Világ, 1919. szeptember (10. évfolyam, 94-95. szám)
1919-09-28 / 94. szám
– 1919. szeptember 28. VILÁG Huszár és huszárjai Az iskolákban nagy „tisztító munka“ folyik. Az óvodától föl az egyetemig mindenütt söpörnek. E kulturmunka azon a címen folyik, hogy kitakarítják az iskolából a kommunizmust. Ugyebár ebből logikusan az következnék, hogy azokat a sniteket és tanárokat távolítják el, akik kommunisták voltak, és azok teszik ezt, akik nem voltak bolsevikok és nem szolgálták a tanácsrendszert. Hát hogy ez utóbbiak nem voltak igazi kommunisták,azt hajlandók vagyunk elhinni, de viszont undorodva kellett látnunk, hogyan tülekedtek ezek egy kis bolseviki koncért és hogyan verték a mellüket, hogy ők már régi progresszívek, sőt régi kommunisták. A kiseprendők között néhány igazi hitval- ított kommunistán kívül-ott van Budapestnek minden jóra való progresszív tanítója és tanára. Ezekre ráfognak saját kollégáik mindenféle bolseviki nyilatkozatokat és szerepeket és ez alapon fegyelmi eljárást indíttatnak ellenük. Ad majorem Dei glóriám! .j . Huszár Károly vallás- és közoktatásügyi miniszter szükségesnek látta a minap egy pót újságban nyilatkozni e fegyelmiekről. Meg akarta nyugtalni a közvéleményt, hogy minden renden megy, és hogy ártatlanokon nem esik sérelem. Kijelentette, hogy személyes hajsza nem folyik. Mi épp az ellenkezőjét tudjuk bizonyítani. Hát mi más,, mint a szervezett és a minisztériumtól támogatott személyi hajsza az, ha a tanár urak méhanyán titkos konventikulumokon kipécézik azokat a kollégáikat, akikkel nem akarnak együttműködni, titkos konferencián titkos szavazással — az illetők meghallgaffítása és kihallgatása nélkül — kimondják róluk, hogy ezek kommunisták és erre a minisztérium szabadságolja, felfüggeszti őket, fizetésük kétharmadát visszatartja és fegyelmit indít ellenük?Az érdekelteket előzetesen sehol sem hallgatták ki, holott a miniszter nyilatkozata szerint a tanári testületekben alakított négyes bizottságok tartoznak megvizsgálni minden egyes testületi tag viselt dolgait. Ezek a négyes bizottságok pedig nem vizsgálnak, hanem denunciálnak. Ha ez nem személyi hajsza, hát akkor orvtámadás. Hangsúlyozza a miniszter, hogy „eljárás csak azok ellen folyik, akik a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekményt követtek el, akik lázítottak, direktóriumi '«tagok, művelődési megbízotti állásban voltak vagy propagandát űztek‘‘. Hát ez nem igaz! Számos esetet tudunk, amikor erről szó sincs. Nem volt az illetőnek semmi más bűne, mint az, hogy progresszív gondolkodású vagy zsidó, vagy éppen mind a kellő. Sőt tudunk olyan esetet is, hogy valaki nyíltan szembeszáll a diktatúrával, de most fegyelmit kapott, mert régi progresszív tanárt. Ellenben számtalan olyan tanár van, aki elfogadott koncot a bolsevikiektől vagy felkínálkozott, aki bizalmi volt és hajszolta kollégáit a vörös hadseregbe, akit magasabb állásba jutott a diktatúra alatt, aki agitált, de most hamarosan meghúzódott a Nemzeti Szövetség berkeiben és semmi baja sincs. Sőt onnan, a háttérből ő jdentget fel, hogy a maga megbízhatóságát ezzel is bizonyítsa. Egyébként tessék csak elmenni akármelyik iskolába és a diákokat meghallgatni, milyen erkölcsi felháborodással beszélnek ,ezek egyik-másik tanárukról, akik nem tudták előttük eleget hangoztatni, hogy milyen régi és meg-* győződéses kommunisták ők és most ezek tombolnak a legféktelenebbül tanártársaik és diákjaik ellen. A bizalmi tanár úrnak semmi baja, de a bizalmi.diákot kicsapják. A tanár lehetett vörös katona,minként is jelentkezhetett, semmi baja sincs. De a diák vörös katonát nem bocsátják érettségire. !s De nem csodálkozhatunk a történteken, ha egykicsit megnézzük, hogy kik itt a feaktorok. Egyelőre két urat mutatunk be. A középiskolai ügyosztályélén Gagyhi Dénes áll, a budapesti tankerület főigazgatója pedig Pintér Jenő. Valamikor régen, a Barkóczy-harcok idején mind a kettő a radikális tanárok csoportjához tartozóit. Erős támadói voltakjá „valláserkölcsi“ nevelés ideájának és kérledhetetlen ellenfelei Barkóczynak. Akkor persze azt hitték még, hogy ez az érvényesülés útja. Azóta frontot változtattak. Gagyhi úr, akiről nemrégiben azt is ki-derítették, hogy a trubadúrok költészetéről írt egy olyan tanulmányt, amelyhez több köze van másinak, mint neki magának (oh, mily erkölcsi magassági), most persze dühöng a bolseviknek ellen, noha lő a székely szovjet tagja volt, május 1-én pedig a MÜL kér, reálban az ifjúság előtt olyan kommunista hes internacionalizmustól csöpögő agitációs beszédet mondott, hogy a testület egyik konzervatív tagja megütközését fejezte ki előtte. De most jóvá tett mindent, mert miniszteri tanácsosi állásában teljes meggyőződéssel jelentette ki, hogy „minden zsidó gazember!