Világ, 1919. március (10. évfolyam, 52-73. szám)
1919-03-13 / 62. szám
37«iwsA4g 4b fed8ft«t«l VI., Andrássy-ert 47. azá*. Előfizetési árak Magyaromig, bán. Egész évre *8 koro**, ■élévre 44 kor., negyedévre 22 kor., egy Sóra 7 korona 80 fillér. A »VILÁCw megjelenik hétfő kivételével mindennap. Aspres szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 30 fill. 3*e&otdMg is Ui&fnoahr ___________ . ..aM* '. ^ «#_ Jgf**.*£*** ***"*** * VI., A»drássy-ot 47. «*» «MR»W \ ^Etf E!5fi2«e,i ** ^r/arowsis- £gf jfif Ml T^ScfsTlSiS* cfe bán. Ege&z évre 88 korosa fl^H jflvlk v#rmoll CörseL ®5bw«f$ Mttti élévre 44 kor., n^vre 22 # ■ W M M ES£SS fml IP JE?Ar kar0"a, V?. H H és M « "'W^ .tdaBeroeSMr^ Ubhl-Bms szawara Bmfaperttn.vi- 4Al4||Hnft B®B*iwa, M«Utt»Mh 'ken es pályaudvarokon 30 fill. NT. Unter 4tm Uate ONfo X. évfolyam 1919 Budapest, CSÜTÖRTÖK március 13. 62*ik szám CSÜTÖRTÖK március 13 FeHner Andor Aradról el kellett indulnia a századnak Soborsinba a demarkációs vonalra. Kérés a ruha, a bakancs, gyenge a felszerelés, a háború mindenből kifosztott bennünket. A katonák panaszkodtak, zúgolódtak és sokan azt ■mondták, hogy nem mennek a demarkacionális vonalra. Ekkor a helyőrség főbizalmiférfia, Fellner Andor beszédet intézett a szájadhoz. Fegyelemre intette őket. A beszéd hatott. A legénység fele kijelentette, hogy teljesíti a parancsot. A másik fele azonban azt rúgta, hogy nem megy, Felner Andor újból figyelmeztette bajtársait a fegyelemre. Emlékeztette őket arra, hogy egy gyűlésükön felesküdtek a fegyelemre a maguk szabad, demokratikusan megnyilvánuló akarata alapján. Ő, mint szervezett szocialista, nem tud szószegő lenni. Ha tehát a bajtársai cserbenhagyják, ha nem teljesítik a parancsot, ha nem támogatják bizalmi emberüket a fegyelem megőrzésében, akkor ő főbelövi magét. Ezután újra megkérdezte, hogy elindul-e a század Soborsinba. Egyetlenegy ember akadt, aki azt mondotta, hogy nem! És Fellner Andor ott a század előtt azonnal főbelőtte magát. Hangtalanul összeesett. Meghalt. Meghalt, mert nem tudta elviselni, hogy akadt a századában egyetlen egy ember, aki megszegte a demokratikus fegyelmet. Ez a huszonegyéves vasmunkás a magyar forradalom legnagyobb hőse. Fellner Andor, az aradi helyőrség főbizalmi férfia kijelentette, hogy az életével felel katonatestvérei fegyelegéért leváltotta a szavát. Meghalt a hitéért, meghalt a meggyőződéséért. Lukasics és a többiek a mások életét oltották ki, ha nem tudtak parancsaiknak érvényt szerezni. Vad, brutális, rettenetes kegyetlenséggel dolgozott a régi militarizmus statáriuma és a szégyentől, borzalomtól vonaglott meg a főváros szive, mikor a kaszárnyák udvarán Bortüzék dördültek meg és nap nap után végeztek ki embereket, akik a véres, szörnyű háborút nem bírták tovább. Ez a® iszonyú korszak soha többé nem fog visszatérni. A forradalom kisöpörte a kaszárnyákból a Smit asics szellemét. Mi nem akarjuk, nem törjük el többé a régi militarizmust De hadsereg egyelőre kell. Kell azért, hogy az idegen imperializmusok ellen meg tudjuk védelmezni a forradalmi népköztársaságot. Kell azért, hogy’ a szomszédos országok reakciós fehér gárdái ellen megvédelmezzük a kivívott szabadságot. Kell azért, hogy a forradalom kormányának legyen mire támaszkodnia, legyen mivel érvényt szerezni a népakaratnak. Kell azért, hogy egy esetleges élleforradalmi kísérlettel szemben kíméletlen erővel, szervezetten sújthasson le a népköztársaság. És ebben a hadseregben fegyelemnek kell lennie. Szervezett, demokratikus fegyelemnek. A gyár nem lehet meg munkafegyelem nélkül. A mezőkön nem lehet termelés, ha nincs szervezettség, rend, demokratikus engedelmesség. A hadsereg nem lehet meg fegyelem nélkül. Lenin kemény, dörgő szóval