Világ, 1919. október (10. évfolyam, 96-122. szám)
1919-10-26 / 118. szám
4 1919. október 56. VILÁG ....... ............................. " "■ «I.».. II ■ Rose Morgan French Budapesten Meg akarja menteni a csecsemőket — Előadást tart eddigi akciójáról. Ismerteti a valuta spekulációt, amely miatt elpusztulnak a magyar gyerekek is (A Világ tudósítójától.) Budapestnek két hét óta nagyon, érdekes vendége van: Rose Morgan French asszony, előkelő amerikai úrhölgy, aki a sokat emlegetett gyermekélelmezési akció egyik megindítója és támogatója. A blokád nyomorát legjobban megsínylő német, osztrák és magyar gyerekek érdekében már 1915 óta dolgozik. Komoly szerepe volt az entente-országokban működő béke-liga létrehozatalában és emberbaráti akcióiban. Mindjárt Amerikában kezdte, San Franciskóban, majd Londonban és Svájcban agitált. Részt vett a zürichi npkongresszuson, a hágai békegyűlésen és beszédei mindenütt feltűnést keltettek. A háború megszűntével egész energiájával a blokád alatt szenvedett országok gyermekeinek felsegítésére törekedett. Bejárta legutóbb Bécset, Prágát és ott szerzett szomorú tapasztalatai után Budapestet kereste fel. Két hete tartózkodik Pesten Rose Morgan Frenchman-franciskói úriasszony, aki egész megjelenésében kedves és közvetlen nagymamás jelenség. Bájosan és mosolyogva beszél terveiről a szegény, szenvedő, éhező európai apróságok amerikai nagymamája, aki a következőkben mondotta el eddigi tapasztalatait: — Tulajdonképpen még semmit se láttam Magyarország nyomorából, de az a Semmi is, amit hivatalosan mutattak, teljesen kétségbeejtő. Két héttel ezelőtt autón Bécsből érkeztem, ahol elképzelhetetlen nyomorúságot láttam. Első utam (Jsiller ) népjóléti miniszter úrhoz vezetett, aki egy Bossányi nevű utat adott mellém. Kísérőmmel egy-két gyermekkórházat jártam be, láttam a gyermekmenhelyet és megdöbbenve állapítottam meg, hogy egy gyerekágyban négy egészséges gyerek is fekszik, akiknek semmiféle fehérneműjük nincs. Papírruha, papírlepedő, papírpelenka, a gyerekek stafirungja, ami kisebzi a gyerektesteket és tönkreteszi az egészségeseket is. Azonnal összeírtuk a gyermekmenhely szükségletét, amely a következő: Kimutatás t budapesti ált. gyermekmenhelyben szükséges felszerei ... " - lesi tárgy és anyagokról. A budapesti áll. gyermekmenhely intézetben mintegy 100 gyermek, a telepeken mintegy 20.000 gyermek van gondozásban. — De ne gondolja, hogy a gyerekek ellátására Magyarországon csak ez a szükséges. 40—50 kórház van még, amelyek legalább ennyit igényelnek mint a menhely , függetlenülazoktól a gyermekektől, akik magánhelyeken nyomorognak. Ezeket a szükségleteket a lehető legrövidebb időn belül el fogjuk juttatni a magyar gyerekek részére. — A liga és a kórházak meglátogatása után látogatást tettem, közélelmezési miniszteri urában is. Itt is végtelen szomorú és elkeserítő adatokat bocsátottak rendelkezésemre, így többek között adtak egy kimutatást, hogy Budapest naponta csak gyermekek és betegek részére 80.000 liter tejet igényel és ebből alig kap fővárosuk 40.000 litert. A kimutatás bebizonyítja, hogy a csecsemők és betegek napi ellátásához legkevesebb 35.000 liter tej hiányzik naponta. Beszélgetésünk során elmondotta még Mrs. Rose Morgan French, hogy gyermeksegítő akciójuk tulajdonképpen kapcsolata