Világ, 1919. december (10. évfolyam, 149-173. szám)
1919-12-02 / 149. szám
~ 1919. december 13. VILÁG ékos részletek bizonyára nem érdeklik önöket, tisztelt választóim, mint pl. talán az sem, hogy mit tettem vagy nem tettem a tűrhetetlen drágaság leküzdésére, stb. stb. Engedjék meg, hogy e beszámolóm alapján újólag az önök bizalmát kérjem a magam politikai útjához; engedjék meg, hogy abban a tudatban folytathassam eddigi parlamenti működésemet, hogy az mindenben harmonikusan azonos az önök politikai felfogásával és mindenben követi a józanság és az önök érdekeinek kívánalmait. Engedjék meg, hogy az elkövetkező választási harcban én vihessem diadalra az önök zászlaját, amelyen öntudatos büszkeséggel ott ragyog a felírás: a nemzet újjászületése. ft pártok ktcsoportosulása A politika eseményei (A Világ tudósítójától.) A nemzeti párt megbizottói ma folytatták fúziós tárgyalásaikat a munkapárttal. ..A nemzeti párt részéről a megbeszéléseken E. Abrahám Dezső, Dingha Béla, Kmelty Károly, Lévay Erimó és Bariba Albert vettek részt. A munkapártot Lukács László, báró Ghillány Imre, gróf Wenckheim László, báró Perényi Zsimond, báró Kürtng Lajos és Ráday Gedeon képviselték. Mindkét oldalon hangsúlyozzák, hogy a tárgyalások kedvező mederbe terelődtek és remélik, hogy Már már holnap vagy holnapután be is fejeződnek. A mai nap folyamán általános elvi alapon tárgyaltak, de itt kitűnt, hogy a két párt programmja teljes egészében fedi egymást. A mai tárgyalásokon személyi kérdések konkrét formában nem merültek fel. A nemzeti párt kiküldöttei követeléseiket a munkapártiak kérésére írásba foglalták és ezt holnap nyújtják át. Értesüléseink szerint különben ezekkel a tárgyalásokkal függ össze Lovássynak a békedelegációban való részvételre történt felkérése. A létrejövő új párt kétségtelenül erős ellenfele lesz a keresztény nemzeti egyesülés pártjának a választásokon. Súlyosbítja ezt a helyzetet az, hogy a bár szintén keresztény alapon szervezkedő kisgazdaság szintén különállóan vesz részt a választásokon. A miniszterelnök tárgyalása a szociáldemokratákkal terelnek Peyer Károly népjóléti miniszterrel, Miakits Ferenc államtitkárral folytatott tárgyalásokat a szociáldemokratáknak a cenzúra kezelésére, a gyülekezési, sajtó és általában a választási mozgalmak szabadságára irányuló követeléseiről. Ezen a tanácskozáson a szociáldemokrata párt részéről Farkas István, Bíró Dezső és Kabók vettek részt. E tárgyban különben holnap délután minisztertanács lesz, amelyen Peyer népjóléti miniszter előterjesztésére az internáltak és a munkanélküliek ügyével is foglalkoznak. A kisgazdái külön vesznek részt a választásban A két kisgazdapárt egyesülésének politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak. Az egyesült kisgazda- és földrajves párt ugyanis önállóan picgy bele a választási küzdelembe és remélik —amint ezt különben Rubinek földművelésügyi miniszter és nagyatádi Szabó István Kecskeméten ki is jelentették — hogy nagy többségben fognak bejutni a nemzetgyűlésbe. A kisgazdák a vidéki kerületekben, ahol többségben érzik magukat, ellenjelölteket fognak állítani a keresztény egyesülés pártjának, ami az utóbbiban jogos aggodalmat ébreszt a választások kimenetele iránt. A keresztény egyesülés pártja különben már felismerte a kisgazdapártok egységes fellépéséből származó veszélyeket s ezért fokozott mértékben lát a választások előkészítéséhez, ami azonban a kisgazdák szerint nem befolyásolhatja