Világ, 1920. március (11. évfolyam, 53-78. szám)
1920-03-28 / 76. szám
Szerkesztésig is kiadóhivatal V., Andrássy út 47. szám. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 220 korona, félévre 1 l1 korona, negyedévre 06 korona, egy hóra 30 korona. A ,VILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 80 fillér.VILÁG M^fenck Budapesten * VIL#»Wp^j|i^lWibajj,'‘^Blockner Jn ^ijjgfjJwjJevJ^jiiipB^lTsa.Tenczer GyulaTHefiryraajosT Klein Simon és Tsa, Ledpeld Gyula, Leopold Cornél, Schawarz József, Síkray, Mezei Antal, Moise Rudolf, Eckstein. Beráthird. irodákban. Bécsben: Hassenstein és Vogier, M. Dukes Nacfef, Rudolf Mosse. Berlinben Rudolf Keltan, Berlin KV. Unter den Linden 40,41a — —1—ww——■MapswMwMwrqnrwsswnnnwwii ■■■ XI. évfolyam Budapest, 1920 VASÁRNAP március 28. 76-ik szám Fekete szerda Szerdán nagy baisse vájt*# semleges országok valutatőzsdéjén. EmtfST nem a korona és a márka árfolyamaJjíflTyatlot, sőt a márka elég szilárd maradt a‘f az ellenforradalom napjaiban és a Ruhr-vjjeK megmozdulásának hírére is. A fekete szerda a győztes országok valutáit viselte meg. A francia frank negyven, a líra harminc centimé alá sülyedt egy napra Svájcban. Másnap száz francia frankért ismét negyven svájci frankot adtak és néhány centime-ot, száz líráért pedig néhány centime-ot harminc frankon felül. De ez az egyelőre csak ideiglenes lehanyatlás a negyven, illetőleg a harminc alá a holnap kopogtatása volt, a holnapé, amely talán késik még, de nem múlik. Nitti sóhaja Európa gazdasági életének lezülléséről, a győztes és a legyőzött országok szolidáris összefogásáról, a régi világ politikai és gazdasági függetlenségének súlyos válságáról az egoismo sacro szava és nem az emberi szolidaritás nagy érzésének önzetlen megszólalása. A határvonal a legyőzött országok g gazdasági öszszeomlása és az olasz gazdasági élet kritikus helyzete közt kezd elmosódni. Ezért emleget a nemrég szintén szigorú Corriere della Sera most üldözési mániát és öngyilkos rövidlátást, mikor szóvá teszi azt, hogy a francia kormány még ma is ragaszkodik a versaillesi béke csorbítatlan végrehajtásához. Franciaország, amelynek nyomon kell követnie Olaszországot a gazdasági összeomlás guillotine-jén. A legfelsőbb tanácsnak Nitti indítványára és Nitti sugalmazása szerint készült kiáltványában a győztes hatalmak fájdalmas vallomást tesznek gazdasági jövőjük sötét perspektívájáról. A napóleoni háborúk huszonkét éve alatt hetvenöt százalékkal emelkedett az árak színvonala Angliában és csak nyolc év elteltével morzsolódott le a háborús drágaság. Az amerikai polgárháború mintegy száz százalékkal és tizenkét esztendőre hajtotta fel az árakat. Most az Egyesült Államokban 120, Angliában 170, Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban 300 százalékkal szökött fel az árak nívója, és egyelőre hétről-hétre emelkedik. Százharmincöt százalékkal kulminált a háborús drágaság Angliában, azután száztizenöt százalékra mérséklődött a fegyverszünet után eltelt hat hónap alatt, majd újból felfelé fordult a hullámvonal és elérte a százhetven százalékot a béke tizenötödik hónapjában. A hadikiadások és a bankjegyforgalomnak velük kapcsolatos megdagadása adták meg az egyik lökést az árak emelkedésének. Békekoronákban Anglia százhetven, Franciaország százhatvanöt, Olaszország hatvanhat, Németország kétszázharminc, az Egyesült Államok százhúsz milliárd adósságot köszönhet a háborúnak. Az angol államadósság tizenegyszeresére, a francia hatszorosára, az olasz szintén hatszorosára emelkedett 1914-től 1919 végéig. Angliában 1913-ban 720 millió bankjegy és 2900 millió aranypénz volt forgalomban, most a bankjegyforgalom közel tizenegymilliárd A francia bankjegyforgalom harmincnyolc, az olasz tizenhét, a belga öt milliárdra szaporodott 1919 végéig. És a pénzmennyiség emelkedésével fordított arányban tolódott el a termelés, tehát a forgalomba hozott áruk mennyisége. 