egy komoly angol politikai mozgalomnak, amely absolut békét akar létrehozni az államok között. Ennek a politikai mozgalomnak az élén lord Parmoor áll, lord Beauchamp Mr. R. D. Holt, Mr. Israel Zangwill, Mrs. Asquith ismert előkelő nevekkel. Legutóbb Londonban az Albert Hallban tartott ez a politikai alakulás hatalmas irányú meetinget, amelyen a blokád teljes megszüntetését követelte. Ennek a gyűlésnek volt közvetlen eredménye, hogy Ausztria és Németország hivatalos blokádját feloldották. Hogy a blokád mégis tart, azt csak a hatalmas valutaeltolódások okozták. Ez a komoly oka, hogy nem lehet élelmet szállítani az osztrák, a német, a magyar gyerekeknek és a valuta-sekulánsok miatt kell ezer és ezer csecsemőnek elpusztulnia. Különben Mrs. Rose Morgan French ezekről a kérdésekről The child as conciliator of nations (A gyermek mint a nemzetek kibékítője) cimen októl Nagy lepedő M,‘ 1000 drb ' Gyermeklepedő 4000 „ Csecsemőlepedő 2000 „ j t; Pelenka 10.000 „ jr |Gummivászon 1 500 m. I. Lázhőmérő 1000 drb )‘ Gummiszopóka 5000 „ Mullpólya 10.000 mtr » . Vatta ' 500 kgr bér 27-én, hétfőn, este 6 órakor a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában előadást is tart. A kitűnő amerikai úrhölgy a gyermeknyomor alapos áttanulmányozására még pár napig Budapesten marad. ■aapir»imit umiiiffc— KÜLFÖLD fiz orosz szovjettel nem tárgyalnak a németek „Vilmos császár nagy dilettáns volt“ Berlin, október 25. A nemzetgyűlés tegnapi ülésében Hausmann képviselő kijelentette, hogy Vilmos császár nagy dilettáns volt; ő volt az oka annak, hogy Németország politikájában mindig bizonytalanul ingadozott Anglia és Oroszország között, egyszer háborúval fenyegetődzött, másszor ismét békés szándékait hangoztatta. Németország vissza kell, hogy hódítsa és vissza is fogja hódítani helyét, de nem háborúval, minthogy önmagában nem folytathat háborút és szövetségestársai nincsenek, hanem gazdasági rátermettségével. Németország világpolitikájának ehhez kell igazodnia. Müller külügyminiszter a következőket mondotta: Oroszországban a viszonyok annyira kuszáltak, hogy vele világos politikát egyáltalán nem lehet folytatni. Amíg nem lesz biztosítékunk arra, hogy a szovjet kormány nem avatkozik bele Németország belső ügyeibe, mindaddig nem fogjuk Oroszországgal az érintkezést újból felvenni. Az orosz közgazdaság szét van zúzva, a szállítási viszonyok lezüllöttek. Közgazdasági előnyöket tehát nem várhatunk Oroszország részéről. A nyugatorosz kormányt nem ismertük el. A nemzetgyűlés végül elfogadta a külügyi költségvetést. Jugoszlávia magának követeli a pécsi szénbányákat. Párisból jelentik: A Petit Párisiénája: A jugoszláv békedelegáció nemrégiben jegyzéket intézett a legfőbb tanácshoz, amelyben azt a kérést fejti ki, hogy a magyar békeszerződésbe vegyék fel azt a rendelkezést, amely szerfot a pécsi szénbányák kitermelése Jugoszláviának kizárólagos joga. Az angol kormányt leszavazták, Londonból jelentik. Az alsóház tegnap javaslatot fogadott el, amely a külföldiek Nagybritanniába utazásának korlátozásáról szóló törvényt módosítja. Ennek a javaslatnak elfogadása, ami 185 szóval, 118 ellenében történt meg, a kormány vereségét jelenti. A kormány kívánságára a Házat hétfőre napolták el. Az új angol külügyminiszter Londonból jelentik: Balfour helyébe