“ is Pintér Jenő főigazgató úr tanítványai előtt mindig szélső radikálisnak mutatkozott. A hadviselt tanárjelöltek kurzusán, ahol ő, előadóit, többször hangoztatta az októberi forradalom után, hogy ő milyen boldog és mennyire örül a népuralom eljöveteknek. A kommunizmus alatt fölháborodásának adon kifejezést, mert őt nem nevezték ki főiskolai tanárnak. A népbiztosságra pedig memorandumokat küldözgetett az iskolának az új szellemben való megreformálása tárgyában. Mi ez, ha nem felkínálj hozás? De van még több is! Ha Huszár közoktatásügyi miniszter komolyan akarja, hogy az iskola kultúrműhely legyen, ahol tanárok és diákok tiszta erkölcsi légkörben dolgozzanak, ha a tiszta kereszténység és az igazi nemzeti gondolat álláspontján áll, akkor talán jó volna, ha nem dobná oda a gyeplőt és nem szabadítaná rá a dühödt elvakultságot az iskolára és meghallgatná a másik oldalról jövő hangokat is. Kavarodás a politikában Friedrich István körülbelül nyolc hét óta Magyarországon. Ez alatt a nyolc hét alatt sikerült neki a bosszú politikájának inaugurálásával a reakciót újból jogaiba juttatni. Kezdte ezt egy erősen royalista színezetű puccsal, folytatta a felekezeti viszályok szításával és befejezte azzal, hogy a szociáldemokrata párt megkerülésével keresi a kibontakozást. Közben kénytelen volt részben külpolitikai, részben belpolitikai okokból kormányát három ízben rekonstruálni. Az újjáalakult kormány névsorát minden alkalommal megsürgönyözte Clemenceaunak és kérte az elismerést. Friedrich egiy sürgönyére se kapott Párisból választ. A négyestanács nem áll szóba a Friedrich-kormánynya. A politikai helyzet helyes megyéje elsősorban ezen fordul meg, bár a kormány szeretne ezelőtt szemet hunyni. Hivatkoznak a polgári blokk létrejöttének meghiúsulására, a Saskör állásfoglalására, a Lovászy-párt legutóbbi közgyűlésén hozott határozatára és végül arra, hogy a zsidókkal folytatott tárgyalások gyors eredménynyel kecsegtetnel. Felemlítik még azt is, hogy a fehér terror atrocitásait és a pogrommozgolódásokat sikerült a kormánynak megfékeznie. Clemenceau nem áll szóba a Friedrich- kormánynyal Jól informált helyről szerzett értesüléseink szerint, ezzel szemben tény az, hogy az entente nem áll szóba Friedrichhel. Clemenceau már egyszer kijelentette, hogy csak olyan kormányával bocsátkozik tárgyalásokba, amely az ország valamennyi dolgozó rétegét képviseli. A négyes tanácsnak ez a véleménye változatlanul fennáll, a Friedrich-kormány elismeréséről tehát szó sem lehet. Tény az, hogy a budapesti entente-missziók sürgős esetekben tárgyalnak Friedrichhel, de ez annál kevésbbé jelent elismerést, mert ezek a tárgyalások a legfőbb esetben csak arra szorítkoznak, hogy az entente-missziók felvilágosítást és vizsgálatot követelnek a fehér terror egyes eseteiben.. Hogy az entente nem távolította el a Friedrich-kormányt, az logikusan következik abból az álláspontból, hogy nem avatkozik Magyarország belügyeibe. A szocialisták állásfoglalása Kétségtelen az, hogy az entense az ország oogozó rétegei alatt a szociáldemokratákat is érti. Az Oláh Dániel-féle képviselettel az entense nem engedi magát megtéveszteni. A belpolitikában ez az egyetlen tény is elegendő ahhoz, hogy megpecsételje a Friedrich-kormány sorsát. A szocialisták ugyanis ragaszkodnak ahhoz az álláspontjukhoz, hogy Friedrich vezetése alatt alakuló kormányba semmi körülmények között nem lépnek be. De ettől függetlenül a szocialisták már arra az esetre is határoztak állásfoglalásukról, ha Friedrich elrendelné és lefolytatná a választásokat. A szocialisták ebben az esetben nem vennének