az eredményt. A kisgazdák egy pártba való tömörülése annál váratlanabbul érte a keresztény egyesülés pártját, mert a koncentrációs kabinet megalakítása előtt abban reménykedtek, hogy sokorópátkai Szabó István pártjának mandátumai a keresztény egyesülés pártjának táborát fogják erősíteni. A megváltozott helyzet mimiá kicsetre nagyban rontott a keresztény egyesülés pártjának győzelmi esélyein. A demokrata párt készülődése a választásokra ajánlották fel. Márkus Jenő a jelölést elfogadta és zajos tetszéssel fogadott beszédében kijelentette, hogy a keresztény nemzeti demokrácia politikáját követi. — Magyarország — úgymond — ezer éves alkotmányánál, történelmi hagyományainál fogva keresztény őrsség és az új Magyarországot is keresztény alapon kell felépíteni. Kívánom azt a keresztény Magyarországot, amely a Krisztusi szeretet elvén épül fel, ahol az embert, mint embertársat becsülik s ahol nem türelmetlenséggel, nem felekezetiviszálykodással, hanem megértéssel, az erény hirdetésével és gyakorlásával óhajtják kiépíteni a keresztény erkölcsöt és világnézetit. Hirdetem a magyar nemzeti eszmének izzó szeretetét, a magyar szent koronának nemzetfentartó erejét és Magyarország termetéhez való törhetetlen ragaszkodásunkat. Hirdetem a demokráciát, a szabadelvűséget. Kossuthnak, Széchenyinek, Eötvösnek Magyarországot, a jogegyenlőséget és szabadságot, nemzetfentartó osztályoknak szeretetét s a szociális haladást. A XV. (fő.) választókerület nemzeti demokrata pártja f. hó 30-án az Andrássy-kávéházban megtartott igen népes értekezletén Vass Károly asztalos mester ajánlatára dr. Kiss Ferenc ny. kerületi elöljárót a kerület nemzetgyűlési képviselőjének jelölte. Az egyesült Kisgazdapárt zászlóbontása Rubinek Gyula programmbeszéde. Az egyesült kisgazda és földralvespárt vasárnap bontotta ki zászlaját Kecskeméten, amit eddig a román megszállás miatt nem tehetett meg és ugyanekkor Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter, a város képviselőjelöltje, programmbeszédet mondott, subineket és két gazdaminiszter-társát, rendkívül nagy lelkesedéssel fogadták a Dunántúlon. Útjuk valóságos diadalút volt. Minden állomáson lengő zászlókkal, cigányzenével, virággal, bynanusszal várták a kisgazdák és földmivesek. Kecsekeméten Jlajthényi Béla polgármester lelkes szavakkal köszöntötte Rubinek Gyula minisztert, aki válaszában azt a biztos reményét hangoztatta, hogy az Egyesült Kisgazda- és Földművespárt nagy többségre fog jutni a választásokon. A vendégek és a fogadásra megjelent előkelőségek hosszú kocsisoron lovas bandérium kísérete mellett robogtak be a városba. Az út elején virágdíszes diadalkapu fogadta az érkezőket. A bevonulás után nyomban kezdetét vette a népgyűlés, amelyen Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter tetezéstől és helyesléstől kisérve mondotta el programmbeszédet: — Tisztelt Polgártársak! —, mondotta a többi között. — Zászlót bontani jöttem ide. Zászlót, amelynek hívei megszaporodtak, mert a magyar gazdaközönség vezérei egyesültek alatta. A kisgazda, a földmivelőosztály vezérei belátták, hogy hazafias kötelességük egy és ugyanazon lobogó alatt egyesülni Magyarország jövő boldogulásának érdekében. Lehet, hogy kénytelenek leszünk elfogadni egy békét, amelyet erőszakkal reánk kényszerítenek, de nyíltan megmondjuk már előre, hogy mink Magyarország integritásából talpalattnyit sem fogunk engedni. Ha az entente megsérti a nemzeti érzést, semmibe veszi