lord Curzont nevezték ki külügyminiszterré. Az osztrák nemzetgyűlés vitája a kormány programOmjáról, Bécsből jelentik: A nemzetgyűlés ma kezdte meg a vitát az államkancellárnak és a pénzügyi államtitkárnak nyilatkozatai felett. A vitának főtárgya a koalíciós programra, amelyet a szociáldemokraták és keresztényszocialisták védenek, a nagynémet szónokok azonban lenézően bírálnak. Straffner képviselő kijelenti, hogy a nagynémeteknek az új kormány iránt sincsen bizalmuk. Bauer képviselő helyteremti, hogy a vagyondézsmánál a német mintát követik és objektív módszert követel, amely megadja az államnak a lehetőséget, hogy ne csak bankjegyeket és hitelleveleket, hanem más értékeket, így bankrészesedéseket, jelzálogokat, aranyat, ékszert stb. is követelhessen és hitelének megteremtésénél felhasználhassa. Friedmann polgári demokrata a munkástanácsok túlkapásai miatt panaszkodik. Gürtler keresztényszocialista megállapítja, hogy a keresztényszocialisták csak az állam érdekében és nem pártpolitikai okokból csatlakoztak a koalícióba. A vitát kedden folytatják. A békeszerződés vitája, az amerikai szenátusban, Amsterdamból táviratozzák. A Radiosajtóiroda jelentése szerint az amerikai szenátus ismét megkezdte a békeszerződés vitáját. Johnson szenátor erélyesen támogatta a módosított indítványokat, amelyek szerint az Egyesült Államoknak ugyanannyi szavazatot kell kapniuk a népszövetségben, mint Nagybritanniénak. Az Unió nem engedheti meg magának, hogy egyetlen ország legyen az egész világon, amelynek cselekedetei önzetlen, altruista okból indulnak ki. Megoldották a bajor kormányválságot. Münchenből jelentik: A bajor kormányválságot az eddigi minisztérium megtartásával oldották meg. A parasztság nem fog részt venni a kormányban. Vasárnap Az idők járása A Meteorológiai Intézetben — Milyen idő volt száz évvel ezelőtt ? — Nincs prognózis /A Világ tudósítójától. Budapest lakói most fázósan húzzák össze magukat. Nincs se szén, se fa és ami csekély készlet beszivárog a városba, az méregdrága áron kapható. A főváros lakosságának háromnegyed része a legborzalmasabb télnek néz elébe és most csak az a kérdés, hogy milyen időjárásra van kilátásunk? Szenet nem kapunk, a fák irtását betiltották, egyedien reménységünk tehál a kedvező időjárás. Künn jártunk az Országos Meteorológiai Intézetben. A Bach-korszak híres botanikusáról*, Kitaibel Pálról elnevezett utcában van az intézet. Gyönyörű, monumentális épület, mellette a rovartani és állatélettani intézet modern palotái. Hűvös, reggeli szeles idő uralkodik errefelé. A meteorológiai intézet toronyszobáinak tetején elhelyezett műszeilek berregnek. Benn a palotában mélységes, klastromi csend fogad. Széles folyosók és lépcsők vezetnek az emeletre, melynek tükörablakain Budapest ragyogó panorámáját látjuk. A szobákban tudósok, fizikusok és matematikusok dolgoznak, számítgatnak, méneslérnek ismeretlen vonalzókkal. Rettenetes hideg uyakodik itt fönn a magasban, ahol szelíd életű tudósok magyaráznak- a nap, a hold, a levegő, meg a föld járásából. Bevezetnek a fogadószobába. A falakat pompás felvételek, fényképek tarkítják. A régmúlt idők jóságos arcú tudósainak arcképcsarnoka ez, tele misztikummal. Közöttük sok a pap. Az égi testek járásával legelsőbben ők foglalkoztak és távol Ausztráliában, Kínában