1914-ben 1913-hoz képest még az Egyesült Államokban is visszaesett a széntermelés ötszáztizenhét millió tonnáról négyszázkilencvenötre. Angliában már jóval súlyosabb a hanyatlás: kétszázharmincnégy millió tonna volt csak tavaly a széntermelés, kétszázkilencvenkét millió helyett. Németország a versaillesi határok közt százhetvenhárom millió tonna kőszenet hozott a föld felszínére 1913-ban és százkilenc milliót 1919-ben. Franciaország huszonkét milliót, negyvennégy helyett. A legfelsőbb tanács nem folytatja statisztikáját, pedig még sok tanulságos adattal lehetne kiegészíteni a seregszemlét a háború rombolásai fölött. A háborúhoz pénz, pénz és újból pénz kell. Montecuccoli elcsépelt szava szerint: a gazdasági élet vérkeringésének fentartásához mozdony, mozdony és újból mozdony. Vasút,normális vasúti közlekedés nélkül megbénul a gazdasági élet. Márpedig a háború eleje óta még Angliaiján is tíz-tizenegy, Franciaországban huszonnyolc és Olaszországban harminckét százalékkal csökkent az üzemképes lokomotivok száma Sir Eric Geddes-nek egyik két-három hónap előtt tartott beszéde szerint. A háború megviselte a mozdonyállományt a győztes országokban is és a muníciógyártás következtében európaszerte szünetelt, vagylegalább viszszaesett a lokomotív építés. A széntermelés visszaesése már elég sötét képet fest Európa gazdasági helyzetéről és ez a kép még komorabb lesz akkor, ha a mezőgazdasági termelés és a gabonaprodukció területén bekövetkezett eltolódásokat nézzük. Itt két okból súlyosabb a visszaesés, mint a széntermelésnél. A háborús szénválság kiéleződése következtében a hadbavonult államok már a háború második-harmadik évében hazabocsájtották a frontokról a bányászokat: a mezőgazdasági termelés színvonalának fentartásához szükséges munkáskezeket nem lehetett hazabocsájtani, mert akkor elnéptelenedtek volna a lövészárkok. A kenyérmag árának maximálása volt a másik katasztrofális jelentőségű indítéka a gabonatermelés csökkenésének, mert a gazdák a maximált gabona elhanyagolásával áttértek olyan mezőgazdasági termények produkálására, amelyeknek árát nem nyomták le a kormányok. Ez így volt Magyarországon és Németországba csak annyira, mint Franciaországban és Olaszországban. Így volt és így van. A gabona felszabadítása a kenyér árának végzetes megdrágulását jelentené, a gabona árának hatósági megszabása pedig a kenyérhiány stabilizálását jelenti. Magyarországon például az 1912-ben aratott negyvenhét és az 1913-ban aratott negyvenegy millió métermázsa helyett 1918- ban már csupán huszonöt millió métermázsa volt a búzatermés. Csaknemilyen, arányban hanyatlott a német terméseredőkényi is, és 1919- ben közel húsz százalékkal arattak kevesebbet, mint az ötödik háborús évben. A német mezőgazdasági szakemberek egyetértenek abban, hogy idén újból jelentékeny lesz a visszaesés a múlt évvel szemben. Viszont a maximális árak megszüntetése nagyon kockázatos kísérlet. Tavaly augusztusban kísérlet gyanánt felvárakozott a külváros vendéglői előtt. És Liechlerstein idővel igazán ügyes népszónokká lett. A figyelmet és a csendet biztosította számára rangja, és a herceg halk, hideg hangja különös nyomatékott adott azoknak a drasztikus szavaknak, amelyekkel Liechtenstein mindig ugyanarra az egy okra vezette vissza az osztrák nép minden baját. Liechtenstein herceget nagy, igen nagy felelősség terheli az osztrák császárság katasztrofális összeomlásáért. Liechtenstein herceg ,barátai“ szórítolták ki az osztrák politikából a polgári osztály intellektuális rétegének képviselőit, akik annak idején, a Plenerek, az Ungerek, a Sucssok korában sok termékeny kezdeményezéssel vitték előreAusztria fejlődését. És Liechtenstein herceg, „barátai*,* terelték el az osztrák birodalmi gyűlés tevékenységét és