a hazafias érzést, lábbal tiporja gazdasági érdekeinket, vájjon van-e olyan hitvány ember, aki egy olyan békék, bele tudna nyugodni?! Mi igenis ki akarjuk küszöbölni a háborút, de csak a lehetőségek határán belül, vissza, akarjuk szorítani a tőke hatalmát, de nem kommunizálunk. — A társadalmi harcokat sohasem lehet kikerülni, jártak iskolába, megtanulták tőle, hogy az egész világ ránk mosolyog, ha mi mosolylyas ajkunkon megyünk elébe ... A Mama, Nőuralom, Fenn az ernyő, nincsen kas legsikerültebb alkotásai ennek a humoros szemléletnek. A ma délután 6 órára összehívott minisztertanácselmaradt. Ehelyett Huszár Károly minisztéziaszerűséget. Első önállóbb műve éppen a Rózsa volt, melyet 1840. nov. 30-ikán adtak elő először a Nemzeti Színházban. A darab tizenöt előadást ért és 1856-ban újították fel először. Ekkor már csak egyszer játszották. A Rózsa azóta, lekerült a műsorról. A hosszú pihenés azonban, azt hiszem, csak használt neki. Most mint régi színi életünk egyik legszebb emléke támadt fel. * Szigligeti azonban a magyarosodó pesti polgárságot nem történelmi vig,játékaival, hanem a népszínművel hódította meg. Könnyű ellágyulások, zenés betétek és dalok, a már érdeklő kérdések érintése és magyar levegő, ez kellett a még bizonyos mértékig kiskorú pesti színházi közönségnek s a népszínmű mindezt tudta adni. Szigligeti első népszínműve, a Szökött katona, egy csapásra kedvelné tette a Nemzeti Színházat s magát a szerzőt is a közönség előtt. A harc, mely idáig a német és a magyar színház között folyt, eldőlt végérvényesen ez utóbbi javára. Elég csak az egykorú lapokat forgatni, hogy meggyőződést szerezzünk arról az eddig példátlan sikerről, mit a Szökött katona elért. A Pesti Divatlap 1844-iki első számában olvassuk a következőket: ,,Nemzeti színpadunk az újév beálltával a Szökött katonával nyílta toll meg. Közönség a jeles darabnak bár tizenegyedszeri előadásán, még mindig folyvást tetemes számmal. A színház ki van világítva, s a páholyok egy-egy bokrétával felépitve, s mi több a nemzeti három színekkel nyomtattatott színházi cédulákon, egy csinos boldog újévi kívánat fogadó a belépőt." Ugyanerről az előadásról a Honderű így ír: „Színre került a katona, minden zugában annyira telt ház előtt, hogy mozdulni is lehetetlen vala- Öröm volt hallani a sok idegenajkunkat, mily részvéttel magyaráztatták maguknak ismerőik által a színpadon történők vagy tetszetősebb mondatok értelmét, meglátni a részvét könnyeit, a Szökött katona sorsa által annyi szép szemekben csillogókat". Nem egy forró vagy ünnepélyes esetnek volt diadala egy-egy Szigligeti-népszínmű a Nemzeti Szint Vasárnap X VII. kerület XIV. választókerületének polgárai az Erzsébetvárosi Demokrata Körben népes pártértekezletet tartottak, amelyen Ugrón Gábort jelölték képviselőnek. Ezután a pártértekezlet nagyobb küldöttséget menesztett Ugrón Gáborhoz, aki kijelentette, hogy a felajánlott képviselő jelöltséget elfogadja. A Liget-klubban ma délelőtt Czettel Gyula elnöksége alatt több mint ezer választópolgár részvételével értekezlet volt, melyen a XVI. választókerület képviselőjelöltségét Róna Sándor indítványára, egyhangú lelkesedéssel dr. Márkus Jenő volt városi tanácsnoknak házban. A Két pisztoly, a Cigány, a Csikós, Sánd feledhetetlen színpadi alkotásokra adtak alkalmat színészeinknek, kiknek egykor előadásaikban apáink és nagyapáink gyönyörködtek. A népszínmű és a történelmi dráma volt az, melyen keresztül jó- és