és Fokföldön a most is a jezsuiták fáradoznak a földön kívül álló természettani jelenségek megfejtésével. A budapesti meteorológiai intézet igazgatója, dr. Róna Zsigmond, a fizika és matematika érdemes professzora. Bizalmatlanul fogad, de később felmelegszik és tudományának minden készségével magyaráz. — A háboru — mondotta Róna igazgató — megakasztotta munkánkat. Azelőtt érintkezésben állottunk a világ valamennyi intézetével és bulletinjeinket pontosan kicseréltük. Sok anyagot kaptunk Hamburgból, a Seewarte-tól, Bécsből és a skandináv államokból. A külvilágtól most el vagyunk zárva és még a magyar állomások jelentéseit sem kaphatjuk meg. Pedig a háború előtt kétszáz olyan megfigyelő állomásunk volt, amelyek több elem megállapításával foglalkoztak és volt, ezenkívül 1200 állomás, ahol csapadékmérést végeztek. Horgonyjelentéseket most csak a Dupántul néhány állomásáról, Keszthelyről, Tapolcáról, Szombathelyről kapunk és ezekből bizony tudományos értékű következtetéseket és megállapításokat levonni nem lehet. Bulletineket nagyobb példányszámban most már nem is adunk ki s várnunk kell addig, amíg az európai távhóforgalom teljesen felszabadul. Dr. Róna Zsigmond igazgató kérésünkre megengedte, hogy a laboratóriumokat és az intézet megfigyelő állomásait megtekinthessük. Marczell György professzor volt szíves szakszerűfelvilágosítást adni és az ő kíséretében, szemléljük meg az intézet mintaszerű berendezéseit. Marczell típusa a tudós tanároknak. Huszonnyolc esztendeje dolgozik ebben a metterben és jelenleg az aerológiai osztályt vezeti. A dolgozószobájába megyünk. Könyvtárában régi rósiánsok között keresgél. — Több, mint száz esztendős feljegyzéseket talál itt. Elrakjuk és becsben tartjuk ezeket az írásokat, amelyek letűnt századokról beszélnek. íme, itt, van az 1811—12. évről készült évi jelentés. Marczell tanár elsárgult könyvecskét tesz elém. „Az idő Viszontagságának és más Dolgoknak Jegyzéset" olvasom a könyv fedőlapján. Érdekes feljegyzéseket találok a ..Befejezés“ című rovatban. „A kikelet — írják a ludboll akkori forgatói — se igen nedves, se igen száraz irtni való és ugyan ezért és a’ Téli nedvességért, mely a’ Földben elég maradt, lehetett jó termékeny esztendőt reményleni, a’ mint alkalmasint majd egész Európában be is tellyesedett, kivévén Magyar Ország némelly részeit.. .“ A krónikás majd igy folytatja: „Többi részeit Magyar Országnak, de kivált Német, Francia, Olasz, Burlaid és Orosz Országokat tekintvén a gabonára nézve ezen esztendő termékeny vala, mellyet a Jószágnak oltsósága elegendőképpen megmutat...“ Nézzük, milyen időjárás volt 1819 október 25-én, Marczell professzor vastag foliánst húz elő a könyvesállvány rekeszéből. A vaskos könyv fakult lapjain számoszlopok sorakoznak egymás mellett. — Száz esztendővel ezelőtt? — tűnődik a tudós professzor és finom ujjaival rámutat a halvány. Írásra — Ugyanolyan időjárás volt, mint ma, borult és szomorú. „1819 október 25-én reggel béborult, szomorú, későbben csepegett az első, több ízben délre felhős napfény, melly eltűnt vala“ — olvasom. Jelentésben: Elhagyjuk az emlékek gyűjteményét. Szulalépcsőkön haladunk fel. Az első számú torony , fa az aerologiai osztály laboratóriuma. A szá'm apró, finom mivű szerszámok, kosaracskák ernyők szolgálják a tudósé-