Világ, 1919. október (10. évfolyam, 96-122. szám)
1919-10-18 / 111. szám
Rendelet Az engedélyezett gyűléseken a fölvállalt kötelezettségek nem teljesítése végett, minden eddig már engedélyezett gyűléshez az engedélyt ezennel visszavonom. További intézkedésig semmiféle gyűlésekre engedélyt nem fogok adni, tehát ezirányú kérvények be nem nyújtandók. Fölhívom a közönség figyelmét azon tilalomra, hogy az utcán minden csoportosulástól tartózkodjék. Háromnál több személy az utcán, együtt nem állhat. Az ezen rendelet ellen vétők két évig terjedő ,börtönnel vagy tízezer lej pénzbírsággal, avagy mindkettővel lesznek sújtva. Ezen rendelet folyó évi október 14-én lép érvénybe. ■ . ■ Budapest, 1919. október hó 14-én. A budapesti román kir. csapatok parancsnoka. Mesoiu s. k. tábornok. A lélek válsága Nevetséges dolog azt mondani, hogy minden, ami nem fehér, az már fekete; botorság azt mondani, hogy mert Borgiák is ültek a pápai széken, ezért a keresztényi eszme elveszítette az erkölcsi alapját; de szintigy ép észszel nem lehet mondani, hogy mert a Károlyi-rezsimet félretolta a proletárdiktatúra, ezért már most az októberi forradalom maga sem volt erkölcsi és történelmi szükségszerűségek kifejezője, múlt bűnök likvidálója és az észszerű haladásnak kikerülhetetlen lépcsőfoka. A Carillon nem harsoghatja túl a Marseillaiset és Marat nem járathatta le a „szabadság-egyenlőségtestvérség“ lelkéből* gyökeredző jelszavát. A külpolitika álmos nemtörődömsége katasztrófába sodorhatta az októberi forradalom külpolitikai reményeit, ámde az októberi forradalom nem egy-két ember puccsa, hanem a vérig kínzott, legmélyebb erkölcsi érzéseiben megcsalt néplélek elemi kitörése volt (ezt akkor mindenki, minden kényszer nélkül elismerte és hirdette); gigászi sóhajtás volt egy ötszázados hazuglelkű elnyomatás s egy félszázados természetellenes politika terhe alatt, amitől mindkettő összeomlott. Az orkán letép egy cégtáblát s ez lehulltában agyonüt egy járókelőt; vájjon a cégtábla, vagy éppen annak a festője az oka az orkánnak? Badar és képtelenül rövidlátó leegyszerűsítése hatalmas, szinte tullerikus erejű katasztrófáknak az a nézet, amely az októberi forradalom mögött rejlő őserejű megújhodási vágyat egyikét ember csinálmányának ítéli és mert ez az egy-két ember talán gyengének, a helyzet súlyához nem hozzánőttnek bizonyult, azért az egész nagy, diadalmas ébredést rövid uton letagadja. Csinálhatnak bármit, a Habsburg-uralom visszaállításától a forradalom szereplőinek lenyaktilózásáig; oktalan vörös és fehér reakciók egy ideig még feltartóztathatják az új élet megszilárdulását, de a régi poshadás kipusztult, azt többé sem formailag, sem lényegében viszszacsinálni nem lehet: ezzel számoljon le mindenki! És számoljon le vele elsősorban a magyar művelődés minden tényezője. Minden kultúra gazdasági, politikai és erkölcsi feltételek eredője s ami legkisebb változás e feltételekben jelentkezik, az nyomban lerajzolódik magán a kultúrán is. Az októberi összeomlás pontot tett a 19. századi plutokratikus túlfejlődés mögé. És pedig nemcsak nálunk, hanem mindenütt a világon. Csak nálunk nem mentek elébe,, a külföldön pedig idejében meglátták. Amerika a népszövetség első munkafeladatául a nemzetközi munkásjóléti intézkedéseket és a bérviszonyok nemzetközi rendezését tartja. Franciaország Olaszországgal köt munkabéregyezményt. Olaszország királya pedig a családi vagyonát ajánlja fel munkásjóléti intézményekre és engedelmet kér a parlamenttől, hogy civillistájának leszállítását kérelmezhesse. Nálunk is — megkésve bár — be fogják látni, hogy az 1918. év egy gazdasági korszak befejezője volt: új gazdasági tényezők fogják a kultúrát irányítani. Politikai téren: többé nem egy centralista, népünk lelkétől idegen udvar igényei fogják művelődésünk lehetőségeit letördelni. Tudományosságunknak életcélja is megváltozott ezzel: előfeltételeiben és céljaiban s ezért módszereiben is feltétlenül demokratizálódik egész kultúránk. Művelődésünk erkölcsi reformja pedig adva van abban a percben, mihelyt sem mammonista, sem politikai tekintélyek miatt nem szorulunk kocsonyagerincü kulturemberekre. E változott — éspedig nem csupán néhány ember által változtatott, hanem világpolitikai eltolódások következtében alapjaiban változott — előfeltételek, amelyeknek tehát szimbolikus kifejezője az októberi forradalom, a magyarság civilizatorikus törekvései számára is új célkitűzéseket teremtettek. A demokratikus átalakulás magával hozza, hogy szellemi életünk a fölös és átöröklött tekintélyek imádása helyett, az egyénnek az állammal szemben változott helyzete értelmében, az egész néplélekben közös érzések előtt való felelősséget fogja uralni. Népünk, immár saját talpára állítva, ha heroikus életfelfogásra kényszerül, az eszisiékért való önfeláldozás