érdeklődését minden komoly problémától, örökös botránycsinálásukkal, örökös személyes hercehurcáikkal és teljes politikai iskolázatlanságukkal. Liechtenstein győzelemhez segítette szövetségeseit, de fegyelmezni, irányítani nem tudta őket. Az osztrák kapitalizmus csakugyan tönkrement, de vele tönkrémerül Ausztria is. A politikában nem volt ízlése Liechtensteinnek, de a házasságkötésnél volt. Második felesége, Küinkoseh Hanna szellemességével, kedvességével, műveltségével szalonjába vonzotta a bécsi tudomány és irodalom legkiválóbb képviselőit, mialatt a herceg a vakkerkocsisokat vezényelte rohamra a kultúra és a tudományos haladás ellen. XIII. Leó pápa különbrévével ♦gedte meg harcias hívének, hogy egy elvárt ,ehessen nőül. Alois Liechtenstein Néhány nap előtt jelentették BécsbeLidwh Censuin Alajcs herceg halálát. A régi Axodina politikai életének és a régi osztrák bixod^Jilffgyülésnek egyik legjellegzetesebb alakja döjj^fia • hetvennégy esztendőd. ..fekete Lmrcegjji^íl ip alakját a birodalmi gyűlésen és az utcán is mindig hosszú, fekete vászonkabát fedte, amelynek két szárnya nem nyílt szét egészen agallérig és eltakarta a nyakkendőt is, úgy, hogy egészen papos volt a keresztény-szocialista vezér megjelenése. Sápadt, sovány arcáról sohasem hiányzott a világmegvetés mosolya, sem a monokli. Szorgalmasabb látogatja alig volt a birodalmi gyűlésnek, mint Liechtenstein herceg, de ritkán szokott leülni: óraszámra álldogált kitartóan, mozdulatlanul, egyik kezével padjának sarkához támaszkodva, fogai közt az elmaradhatatlan fogpiszkálóval. Hideg és üveges pillantása a semmibe tekintett, másként azt kellet volna hinni, hogy pártját ellenőrzi a vezér és azért nem ül le, hogy jobban szemmel tarthasson mindenkit. A feudális főúr hetvenhét lépésről John Liechtentsein herceg merev és szögletes alakjáról, és nem egykönnyen lehetett elhinni róla, hogy sok éven át a hét több estéjén megjelent az Aranykacsában, a Zöld Vadászban és a bécsi flaikkerkocsisok, a külvárosi szatócsok egyéb törzskorcsmáiban beszédeketártani, agitálti, fraternizálni. Pedig így volt. A külvárosi mellékutcák antiszemitizmusát akarta szövetségesül megnyerni Liechtenstein és a bécsikarakorcsmák törzsasztalainak hangos politikus csizmadiái a herceg karján jutottak el az osztrák hivatalos politika szőnyeges porondjára. Elfogultságvolna kétségbe vonni, hogy Liechtenstein az átlagnál erősebb és élénkebb szellemi képességekkel volt felszerelve. A családjában hagyományos katonai pálya helyett a diplomáciai választóka hivatásává és néhány éven át a londoni követségen szolgált. Itt vette nőül Mary Foxot, a nagy Fos egyikleszármazottja. És Angliából hozta haza Liechtenstein mérhetetlen gyűlöletét az ipari kapitalizmus, a mobil töke ellen. Nem az indusztriáns munkásosztály nyomára indította meg a herceget, hanem a mobil tökében, a kapitalizmusban látta a nagybirtok politikai hatalmának legfőbb ellenségét, és ezt ,az ..ellenséget!, akarta letörni mindenáron, akár az Acheron megmozgatásával. .A XIX. század angol, történetének nagyszerű frotilikai kalandora, Israeil Benjámin találta meg először a csodaszert a konzervatív párfiék megszilárdítására: a fegyverbarátság kiépítését a nagybirtok és a munkásosztály között, a kapitalizmus poltikai befolyásának visszaszorítására. Dsraéli példáját akarta követni Liechtenstein is, de amit az angol politikus okkalmóddal tett meg, a politikai józanság és a politikai erkölcs határainak respekálásával volt . Linchtenstein minden fenntartás nélkül a demagógia és a kocsmai politika karjába vetette magát, abban a hitben, hogy majdismét gátat tud állítani az áradatelé, ha az áradat megtette kötelességét. A herceg tehát szövetséget kötött Luegerékkel és a halomas címerrel diszirelt hercegi hintó, bakján sz ezüstsujtásos kocsissal és inassal esténként óraszámra