balidőkben Szigligeti lelkesítő vagy felejtető megindulásokba leginkább tudta ragadni közönségünket. Ezért nem csupán színművek ezek, hanem életek és forrásai a nemzeti léleknek, megélt hangulatok, melyek már örökké öröklődnek az eljövendő generációk érzelmi életében. II. Rákóczi Ferenc fogságát 1849-ben, az elnyomatás legszomorúbb napjaiban adta a Nemzeti Színház. Kossuth Hírlapja e szavakkal emlékezik meg az előadásról: ,,Mi köszönetet mondunk Szigligeti úrnak, hogy éppen most jön darabjával s napi fáradalmaink után, mulatságra szánt pár órácskánkat arra használja fel, hogy felzaklassa ereinkben a vért s emlékezni tanítván bennünket, előkészitsen a jövőhöz." Konyolult mindenkinek szemébe, mikor a színpadról e szavak hallatszottak le: „Oh, Isteni Hiszen nekünk nincs hazánk! . . . Csak a szabadnak van hazája! • , — * E szomorú időkben irta Szigligeti a legjobb magyar bohózatok a Liliomfit. Ebben nem követi egy kritikusának utasításait sem. nem lebeg előtte semmiféle külföldi példa, egyszerűen csak önmagát adja és olyan emberekét, akiket szeret és úgy, ahogy ő látja őket. játékos temperamentuma frissességet és elevenséget tud adni az egész darabnak, első szótól az utolsóig. A vígjáték és különösen a bohózat felelt meg legjobban az ő művészi szemléletének. Úgyszólván egész életét a színpadon töltötte s főleg a kulisszák mögött. Az előtérben szavaló, pathetikus hősöknek és történeteknek mindig Seme előtt volt a visszája. Ezt a kettős tálást, a gesztust és annak titkos rugóját, a szót és a mögötte levő rejtett gondolatot átvitte az élet szemléletére is. Mosolygott akkor, mikor mások boszankodtak valamin és kacagott ott, hol mások dühöngtek. Lelke derűsen tükrözte vissza a mindennapi élet kuszáit, kínos vergődéseit s akik hozzá _ • _. Szigligeti színdarabjai a magyar kritikának majd félszázadon keresztül legkiadósabb anyagai képezték. Bajzától, Vörösmartytól és Szontaghtól kezdve egészen Péterig Jenőig nem volt egyetlen egy nevesebb kritikusunk sem, ki ne lett volna per-* lekedésben vele és ne adott volna neki tanácsot arra nézve, hogy miként írhatna is színdarabot. Leghevesebb vitái Salamon Ferenccel voltak és legkitartóbb, réginél lányosabb kritikusa Gyulai Pál volt. Termékenysége és sikerei nem csoda, ha féltékenységet keltettek itt-ott. Több mint száz darabját adták elő s ezek közül nem egy meghaladta a száz előadást, ami régen nagy szó volt. Huszonegy műve nyert pályadíjat, ami maga többet fesz ki kétezerkétszáz aranynál. De ha mások féltékenyek is voltak rá, ő maga a legszívesebb támogatásban részesített minden felbukkanó tehetséget. Több darabja bukott megd mint három más szinműkrónak összművet együttvéve, de ez egy cseppet sem vette el a kedvét. Maga a termékenység volt ő, válogatás és skrupulus nélkül való erő. Jónak és rossznak egyaránt a bőségszaruja. Nem egy darabját lefordították németre is, sőt a Cigány-t finnül is játszották a helsingforsi színházban, „Mustalamen" címen. Színnvei .1. fordításában. Mindezeknek a pontos összeállítása még db is hiányzik, minthogy nem akadt irodalomtörténetíró, ki megírta volna Szigligeti életét. _, * Remélhetőleg a Rózsa felelevenülése hozzá fog járulni ahhoz, hogy a színházak Szigligetit újra tervezzvék műsoraikra- Legalább is harminc olyan darabja van, melyet ma is el lehet és el kell játszani. Bizonyos, hogy a közönség, melynek egykor bálványa volt Szigligeti, ma is meg fogja találni vele a kapcsolatot. Index, Kedd