részt a választásokban, ami az entente számára lehetetlenné tenné a választások elismerését. A misszióknak tudomásuk van a szocialisták határozatáról és úgy tudjuk, hogy az értesítést erről már el is küldték Pakisba. Vasárnap Friedrich minderről nem vesz tudomást és nem veszi figyelembe polgári politikusoknak azt az érvét sem, hogy mennél később távozik helyéről a jelenlegi kormány, annál nagyobb károkat okoz vele az országnak. A politikai helyzet bizonytalanságát főleg Friedrichnek az a nyilatkozata okozta, amelylyel önmagát tette meg a legfőbb hatalom forrásának. Politikai körökben már hetek óta azon fáradoznak, hogy a Friedrich-kormánytól függetlenül egy olyan fix pontot teremtsenek, amely alkalmas volna arra, hogy az entente-tal szemben az ország szuverénitását képviselje. Ezzel kapcsolatban több ízben felmerült az államtanács alakításának a gondolata, ami azonban különböző akadályokba ütközik, csalatban azzal, hogy mivel a Wekerle-kabinet a végleges felmentést nem kapta meg a királytól, egyedül hivatott az ország ügyeinek a vezetésére. Értesülésünk szerint a Wekerle-komány, kiegészítené magát két szocialista, egy kisgazda és egy kereskedő-iparos miniszterrel. Ez a kormány, kivéve az államforma kérdését és a Habsburg-házzal való kapcsolatot, az október 30-iki törvényes helyzet alapján állana. A közigaz-t gatás köztársasági formák között történne. Azok a körök, amelyek ezzel a tervvel foglalkoznak, úgy hiszik, hogy a szocialisták, bár e percben idegenkednek ettől a megoldástól, esetleg mégis bele fognak egyezni, mert fel fogják ismerni a kialakulandó helyzet nagy jelentőségét rájuk nézve. Kilépések, Kooperáció A polgári pártok fúzióját — mint ismeretes — a Lovászy-pártnak az a kis töredéke hiúsította meg, amely azt követelte, hogy a polgári blokkba csak az úgynevezett történelmi pártokat vegyék be Mi-kor azután így sikerült az alakulófélben lévő liberális polgári alakulatot felrobbantani, megpróbálták a helyzetet Friedrich javára kihasználni és az egész Lovászy-pártot a kormánynak szállítani. Ez a törek-vésük azonban kudarcotvallott. A párt egységesen állt Lovászy mögött, a közgyűlésen egyhangúan elfogadták a Lovászi által előterjesztett határozati javaslatot, aminek azután Balláék levonták a konzekvenciáit és kiléptek a pártból. Lovászy pedig a párt határozata értelmében, a mai nap folyamán érintkezést kereset Friedrichhel a kibontakozás érdekében. Értesüléseink szerint az érintkezést Polónyi Géza közvetítette, aki felkereste Friedrichet és arra kérte, hogy foglalja írásba azt az elvi programmód, amelynek alapján hajlandó a kormányon kívül álló polgári pártokkal együttműködni, Friedrich ezt megígérte Polónyinak. Varjassy Lajos, a nemrég alakult liberális polgárpárt egyik vezető férfia kilépett a pártból és belépet a demokrata pártba. Varjassy reméli, hogy a liberális polgárpárt nagy része követni fogja. A tárgyalások ez ügyben már megindultak. í ,j A Nagy György, vezetése alatt álló Köztársa- sági párt már napok óta keresi az összeköttetést a Lovászy-párttal. Azt is beszélik, hogy Balla Aladár,' uj pártot akar alakítani sokorópátkás Szabó Istvánnal. a, • ' • j j Egyszóval: a polgári pártok újjáalakulása nagy erővel megindult. Ebben a mozgalomban a pártoknak tekintetbe kell venniük az entente han ,gulatát azokkal a politikusokkal szemben, akik a háború alatt támogatták a háborús magyar kormámyokat. Keserűen tapasztalhatta ezt gróf Andrássy Gyula is, aki sajnos hiába szerkesztett memorandu- s mókát Svájcban, mégse tudta megnyerni az entente szimpátiáját. Legújabb könyvujzságok. Megrendelhető a Világ A következő időközökkönyvosztályában. ben Jelennek Szeptember 16-án: Maupassant: Holdvilág1. Tíz eredeti francia rajz-melléklettel, Bodó Pál forditása. Ára 16 K. Október 3-án: Maxim Gorkij: Egy élet regény©. Lendvai István forditása. 36 K. Október 10-én: "Wassermann: Fuchs Ilenáta. Szederkényi Anna forditása. Kegény két kötetben. Ára 31 korona, Október Xtrón: Jean Christoph Farréban. A regényciklus három teljes kötete. 1. A piaci vásár. Ara 13 korona. 2. Antoinette. Ara 12 kor, 3. Egy párisi ház 7ára 18 kor. Rózsa Géza fordítása: A három kötet együtt 48 korona.