és a teremtő alkotás vágyában égő életére. Gazdasági életünk változott nemzetközi alapjai arra kényszerítenek, hogy szemünket a más népek ki-*iegészítő tulajdonságainak megfigyelésére szoktassuk s ezzel természetszerűleg be fogjuk látni, hogy a helyesen értelmezett kulturális nemzetköziség nem ellentéte, hanem magasabb emberiességi fokozata a nemzeti eszmének. S az erkölcsi alapok átalakulása az uralkodók és osztályok előtt való, szolgai lebomlás s az, ezzel együtt járó kényelmes, de elpetyhítő nyugalom helyett az igazság terhetlen keresését tűzi ki művelődésünk céljául. „A sors — mondja Emerson — minden szellemnek szabad választást enged igazság és nyugalom között. Válasszad, amelyik tetszik, de mind a kettőt nem kaphatod meg. A két pont között támolyog az ember ide-oda, akár az inga. Aki kényelmesen akar élni, ám válassza az első vallást vagy bölcsészeti rendszert, amelyik éppen a kezeügyébe akad, azzal nyugalmat, kényelmet és jólétet nyer; az igazság elől azonban elzárja vele az ajtót. Akiben viszont túlnyomó az igazság érzete, az künn marad a viharos tengeren, távol a biztos kikötőtől. Az igazságot szenvedéllyel szerető ember vérző lábbal kénytelen a viruló föld kerekségét végigtaposni, hogy végre megtalálhassa azt az embert, aki neki megmondhassa, hogy mi az az igazság.“ Ha az októberi forradatom, mint a nagy világátalakulásnak parányi, de elemi része, csak kissé is hozzájárult, hogy a magyar néplélek s a magyar kultúra, valamint annak hordozói szívükben így átalakuljanak, hogy újra heroikus önfeláldozás, altruista ember szeretet é, az igazságnak befolyásolhatatlan keresése legyen rajtuk úrrá, akkor az októberi forradalom hordozói szívesen és némán fogják zsirondi sorsukat elviselni, mert tudják és lelkiismeretükkel érzik, hogy a magyarság vérkeresztségében elhullott vércseppek ők voltak. Cenzusát: C&nszztzerke^ztoség ^ e^^ kia^ JEBji&re hírd^téself ^ fe^^ Budapp X. évfolyam Budapest, 1919 SZOMBAT október 18. 111 -ik szám ULFO L, D Pétervárt harc nélkül feladják Bezárták a népbiztosságokat — Az orosz szovjet uralom összeomlása — 33.000 fogoly Turkesztánban Berlin, október 17. A Deutsche Allgemeine Zeitung jelenti Kopenhágából. A Gacsina elfoglalásáról szóló hírek megerősítik azt a benyomást, hogy az oroszországi szovjet uralom az összeomlás küszöbén áll. Mint Révaiból jelentik, a pétervári bolseviki minisztériumok már október 9-ike óta zárva vannak. A városban megszűnt minden munka. A Dagens Nyheter helsingforsi jelentése szerint elhatározták, hogy harc nélkül feladják Pétervárt, minthogy a hadsereg nem hajlandó a várost védeni és különben is a csapatok közt minden fegyelem megszűnt. Hága, október 17. A Times október 12-iki híradása szerint Turkesztán keleti részében legyőzték a vörös hadsereget és megadásra kényszerítették. A foglyok száma hír szerint 33.000. Helsingfors, október 17. Ideérkezett jelentés szerint az észak-nyugati hadsereg folytatja előnyomulását és a bolsevikok csak gyenge ellenállást fejtenek ki. A támadás zavartalanul folyik, de számítanak rá, hogy a bolsevikok makacsul fogják védeni Pétervárt. Itt bolgár kormány alakult Sztambulicszkij miniszterelnök Páris, október 17. (Szikratávirat) A bolgár békedelegáció két jegyzéket terjesztett a legfőbb tanács elé. Az egyikben közli, hogy Sztambulinszki vezetésével új kormány alakul. Egyben tájékoztással szolgál az új kormány külpolitikájáról. A második jegyzékben közli, hogy Tódoron, aki továbbra is Bulgária delegátusa maradt, visszatér Párisba. A Sztambulinszki-kormány folytatni kívánja az előző kormány politikáját. Magyarán, az új külügyminiszter, aki régebben Bulgária oroszországi és angliai követe volt, híve az ententenek. A belpolitikában az új kormány azokra a pártokra támaszkodik, amelyek az előző kormányt támogatták, a szociáldemokratákat kivéve. Ausztria amerikai Hübsonszág Egry pénzcsoport segítsége a valutarendezésnél — Ausztria még mindig: Németországhoz akar csatlakozni Bécs. október 17. A Wiener Mittags post jól érte, spit entente forrásból azt az információt kapta, hogy nemzetközi, legfőképpen amerikaiakból álló pénzeső, port késznek nyilatkozott hosszúlejáratú hitelt és a valutarendezésnél segédkezet nyújtani Német Ausztriának mélyreható pénzpolitikai feltételek teljesítése esetén. Berlin, október 17. A bécsi lapoknak a Wiener Abendpost-ban a Németországhoz való csatlakozás kérdésének dolgában tegnapelőtt este megjelent hivatalos közleményéhez fűzött fejtegetéséről a Deutsche Allgemeine Zeitung a következőket írja: E kommentár újólag bizonyságát szolgáltatja a kapcsolat jogosságának, amit az entente az Ausztriára és ránk rótt feltételekben egyszerűen figyelmen kívül hagyott. Részünkre így nem marad más hátra, minthogy helyeselhetjük az osztrák kormány állásoglalását, mely elég nehezen