figyelmeztette az orosz proletáriátust arra, hogy a munkafegyelem nélkül elpusztul a forradalom. Trockij vörös hadseregében drákói fegyelem uralkodik. A múltban ezt a fegyelmet erőszak, cirill, hajcsárok ökle, vérbíróságok tartották fenn. A forradalom a népakaratot ültette az osztályuralom helyébe és a felvilágosult tömegek demokratikus fegyelmével helyettesíti a cirill, fehér terrort, vérbíróságot. A szocializmus a szervezett termelést, a szeretett fegyelmet jelenti. A forradalom, amely tervezni, fegyelmezni nem tud, anarchiába sülyed és kaput nyit az ellenforradalomnak. A demokrácia, amely nem tud rendet tartani, termelni, amely nem tud érvényt szerezni a népakaratnak, halálra van ítélve és a diktatúra útját készíti elő. Fellner Andor az életét áldozta ezért a meggyőződéséért. Ha a hadsereg a bizalmiférfirendszer és a katonatanács alapján nem tudna konszolidálódni a forradalom vívmányainak védelmére, akkor vége az országnak, a forradalomnak és a reakciós diktatúra következik, a mágnások, grófok, püspökök, milliomosok osztályuralmának visszaállítása az országban és a cirill, hadbíróság, generálisok rémuralma a kaszárnyáiban. Az aradi tragikus eset meggyőzhet és megnyugtathat bennünket arról, hogy ez a veszedelem nem fenyeget. Ha olyan kötelességtudó, elszánt, önfeláldozó embereket tud teremteni a forradalmi kaszárnya, mint Fellner Andor volt, akkor nyugodtan, bizalommal, a legjobb reménységekkel nézhetünk az új, demokratikus hadsereg jövője elé. Ez a hadsereg nem les® az imperializmus, elnyomás eszköze, hanem a béke megóvásáé, a rendé, konszolidációé, a népé. Fellner Andornak, a huszonegyéves vasmunkásnak, az aradi helyőrség főbizalmi férfiainak koporsójánál az egész ország, minden munkás, polgár, katona megindult részvéttel áll. A háború és reakció egy lerongyolt, kifosztott országot, feldúlt lelkű, erkölcseikben meglazult Társadalmat hagyott reánk. Szerettük volna áldozatok, vér, szenvedés nélkül felépíteni az uj világot, megteremteni az uj, a tisztult erkölcsöt, a nemesebb, igazabb rendet. Fellner Andor ennek az uj világnak, tisztultabb erkölcsnek, nemesebb rendnek hőse, mártírja volt. A cseh-szlovák határokról még nem dönt a békeértekezlet Newyork, március 12. (Rádió.) A New york Worldnak jelentik Parisból: Hír szerint a cseh-szlovák határkérdést ez idő szerint nem fogják véglegesen elintézni, hanem a végleges döntést későbbre halasztják- Az „üldözött" csehek Fem, március 12. (A Vitás) tudósítójának távirata.) A tizek tanácsa tegnap kihallgatott egy cseh-szlovák küldöttséget, amely panaszt emelt a W» messze Vágató összeesküvés elen. ivei'! .az v.ieseh.',zS ’■• aFencs -if'igezzH. Ezt az összeesküvést egyMeiütes, három oldalról szóljak és pedig Németországban, Német-Ausztriábam és Magyarországban. A tizek tanácsa meghallgatta a cseh külügyminiszter előadását, a határozathozatalt azonban elnapold arra az időre, amikor a cseh-szlovák megbízottak állításaikat okmányokkal igazolhatják. Ezzel a párisi távirattal egyidejűleg érkezik egy prágai jelentét, mel szerint Sodlo cseh belügyminiszter ma mutatta be a cseh nemzetgyűlésnek azt a jegyzéket, mely a csehszlovák köztársaság ellen tervezett fegyveres betörésről szól. Világos, hogy a cseh imperialistákat rossz lelkiismeretük üldözési mániába kergette . . . A csehek lőtték Komáromit a várost Mindent elszállítanak Konáromból Komárom, március 12. (Kiküldött I ad ősitónk telefonjelentése.) A komáromi híd megnyitását ma újból bizonytalan krőre eltarlasztották. Előre* láthatólag a hidat és az egész esdi szlovák „határt 1’ is 17-én nyitják meg. .A pénzlebélyegzés már befejeződött, az újabb elzárás oka tehát valószínűleg a március 15-től való félelem. A tegnap felszállt repülőgépekben — amelyekel ürügyül használva fel a csehek Komáromo várost lőtték. — állítólag angol tisztek váltak, akik így akartak meggyőződni arról, hogy a csehek tényleg lövik a demarkációs vonalon túl, a meg nem szállt területen megjelenő repülőgépeinket. A tegnapi Képpuskalövödöléssár még egy nőt a vállán ért egy golyó, két komáromjvárosi vasúti váltóbólfa és kontárom—Almásfüzitői vasúti telefonvonalat pedig teljesen összelőtték. A komáromi tisztikaszinó és a Vár helyiségeinek minden réz-, és vas felszerelését, a kályhákat, gépeket, sőt még az angol, ktozeteket is a csehek leszerelték és elszállították. Viszont más jel és intézkedés arra mutat, hogy teljesen be akarnak itt rendezkedni és végleg itt akarnak maradni. Népszavazást a csehek semmiesetre sem akarnak. Ellenben legközelebb megkezdik az egész megszállt területen a népszámlálást és ennek tenden*ciózusan beállított adataival akaszaink a párisi konferencián érvelni. A zsidókat külön nemzetiségnek fogják feltüntetni, hogy a magyarok számaránya minél kisebb legyen. A csehek az egész megszállt területen külkerdették, hogy az összes volt magyar tényleges, tarlalésos és nyugdíjas tiszteik jelentkezznek a cseh hadseregbe való felvételre, mert aki ezt nem teszi, elveszti nyugdíjra vagy mozgósítás esetén a tiszti rangra való iölényét. Nyitráról, ahol a napokban nagy tüntető menésben követették a zsupéntól az élelmiszerek elszállításának azonnali abbahagyását, már elazárlta tolláik az egész gabonamennyiséget, összesen háromszáz vagyon. Araikor az óriási tüntető menet a zsupán, hivatala előtt megáldott, az erkélyen, megjelent Boriani olasz tábornok, várospimnesznek és levette sapkáját. Mikor megkérdezték miért teszi ezt, kijelentette, hogy ilyen tiszteletre* méltóan viselkedő ómér előtt csak hajadonfővel tud megáltani. • ■ . , »’ Gömöri Jen*. Kassán sztrájkolnak a postások és tisztviselők Miskolcról jelenti a Világ tudósítója. A kassai postások sztrájkja még mindig tart. A cseh-szlovák kormány óriási arányban szabadságolta a posta alcalbiazottait, akiket idetelepített cseh postásokkal pótolt. A vármegyei tisztviselők is elhagyták különben a vármegyeházát a szolgákkal egyetemben. A Kassai Napló ismét megjelenhet, azonban három órával a megjelenés előtt köteles bemutatni minden számát is városparancsnokságnak. A csehek különben torz és gonosz tréfákkal ünneplik a farsangot. Egy kassai kocsmáros fia például kikísérte az állomáshoz egy barátját. Útközben cseh katonák elfogták és bekísérték ötért. Hadnagyuk kijelentette, hogy miután bolsmiri agitációval gyanúsítják, rögtöni félőbiróság elé kelt állt’ap fuik'. A rögtönitélőbiróság azonnal megállt* kuli, Máim ítélte a két fiúit és négy katona vádhoz emelt fegyverre célzott rájuk, azonban a levegőbe lőtt. A ké± fiú még most is betegen fekszik a kórházban a gonosz farsangi tréfa következményétől. Erdélyi úr szemenszedett hamisításokkal lázít Magyarország ellen Dr. Erdélyi János, a román kormány volt budapesti megbízottja, most Bukarestben időzik és bődérletes hazugságokkal árasztja el a román lapokat. A Dimineata nevű bukaresti lap tudósítója megintervemálta a jeles diplomatát, aki nagy fantáziára valló meséket adott elő az újságk rumiak a magyarok erdélyi kegyetlenkedéseiről. Azt mondta, hogy „kezdve a csonkítástól, a hulláknak elégetésétől, azoknak ebek prédájára az utcára való dobásáig, a borzalmas cselekedeteknek egész saráról van tudomása". Mási helyt azt mondja, hogy „erdélyi románokat besorozva a magyar hadseregbe, harcolni küldték őket a budapesti forradalmi csapatokkal szemben."" Végül amiatt sopánkodott, hogy „a megbízatása majdnem az életébe került. A magyar kormány elfogatási parancsot adott• ki elitre". Hihezetlenül ne időznének nálunk tíze&•