenden*­ciózusan beállított adataival akaszain­k a párisi kon­ferencián érvelni. A zsidókat külön nemzetiségnek fogják feltüntetni, hogy a magyarok számaránya minél kisebb legyen. A csehek az egész megszállt terü­leten külker­dették, hogy az összes volt magyar tényleges, tar­­la­lés­os és nyugdíjas tiszteik jelentkezznek­ a cseh hadseregbe való felvételre, mert aki ezt nem teszi, elveszti nyugdíjra vagy mozgósítás esetén a tiszti rangra való iölényét. Nyitráról, ahol a napokban nagy tüntető me­nésben követették a zsupén­tól az élelmiszerek el­szállításának azonnali abbahagyását, már elazárlta tolláik az egész gabonamennyiséget, összesen há­romszáz vagyon­. Araikor az óriási tüntető menet a zsupán, hivatala előtt megáldott, az erkélyen, megjelent Boriani olasz tábornok, várospimnesz­nek és levette sapkáját. Mikor megkérdezték miért teszi ezt, kijelentette, hogy ilyen tiszteletre* méltóan viselkedő ómér előtt csak hajadonfővel tud megál­tani. • ■ . , »’ Gömöri Jen*. Kassán sztrájkolnak a postások és tisztviselők Miskolcról jelenti a Világ tudósítója. A kassai postások sztrájkja még mindig tart. A cseh-szlovák kormány óriási arányban szabadságolta a posta alcalbiazottait, akiket idetelepített cseh postások­­kal pótolt. A vármegyei tisztviselők is elhagyták különben a vármegyeházát a szolgákkal egyetem­ben.­­ A Kassai Napló ismét megjelenhet, azonban három órával a megjelenés előtt köteles bemutatni minden számát is városparancsnok­ságnak. A csehek különben torz és gonosz tréfákkal ünneplik a farsangot. Egy kassai kocsmáros fia példá­ul kikísérte az állomáshoz egy barátját. Út­közben cseh katonák elfogták és bekísérték ötért. Hadnagyuk kijelentette, hogy miután bolsmi­ri agitációval gyanúsítják, rögtöni félőbiróság elé kelt állt’ap­ fuik'. A rögtönitélőbiróság azonnal megállt* kuli, Máim ítélte a két­ fiúit és négy katona vád­hoz emelt fegyverre­ célzott rájuk, azonban a levegőbe lőtt­. A ké± fiú még most is betegen fe­k­­szik a kórházban a gonosz farsangi tréfa követ­kezményétől.­­ Erdélyi úr szemenszedett hamisításokkal lázít Magyarország ellen Dr. Erdélyi János, a román kormány volt budapesti megbízottja, most Bukarestben időzik és bődérletes hazugságokkal árasztja el a román la­pokat. A Dimineata nevű bukaresti lap tudósítója megintervem­álta a jeles diplomatát, aki nagy­ fan­táziára valló meséket adott elő az újságk rumiak a magyarok erdélyi kegyetlenkedéseiről. Azt mondta, hogy „kezdve a csonkítástól, a hulláknak elégetésétől, azoknak ebek prédájára az utcára való dobásáig, a borzalmas cselekedeteknek egész sará­ról van tudomása". Mási helyt azt mondja, hogy „erdélyi románokat besorozva a magyar hadsereg­be, harcolni küldték őket a budapesti forradalmi csapatokkal szemben."" Végül amiatt sopánkodott, hogy „a megbízatása majdnem az életébe került. A magyar kormány elfogatási parancsot adott• ki el­it­re". Hi­hezetlenül ne időznének nálunk tíz­e&•

Next